Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-02-14 / 13. szám
lyet létesitni közelebbi országgyűlésünknek bizonyos feladata leszen, sikeresen munkáló kezeket nyílj ihassak. Vagy ha már akkor nem leszek , vigasztalást ez ad végső óráimban is. (Lm'Jarvus 7)Oki ülés. ) A’ bíráló biztosság elnöke jelenti, hogy a’ bíráló biztossága’ közelebbi ülésbeni megbízatása következésében a’ systematica deputatio tárgyában aláirva leküldött t. czikket a’ KK. és RE. által felterjesztett él egybeolvasván, azokat merőben egyezeknek talalta. Mire nézve határoztatott: •az időnek rövidsége miatt a' KK. és RR. ezen t. czikk kinyomatott példányait fel nem küld hevén, ezúttal a nevezett t. czikk azon atyafiságos ajánlattal adatik által a’ k. főkormányszéknek, hogy azt a’szükséges számú példányokban kinyomtattatván a' kinyomatott példányokat terjeszsze ő felsége éli be aláírás végett, ’s azt a’ törvényhatóságokban a’ Szokott módon hirdettesse ki Elnök Ő amlga felszólítja a’ KK. és RR, hogy a’ mint értesére esett, a középponti biztosságnak az országos átcsinálásról készített, és a’ közelebbi ülésben köziratra vett munkáhita az előleges tanácskozásokon átmenvén, vennék azt országos tanácskozás alá. Mire azon munkálat tanácskozás alá vétetvén , határoztatok: a’ belkereskedésnek a’ külsővel hasznos öszveköttetésbe hozatalára, és az ország belsejében élénk szorgalomnak ’s közlekedési könnyűségnek eszközlésére, a’már meglevő országos utakon kívül e következendő új országos útvonalak határoztatak készítetni: l) a mezőségnek, hol a’ gabona nagyobb mértékben termesztetik, a’ vele közelebbi érintkezésbe jöhető kolozsvári, szász-régeni és marosvásárhelyi piatzos helyekkel, úgy a’ székedfölddel lehető közlekedhetésre nézve egy útvonal Kolozsvárról, Apahidon, Mocson, és Örményesen keresztül Szász-Régenbe; továbbá egy szárnyvonal, melly ez útból M. Vásárhelyre, Szentpéter felé olly irányban vitessék, hogy a’ Marosvásárhely és Szamos-ujvár kozott idővel a’ mezősei» derekán átviendő útba essék. Végre egy útvonal, melly Szászrégenböl Gyergyóba legalkalmasabban vezet.• h) Egy útvonal , melly Szebent Beszterczével eg bekösse, s utat nyit a’ gallicziai áruknak keletiekkel leendő kicserélhetésére, ’s egyszersmind Kistöltőmegyének is módot nyújt nagymenő viség termékeinek eladhatására, melly vonal lészen Szebenből Szelindeken, N. Sely- in, Megyésén, Gálfalván, M. Vásárhelyen, M. Szentgyörgyön, Szászrégenen, és Tekén keresztül Beszterczére.— c) A’ havasos helységeken fekvő bányász helységeknek az országnak gabonatermő részeivel való egybefoglaltisim tekintetéből két új vonalak határoztatnak : 1) Egyik Tordáról alsóés felső-Szölcsván keresztül ()i Fenbányára. 2' A’ másik Károlyfejérvárról Zahlihnán át Abrudbányára.— d) A’ székelyföldnek Alsófejér és Lunyadmegyékkel lehető könnyebb közösülésére, egy útvonal a’ Maros mentin éyvaradtőtöl Belvinczig , és egy szárnyvonal a’ legalkalmasabb pontból Tordára; végre ugyan a székelyföldnek M. Vásárhellyel és ezáltal a’ mezőséggel lehető egybeköttetésére egy útvonal,1. Vasárhelyröl Erdő-Szentgyörgyön keresztül, Udvarhelyre, s onnan a' Bikán keresztül Háromszéknek. — e) a’ Szilágyságot Kolozsvárral egybefoglaló, és Debreczenbe legegyenesebben vezető útvonal