Erdélyi Lapok, 1913 (6. évfolyam, 1-13. szám)

1913-01-04 / 1. szám

Hatodik évfolyam. Kolozsvár, 1913. januárius 4. 1. szám. ERDÉLYI AZ ERDÉLYI IRODALMI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA főszerkesztő: GR. BÁNFFY MIKLÓS DR. SZERKESZTŐK: KOVÁCS DEZSŐ ÉS DR. KISS ERNŐ. Dr. Koós Mihály. M­ég nem régen székelyföldi kiren­deltségnek nevezték — de mióta az állam kiterjesztette hatáskörét a Maros-Ost vidékről a Szamos vi­dékére is, — Erdélyrészi kirendeltségnek hív­ják — s Marosvásárhelyt lakik , azaz Erdély tiz vármegyéjében mindenütt otthon van a hegyvidékek elmaradt kultúrájú falvaiban. A székely kirendeltség talán magyar politikát jelentett, az erdélyrészi népsegítő akció: falu-gazdasági — állami tevékenységet — a nemzetiségek megnyugtatására is. Ezen állami szervezet eddigi elnevezésé­ből is kitűnik, hogy kitűzött célja a gazda­ságilag és sociológiai értelemben elmaradott vagy magukra hagyatott hegyvidéki községek és azok lakóinak gazdasági és kulturális ok­tatása, szervezése s felsegítése stb. Legré­gebben ilyen akció az északkeleti Kárpátok alján a ruthén vidéken indult meg (talán 15 éve) s ma a ruthén már nem sír. A 10—12 év előtti székely-magyar tusnádi kongresszus a társadalmi tevékenységen túl államilag is akart dolgoztatni a székely boldogításán, és a tusnádi vetőmag csakhamar kicsi­ázott a melegszívű székelyvezér, Sándor János, ker­tészkedése mellett s megszületett a maros­vásárhelyi székelyföldi kirendeltség, népse­gítő akció. Ez követte a legújabb: a tót hegyvidéki kirendeltség. Mi a célja hát ennek az állami népsegítő akciónak? Az, hogy a hegyvidék falvainak népét állandóan tanítsa, oktassa, minden gazdasági munkájában, erőkifejtésében segít­ségére legyen s nemcsak „tanácssal, de ka­láccsal“ is, hogy a hegyvidék falvainak népe elmaradottságából kiemeltessék, kultiváltas­­sék, mindinkább „többtermelővé“ váljék — anyagiakban is, lelkiekben is, s hogy idők folyamán mindjobban megközelítsék minden­féle javakban azokat a boldogabb vidéken levő falvakat s népeket, ahol a mind ezirá­­nyú kultúra s jobb boldogulás a jobb viszo­nyok folyománya lett. Hatás­módja elméleti és gyakorlati: előbb a falu papját, tanítóját stb. kitanítja külömböző tanfolyamokon, sőt ezeket csoportokban a haladó vidékeken utaztatja is. Ha azután már van a faluban egy alkalmas vezető , a második lépés a falu

Next