Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-12-03 / 45. szám
712. VIT. Kolozsvárit, 45-ikes szám december 3-án. Foglalat. Erdély :« Magyarország : (Országgyűlési közlemények; országgyűlési tagok névsora iránti sérelmek orvoslás.» tárgyában Imtarozat, Laborfalv Róza és Fáncsy Kolozsvárit; Magyarhoni dolgok; mi a’ hazafiság?) Anglia: (O’Connelic (tudósítás Algírból; a királyi herczegekre intézett lords tárgyában indított kereset a* palr udvar előtt*) Spanyolország* Schwelcz : (Genfben a’ndp közti nagy forrongás.) Szerbia (összeesküvés tárgyában itélet.) Törökország: (Gör 1. . ....fél ira APnvill 1’7Л V‘| 9C7l‘|(la П|'П|| in ш л \ N ' .3 . * '----L ben &ok : erdélyi fökormányzó választása eredmnye.) Hirdetések. sö4i. (O’Connelnek mint lordmajornak beszéde.) Franciaország : ( udvar elettta) Spanyolország. Sclnveicz . (Graförögországot illető conferentia.) Újabb tudósitá ьэмагхггсхгаяа Erdély és Magyarország. (Országgyűlési közlemények.) A’ november 27-kei Országos ülésben mielőtt a’ névsorbani sérelmek felett a’ tanácskozásokat folytatnák a BR. az országos elnök jelenté, hogy a rudbányai választott követkáli Nagy Elek küldői megbízó levelét már bémutatván a’ város képviselete ki vagyon egészítve, mit a’ NB. tudásul vettek. Továbbá azon küldöttség, melly a’ mult napi ülésből a’ kir. főkormány az iránti felszólítására neveztetett volt ki , hogy a’ Beszédtár szerkesztéséért országos költségnek tekintendő öszveget az országos közpénztárból fizettesse ki, megbízatásában eljárván, jelenti, hogy a’ kir. főkormány atyafiságos köszöntése mellett úgy nyilatkozott, miszerint tanácskozva az izenetről nézetét követei által közlendi. Ezen ülés vége felé az o. elnök előfigyelmeztetésére a’ múlt napi ülés Jegyzőkönyvében azon hiány fedeztetvén fel, hogy ott a’ Beszédtár nyomatása is országos költségként tekintendőnek íratott, mi pedig a’ gyorsíróval kötött egyezmény szerint általa hordozandó, kifejeztetett, hogy a’ Beszédtárnak csak szerkesztési költsége fog a’ közpénztárból fizettetni. A’ rendes tanácskozás során folytaták a’ BR. a’ névsori sérelmek felett vitatásaikat, jelesen, hogy a’sérelmek orvoslása, mikor és miként eszközöltessék? E’ szempontból a’ sérelmek két félékre osztályoztatok: 1-et ollyakra, mellyek orvoslata a’ RLI. hatás körében állván, jelenleg elenyészthetők. 2or ollyakra, mellyek lel tel'j esz lest kivannak. Az első osztályba tartoznak a* már mull Számunkban elősorolt sérelmek közül ahogy Kraszna megye nem küldött követeket. Erre nézt határoztatok, hogy azon ns. megye, melly többszöri országos szerződéseknél fogva Erdély kiegészítő része ’s következőleg ezen Nagy fejedelemség közbejötte és megegyezése nélkül tőle el sem ezakasztható, köteles lesz vala az egyesületi hitnél fogva ezen országgyűlésre , hová törvényesen meghívatott követeit elküldeni a’ törvényben kiszabott büntetés alatt, remélvén azonban a’ Ki. és RR., hogy azon kötelességétől nem fog tovább is vonakodni, ez úttal mellőzve a’ büntetés iránti rendelkezést, csupán oda terjesztik ki végzésüket, hogy a’kir. főkormány útján szóllítassék fel követjeit haladék nélkül elküldeni, b) Erzsébet város követjei helye, ez iránt ki lévén már a hetedik országos ülés 28ik száma alatt mondva, hogy az 1791. 61. tez. tiszta szavai szerint azon város követjeinek helyök mindjárt Károly fehér vár követjei után legyen , már elenyészett tárgynak tekinthető. c) A’ kir. főkormánynak Abrudbánya és Székely Udvarhely kiváltságos városuk kövelválasztásába elegyedése. Hasonlag eltéven már az irt najvról és szám alatt határozva, hogy a’ kir. főkormány’ követválasztások feletti kérdések elhatározásába, mint egyenesen az országos RR. hatásköréhez tartozókba ne elegyítse magát, ez is bévégzettnek tekintetik, d) hogy a’ királyi táblai elnök sem kir. adománylevelét a’ RRhez be nem adta, sem hitét a’ RR. előtt le nem tette. Eziránt három nézet forgott szőnyegen: 1) hogy a k. táblai elnök a’ jelen gyűlésre mutassa bé adomány levelét ’s hitét is tegye le; 2.) hogy a’ kir. tábla színén már egyszer le tett hite elégeltetvén, csak adománylevelét ’s a’letett esküformát mutassa bé; 5) hogy előbb adománylevelét és az esküformát terjesz-sze megvizsgálás végett az 1791. 