Erdély, 1944 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1944-12-04 / 1. szám

.fr. 1377 AUG 2 5l I. évfolyam 1 szám Kolozsvár, 1944 december 4 ónck /\ti'^O. Ara 60 f'Hér 1 18 lej Mire vállalkoz „Erdély“ címmel szcciáli ta hetilapot indítunk Kolozsváron. Ebben az egyetlen mondatban benne van ez egész progra­munk, melynek megvalósítá­sáért küzdünk, le ven fektetve az az irányvonalunk, amelytől soha el nem fogunk térni. Szociá lista hetik pót indítunk, tehát vállaljuk ennak a küz­delemnek a folytatását, ame­lyet elődeink megkezdték egy uj, igazságosabb társadalmi tend megvalósításáért. Vállal­juk, mert az ö munkájuk ered ménye, hogy a munkásság megszabadult a 16órás munka­idő testet és lelkei felörlö rab­ságából és szabadidejét fék használva kiépíthette könyv­tárait, pol tikai és gazdasági , szervezeteit és ma mint döntő politikai tényező jelenhet meg a történelem színterén. Vállaljuk a nemzetek egyen­lőségéért való további küzdel­met. Nem azért, mintha ki­sebbségiek volnánk, hanem azért mert szcciáhsták vagyunk. Mi ezt hirdetjük, amióta szo- ciálista jár ezen a földön é ebből soha nem fogunk egyet­len szót, egyetlen lépést en­gedni, mert aki a nemzetek egyenlősége és testvérisége nél­kül hirdet demokráciát és szc- ciálizmust, az sem nem de­mokrata sem nem szociálista. Vállaljuk a fcscizmus ellen a legkíméletlenebb küzdelmet, mert a fascizmus „Uj Euró­pája“ a dolgozók részére száj­kosara t, szervezeteik feloszla­tását, vezetőik kiirtását jelen­tette. Az ö „Uj Európájuk“ a népek temetője, amelyben csak füstölgő városokat, éhségtől görbülő polgárokat, férjükért, gyermekükért sikoltozó asszo­nyokat és az árva gyermekek millióit látjuk. Vállaljuk a további küzdel­met minden becsületes ember, igazán emberhez méltó élet­színvonalért. Ezért küzdöttünk szervezeteinkben a múltban is, cmikor üldözés és börtön járt érte és ezt csináljuk hatványo­zott mértékben a jövőben is. Akik dolgoznak fizikai vagy szellemi téren, azoknak nem ár- valányhajas szónokokra, uszító frázisokra, h n m olyan fize­tésre ven szükségük, amely lehetővé teszi részükre is a huszadik század csodálatos vív­mányainak élvezését. Vállaljuk a küzdelmet mind­azoknak a magyar kultúr­intézményeknek a megvédé­séért, amelyek nem egy négy­éves nyomorult fasciszta re­zsim alkotásai, hanem egy nép többszázéves fejlődésének és szellmi erőfeszítésének ered­ményei és amelyeknek átmen­tése egy igazságosabb ’társa dalmi rendbe éppen a műnkés- seg fel: dala. Ugyanígy fogun a küzdeni mindezért, amit az erdélyi román nép évszázadot kon keresztül szellemi térem teremtett, те ' -v" ^ minden nemz к mán akarja a kultúrát, a je­lélei, a & zab ad': egot. Lapunk iészére az ,,Erdély ‘ címet választottuk. Ezzel is bizoryitani akarjuk, hogy az általános világpolitika’, vag\ országos jelentőségű kérdések melleit, Érd ly különleges kér­désével ckorur к főképpen fog­lalkozni. Erdély a szí badság földje veit. Ezen a földön n endoiták ki először a vilá­gon a vallásszabadságot, ezen a földön tépték szét láncaikat Budai Nagy Antal, Horea, Co ca, Cnscn jobbágyai, i székely bércek közül indult el Dózsa György, a ,,paraszt- királyil. Ezen a földön hirdettek igét Szenczi Molnár Albert, Misz- tótfalusi Kiss Miklós, Apáczai Cseri János. Ezen a földön nyomtálták ki magyar kezde­ményezésre a román Bibliát. Erdély a szetädseg földje voll és uira az kell len\en. Akik isménk Horea, Closca és Crisán jobbágyainak köve­teléseit, azok tudják, hogy ugyanezekért a követeié'ekért áldozta fel életét Dózsa György és negyvenezer magyar jobbágy. Mf ghaltak, mert igazságot akartak: egy ilnyomott osztály félsz: bódítását. Közös volt a sorsuk, a céljuk és közös a végzetük. És egy nappal sem szabadult fel hamari bb a magyar jobbágy, mint