Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-08-01 / 61. szám

ia d­i­v­art­i 61. ICce­d­atia» 1. 1­­ 1-3.­­ Lapjainkra előfizethetni minden cs. királyi postahivatalnál., úgy N. Enyeden Vajda Dániel, M. Vásárh­elyt Moos István, Csíkszékben, ГГ i.ikn A­ .éri . S­.ebenben ev. ref. pap Izsák Elek, Debreczenben Szabó János uraknál. Kültartom­ányi olvasóink a’ bécsi udvari fő-posta­hivalal u­tán rendelhetik meg lapjaink. . . , ^ 1^1 Íí jI//áaíí*SI iBJf lElillB eddig: Erd. Híradóra hetenkint 5 ír -1 for. pp. — Vasárnapi Újsággal hetenkint 4 iv 6 for. 12' kr. pp. Vasárnapi Újság dija 1 for. 30 kr. pp. Hirdetés díj minden sor 1 kr. p­­p. I''Oí*ír»é;itt. Ki del­l e* Magyarország. Kin­e­­vez.dsck. Kolozsvári napló. Szászváros (kibeku­lcs a ningvai es szász lU‘niz.eliS­­gok között, Torila­me ei kő/gyűlis­ , végzet ) N. lúived ( égés M. Igenben.) Magyarhoni dolgok: Tüzv­sz Miskólczon. ()r- KZn­ggv iílós. I'rlirati ja­vaslat. a' nyilvánosság és szo­­l.i.sszabadsi­g tárgyában. . ii I föld : Néi­etország­. .Anglia. .Spanyolország. Nemzeti Társalkodó. ( Wellington és O'Connell.) Ii i­r d­­e­té­s­e­k. Kinevezések. Konori E­o­n­o­k­i Jó­zsef eddigi tartománybeli királyi kincstári fo­galmazó, fensőbb helyen k. kincstári iktató­nak neveztetett ki. Zalat­mai királyi administratiobéli írnok M о n о s t­о г i Simon cserteszi k. arany váltónak és k. bányász törvényszéki helyettesnek ne­veztetett ki. Fekor hiányzónk , amaga július 27k én a’ pozsonyi országgyűlésre elutazott, a’ távolléte alatti ideiglenes korm.széki elnök­lettel b. Kemény Ferencz országos elnök ö­nmagát bízván meg. Kolozsvári napló. Julius 26k án ment végbe a’ helybeli német nyelven tanuló kisded leányok 10 havi szorgalmának közvizs­gálata a’ piaczi r. cath. székes egyházban. A’ vizsgálat végével apát és plébános méltóságos Kedves István ú­r, számosan megjelent szü­lők és hallgatóság előtt tartott alkalomszerű szónoklatában örömmel nyilvánitá mind W­i­n­k-­­­e­r Teréz tanitóné buzgalma, mind a’ lyán­­káknak hittan, számvetés, földirás és, a’ mi máskor nem volt, szép varrásban kitüntetett szorgalmukkali megelégedését.­­• Lóvásárunk alkalmával egy szekeret a­ lo­vak elragadván, egy más szekérbe fogott lo­­vat agyon tiportak. Ez magában véletlen ese­mény ’s megtörténik , még józan kocsis s jobb vásári rendőrség mellett is mint nálunk van. A’ káros a’ kárt okozott fogat tulajdonosát vásári törvényszék éli be idéztető szóbeli por­re, követelvén— ha adataink nem csalnak—— 130 pilra becsült kára megtérítését. A’por még érdemleg nem láttatott el, s mint halljuk a’ felek békülés küszöbén állanak. És a békére nézt mi észrevételünk volna nekünk, kik bé­két óhajtunk mindenütt e’ foldgombon? De az indokok — ezek kéttek fel figyelmünket, ők t. i. igy okoskodának, akár mellyik félnek le­­gyen igaza, a’ perfolyamra minden bizonnyal többet költend el megtéritetlenül (?!) a’ ke­resett Öszveg felénél ’s a’ pernek mikor leend vége.’ (szóbeli pör és mikor?!) jobb tehát a’ kart egyenlően megosztva hordozni, mint siker nélkül az ügyvédek zsebeit tölteni. Az okoskodás fájdalom igen helyes és korszerű. S most kérdjük: ha egy sokadalni néptömeg láttára történt esetben is a’ kétes és végetlen időre számított kimenetel, illy alternatívák kö­zé szorítja az embert, mit várhatunk bonyo­lultabb ügyünkben? Feleljenek kérdésünkre ti­zen urak, kik iserfolyamunk kiigazolhatóan töm­kelegében vélik rejleni alkotmányunk talpkövét. Annyi él­vtelen napok után igen kelleme­sen hatott ránk Fischer Antal hazánkfiá­nak , múlt vasárnap estre adott Lazjatéka. Az előadás igen jól sikerült s megelégedésünket zajos tapsaink és kitörő örömkiáll­asaink elég­gé tan­usiták. Reméljük a’ művész urnak sincs ellenünk panasza, mert dicsekszünk, ollyszép számmal jelenénk meg, hogy városunk népze­­telen korszakában ennyi műkedvelőt bű­verő­­vel sem lóvénk összevarázsolhatni. De van am panaszunk — nem csekély személyünk hanem­­ a’ közönség nevében szólunk — mint­agunk ellen; s az ebből áll: a’ különböző diju he­lyek elkülönzése csak a’ jelentésen van, s a t. ez. közönség egy. bizonyos része t. i. a melly Glut szokott fizetni, elég szerénytelen, előtolakodásával az első helyen ülők kilátását merőben elvenni. Ida szives leend Fischer fu’ valami czélszerű módot gondolni ki e botrány eltávolítására, ’s