Zayácz Daniel és Haan Lajos: Ó és új Nagylaknak történetei az ottani evang. ágost. hitv. egyház félszázados ünnepekor (Szarvas, 1853)
I. Nagylaknak neve. Azt állítják ugyan némellyek, hogy Nagylak neve latin eredetű, mondván, hogy miután a’ világhódító rómaiak Daciát elfoglalták, e’ vidéket, minthogy csupa vízzel volt borítva, Magnus lacusnak, vagy is nagy lónak nevezték el. De még is valószínűbb, hogy Nagylak neve nem más nyelvből elkorcsositott, hanem tiszta magyar név, mit az is bizonyít, hogy a’ körülötte fekvő helyek szintén mind magyar nevüek péld. Töviskes, Béka, Fecskés, Szemlak, Mezőhegyes ’s a’ t. Ezen nevét pedig vagy a’ rétjeiben termő töméntelen nádtól, vagy pedig onnan vehette, hogy már régenten nagy hely volt. II. Fekvése, határai, nagysága. Nagylak mezővárosa fekszik a’ nagyváradi kerületben, Csanád megyében, a’ Maros bal partja délkeleti oldalán. Határos: éjszakról Mezőhegyes cs. k. lótenyésztő intézettel, keletrőlNagy Pereg cs. k. kamarai pusztával és Lajtény román helység földjeivel; délről a’ Maros folyóval, melly Nagylakot a’ szerb Vajdaságtól, nevezetesen a’ temesi bánságtól és Torontál megyétől választja el; nyugotról pedig Kövegy k. kamarai pusztával és Palota helység földjeivel. Az egész nagylaki fiatár 2/3 mértföldet tesz. Fekszik pedig Nagylak Arad és Szeged sz. k. városok közt mintegy középen, amahoz 5, ehhez is 5, Makóhoz, melly utolsó postája 22, Tót Komlóshoz 3, Pécskához 3 mértföldnyire. Nagylakhoz legközelebb eső helységek a’ Maros innenső partján ezek: Palota 1, Kis vagy Magyar-Csanád 1%, Sajtény 1, Kis Pereg 11%; a’ túlsó parton vatty is a’ bánságban Egres 3/4, Szarafalva 1 %, Nagy Szent Miklós,és Nagy vagy Bánát-Csanád 13/4 órányira Nagylakhoz.