Erdélyi Híradó, 1842. április-június (27-51. szám)
1842-04-08 / 28. szám
Kirekesztőleg csak azok, melyek a Leopolban kolleveledik fiouljában felküldetni rendeltetnek , tehát a főjegyző nem, mert erre még törvényesnek rémlő indok is nehezen hozathatik fel ; a megyei tárnok, sem , mert a megerősítés alá terjesztést javalló nézetek súlyával nem bírnak. Tartsunk az utóbbiak fölött futólagos szemlét. Az ellen véleménynek egyik erősségöket az I75-ben kiadott tárnoki útasítványból vonják. De ezen kormányrendelet soha sem forgott a’ törvényhozás elött, ’s ha szintén a’ rendek el is fogadták volna, belőle a’ megyei tárnokok fölküldése nem következik, mert az első pontnak, mellyből az állított védők emelkedik ki, értelme ez: a’ tárnokok, a’ rendező biztosság útján ajánltatva, és a’ felség által kineveztetve, ezen biztosság előtt tegyék esküjüket le. E’ szavak nem valami szabályt, hanem egy tényt adnak elő. Egyébaránt, ha illy intézkedés egyik fele sinormértékül vétethetnék, megtartandó volna a’ másik is, és még kialt,dános szemsiooot tartok magam iránti kötelességnek nydanitani. Azon oskolának vagyok növendéke, melly' magányjogi viszonyaink helyes rendezésétől, az Isiar’ forrásai megnyitásától ’s a’ vállalkozó szellem fölébresztésétől több sírkert remel , mint olly dolrinától, melly minden mesterséggel elővonható közjogi kérdést terraopilaei szorosnak képzel, hol hadi állást foglalva , a’ spártai király mondása szerint vagy győzni vagy plutónál vacsorálni kell. De távol vagyok azoktól is kik egy tál lencséért az elsőszülöttség jogát elalkudnák, kik anya°i engedményekért megválnának a szabadságot biztosító közállományi formáktól; mert ezek törekvésük túlbuzgóságában végczélaikat tévesztik el. Mert a’ siikeres munka a’ gazdagság, ’s minden anya", melly becsesen bír, ezen tulajdonát sajátlag a’ rája ejtett emberi verítékért igényli; de fáradalmaink felett a’ polgári intézkedések bátorító ’s védszava a’nagyjjisten áldás. Es e szó: ,szabadság, nem üres hang, melly mint a’ zene csengései, csak azért kedves tani az ország foglaltatnak, pedig igen mindenhez, mik abban jog termő földében. Egy czélirányos képviseleti rendszerrel biró nél, hasonló miveltség és segédeszközök mellett inkább gyarasiul A’másik erősség az adó megváltozott rendszerére építelik, de anyagilag, mint az, mellynek alkotmányos biztosítékai nincsenek. A’ minden szilárd alap nélkül, mert e’ mellett sem teszi semmi szolga csojtort pedig ha munkára is ostoroztatik, gyakran készít szükségessé a felküldést. Aztán ezen országosan elfogadottnak ne- egyisitomi gúlákat, mellyeknek felépítésekor csak a megemésztett vezettééki adórendszer felülről jött lényeges átalakításokon ment hagyma milliókban került, és az eredmény egy szétmállott hamv, keresztül 1761ben és 1769ben, míg végre az 1790 beli közgyűlés egy kiszáradt múmia elhelyeztetése. Nem vagyok tehát gyűlölője az 55 ik törvényjavaslatban ideiglen helyben hagyta,’s 1792 ben a’ a’ közjogi abnormitások megszüntetésére alakult jó számitás tiyik törvényjavallat által megegyezésüket nyilatkoztaták ki a’ rendelt ellenzéknek; azonban jelszavam mindig ez leendő elvet is, az iránt, hogy egy czélszerű adózási tervnek a’ közelebbi ország- de sírkért is egy'írlésen történendő elhatározásáig az