aztán még a’ hölgyeinknek már is annyi köntös áldozatba került ülő padokat egy kissé meggyalultatja, jövő mutatványait még számosabban látogatjuk meg. Hírlíó. Szükséges előzmények .V junius 16kán 1143 Szászvároson (an­atoll tiszt újításhoz és a 11 - 1 ávos kibé­k­ü­lésh­ez. Minapi levelünkben *) azt ígérők, hogy a’ szász nemzet érdemteljes ispánja közbejöve­telével történt eseményekről s kibékülésről csak akkor tudósitandjuk az Erdélyi Híradó t. ez. olvasóit, ha előbb a’ Siebenbürger Woc­­n­­blatt és Botheban kijövendő, ezen tárgyat il­lető, tudósításokat olvasand­juk. Miért vártunk ezekre ? Könnyen megfejthető; mert a kibé­külés pontjai közt vala: egymást teljességgel sem tettel, sem szóval, sem tollal nem sérteni ’s a’ ki ezt megszegi, az a’ lármaharangot egyszersmind mégis kombija. A remek­ett tu­dósítások a’ nevezett lapokban nem hiányzot­tak , azokat olvastuk. A’ brassói Újságba in­nen küldetett G. által. A’ szebeniben megje­lent, Szebenben koholtatott. Az első ellen nem volna különben panaszunk, csakhogy az elő­adás igen általános, és az olvasó nem tudhat­ja , mellyik félnek mi neheze volt, ’s a kibé­külés mi feltételek alatt történt? — osztán az ismeretes humanitás elve beburkolva benne , is­mét emlegettetik. —■ — A’ ezebeni lap a’ kibékülésről mit sem a­­kar tudni, — még arról sem , hogy itten ma­gyar létezik , agitatori bosszús szerepéhez hív, a’ m­agy­ar és oláh elemet a’ legérzékenyebb oldalról támadja meg — ingerlései a’ modera­men inculpatae luterae-t csikarják ki . Erre néz­*) Lásd Híradó 53 számát. De magunkat igazlandók, a’Siebenbürger pythe homálylepte szemeit kinyitandók , ha nem un­ják a t. ez. olvasók velünk bajoskodni , elő­adjuk a történteket, nehezeinket ’s kibékülé­sünket környéknényesen — sine ira el ddio —­­a mint azok folytak, kezdve az előadást a fe­leknek panaszain ’s követelésein . —­1) . Szász atyánkfiai követelték, hogy a’ király és székbiros hivatalok közül , valamelyik­ből részeltessenek; mert 50 év óta ezen két hivatalt mind magyar viselte;—­tovább’, mint­hogy Szászváros széke a’ szászföld kiegészítő része, tehát kimondatott, hogy ők itt más nemzetről , mint szászról tudni nem akarnak — a’ magyar itten nemzetiséget nem követel­het— külön érdeke nincs, a’ szász itt a’ házi úr (NB. ha egy talpalatnyi birtoka sincs is) a’ magyar nyelvet hivatalos körbe eddig is csak humanitás elvéből engedték meg; de vég ó­­rája ütött, tovább ezen polezon meg nem­ szen­vedik ; — továbbá , hogy a’ magyarok az­ olá, hókkal a’ szászok ellen szövetkeztek, ’s ezen közös ármány szüleménye az aprili­áki szék­­gyűlés, melly minthogy a’ tanács hite nélkül tartatott, ’s tárgyai előre a’ gyűlés tagjaival nem közöltettek, határozatai pedig a’szász nem­zet romlására czélozvak . Lehat mint törvényte­lent kívánják megsemmisittetni ’sat. 2) . A’ magyar, jogait védelmezendő nnigy felelt: igaz a’ fene mit tett hivatalokra nézve nyilvánított panasz; de az érdekelt állomások betöltése nem a’ magyartól, hanem a’ szék gyűlése titkos szavazatai többségétől függött■ — ’s mig tehát a’ proportio nem jő bé, ad­dig a’ ki több votumot kap, az lesz király vagy székbiró.—Mi a’magyar nemzetiséget illeti—­ nem mondották soha a’ magyarok, hogy ők itten egyszersmind nem szász polgárok is, szász törvény — ’s constitutio alatt élve; de a’ ne­­vök mégis magyar maradott, ’s ezen nevezet nem volt jótiszta hang — titulus sine vitulo,— mert negyedfél század óta bizonyos jogokkal is bírtak t. i. a’ magyarnak nyelve itt mint hi­vatalos nyelv úgy létezett’s létezik most is;—* a’ magyar — qua magyar,—a’ tanácsban és a’ 40 eskültségben annyi helyet és ülést köve­telhet mint a’ szász atyafiak — sőt volt idő is t. i. a’ 16dik században, mikor úgy lát­szik a’ magyar elem birt több nyomatokkal; mert a’ plébános ’s egyik káplán magyar volt, a’ városi dézmát egészen a’ magyar pap vette (veszi ma is az ev. ref. első pap) a’nagy tem­plom a’ magyar birtokába esett; erre mutat az is, hogy a’szászok 1573 fejedelem Báthori Istvánhoz folyamodván, ő rendezi el a’ két nemzet követeléseit olly formán, a’ mint ma is áll, t. i. a’ magyarok a' szászokkal mind a’ tanácsban , mind a’ 40 eskültségben egy for­ma számmal legyenek. A’ nemzeti fejedelmek alatt csak a’ magyar és deák nyelv volt itten a’ hivatalos nyelv, a’ comesek is, levéltárunk

Next