Erdélyi Híradó, 1837. július- december (második félév, 1-52. szám)

1837-08-01 / 9. szám

dev esli 11 órakor a’ várost különös szépségű szokatlan világosság bom­já el, s a’ sz. egyház irányában egy 20 ölnyi hosszú tüzes rúd eresz­­kedik a’ felhőkből az uradalmi ló istálók felé a’ piatz közepére. A’ rúdnak felső végéből sza­kadozni látszék a’ tűz, ellenben alsó végéből, melly mintegy 15 ölnyire lehete a’földtől, kü­lönös fényű szép csillag ereszkedett a’ földre, mellynek lebukta után mind ez mind az emli­­tett tüzes rúd, mind pedig azon különös szép világosság eltűnt. E’ rendkívüli tüneményt 9 perez múlva nagy durranás, az ágyudurranás­­hoz hasonló, ezt pedig ismét 4— 5 perez után tompa mozgásu rázkódás követé, mellyre az emeletes házak ablakai is megrendültek. Az ég­bolt ezentúl is előbbi derültségében maradt,’s a’ hold egész éjjel rendesen világita. Ugyan ez nap , de korábbi esti órában , t. i. 8 ’s 9 között Budapesten is kellemes légtüne­mény vala látható, melly délkeleti irányban mintegy 8 öl kiterjedtségü volt ’s némileg az éjszaki fényhez hasonlita , melly azonban gyors elenyészte miatt csak néhány perczig nyujtha­­tó élvet az illy látványban gyönyörködőknek. Anglia vasút­hálóval keríti körül magát; hazánk, ezt még nem lehetvén, gyorsszekere­­zéssel törekszik városit egymással kapcsolatba hozni, mennyire t. i. azt útjaink engedik. É­ gyorsszekerezés már szép folyamatba jött­­. Szeben és Kolozsvár, Kolozsvár és Nagyvárad, Nagyvárad és Pest, Eperjes, Kassa és Pest, és Pest ’s Füred közt, innen egészen a’ tenger­mellékig terjedendő, a’ sok közép állomást nem is emlitvén. Mennyi hasznot áraszt a’ hazára e’ vállalatok összesége iparfejtés ’s kereskedési te­kintetben, részletesen tagolhatni felesleges, mert ezt könnyen képzelhetni, ha meggondoljuk, mennyi bajjal és késkedéssel vala eddig hazánk­ban minden szállítási vagy csak egyes utazási vállalat is összekötve, költséges voltát számba sem vévén. Június­­sókán ismét tagúja hatáskö­re ez intézetnek , reggeli 6 órakor Székes-Fe­­jérvár, Veszprém, Keszthely, Nagy-Kanizsa’s Varasd felé Zágrábba inditván egyik új fede­les kocsiját. Minden héten kétszer, vasárnap’s szerdán, induland illy kocsi, Pestről Zágrábba, ’s ugyanazon napokon onnan Pestre. A’ kocsik kényelmesek ’s hat személyre készitvék, tart pedig az útazás csak három napig.— J­­­r. Szabad kir. Szeged városa cs. kir. taná­csos, és nádori udv. orvos nagyságos W­e­r­t­­ler József urat nádor ő felsége közelebbi be­tegségéből orvoslásáért polgárositási levéllel tisztelte meg. A’ Magyar tudós társaság, a’ fen­séges főherczeg nádor-pártfogó helybenhagyá­sával , nyólczadik nagy gyűlését fo­lyó évi augustus Síikén, az igazgatótanács pe­dig üléseit September 3dikán nyitandja meg. Az academiai tagok részére a’ megjelenés napja au­gustus 30dika , az igazgatókra nézve Septem­ber 2ika. A’ nyilványos vagy is közülés napja ’s órája a’ gyűlés folyamatja alatt leszen köz­tudomásra hozva. Pesten, julius 24. 1857. Az elnök rendeléséből D. Se­hellér Ferencz, titoknok, NÉMETORSZÁG. Karlsruhe jut.­ikán. A’ badeni máso­dik kamara ülésében az 1857. és 1838dik évi katonaságra kivántaló költség jegyzet volt vi­tatás alatt. A’ biztosság következő javaslatokat terjesztett elő maga tudósításában: 1) hogy a’ fenséges kormány a’ jelen béke állapot bizto­sított volta tekintetéből, a’ szövetségi köteles­ség szerént kiállítandó katonaság ’s különösen a’ lovasság száma­ kevesitését eszközölni igye­keztek. 2) hogy a’ katonaság lehető kevesebb költséggel kiállítása iránti javaslat vizsgálat vé­gett a’ közelebbi rendek gyűlése elébe terjesz­tessék. Böckh pénzügy minister, Lasollage ez­redes­­ és Fränzinger hadi tanácsnok feltették hogy az első pontra nézve a’ kamara kivonat­­jának kifejezése felesleges ’s következés nélküli lenne, mivel Baden más német státusokkal szemközt, a’ szövetséges sérgek kevesebbitését nem kezdheti, a’ mi a második pontot illeti erre nézve a’ kormány több ízben megvizsgál­ta e’ javaslatot , de a Vizsgálat m mindég csak a-

Next