adómennyiségben és a’ gyanúsítások korában élünk. Gondolom tehát, hogy a nem kezelésében változás ne történjék. De mind két törvényjavaslat épen felesleges, vasümeget és Ivánczélt venni az embernek magaaz udvar által tett módosítások miatt 1794ben el nem fogadtatokra, midőn a’ lisztválasztási kérdésekben némellyek taktikája el - Mi okból bírnának tehát azok illy állásban kötelező erővel? ’I len szót emel. Ez szolgalján mentségül hosszadalmasságomért. A’ tulajdonit e maga az igazgatás illyesmit nekik, holott az egyház két közelebbi számban igyekszem bevégezni érintéseimet a’ tiszthelyi nemesek mentesítéséről szóló részt teljesíteni elmulatja ’s az választás kérdése is hasisairól, és a’ jelenállás felőli tájékozásaimat, adóöszveget sokkéjűen nevelte, jelesen a’ forintokon felüli úgyne- i Икет«иу Sinismum), vezeti additamenta ток kirovásával? Azon állítás, hogy illy tények jj — и-... .» - ----- " ■ i 1 1 1 • 1 " ■ • *■ 1 €· a* s ж á 8‘S1 у Га 8 i» s я közlemények. Az április 2kai LY Idik országos ülésben a’ só tárgyában következő határozat hozatott a’hitelesített jegyzőkönyv szerint: Mivel a’ sík. az 1838ban marlius 50-án felterjesztett alázatos feliratokra, mellyben a’ jó’ törvény elleni állása által okozott sérelmeket felséges fejedelmük eleibe felterjesztették , és ezen sérelmek orvosoltatását törvényekből és a’ közjó tekinteteiből felhozott erősségekkel támogatva kérték, a’ nélkül, hogy ezen okaik csak fel is vétettek volna, minden kivánataikat megtagadó választ nyertek, annál fogva ezen az ország törvényes jogait , anyagi és erkölcsi jóllétét egyaránt érdeklő nevezetes és fontos tárgyban készíttessék egy felséges urunk atyai színe eleibe terjesztendő alázatos felirat, mellyben legelsőben is fejeztessék ki az, hogy a’ KK. és IMI. ezúttal is mély tisztelettel ragaszkodnak az 1858 év marhuszodik napján e’ tárgyban telt alázatos feliratukban kifejtett törvényes okaikhoz ’s azokra alapított alázatos kérelmeikhez, s minthogy a’ KK. és IMI. a’ só dolgában költ ezen kegyelmes királyi válasznak két ágát látják: elsőt azt, hogy a’ sóval való kereskedés tárgya az 1791 dik év július Síkén költ akkori királyi leirat szerint a licnhomályt látnak a’ szik czikk idézett szavaiban, ’s minden valósi dók kívánságára bővebb tárgyalás végett a kincst ur (cameralica) törvény javallatok köteleznek, következő elvet foglalna evezkedések ereje egy oldalú, és köteezi az ország rendéit még akkor is, ha az értéketörtént volna. De ez - e a eset ereje egy oldalus rendéit még akkor is zedésekben megállapodás sem ha szintén a’ törvény javaslatok minden jogszerű stádiumon keresztül menteknek is vétetnének, akkor is belőlök a’ felküldésre semmi okot folni nem lehetne, mert erről azok merőben hallgatnak. És mit változtatna ? a’ fel nem küldés az adó mennyiségén és ez elégre ha az említett értekeződések a’ tárnoki hivatal megerősítés alá tartozását feltételeznék is, miután az 1791 killik törvényczikkely csak a’ Leosi oldali kötésben említett hivatalokat tartja felküldendőknek , a’ confirmatio alá terjesztés következő elvet foglalna magában: a’ fejedelem és ország közti értekeződések a’ törvénynél erősebbek. Hány küldessék megerősítésre fel ? Ez a’ második kérdés. Itt latin szavakat kell felhoznom , minthogy azok értelme felett folyt olly hosszas vita. Az 1791 beli 121k czikk igy szól: „Universitates ad singula confirmationi regiae reservata tria idonea individuae receptis religionibus pluralitate votorum electa................................ repraesentabunt.“ Ezen sorokból egyebet kihúzni nem lehet , mint, hogy a) szózattöbbséget ilyeneknek; b) háromnak kell felküldelni. Némellyek azonban lésből három egyén fölterjesztését sürgetik azon okból, mert az 1792ki nyilatkozat — mellyben a’ rendek olly reménység alatt, hogy mindig csak a’ szózattöbbséget nyert személy fog megerősíteni, a’ kitűzőttek összes száma felküldésére ajánkoznak — a’ 121. czikknek illy értelmű magyarázatot ad. De lehetség-e egy tételt vele össze nem férhető nézet által fölvilágosítani, és a’ szükségfelettiség nem szüntet-e meg minden fejtegetést? Aztán ki a’ 12 ik czikket csak azért hinné homályosnak, mert egy fölirat vele nem egyezik, mit mondana azon esetre, ha jv. o. létezne 111 törvény, melly a’ t2ik értelmével egyezhetetlen volna? Kétség kívül azt, hogy az utóbbi el törleszti a’ korábbanit. De hátha mind kettő égy időbeli ? Ekkor törlesztő ereje egyiknek sem volna a’ másik felett. És a’ felirat, a melly alkotmányszerülig, midőn törvényt akarna megváltoztatni, jelentéstelen és következés nélküli — csonkithatná-e a’ fen forgó esetben a’ vele egykorú törvényt? ’S mi értelme az ird2ki feliratnak, midőn a’ kormány a’ „sine qua none“ t, s a’ többséget nyertek confirmatioját nem vette soha kötelezésnek? Végre, ha áll, hogy a’ szózattöbbséget nyertek küldessenek fel, ezek száma vallásonként 5 nem lehet, mert a’ kitűzés terjed ennyire ki, és mindenik kitűzött csakugyan szózat többséget nem hajthat. Ezek voltak azon nézetek, mellyeket előre is kimondani szükségesnek véltem, mégiedig ollj' hangon, mellyen az ellenzék évek óta hirdeti. Ivedokokat kerültem szóbahozni; álljanak csak a’ régiek, mert en azokat is teljes meggyőződésből pártolóm, rendszeres biztosságnak adatott volna által, másikat azt, hogy’ az 1858ban martius 30rol a so largjaban lelt alázatos feliratnak többi pontjaira nézve ragaszkodik ő felsége azon okból, ne contra mentem legum jiublica commoda juri vatis josthabean iur, néha idvezüll felséges urunknak 1792ben május 26án, 1791ben julius 51ken ’s october 9én és ielőben július 6kán e tárgyban költ resolutioihoz. A’ mi már az elsőt illeti, megismerik ugyan azt a Kir. és UH, hogy a’ sóval kereskedésnek elintézését 1792 ben költés fennebb tisztelt kegyelmes királyi leirata által a’ rendszeres kamarai biztosság eleibe utasítani méltóztatott legyen, valamint az sem szenved kétséget, miszerint az akkori KK. és ÍME a jegyzőkönyv bizonyítása szerint a’ tisztelt királyi határozatban megnyugodtak; azonban ebből korául sem lehet azon következtetést vonni, hogy valamelly tárgyat, ha a’ szükség úgy hozza magával, azért, mivel az már rendszeres biztosság eleibe lett volna utasítva, kiszemelőleg országos tárgyalás alá venni ne lehetne, annyival kevesebbé alkalmazható a’ tisztelt királyi válasz a’ fenforgó tárgyra, minthogy a’ só-kereskedésre nézve nem valamelly új intézkedésnek felállítása, hanem a’ régi törvényeknek, mellyek nem hogy megváltoztattak volna, sőt azoknak fontasása a’ Scofföldi kötéslevélnek közemellett is magában :a az ."