Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-03-26 / 25. szám

Kolozsvárit, Pénteken , mart. 26-án. Foglalat: Erdé­ly és Magyarország :­­ kinevezések; halálozás; asszonyi egyesület’ jótékonysága ; felszóli­tás gazd. eszközminták’ gyűjteménye iránt; a’ pesti ref. főoskola’ felállításában a’ két evang. felekezet lehető egyesülése; megyei közgyűlések: Pesten, Zemplénben: pesti n. színház; ipar ’s tö­­zsérü°y.) Törökország: (Mehetned Ali a’ fermán’ minden pontjait elfogadni vonakodik.) Poroszország. Francziaország : (Bugeaud’ felszólítá­sa Algierban ; ütközet.) Spanyolország. Anglia: (hadköltség feletti alházi vita.) China: (fegyvernyugvás ; tengeri verekedés; Elliot ellenadmi­­r­ál hivataláról lemondott.) Olaszország: (pápa allocutioja’ vége.) Újabb tudósítások. Hirdetések. Erdély és Itt a gyár ország. (Kinevezések.) Az érd. fels. udvari cancellaria méltózta­­tott az érd. n.eg. kir. főkormányhoz derzsi Bart­ha István ur nyugalmaztatásával ürességbe jött litoknoki hivatalra főkom­á­­nyt fogalmazó Radnóthián N. Sámuel, a’ n. Ehrenfeld András úr’ halálával ürességbe jött levéltár-igazgatóságra pedig fogalmazó h. szentmártoni Biró Pál urakat kegyelmesen kine­vezni. (Magános tudósítás.) (Halálozás.) Kárász István Csotigrad megyének múlt ország­gyűlési érdemteljes követe ’s egyik igen jeles kerületi jegyzője, folyó hó’ 14ken reggel 5 órakor boldogabb létre szenderült. Ha­zánk egy jeles fiát veszté benne. (Világ.) (Asszonyi egyesület’ jótékonysága.) F. évi 3-dik számunkban említik, hogy a’ kolozsvári kisdedóvó intézet’, szegé­nyek’ dolgozó háza’, ’s asszonyi egyesület’ nagylelkű alapitónőjének báró Jósika Jánosné, szül. gr. Csáky Rozália ő­nmagának kegyes rendeletéből az élelem nélkül szűkölködő szegényeknek, ide szá­mítva az árvíz által utolsó szükségre jutottakat is, naponként rum­­fordleves, ’s más ezzel együtt járó tápszerek fognak ingyen osz­­togaltatni, mindaddig, m­ig az év’ derültével alkalmok nyiland ke­nyerüket kereshetni. E’ jóltevő rendelet teljesedésbe ment, ’s janu­ulós febr. utolsó napjáig naponként főzetett, és a’ saját lakjaikban is használhatás’ tekintetéből népkeményen kiosztott rumfordleves­­ből Öszvesen 1505 személy részesedett ingyen az asszonyi egyesü­let’ pártfogása alatt fővárosunkban évek óta fennálló dolgozó inté­zetnél. Foganatosítsa isten azon áldásokat, mellyek naponként száz ajkakról emelkednek égre a’ nemeslelkü hölgyért, kinek a’ szegé­inek’ könyvi’ törlesztésére ’s mostoha sorsuk’ enyhítésére csü­gge­­dellen buzgalommal telt fáradozásait lapjaink már többször hirdet­ték ’s kinek mivelt szelleme és közreható munkássága nem csak Kolozsvár’ díszére, hanem hazánk’ iparának elhaladására . 11 . so­kat tett, ’s leszen naponként. (Felszólítás gazdasági eszközminták’ g­y­üj­t­e­­­ménye iránt.) Korunk’ szelleme előhaladni. Ezt tapasztaljuk a’ mezei gazdaságrra nézt is. Ritkán találkozunk ismerőseinkkel, hogy az ékszeres gazdaságos ennek két főága a’ földmivelés és marhatenyesztés szóba ne jőne. Egyik földjeit az e rendszer szerint kivánja mivel­­ési , más 4 - 6 ’s több fordulókra osztani; egyik marháit nyárban legeltetni, más nyárban is aklon tartani szeretné; egyik Mailand’ példájára rétjeit vizeztetni, más kétkerekű taligákról öntetné szét a’ hígított trágyát. Egyik ló , más birka-, harmadik szarvasmarha­tenyésztésből vár nagyobb tiszta hasznot. Egyiknek csak csépléit gabona’ kenyere esik jól, más a’ nyom­atást pártolja, kevesen csép­lő géppel kívánnak időt, munkát nyerni, ’sa’t. Mindezen vegyes és ellentett nézetekből kitetszik, az elmék’ forrongása, ’s a’tárgy’ nevevezetessége. De központosítás nélkül nincs előhaladás; köteles­ségünk e’ részben testvér hazánk’ sikeres nyomdokot követnünk, elmaradnunk gyávaság lenne. — Kimélés a’ gazdaság’ első szabál­lya; ez alapja a’tőkének , időt maraszt, lelki és testi ereink’ m­un­­kálkodtatására anyagot ad. Kímélést a’ gazdasági eszközök’ hasz­nálatával , a’ gyakorlatban levőknek javításával, központosítást pedig a’ gazdasági eszközök’ mintáinak öszvegyű­jtésével lehet legczélszerűb­­ben eszközölni. Alólirt egy illy gyűjteménynek részvény’ u­tjáni fel­állítását tűzte czélül. Szándéka t. i. minden ismeretes használható gazdai eszközt, mellyek