Katolikus gimnázium, Eperjes, 1905
AZ ELSŐ FIZIKAI ÓRÁK A GALVÁN ELEKTROMOSSÁGRÓL. Az elektromosság tanításában újabban — kivált Németországban — oly mozgalom vehető észre, amely a sztatikai elektromosság teljes megkerülésével egyenesen az áramló, azaz a galván elektromosságból való kiindulást kívánja. A legfőbb érve ezen mozgalomnak az, hogy a sztatikai elektromosság a gyakorlatban kevés jelentőséggel bír. A galván elektromosság az, amely a múlt évszázadot a villamosság századává tette. A galván elektromosság az, amely a gyakorlati haszon és alkalmazás szempontjából majdnem kizárólag bír ez időszerint fontossággal. Igaz! Ha a gyakorlati életre való kiképzés volna célja, avagy mondjuk egyedüli célja a középiskolának, akkor itt a sztatikai elektromosság alig kerülhetne szóba. Azonban a középiskolának nem a gyakorlati szakkiképzés a célja, ezt manapság már kevés kivétellel mindenki igaznak tartja. Amikor újabban minden államban helyet adtak a középiskolákban a természettudományoknak, ezt nem azért tették, hogy eszközt adjanak az ezen iskolából kikerülő ifjú kezébe, mellyel kenyerét keresse az életben. Az elmúlt évszázad elején Rousseau nevelési eszméinek befolyása alatt kezdenek nagyobb értéket tulajdonítani a természettudományok iskolai tanításának. Ekkor kezd nyilvánulni az iskolai tanítás berendezésében az a meggyőződés, hogy a természet tanulmányozásában egy eddig még kiaknázatlan nevelő erő van elrejtve. Ekkor kezd mindinkább tért hódítani az az erős meggyőződés, hogy a helyesen vezetett természettudományi oktatás felül fogja múlni nemcsak tartalmi gazdagságával, hanem formális képző erejével is az addig mondhatni kizárólagosan űzött grammatikai oktatást. Sőt kétségek merültek fel aziránt, vájjon igazán megvan-e a klasszikus nyelvekben az a hatalmas képző erő, melyet eddig azoknak tulajdonítottak s vájjon nem volna-e célszerűbb és eredményesebb a reáliákat választani az ifjúság nevelő oktatásában kiinduló pontnak? Ezen eszmétől megkapatva, de azt hamisan értelmezve, jutottak sokan abba a helytelen irányba, mely a reáltárgyakat s kivált a természettudományokat nem a bennük rejlő általános nevelő erő kedvéért, hanem mint a praktikus életre való előkészítésnek kiváló eszközeit kívánta vezető tantárgyakká tenni. E hamis irány teremtett olyan Gimn. Ért.