a román. Azóta sok idő eltelt, csak a f özös sors, az egymásra utalt­ság nem változett. Az agrár­kérdés megoldása Erdély ipa­rosítása és ezen keresztül a népfölösleg munkához juttatása és a többi közös kérdések, amelyeket г ' ' ' c/,m sorol­hatunk: kö -ös fel­adat. Vég *sel, szeretettel. Mi ezt a reielet fogjuk n,rut >. LAKATOS ISTVÁN Ausztriát fenyegeti a szovjet harapőfogószerüen megindult támadása Bekerítés előtt állcxtok a durcníuli nemet erők alá vetett honvédség részleges át­állása mégi:: nagyban lazitott azon az ellenállási vonalon, amelyet a Tokaj -hegyalja védelmi láncolatá­val kiegészült közép és alsó Tisza mentén tervezett a német hadve­zetőség. A keletkezett réseken, legújabb meglepetésül északon és a Dunán­túl déli részén indult, valószinüleg egységes szovjet átkaroló mozdu­lat, amit fent Eger elfoglalása, emitt pedig Pécs elérése koroná­zott meg, ma már nyilvánvalóan a Balaton és környező hegyvidék kén kiépített délkeleteurőpai végső ellenállási vonalának megkerülését s az ott felvonultatott véderők fog­lyul ejtését vagy megfutamitását célozza. Ezzel szabaddá válik az ut a kevésbé védhető és politi­kailag is ingatagon hitlerista ér­zelmű Ausztriába ... Nyugaton a Rajna áthidalása te­szi lehetővé az újonnan talpra­állított francia haderővel erősbödó hatalmas angol-amerikai hadsere­gek betörését a Birodalom leg­féltettebb utánpótlási iparvidékére. A szovjet-angolszász hadmozdu­latok egységesen készítik elő Hit­ler világuralmi pozícióra szánt Németbirodalmának végleges meg­semmisítését. (—a—a — ) A Jhatodik háborús karácsony küszöbén önkéntelenül is eszünkbe ötlik a német katonai szakértők egy évvel ezelőtti „háborús mér­lege“. — Már túlhaladtuk az első világ­háború tartamát, — hangoztatták akkor — anélkül, hogy ennek a második világháborúnak végét lát­nánk. Fentiek megállapításával főkép­pen a két világháború kétoldali vezetése között lévő „különbségre“ hivatkoztak, amit természetszerű­leg a jelen mérkőzés javára köny­veltek el, a küzdelem német terv­szerűségét és nagyvonalúságát hangsúlyozva mindenek fölött. A kiemelt nagyvonalúság azóta, úgyszólván szemünk láttára, tört dirib-darabbá, a német kezdemé­nyezésnek tulajdonított tervszerű­ség pedig minden részletében kap­kodó alkalmazkodássá vált ellen­felei nagyvonalú elgondolásának megakadályozására, helyesebben azok megvalósításának puszta kés­leltetésére. Sarkalatos hibája volt a német hadvezetőségnek, amikor abban bizakodott, hogy a rendelkezésére álló erő képes lesz a szovjet elő­nyomulás megállítására. Éppen igy tévesen reménykedett az inkább propagandisztikusan megvalósított Atlanti-fal elhárító erejében. E tévedéseknek esett áldozatul a Franciaországban állomásozó né­met csapatok nagyrésze és az orosz támadás lebecsülésével hullámtö- röiil odadobott balti s legutóbb a balkáni német seregek. A katonai baklövéseket csak fo­kozta a részben éppen miattuk el­indult belső és külső bomlási fo­lyamat, amire hatékony talaj volt a pángermán „Deutschland über alles“ elgondolás révén felidézett hosszú múltú politikai e\enszenvben. A belső összeroppanás előreve- tett árnyéka volt a Hitler ellen a nyáron elkövetett merénylet, mig a végzetesebb külső bomlást Finn­ország kilépése indította el. Ezt követte a Romániának szabott fegy­verszüneti feltételek elfogadása, mellyel Románia maga is fegyve­res szerepet vállalt a Németbiro­dalom ellen, akár annak szintén koraum szövetségese Bulgária. A rövidlátó magyar politika és ka­tonai vezetés befolyása alatt tartott Horthy . Miklós kormányzó, elké­setten bár, ugyanezt a lépést kísé­relte meg. E mulasztás végzetes következménye lett a Magyar-Al­föld hadszíntérré válása. A szigorított német ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents