Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-11-21 / 93. szám

Megjelenik az Erdélyi Híradó é­s Nemzeti Társalkodó hetenként kétszer: kedden és pénteken. A’ Vasárnapi Újság minden kedden. Ára félévre mind a’ három­nak együtt helyben 4 f. 48 kr. postán 5 f. 12 kr. külön a’ két első helyben 3 f. 36 kr. postán 4 f. A’ Vasárnapi Újság magában 1 f. 30 kr. mindenütt» Mindenféle hirdetmények fölvétetnek és pontosan közzé tétetnek. — mhiimhhiii —-----------------------------* 1- ------------------------------------——---------------------~~1 ЧИ ■ I ' _i — жшжира——rtii4iiVrfH1i—ir ■———-é-S*.-—;— S^o?i'íia2;it. Erdély és Ni­a­g­у­а г о­r­s­z­á­r» FI .i—­túlusú­, Vezérczikk (‘ors/.ilgy­ ülés Erdédben és Ma­gyarhonban V.) M­agy­a­r­h­o­n­i dolgok: Ország­­gyűlés (9­1. ker. ülés városok rendezése) 62, 63 ik­lőrendi ors/.irgos ül.sek (a’ börtönrends/.ci feletti ta­nácskoz.i ok.) Megyei é­t­e­l , (Bácsmegyben a’ bőr-­­ tönköl­ts ige­n net. 2kán elfogadva, nov. 5kén e’ ha- i tározat megsemmisítve.) , ü I fö I ti : Délamerika. Spa­nyolország. Anglia. Frankbon. Görögország. Hirdetések* Iffflii Eloyji S. N. Szeben nov. fő.Nyugalm. tábormérnöki alezredes agyag falvi Goto Lajos, a’ sidiliai, szt György, utj egyesülési katonai rend vitéze , a’ nápolyi bourbon-herculanumi , ’s a’ római archirologiai társaságok tagja, folyó hó 14re viradólag élte 57-ik, katonai szolgálatja 38/­ évében érvér-daganat következtében , el­hunyt.— A’ szép lelkű, tudományosan mivelt katonát minden őt ismerők tisztelete , ’s a’ ha­záját áldozva szerető honfit — mellyről, föl­­állitandó nemzeti múzeumunkhoz tett ajánlatai bizonyságot tesznek — a’ nemzet részvéte ’s hálája kisérik sirjába. — Olajág és cserkoszorú az élet hánykodási után lenyugodt ősz fürtök fölébe­n Országgyűlés Erdélyben és m­ai­sí­r a rholib­a II. V. Tanácskozási rend (pertractatio.) I. Erdélyben. Az országgyűlést kinyitja a’ kir. biztos , ki a’ kir. előterjesztvényeket átadván eltávozik, ’s csak az országgyűlés berekesztésekor jelenik meg az országgyűlésen, különben az ország­gyűlés folyama alatt a’ JUL fejedelemhez te­endő felírásait elfogadja, felküldi, é s igy a’fel­ség ’s országos RB. közt közbenjárói tisztet gyakorol.— Országgyűlés kezdetével a’ tagok lajstroma felolvastatván, a’ követek magok meg­bízó leveleiket országgyűlés színén adják át az elnöknek.— Az előleges tanácskozások a kö­veti és nemzeti üléseken mennek véghez. Követi üléseket tartanak a’ magyar és székely nemzetek , kir. városok , ’s szász nemzet követei. A’ követi ülés elnöke hetenként vá­lasztandó egyik követ; tagjai a’ magyar me­gyék, székely és szász székek, s magyar kir. városok ’s kiváltságos helyek követei. Minden tárgy itt vétetik előbb tanácskozás alá , akár­­mellyik követ is itt teszi előbb utasítása nyo­mán indítványát ’s más tárgyak iránti véleke­dését itt mondja ki. Az elnök a többség ha­tározatát kijelenti. Ezen határozatnak nincsen ugyan semmi törvényes nyomadéka , de csak­­ugyan ez az országgyűlési határozatokra nagy befolyással van, mert a’ követi kar többségé­nek határozata szerint szózatolnak az, ország­gyűlésén is a’ követek. Nem kötelesség , de il­lendőség érzetéből azon követ, ki a többség véleménye ellen akar az országgyűlésen nyi­latkozni, ezen ellenvéleményét már előre a’ követi gyűlésen jelenti ki. M­ála a’ követi gyű­­j­lés valamelly tárgy iránti tanácskozásit bevég­­zi, az elnök azt úgy a’ nemzeti mint országos elnöknek bejelenti. A” sz­ász követek a’ Szebenszék első követe elnöklete alatt külön követi , vagy is inkább nemzeti üléseket tartattak , mellyen a kormányszéknél levő szász tanácsnokok és b­­­loknokok is megszoktak jelenni. Nemzeti ülés a’hivatalánál fogva idősb főispán elnöklete alatt, tagjai a’ főispánok, kir. hivatalosok, a’ magyar megyék, székely szé­kek, ’s városok követei. Ezen ülésben a’ kö­veti elnök előadja miben állapodott légyen meg a’ követi ülés, ’s a’ tárgy újból vitatás alá ve­­letvén, az elnök a’ többséget kijelenti — ’s a’ tanácskozás eredményéről az országos elnököt értesíti. A’ székely követek ’s főtisztek is szoktak külön nemzeti üléseket tartani, ámbátor ennek tagjai a’ magyar követi ’s nemzeti ülésekben részt vesznek , azért ezen nemzeti ülést inkább azon okból tartják , hogy a törvényben gyöke­rező nemzeti üléseik gyakorlatában megmarad­,’ mint az előadásokból megtetszik, Er­délyben nincs olly előleges gyűlés, mint Ma­gyarországon a’kerületi ülés, mellyben a’HR. összege előlegesen