Kolozsvárról Korodon, Zsomboron, Zilahon és Somlyón keresztül Kémerig, — Debreczen felé.. . f) A Karol vfejérvárról flunyadmegyébe menő, és már l’enálló csinált itt rövidítés tekintetéből vitessek Váraljától Alvinczen által az eddigi csinált útba; végre g) Déváról Sólymoson Fornadián, Sulistyorán és Valitsorán keresztül a’ zarándi már készen levő csinálta útba. Mindenütt úgy értetődvén, hogy a’ hol helységek emlittetnek, vagy azokon vagy pedig azoknak határain a’ helynek alkalmatos volta szerint vizessenek azon útvonalak. Ezen országosan megállított útvonalaknak országos erőveli létre hozása, a’ főkormányszékre, Ily móddal bizatik, hogy azoknak készítésében a’ törvényhatóságok ereje arányára tekintettel legyen, ’s azoknak mennyire és milly modorn haladásáról a’ közelebbi országgyűlés eleibe környűlállásos tudósítást adjon be ,ha mikor is , ha akár ezen tudósításból akár az illető törvényhatóság panaszából kiviláglana az , hogy valamelly törvényhatóság aránytalanul van terhelve , ezen sérelem országosan orvosoltatni fog. Ami már illeti a felállítandó útvonalakra megkívántató földkisajátítást, arra nézve a következendő törvényjavaslat határoztatik: [Lásd mai Társalkodónkban) Melly törvényjavaslat latin szerkezetének és a’ tárgyhoz alkalmazott feliratnak elkészítése itélőmester aaira bízatott. Elnök Ő amaga felszólitá a’ KKr. és Rilkét, hogy a’ középponti rendszeres biztosság által „a’ törvényhatósági itélőszékek ülnekeiről“ tervezett törvényjavaslatot vennék tárgyalás alá,a mire azon törvényjavaslat felolvastatván ’s tanácskozás alá vétetvén, következőleg állítatott meg: „Törvényhatósági itélőszékek ülnökei, ez után évenként fognak választatni, és rajtok kívül csak a’ fő- és kerületi tisztek, fizetéses jegyzők, és azon esetben, ha törvényes számmal nem lennének jelen, az 1791 beli 97hk prov. art. szerint az elnök által a’ törvényes szám kiteléséig helyettesítendő birák bizakolnak eldöntő szózattal. —Melly törvényjavaslat latin szerkezetének és a’, tárgyhoz alkalmazott feliratnak megkészilése itélőmester aaira bízatott. A’ szemelvényileg alkotott úrbéri, úgy szintén a’ legrövidebb perfolyamról készített törvényjavaslatok melletti felirati tervek felolvastatván tanácskozás alá vétetnek és megállhatnak. A’ felállítandó országos útvonal iránti kisajátításról, és a’ törvényhatóságokbeli itélőszékek ülnökeiről már megállított törvényjavaslatok latin szerkezete, ’s az ezek melletti feliratok felolvastatván—megállitatnak. — Melly irományoknak valamint a fellebb megalktottaknak a kormányszékkel leendő közlésére egy küldöttség neveztetett ki. Olvastatik az unitárius status sérelmeitárgyában beadott kérelemre tely bíráló biztossági jelentés . Ezen kérelem az e’ tárgyban beadott minden irományokkal együtt azon határozat mellett adatik által a’ rendszeres biztosság egyházi osztályának , hogy minden, a’ főkormányszéki levéltárban találtató, e’ tárgyat érdeklő irományokat, átveven,a leiben maradt 1alki e tárévbeli rendszeres munkálatot tovább folytatva, minden, teendők között ezen sérelmeket előlegesen ellátni igyekeztek, s ez irántileg és körülményes tudósításul s véleményét a jövő országgyűlésre múlhatatlanul adja be. Olvastatik a bíráló biztosságnak több egybekes