gyűjteményekben, vagy gyakorlatilag lát­hatók, mintaképpen megkészítetni, s a’ kolozsvári casinóban vagy más alkalmas helyre köznézletre kitenni, miszerint kiki láthassa ’s nagyban átmoztatva czéljai szerint használhassa. Ezen gyűjtemény idővel a’ nemzeti Muzeum’ alakító részét lehetné, a társulat pe­­dig M­agyarország’ példájára gazdasági egyesületté válhatna. Felszó­lít azért minden részvétdús honfit, e’ czélra önérdekében áldozni. A’ részvény ezen gyűjtemény’ felállításához évenként 10 pengő ft, ennél több hálás köszönettel fogadtatik. A’ részvény 5 egymás u­­tán folyó évre terjedőleg nyit­a ti­k meg ugyan, mindazáltal azok sem rekesztetnek ki, kik csak egy évre kötelezhetnék magokat; szintén elfogadtatik a’ 10 p. frt. részvény több egy társaságba alakultaktól is. Az adományok’ és részvények’ beszedésére ’s elküldésére fel­­­szoktatnak: M. Vásárhelyit b. Kemény Pál, N. Enyeden Vajda Dániel, Dézsen Véér Imre, Thor­dán b. Kemény Do­mokos , Z­i­­­a­h­a n Kis Károly , S­z. Udvarhelyit Pá­l­ffi János, Szász Régen­ben Bánffi János, N. Szebenben Incze Jó­zsef, Brassóban Trausch József, Beszterczén Regius János urak. Alób­­i a’bévett pénzmennyiségről, ’s miré lett fordításáról az Erdélyi Híradóban számolni szoros kötelességének ismerendi. Bor­sa, mart. 24kén 1841. Bán­ffi Dániel, m.k. A’ Pesti Hirlap 22-dik számú vezérczikkjében a’ két evang. felekezet’ egybeolvadásának gyakorlati nehézségeit véleményünkkel merőben egyező meg fejtegetvén, mivel ezek szerint bajosan remél­hető, hogy a’ két egyház közelebbről egészen egygyé forrhasson, az egyesülést most csak az iskolai tanításra nézve javasolja , követ­­kező pontok szerint: 1) Nyilatkoztassák ki egyetemesen , hogy hitága­­zati kényszerítés sem egyik sem másik részről nem czéloztatik , hanem 2) iskolák’ felállítása ’s nevelési ügy­intézkedés erkölcsileg , anya­gilag egyesített erővel történendik, a’ protestantismus’ közös szel­lemében; úgy mindazáltal, hogy a’ közös erővel alapítandó isko­lákban hitágazati tanításra mind a’ két felekezetnek külön tanítója legyen. 3) Az egyesület ezélűl csak a’ jövendőt tűzi ki, ’s azért a’ már fennálló tanodák alapítványai eredeti rendeltetésűknél sér­tetlen meghagyatnak; ezekre nézve vezérelvül a’ kölcsönös szere­tet’ szellemében csupán az fogadtatván el, hogy a’ hittani oktatást kivéve, a’ tanítók’ alkalmazásában vallásfelekezeti különbségre te­kintet ne legyen; ’s a’ hol egyik felekezetnek iskoláját a’ másik felekezetből számosan látogatják , ott ezeknek számára saját hilla­­nitó széket alapíthasson. (Orsz. választmány.) A cs. kir. fenségének országunk’ nádorának i. e. és h. 13-kán kert levelei által az 1840-ik észt. 5- dik t. czikkben kinevezett országos választmány’, m­ellyt a’ katona­tartás és élelmezési rendszer iránt főtárnokmester úr ő exc. elnök­sége alatt tanácskozandik, — i. e. tavasztó’ 26-ra sz. kir. Pest vá­rosába összelovatolt. Pest III. (Pest vármegyei közgyűlés.) Pest megye’ évnegyed­ közgyűlésének első napja (folyo­só’ 16.) vitatásokban nem heves, de eredményekben gazdag volt. Most röviden névaelly végzéseit. 1) Pest városa a’ városi házakat ’s telkeket biró nemesekre nézve nem teljesítvén kellőleg az 1715. 77. t. czikkely’ parancsát, melly a’ városokbani adóróvást, kivetést és számvételt azon nemesek’be­folyásával tétetni rendeli, a’ tan. helytartó tanácshoz felíratott, hogy Pest városát a’ törvénynek pontos megtartására kötelezni mél­­tóztassék. —­ Méltányos elismeréssel jön említve, miképpen Buda városára nézve e’ részben is panasz soha elő nem fordul. — Az országgyűlési tárgyakban munkálódó választmány pedig a’ városok’ belszerkezetének országos elintézésére tervet készíteni utasítasokt.— 2) A’ vegyes házassági kérdések miatt az 1648. 14. t. czikkely ér­­telmébeni eljárásra kinevezett törvényszék figyelmeztetett, hogy a’ megindított pereknek a’ legrövidebb eljárást parancsoló törvény’ értelmébeni berekesztésében haladéktalanul eljárjon. ( 5) Az ujoncz állítás’ sikeréről a’ megye’ másod alispánja jelentést ten. A’ dolog baj nélkül ment végbe. A’ tisztviselőkarnak köszönet szavaztatott. A’ megyének 1608 főnyi illetőségéből 1562 már ki van állítva.­­—Jelentés rendeltetett, mind a’ helyettesített ujonczok’ számáról.

Next