Budai É'saiás: Magyar ország históriája a mohátsi veszedelemtől, Buda vára viszszavételéig 1526-1686 eszt. II. kötet (Pest, 1833)
I. Ferdinánd és Zápolya János 1526-
I. FERDINÁND és ZÁPOLYA JÁNOS. 1526—1563. észt. , $• «• A gyászos Mohátsi hartzon szomorú véget ért vén II. Lajos, király nélkül szűkölködött Magyarország. E’ méltósághoz Austriai fő hertzege FERDINÁND, mind felesége Anna után, a ki II. Lajosnak testvér nénje volt, mind eleivel kötött szövetségeknél fogva, jussát tartotta, ZÁPOLYA JÁNOS a) pedig, az erdélyi Vajda, kinek magafelől való kevély gondolkodását , l) a’ paraszt támadás elnyomásából szerzet hír és ditsőség még feljebb emelte, vágyott arra. Az első mellett volt Báthori István , a’ Palatinus, ki megmenekedvén a’ Mohátsi veszedelemből, egyenesen Po’sonba ment, és ott az özvegy királynéval Máriával eggyütt, I. Ferdinánd részére dolgozott. Az utolsónak dolgát pedig, a’ ki 20 ezer emberből álló, vagy még számosabb sereggel, már Szegednél volt, mikor a’ II. Lajos szerentsétlenségét meghallotta, főképpen Verbotzi István vitte a) Heltai Gáspár SzapolyainbV. , Bethlen.» Farkas pedig Szapolainak írja. b) Zápolya János, nagyra vágyását h/mulatta mellőle, a’ midőn 200 lovasokkal kísértetvén magát, Trentsinból, Márva országnak Kremsir nevű városába !. Ulászlóhoz tisztességtétel színe alatt olly tzélból ment, hogy kitapogassál hajlandó vólna-é a’ leányát Annát , kinek ekkor sok ajándékokat vitt , idővel neki adni feleségül ? Be Szakmári György a’ Pétsi püspök, és egyszersmind cancellárius, mindenkor úgy körülötte volt a királynak, hogy Zápolya János, úgy, mint szerette volna, ahoz nem férhetett. Az