családok által beadott azon több rendbeli kérelmekre, miszerint a’ felséges udvarnál régóta ellátatlanul levő produetionalis pereik elláttatása eszközlését, és addigi kiváltságaikba leendő visszahelyeztetéseiket kérik — tett jelentése. Mire nézve határoztatott- a’ a főkormányszék, atyafilágosan szólitassék fel az iránt, hogy a" felséges udvarnál, ellátatlanul levő minden productionalis pereknek mentői előbbi ellátatását eszközölje ki, s egyszersmind a k. főkormányszék előtt levő , úgy szélbeli katonák, mint minden eshonbeliek hasonló pereit haladék nélkül ellátva terjessze ő felsege ebbe végső elhatározás végett. Olvastatik a bíráló biztosságnak nemes Dees városának képviselői joga visszanyerttetése iránti kérelemre lelt jelentése: Miután Déési írása a’ Comp. Cons. 5 r. 9 dik edictumából láthatólag képviselői jogáról maga lemondván , azon világos határozattal mentetett fel a’ regalissali meghivatás alól, hogy nemes emberek lévén a’ dologból is a’ vármegyével mindenkor egyet értsenek; a’ Comp. Cons. 3. 1 1 tiz.edik czikkelyében pedig meghatároztatott, hogy a’ vármegyétől függjön; kívánságának annyival inkább nem létethetik elég, minthogy az érdeklett törvényeknél fogva a' belsőszolnokmegyei követek választásába befolyni joga és alkalma lévén , azok által eléggé képviselve vagyon. Olvastatik a’ bíráló biztosságnak a’ nemes hunyad-megyei követek által megyeiek maetorialis háza számára szükséges teleknek a’ para fiskalitások között dévai uradalomból leendő kiszakasztatása iránti kérelemre tett jelentése. A’ RK. és RR. méltányosnak találván nemes Iunyad-megye kérését, meghatározták miszerint még ezen országgyűlés alatt, e’ tárgyiján felterjesztendő törvényczikk nyomán, ő felsége kegyes megegyezése hozzá járultával a’ dévai tisztán fiscusi uradalomból azon nemes megye tisztiháza számára elegendő rész szakasztassék ki. —* S ezzel az ülés eloszlott. BÁ OIOZSWll’l’ Ifi ifi !&SÓ. Elhangzék városunkban a’ nagyobbszerű életzaj, melly mozogni szerető ’s alkotványos értékű nemzetnek minden egyéb zajnál édesbes üdvösbélemény; a’ városi redout-terem, melly szinte másod ízben látá farsangját szokatlan komoly mozgalmaktól elfojtva, a redőllen arczu gratiáknak s könniyű kedveknek ismét nyíltan állt honunk néhány nagyobb városaiban is alkalmasint már tágulva sok kebel, melly hideg prózai természetének ellenére, saját rém- és ábrándképeivel, ok és czél nélkül szorongatá’s gyötré önmagát; a’ vidéki világ terein szokott medrének ereszti magát ismét az úri élet folyama (a nem uri még kicsit változott) talán egy ideig magasb hullámokat hányva és kivált a folyó farsangi ülóhetekben örömzajosban csajjongva, mig valamennyi vándormadár jól elhelyezheti magát rég elhagyott fészkébe, elmondhatja kiváncsi szomszédinak a csodadolgokat, mik egymást nem látták óla történtek, vagy félő, a’ küszöb előtti jövőben történni fognak. Igen, vége mostanra Erdély hongyülésének , de úgy hiszem, nem sok hónapig lesz nyugtunk s figyelmünk kimérve, mert a kitől balsors elszakított, a másik magyar hon maholnap öszvegyűlend, s magyar kebelnek lehet-e hidegen maradni, mig rokon kebelben forró vér kereng;" akarjuk, nem akarjuk , Magyarhon felé fordulnak szemeink, erjedve vagy aggódva mindegy, mi csak rész va-