20. t. sz. nyomán a’ RR. elibe, 's azután határozzanak arról, tegyen-e újból a’ RR. előtt is hitet vagy ne? Határozattá az utóbbi nézet vált. E’ határozat következtében királyi táblai elnök mlgs Daniel Elek úr köszönetét nyilvánítván a’ RR. és RR. előtt a’ múlt országos választáskor személye iránt mutatott figyelemért, készségét jelentette jelenleg kezénél nem levő adománylevelét úgy a’ letett esküformát mentől előbb bemutatni. A’ felterjesztést kivánó sérelmek miként és mikor felterjesztése két ülést elfoglaló vitatásra adott alkalmat. A’ vélemények két fő ágra oszlottak , ’s mindkettőnek voltak még módosító árnyéklatai. Egy rész rögtön, más később kivánt felírni. Egyik főnézet volt e’ szerint a’ rögtöni felterjesztés, meglévén úgy a’ törvény mint, a’ gyakorlat nyomán határozva, hogy először a’ névsor vetessék tanácskozás alá, azt a’ felterjesztés elhalasztásával, ezen nézet pártolói, félbeszakasztani nem akarák.— A’ BR. a’ névsor feletti tanácskozást mint a’ kir. előadásoktól merőben független tárgyat úgy vették fel , tehát a’ tanácskozás eredményét a’ felterjesztést sem kivánták a kir. előadáshoz kötni. Mások későbbi felterjesztést kívántak, előhozván hogy 1357- ben is ugyan ezen sérelmek lévén felterjesztve, azokra már kir. válasz is érkezett, ’s így azon válasz mellőzésével éppen azon sérelmeket újból felterjeszteni ellenkeznék a’ kir. leiratok iránt tartozó tisztelettel ’s a’ mostani felírásnak sikere nem lenne. Ezen utóbbi véleményhez csatoltatott az ellenkezést egyeztetni kivánó azon indítvány, hogy most előlegesen is tétessék egy álalános felírás, mellyben a’ BR. jelentsék ki fájdalmokat, sgy az 1841-beli névsorban is azon sérelmeket tajjasztatják , mellyekért még 1857bem felirtak , de fejezzék ki egyszermind , hogy e’ tárgyban már 1838ban kir. válasz érkezvén, melly jelenleg nincs szőnyegen a’ sérelmek részletébe akkor fognak ereszkedni ’s felírni , midőn azon leirat a’ kik kir. előadással egybefüggnies tárgyalás aa kerülend. A’ tanácskozások e’ nézet szerint teljesen bé végeztetnek ; a’ felirás pontjai megállhatnak ’s jegyzőkönyvbe iratnak; az álalános felirás mindjárt az első kir. előadás folytában a’ választás mellett felküldendő felírással együtt felterjesztetik; így elenyészik azon ellenvetés hogy egy tárgy bevégzése előtt másra átmenni nem lehet, ugy azon aggodalom is, hogy az 1858-ban érkezett leirat elmellőzte nék. A’ rögtön felterjesztés mellett két módosító nézet hozatott fel: Í Öt hogy a’ törvény értelmében a’ felterjesztés az első királyi előadással a’ választással mellyel kapcsolatban van junelim terjesztessék fel. Kik árnyéklat volt, hogy a’ felirás elvei rögtön határoztassmak meg, de megkészítése ne hátráltassa a’ tanácsozásokat , hanem addig is, mig az itélőmester a’ felírást megkészíti folytassák a* RR. munkálatjokat. Szózatolásra kerülvén a’ kérdés 93 szózattal 90 ellen ’s így 188 körűl 8 többséggel határozatott, hogy a’ felirás nem most rögtön, hanem későbbre tétessék meg. Melly határozat után az elnök kérdésül tüze, hogy az első vagy harmadik kir. előadássá kivánják-e . Hb. a’ felterjesztést Öszvekalícsolni . Határoztatott hogy a’ névsor magában függetlenül álló tárgy lévén sem helyesnek, sem szükségesnek nem tartják azt egyik vagy másik kir előadáshoz kötni, és csupán azért halasztják el a’ felterjesztést addig, mig a’ múlt országgyűlés e’ tárgyi feliratára 1858 ban érkezett válasz kerülek a szőnyegre, hogy akkor egy úttal az abban netalán előforduló ellenvetésekre is megtehessék észrevételeiket. Ez után az elnök az első kir. előadást, t. i. a választást tűzvén napirendre, [a’ BR. nov. 50-án nemzeti ülésben tanácskozának a’ választás elvei felett. December 1-én országos ülésben tanácskozás alá vévén a’ választás úgy az a’ mellett leendő felirás elveit mindkettőre nézt az 1357 ben jegyzőkönyvbe írott elvekben állapodtak meg. Egyszersmind meghatározák, hogy az első kir. előadás szerint legelőbb a főkormányzói hivatalra válaszszanak ’s szózataikat a’ másnap (dec. 2kán) tartandó országos ülésbe vigyék fel. (Laborfalvy Róza és Fáncsy Kolozsvárit.) Amennyire kihalt és szomorú nyáron ál Kolozsvár, annyira élénk , és derült, mihelyt az ősz beköszöntött , mert hiszen a’legregénye-