Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-01-22 / 7. szám
Kolozsvárit 5 erdélyi Pénteken, Jan. 22-én. Foglalat: Erdély és Magyarország: (kinevezések; udvarhelyszéki közgyűlés; pesti nemzeti színház; magyar tudós társaság’ ülései; magyar nyugpénz intézet.) Törökország: (Resid basa’ nyilatkozata; Candia’ kormányát a’ Porta átveszi; Mehemed Alinak alattvalóihoz bocsátott nyilatkozata; Ibrahim a’ druzokat megverte; Syriában féketlenség; St. Jean d Acret az angolok erősítik.) Poroszország, Olaszország, Francziaország. (Engeaud algiri kormányzóvá neveztetett; a’ franczia kormány a’ spanyol bel viszonyokba nem kiván elegyedni.) Anglia : (most Mohammed megverve; laboroi király meghalt.) Spanyolország. China: (az angolok Macaot elfoglalták.) Újabb tudósítások. Hirdetések: Erdély és Magyarország. Ő cs. ’s apost. kir. felsége a’ görög nem egyesült iskolák’ főfelügyelőjévé Gyurkovics Jenőt kinevezni, Temesváry Miklóst pedig , ki e’ hivatalt előleg hosszabb ideig betöltötte, „királyi tanácsos“ czimmel feldíszíteni kegyeskedett. Ugyancsak ő cs. ’s apost. kir. felsége pesti magyar kir. tud. egyetemben a’ vegytan’ (chemia’) oktatószékére Langaletti Edvárd orvostanárt méltóztatott legkegyelmesebben alkalmazni. A’ pozsonyi vállótörvényszékhez a’ polgárság’ részéről ülnökökké választattak : Weisz László és Jiringer József urak ; a’ pesti első birósági vállótörvényszékhez pedig írnokokká neveztettek : Nedeczky Flórián, Pest megyei esküdt; Haragó Máté és Marschall József, ügyvédek, és Kanda Eduárd, kir. tb. jegyző, Hk. (Udvarhelyszéki közgyűlés.) Az udvarhelyszéki közgyűlésről múlt számunkban közlöttekhez még a’ következőket kívánjuk ugyan azon tudósítás után adni. Nevezetesebbek a’ következők. A’ tűzkármentő intézetre nézve, melly a’ közelebbi közgyűlésen már raegalapítatott, határozatta van, hogy gyakorlatba hozassák. Nem lesz tán felesleges ezen czélszerű intézet’ rendszeréről, miután annak terveztetése már többször említetett, röviden szólam: Az intézetnek czélja, hogy mivel nálunk a’ más mivelt országokban létező rendszeres tűzkármentő társaságok még nem léteznek , ’s körülményeink közűt nem is lehet kinezes, egy hamar létezhetésök iránt, a’ tűz által megkárosodottak’ szerencsétlensége némileg orvosoltassék az által , mi szerint a’ kárt a szék lakosai kölcsönösen megtérítsék, ’s ez által az egyekre nézve súlyos kár sok részre oszolván észre sem vehetővé váljék. E’ végre a’ szék három kerületi biztosság alá rendeltetett. E biztosságok feljegyzik, kerületenként a’ falusi hitesekkel és biztosokkal egyetértésig, a’ helyszínen, az épületek’ és takarmányok’ becsvárát, (nem számítva bé a’ bútorokat és marhákat, mellyekről senki se kárt nem űzet, se kármentést nem kap, a’ kivitel’ bajossága miatt, ’s azért fel sem jegyeztetnek), arról hitelesített táblákat készítnek. Károsodás’ esetében a’ kárvallott jelentést teszen az illető alkirálybírónak , mint a’ kerületi biztosság’ elnökének a’ történt égésről; a’ kerületi elnök tartozik másod- vagy harmad magával ugyan azon biztosság’ tagjaiból a’ hely’színén megjelenni, ’s megvizsgálván, hogy a’ már felvett becsűár egészen vagy részint felveendő-e, a’ falusi hitesekkel együtt megbecsülik a’ kárt, ’s ha ez csak annyi, hogy fizetésébe az egész szék nem folyhat bé, a’ kerületi biztossági elnök a’ káröszveget,de egy fillérrel sem többet) felosztja saját kerületére, (t. i. arra, mellyben a’ káros lakik), vagy ha ez oll' csekély , hogy az egész kerület nem folyhat bé fizetésére , akkor csak azon dulai járásra, mellyhez a’ kárvallott tartozik, ’s a’ kármenti öszveget lehető legrövidebb idő alatt felhajtatván a’ károsnak nyugtatvány mellett kezébe szolgáltatja. Ezen nyugtatványok aztán a legközelebbi közgyűlésre béadatván, a’ ravatallal öszve hasonlítatnak. Ha pedig a’ kár nagy, a’ kerületi biztosság’ elnöke feljelenti a főkirálybirónak , mint biztossági elnöknek, ki is a’ három biztosságot vagy ezek elnökeit öszvehiván , ezek megteszik a’ rovatait, mindig a becsűár’ idomzatát tartva. Ezen helyes intézkedés által nem csak a’ szerencsétlen kárvallottak segítetnek fel, hanem a’ bosszúból olly gyakran következni szokott gyújtogatásnak is nagy részint eleje vétetik, mert a’ gonosz ember ellenségének nem árthat a’ gyújtás által, hanem inkább önmagának s más jó embereinek; úgy az alkalmatlan koldúlás is meg van ez által előzve.