Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-08-01 / 61. szám
ia divarti 61. ICcedatia» 1. 1 1-3. Lapjainkra előfizethetni minden cs. királyi postahivatalnál., úgy N. Enyeden Vajda Dániel, M. Vásárhelyt Moos István, Csíkszékben, ГГ i.ikn A .éri . S.ebenben ev. ref. pap Izsák Elek, Debreczenben Szabó János uraknál. Kültartományi olvasóink a’ bécsi udvari fő-postahivalal után rendelhetik meg lapjaink. . . , ^ 1^1 Íí jI//áaíí*SI iBJf lElillB eddig: Erd. Híradóra hetenkint 5 ír -1 for. pp. — Vasárnapi Újsággal hetenkint 4 iv 6 for. 12' kr. pp. Vasárnapi Újság dija 1 for. 30 kr. pp. Hirdetés díj minden sor 1 kr. pp. I''Oí*ír»é;itt. Ki dell e* Magyarország. Kinevez.dsck. Kolozsvári napló. Szászváros (kibekulcs a ningvai es szász lU‘niz.eliSgok között, Torilame ei kő/gyűlis , végzet ) N. lúived ( égés M. Igenben.) Magyarhoni dolgok: Tüzvsz Miskólczon. ()r- KZnggv iílós. I'rlirati javaslat. a' nyilvánosság és szol.i.sszabadsig tárgyában. . ii I föld : Néietország. .Anglia. .Spanyolország. Nemzeti Társalkodó. ( Wellington és O'Connell.) Ii ir detések. Kinevezések. Konori Eonoki József eddigi tartománybeli királyi kincstári fogalmazó, fensőbb helyen k. kincstári iktatónak neveztetett ki. Zalatmai királyi administratiobéli írnok M о n о s tо г i Simon cserteszi k. arany váltónak és k. bányász törvényszéki helyettesnek neveztetett ki. Fekor hiányzónk , amaga július 27k én a’ pozsonyi országgyűlésre elutazott, a’ távolléte alatti ideiglenes korm.széki elnöklettel b. Kemény Ferencz országos elnök önmagát bízván meg. Kolozsvári napló. Julius 26k án ment végbe a’ helybeli német nyelven tanuló kisded leányok 10 havi szorgalmának közvizsgálata a’ piaczi r. cath. székes egyházban. A’ vizsgálat végével apát és plébános méltóságos Kedves István úr, számosan megjelent szülők és hallgatóság előtt tartott alkalomszerű szónoklatában örömmel nyilvánitá mind Wink-er Teréz tanitóné buzgalma, mind a’ lyánkáknak hittan, számvetés, földirás és, a’ mi máskor nem volt, szép varrásban kitüntetett szorgalmukkali megelégedését.• Lóvásárunk alkalmával egy szekeret a lovak elragadván, egy más szekérbe fogott lovat agyon tiportak. Ez magában véletlen esemény ’s megtörténik , még józan kocsis s jobb vásári rendőrség mellett is mint nálunk van. A’ káros a’ kárt okozott fogat tulajdonosát vásári törvényszék éli be idéztető szóbeli porre, követelvén— ha adataink nem csalnak—— 130 pilra becsült kára megtérítését. A’por még érdemleg nem láttatott el, s mint halljuk a’ felek békülés küszöbén állanak. És a békére nézt mi észrevételünk volna nekünk, kik békét óhajtunk mindenütt e’ foldgombon? De az indokok — ezek kéttek fel figyelmünket, ők t. i. igy okoskodának, akár mellyik félnek legyen igaza, a’ perfolyamra minden bizonnyal többet költend el megtéritetlenül (?!) a’ keresett Öszveg felénél ’s a’ pernek mikor leend vége.’ (szóbeli pör és mikor?!) jobb tehát a’ kart egyenlően megosztva hordozni, mint siker nélkül az ügyvédek zsebeit tölteni. Az okoskodás fájdalom igen helyes és korszerű. S most kérdjük: ha egy sokadalni néptömeg láttára történt esetben is a’ kétes és végetlen időre számított kimenetel, illy alternatívák közé szorítja az embert, mit várhatunk bonyolultabb ügyünkben? Feleljenek kérdésünkre tizen urak, kik iserfolyamunk kiigazolhatóan tömkelegében vélik rejleni alkotmányunk talpkövét. Annyi élvtelen napok után igen kellemesen hatott ránk Fischer Antal hazánkfiának , múlt vasárnap estre adott Lazjatéka. Az előadás igen jól sikerült s megelégedésünket zajos tapsaink és kitörő örömkiállasaink eléggé tanusiták. Reméljük a’ művész urnak sincs ellenünk panasza, mert dicsekszünk, ollyszép számmal jelenénk meg, hogy városunk népzetelen korszakában ennyi műkedvelőt bűverővel sem lóvénk összevarázsolhatni. De van am panaszunk — nem csekély személyünk hanem a’ közönség nevében szólunk — mintagunk ellen; s az ebből áll: a’ különböző diju helyek elkülönzése csak a’ jelentésen van, s a t. ez. közönség egy. bizonyos része t. i. a melly Glut szokott fizetni, elég szerénytelen, előtolakodásával az első helyen ülők kilátását merőben elvenni. Ida szives leend Fischer fu’ valami czélszerű módot gondolni ki e botrány eltávolítására, ’s aztán még a’ hölgyeinknek már is annyi köntös áldozatba került ülő padokat egy kissé meggyalultatja, jövő mutatványait még számosabban látogatjuk meg. Hírlíó. Szükséges előzmények .V junius 16kán 1143 Szászvároson (anatoll tiszt újításhoz és a 11 - 1 ávos kibéküléshez. Minapi levelünkben *) azt ígérők, hogy a’ szász nemzet érdemteljes ispánja közbejövetelével történt eseményekről s kibékülésről csak akkor tudósitandjuk az Erdélyi Híradó t. ez. olvasóit, ha előbb a’ Siebenbürger Wocnblatt és Botheban kijövendő, ezen tárgyat illető, tudósításokat olvasandjuk. Miért vártunk ezekre ? Könnyen megfejthető; mert a kibékülés pontjai közt vala: egymást teljességgel sem tettel, sem szóval, sem tollal nem sérteni ’s a’ ki ezt megszegi, az a’ lármaharangot egyszersmind mégis kombija. A remekett tudósítások a’ nevezett lapokban nem hiányzottak , azokat olvastuk. A’ brassói Újságba innen küldetett G. által. A’ szebeniben megjelent, Szebenben koholtatott. Az első ellen nem volna különben panaszunk, csakhogy az előadás igen általános, és az olvasó nem tudhatja , mellyik félnek mi neheze volt, ’s a kibékülés mi feltételek alatt történt? — osztán az ismeretes humanitás elve beburkolva benne , ismét emlegettetik. —■ — A’ ezebeni lap a’ kibékülésről mit sem akar tudni, — még arról sem , hogy itten magyar létezik , agitatori bosszús szerepéhez hív, a’ magyar és oláh elemet a’ legérzékenyebb oldalról támadja meg — ingerlései a’ moderamen inculpatae luterae-t csikarják ki . Erre néz*) Lásd Híradó 53 számát. De magunkat igazlandók, a’Siebenbürger pythe homálylepte szemeit kinyitandók , ha nem unják a t. ez. olvasók velünk bajoskodni , előadjuk a történteket, nehezeinket ’s kibékülésünket környéknényesen — sine ira el ddio —a mint azok folytak, kezdve az előadást a feleknek panaszain ’s követelésein . —1) . Szász atyánkfiai követelték, hogy a’ király és székbiros hivatalok közül , valamelyikből részeltessenek; mert 50 év óta ezen két hivatalt mind magyar viselte;—tovább’, minthogy Szászváros széke a’ szászföld kiegészítő része, tehát kimondatott, hogy ők itt más nemzetről , mint szászról tudni nem akarnak — a’ magyar itten nemzetiséget nem követelhet— külön érdeke nincs, a’ szász itt a’ házi úr (NB. ha egy talpalatnyi birtoka sincs is) a’ magyar nyelvet hivatalos körbe eddig is csak humanitás elvéből engedték meg; de vég órája ütött, tovább ezen polezon meg nem szenvedik ; — továbbá , hogy a’ magyarok az olá, hókkal a’ szászok ellen szövetkeztek, ’s ezen közös ármány szüleménye az apriliáki székgyűlés, melly minthogy a’ tanács hite nélkül tartatott, ’s tárgyai előre a’ gyűlés tagjaival nem közöltettek, határozatai pedig a’szász nemzet romlására czélozvak . Lehat mint törvénytelent kívánják megsemmisittetni ’sat. 2) . A’ magyar, jogait védelmezendő nnigy felelt: igaz a’ fene mit tett hivatalokra nézve nyilvánított panasz; de az érdekelt állomások betöltése nem a’ magyartól, hanem a’ szék gyűlése titkos szavazatai többségétől függött■ — ’s mig tehát a’ proportio nem jő bé, addig a’ ki több votumot kap, az lesz király vagy székbiró.—Mi a’magyar nemzetiséget illeti— nem mondották soha a’ magyarok, hogy ők itten egyszersmind nem szász polgárok is, szász törvény — ’s constitutio alatt élve; de a’ nevök mégis magyar maradott, ’s ezen nevezet nem volt jótiszta hang — titulus sine vitulo,— mert negyedfél század óta bizonyos jogokkal is bírtak t. i. a’ magyarnak nyelve itt mint hivatalos nyelv úgy létezett’s létezik most is;—* a’ magyar — qua magyar,—a’ tanácsban és a’ 40 eskültségben annyi helyet és ülést követelhet mint a’ szász atyafiak — sőt volt idő is t. i. a’ 16dik században, mikor úgy látszik a’ magyar elem birt több nyomatokkal; mert a’ plébános ’s egyik káplán magyar volt, a’ városi dézmát egészen a’ magyar pap vette (veszi ma is az ev. ref. első pap) a’nagy templom a’ magyar birtokába esett; erre mutat az is, hogy a’szászok 1573 fejedelem Báthori Istvánhoz folyamodván, ő rendezi el a’ két nemzet követeléseit olly formán, a’ mint ma is áll, t. i. a’ magyarok a' szászokkal mind a’ tanácsban , mind a’ 40 eskültségben egy forma számmal legyenek. A’ nemzeti fejedelmek alatt csak a’ magyar és deák nyelv volt itten a’ hivatalos nyelv, a’ comesek is, levéltárunk