Erdély, 1873 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-09 / 41. szám
Harmadik évfolyam. 41. sz. Maros-Vásárhelyt!, 1873. október 9. Szerkesztői szállás (ideiglenesen) és kiadóhivatal: a szeminárium épületben: előfizetési díj: egész évre () írt: félévre 3 írt; negyedévre t írt 50 ki* Egyes példány ára : 15 kr. o. é. Hirdetmények díja: háromszor hasabozott gamnondsor, vagy térfogatának ára 6 kr.: bélyegilleték minden beigtatásért 30 kr. o. é. — * ' Megyek, megyek te hozzád. Oh. föld jó éjszakát!...“ — A csöndes hullám árja Az égbe vitte át... Nemes Ödön. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN 1 NAGY IVÉN Heinek f.) ügy beteg leány bolyong A nyári éjjelen, Szerelmese meghalt s öt . Fájlalja végtelen ... A tiszta ég ívén a Hold s csillag fénylenek, S midőn a lány fölnéz ah, Hús sírásnak ered. „Ah, hogyha én a fénylő Égbe fölszállhatnék! Viszontláthatnám őt, kit Szivemnek nevezek. Te szépen fénylő égbolt. Hallgasd meg bő imám ! Oh, szállj alá a földre. Kiérlek igy talán !“ S a lány mig szívszakadva könnyek közt igy beszélt : • Mindig tovább haladt, mig Egyszer egy hídhoz ért ... . ” S midőn a csöndes vízbe Búsan alá tekint: Tükrén a mennyet látja Hold, s csillagot is mind. „Nagy ég volt hála neked. Meghallgatod imám. A földre im’ leszálltál Elérlek most talán! A hold és a sok csillag Oly nyájasan köszönt Szerelmesem is ott a Nagy meszszeségben fönt. A bibornok pillangói. — KI.BESZKJ.KL. _ irta: Iukátsfy Auré 1. (Folytatás.) VIII. A karperec másik fele. E levélből kétségtelenné válik, hogy Fráter György a Lippa megvételénél nyilvánított magaviselete s későbbi működései különösen a törökkel folytatott sűrűbb közlekedése által nem mást célozott, minthogy az elvesztett várakat visszanyerje s a törököt hadjáratának a jövő évben való folytatásáról lebeszélje és a lejárandó békének meghosszabbítására hajlandóvá tegye. Látta ugyan, hogy a magaviselete, kivált Simán bajávak összeköttetése által, mind súlyosabb gyanút von magára. De hazamenetelénél fogva készebb volt tűrni, hogy őt egy ideig az árulás gyanúja terhelje, mintsem akár az annyi mesterséggel megóvott Erdélyt, melynek veszedelme egész Magyarország vesztét maga után vonná, a veszélynek ismét kitegye: akár az alkalmat elmulaszsza, melyben hazájának talán sikerülhet békét szereznie. A gyanút, úgy gondolá, könnyű leend eloszlatni s hűségét bebizonyítani egy személyes találkozásban a királylyal, melyre az engedelmet ez időben többször sürgette. (Intudata tisztaságában méltósága alatti dolognak tartó, magát a történtekért akár Castaldó, akár mások előtt mentegetni; de, midőn a vádak, melyek- Ikel a vezér mások által terheltetek, tudtára estek, annál inkább sürgeté az engedelmet, hogy a király előtt személyesen megjelenhessen: ígérvén egy- * szersmind, hogy akkoron mind Liman elbocsátásának, mind egyebekben való magaviseletének okait ő felségének telljes megnyugtatására fejtendő meg. Ferdinánd király, ki a temesvári ostrom alatt történtekről azonnal részletesen értesült, nem is látszott árulásnak tartani a kardinál magaviseletét, elúdvári magának Fráter Györgynek leveleiből, hogy neki mindjárt a beglerbég hadjárata kezdetén szándéka volt őt ámításaival fordítani el Erdélytől; meggyőződve látszott lenni, hogy az árulási vád is, melylyel a kardinál előtte terheltetik, nem mástól származik, minthogy ő ama ravasz politikát, tilalma dacára is folytatta, hogy mindazáltal igy cselekedvén, csak az ország megmentést volt szemei előtt, s nem árulást, hanem csak egyszerű engedelmességet követett el, melyet a súlyos körülmények közt maga a cél jósága s azon cseles politika siikere is eléggé kimenthet. Ezt látszanak legalább bizonyítani Ferdinándnak mindazon le-