—Még egy nevezetes indítvány létetett ezen közgyűlésen, mi szerint ezután minden tiszti büntetések ne az önhasznára gyakran kicsapongólag büntető tisztek’ zsebébe folyanak, hanem egy köztarba, mellyből először a’ büntető tisztek’ fizetése, minek csekélysége természet szerint visszaéléseket szül ’s kiknek ezen birságok részint fizetésül vannak rendelve , aránylag javítassék, a’fennmaradó (?) öszveg közhaszonra fordíttasék. A’ kijátszások’ ’s félre tételek’ szigorú meggátlása’ tekintetéből egy jegyzőkönyvet tartozik vinni a’ büntető tiszt, most minden faluban egy birtokos és két vagy három esküit, kik minden kihágást és büntetést feljegyezvén, azokat a’ közgyűlés elébe terjesztik, mellyek öszve hasonlítatván a’ tiszti büntető jegyzőkönyvvel, együtt teendik a’ számadás’ ellenőrségi alapját. Ezen indítvány csak az utolsó napon és órában hozatván fel, a’ BB. által bővebb megvizsgálás’ és vitathatás’ tekintetéből a’ közelebbi közgyűlés’ első napjára halasztatott, ’s tárgyul fűzetett. Ha az indítványozott terv gyakorlati kivitele pontosan ki fog dolgoztatni, 's szigorúan baj valik végre, sok viszszaélésnek lesz általa eleje véve; de nagyon félő, nehogy ebből is csak sok irás, sok kezelés és utoljára semmis eredmény, ’s tuti még több visszaélés legyen. Debreczen, január 12-kén. Korunk nyilvánosság’ kora, ’s ha kedves dolog a’ hazai ügyek’ folyását figyelemmel kisérő olvasó előtt, megyénként történni szokott közgyűlési tanácskozásokról, ’s azoknak végeredményéről hírlapjainkban részrehajlatlan közléseket találhatni: nem leend — úgy véljük—‘érdek nélkül egyéb hatóságok’ végzeményeinek is ösmértetése, mivel egyedül illyesmi által egészítethetik ki, a’ hon’ különböző vidékein lakó polgárok’ köz ügyet illető munkálódásuk’ irányáról más különben alig, vagy csak részletesen szerzendhetett tudomány. — A’ helvécziai valláslélekt követők’ tiszántúli egyházi kerülete Debreczenben segéd focurátor báró Vay Miklós ő nagysága’ előkilése alatt folyó hó’ z-ik ’s ezt követő napjain a’ nagy renden lévő illető kebelbeli egyházi ügyek’ elintézésén féljül , különösen a’ debreczeni ref. főiskola’ pénztárainak adajontját tette komoly vizsgálódása’ tárgyává. ’S miután a’ meg 1851-dik évben, — a főiskola’ pénztárára s pénzbeli viszonyaira, idők mostohasága, s a’ netalán nem ésisten legfontosb kezelés miatt hárult zavarok’ elenyésztése , ’s a’ finantzialis állapot tisztába hozatala végett kiküldött állandóul munkálódó ’s gazdasági gyűlés czimmel nevezett választmány e’ nagy fontosságú tárgy feletti tanácskozásra a’ szükséges segéd eszközöket már eleve elkészítette volna, ezeknek vezérlete után a’fent tisztelt egyházi kerület, komoly vizsgálódási’ folytában eljuta azon rég óhajtott czélhoz, hogy jelenleg mind a’ főiskola’ egymástól elkülönzött pénztárai’ miben létének tudományával teljesen és tökéletesen tisztában vagyon, mind olly intézkedéseket ten, mik által nem csak az eddig hitelezés’ útján kiadott tőkét lehetőségig biztosítatának , de az ezentúl kiadandó pénznek bátorságosítása végett is megtételének a’ legszigorúbb óvások. — Mint hitelesen halljuk, még jelen évben, a’ taníttatni szokott tudományokat tárgyszó’s már kéziratban rég meglevő — kézi könyveknek, mellyek eddig is az egyházkerületi tanács’ körét túlhaladó okok miatt nem láthatónak világot —a nyomtatásban miképpen lehető megjelenése felett fognak vezettetni egyházkerületi tanácskozások. (Pesti nemzeti színház.) Miután a pesti nemzeti színház’ igazgatóságára hirdetett csődületet közlöltük , érdekesnek tartjuk az országos választmány által sínármértékűl határozott igazgatói utasítást is közleni, annyival inkább, mivel olvasó közönségünk azon hirdetést érdemiért figyelemmel fogadván, óhajtását nyilvánította az igazgatósághoz kötött feltételeket is tudni) mellyek c’képpen szólanak. A’ nemzeti színház’ igazgatójának finómlértékül szolgáló útmutatás. Az igazgatónak segédül egy tollvivő, és egy gazda rendeltetik. A’ gazda ha lehet, a’ szülészek közül legyen, ha pedldig alkalmatos azok között nem találtatik , idegen is lehet. A’ toll-