Zayácz Daniel és Haan Lajos: Ó és új Nagylaknak történetei az ottani evang. ágost. hitv. egyház félszázados ünnepekor (Szarvas, 1853)
—4 — VII. Wagylakiuth történetei. Midőn 1241 -ik észt, a’ tatárok e’ vidéket pusztitották, az egykorú nagyváradi kanonok Rogerius„Carmen miserabile“ czimű munkájában említi Pereget és a’ jól megerősített egresi *) zárdát, de Nagylakról említést nem tesz. Az elsőről azt mondja, hogy az nagy német helység volt ’s Pergennek neveztetett. Ide menekültek volt 70 körül fekvő helységekből a’ lakosok, de a’ tatárok azokat mind egy lábig lekonczolták, csak két legszebb nőt hagyván meg bujaságuk eszközéül. Valószínűleg ezen szerencsétlenek közt voltak Nagylaknak lakosai is. Legrégibb birtokosa Nagylaknak, kinek legalább nevét tudjuk, valamelly Egyed nevű gazdag ur volt, kiről azt mondja Virág Benedek „Magyar Századok” 53 lapján, hogy Noglok nevű, Maros mellett fekvő örökségét, a’ hozzátartozandókkal együtt, 1313—ik észt. az esztergomi hegyen épült szent Albert egyházának ajándékozta, hogy ezen szentnek érdemei által bűnei megváltassanak. Miféle nemzetség volt ezen Egyed? halála után csak ugyan szent Albert egyháza birtokába jutott e’ Nagylak ? nem lehet tudni; annyi bizonyos, hogy Nagylakon 1333-ik észt. létezett római kath. egyház, a’ mi kitetszik a’ pápai pénzszedők lajstromából, melly másolatban a’ sorok írójánál meg van ’s melly szerént akkor Péter nevű papja volt a’ nagylaki egyháznak, ki a’ római Pápa számára fizetett két banális dénárokat. 1471-ik észt. Wuk Gregorjewich és Jaxits Demeter szerviai bojárok, a’ török pusztításai miatt elhagyván hazájukat, Szerbországot, Mátyás király védelme alá menekültek *) Egres Nagylakkal átellenben a’ Maros túlsó partján fekvő csekély román falu. Hajdan itt a’ Cistercitáknak jól megerősített, várforma apátságuk volt, mellybe temettetett 1233-ik észt. Jolanta Il-ik András király neje és 1235-ik észt. Feszler és Bonfin szerént maga Il-ik András is Most mind ezeknek Egresen semmi nyoma. Sic transit gloria inumii!