együtt tanácskozhatnék; ezen előleges tanácskozások lehető összepontositása tekintetéből 1934ben proba tetetett, s az ak­kor tartatott nemzeti ülésekben nemcsak a’ ki­rályi hivatalosok, magyar és székely, de a’ szász követek is megjelentek. Ezen kezdetet nem követte süker, ’s azon idő óta a szász nem­zet képviselői sem a’ magyar és székely köve­ti, sem a’ nemzeti ülésekben meg nem jelen­tek , hanem mindig külön tartották előleges üléseiket. Az országos elnök értesittelven, 1100. a HR. Valamelly tárgy iránti előleges tanácsko­zásaikat bevégezték , országos­ ülést hirdet és előadván a’ szőnyegen lévő tárgynál, felszólít­ja a’ titket a’ hozzá szólásra. — Minden, ki szólani akar a’ törvényben kiszabott mód szerint fel ál­lván ’s feltartott kezével jelelvén szólni kívánását, az itélőmester ezeknek névsora, la­­jstrom­ját írásba veszi, ’s azon sorban mint ma­gukat felíratták nevenként felszólítja. Az or­szágos elnök maga a’ vitatkozásokban nem vé­szén egyébkint részt,csak mint vezető, a sző­nyegen lévő tárgyidal kitérőket a tanácskozás érdemére, ’s az Hiedelem sértőket rendre u­­tasitja. A’ vitatkozások végzetével az elnök a tanácskozás mikénti folyamát felveszi, a kifej­lett főbb nézeteket kijeleli, ’s ha valamelyikre a’ többséget tisztán látja, azt kimondja; ellen­kező estben a’ kérdés állását (status quaestio­nis) kijeleli, mihez a’ ik­inek viszont szavuk van; megállittatván a’ HR* hozzá járulta voll a kérdés, előbb felállással ’s leüléssel próbálja a' többséget megallitni, ha ez kétséges lenne, fe­jenkénti szózatolást kíván, a­mit egyes tag kí­vánatéra is megtenni köteles. — Ekkor az ité, lemeeter felolvasván az országgyűlési tagok név­sorát, kiki felállva nyilván mondja ki szózatát. A többség határozatát ekkor az elnök kimond­ja, mire a’ HR. viszont megtehetik észrevéte­­let. Végre az elnök a’ közelebbi ülésre a' na­pi­rendet kitűzi, mi a' BBek hozzájárulsával állittatik meg. Az ezutáni ülésen az itélőmes­ter által szerkezett, ’s a’ végre nevezett orszá­gos választmány által előlegesen megvizsgált jegyzőkönyv felolvastatván , ehez a’ RRek vi­szont észrevételeket tehetnek , az a’ RR. hoz­zá j­árul­­ával állittatik meg. —­ A’ főkormány­szék rendszerént nem ül a’ tanácskozási te­remben, de nézeteit két titoknak által szokta az országgyűlésnek tudtára adni, ez pedig ma­ga izeneteit az elnök által a’ különböző kate­góriákból kinevezendő küldöttség által teszi, mellynek tagjai egy főispán, mint vezető és szónok, a’kir. hivatalosokból, magyar megyei, székely, szász, és városi követekből két két személy. A’ törvény által kiszabott esetek, mely­­lyekben a’ kormányszéknek, mint testületnek az országgyűlési határozatokban részt kell ven­ni a’ következők: törvényjavaslatok­­ a’ felség­hez intézett feliratok készítése, kir. leiratok felolvasása, országos hivatalokra való választás, ezen kívül az 1791: II. törv. czikk értelmé­ben a’ Rll. közt eredhető egyenetlenségek, vé- leményi különbségek elenyésztetése; sőt min­den fontos kérdésekben mikor tetszik a’ kir. kormányszék a’ Rll. üléseiben megjelenhet — azonban annak véleménye a’ Rl. határo­zatát nem változtathatja, a’törv. szavai szerint ő ii jus tamen asssensu vel dissensu conclusum SS. et 00. nec a 11 e­t a­r i * n e­c impediri potest.“ A’k. kormányszék azon­ban azon esetben ha véleményét a’RRkel nem egyeztetheti, külön véleményét jegyzőkönyvbe iktathatja , mi a’ felirat mellett is ő felségéhez felküldelik. De nem csak a’ kormányszéknek , de a’ minoritásnak is megengedi a törvény el­lenvéleménye beadását — mi is a’ felirat mel­lett ő felségéhez küldetik. — De sem nemzet­nek , sem akármelly categoriának testületi szó­zatot a’ törvény nem enged, hanem fejenkénti szózatolást kivon. —* Ámbátor Erdély ország­­gy­ülésének csak egy háza van, még is a’ tör­­vényezikk létrehozatala nagyon hosszadalmas. Miután egy választmányi törvényjavaslat min­den előleges követi ’s nemzeti tanácskozásokon át hatott, ’s országos ülésben is megállittatott, az ezutáni ülésben a’ jegyzőkönyv helybenha­gyása után az a’ kir. kormányszékkel közölte­­bik —­ midőn a’ kir. kormányszék nézeteit az országgyűlés némi módosítással elfogadja, ez­után más országgyűlésen előbb a jegyzőkönyv újból megállittatván, az itélőmesterre bizatik a’ felirási terv elkészítése , ez midőn elkészül, ’s felolvastatik, kéziratra adatik; ezután azon terv minden előleges tanácskozásokban megvi­­tattatván , ’s megállittatván, újra országgyülg."

Next