Erdélyi Lapok, 1933. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-01 / 1. szám

II. évf. 1. szám. — Vasárnap, 1933. január 1. Erdélyi Lapok Szenvedéseimtől teljesen megszabadultam!­ ­ Több mint egy évig szenvedtem bal váll­­izületemben időnként igen heves rheumás fájdalmakban. E fájdalmaktól rövid idő alatt, más eredménytelen kísérletek után, teljesen csak az Önök Togal-ja szabadított meg. (Kü­lönösen meglepő volt a Togal-tabletták biztos hatása, s az a körülmény, hogy jól tűrtem. Még napi 9 tablettás adagok sem váltottak ki kellemetlen mellékhatást, [gyomor stb.]) Ezért mindazok részére, kiket ilyen, vagy hasonló fájdalmak kínoznak, a Togal alkal­mazása ajánlatos. Puri Norbert, Brassó: A Togal gyors és biztos hatású gyógyszer rheuma, kösz­­vény, idegzsába és hátizomfájdalmak, álmatlanság, spanyol­nátha és hüléses betegségek ellen. Togal kiválasztja a húgy­­savat, baktériumölő, tehát a bajt gyökerében támadja meg. Több mint 6000 orvosi vélemény. Egy kísérlet meggyőzi! Az összes gyógyszertárakban: Lei 52-T. Aláírták a román-magyar kereskedelmi szerződést Bukarest. Saját tud. Tib­a volt alminisz­­tertől, akit tudvalevőleg a román—magyar ke­reskedelmi szerződés megkötésére küldött ki a kormány Buda­pestre, tegnap érkezett meg az értesítés Bukarestibe a kereskedelmi szerződés előzetes aláírásáról, amiről már hírt adtak a budapesti táviratok. A román kormány intéz­kedett, hogy a mai nap folyamán történjék meg a jegyzékváltás az egyezmény véglegesí­tésére. Román hivatalos körök véleménye szerint az egyezmény, — noha lényegében csak meg­hosszabbítása a régi román—magyar kereske­delmi egyezménynek, — egy sereg új intézke­dést is tartalmaz, amelyek alkalmasak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésére. Dr Hlatky Endre lett a magyar rádió igazgatója. Budapestről jelentik: A rádió igazgatósága pénteken ülést tartott, amelynek során a nemrég elhunyt Szőts Ernő igazgató örökébe dr Hlatky Endrét választották meg. Különös érdekessége volt az ölésinek, hogy új műsorigazgatói állást létesítettek, amelyre dr Hlatky Endre volt magyar miniszterelnök­ségi sajtófőnököt hívták meg, aki a meghívást elfogadta, és működését már meg is kezdte. A meghívás mindenfelé, ahol magyar rádiót hall­gatnak, őszinte és igaz örömöt kelt, mert dr Hlatky egyénisége biztosítja a rádió további nívóját. zül a spanyollal tartunk rokonságot. Spanyol­országban talán még jobban kedvelik a fok­hagymát, mint nálunk. A paprika nem isme­retlen. Csakhogy itt a húsosabb, levesebb spa­nyol paprikát használják, amelynél azonban a mi rózsapaprikánk ízesebb fűszer. Sokan félnek az olasz koszttól, mert bi­zonyos előítélet él bennük az olajos ételekkel szemben. Pedig az olasz konyha kitűnő. Elő­ítélet az, hogy az olajnak kellemetlen szaga van. Ellenkezőleg, a friss olaj jóillatú. Aztán meg az olasz ne­m is főz mindent olajjal, csak azt, amihez az olaj illik. A friss halat például olajban kell sütni, mert úgy jó. De nagyon sok olyan étel van, amelyhez vajat használ­nak. Mennyi ínyenc falatja van az olasz sza­kácsművészetnek, a sajt, szalonna és pirított zsemlye közt kisütött madárkától, az „uccelo­­tól“, a legkülönbözőbb krokettig, azt c­sak az tudja, aki végigkóstolta már egy római rosti­­ceria gazdag műsorát. Az olasz konyha egyik mesterműve a húsleves, amelybe bőven főz­nek bele szárított tésztát, aztán az egészet fel­öntik sűrű zöldséglevessel s gazdagon meg­hintik parmezannal és kész a híres minestra in brodo. Az étkezés gerince mindig a szárí­tott tészta, a pasta asciuta, amelyet vagy forró vajjal leöntve és sajttal meghintve él­veznek, vagy paradicsomos, olajos lében úszó húsvagdalékkal öntenek le. Gyakran tengeri csigákat használnak fel a húsvagda­­lék elkészítésére. Különösen a híres bolognai konyha tűnik ki ezeknek a paradicsomos hús­­vagdalékoknak, sugo­nak elkészítésében. Az olasz cukrászat a fagylaltok készítésének mestere. Az északi konyhák kevésbé változatosak és nem is olyan ízletesek. Angliában általában egyszerűen étkeznek, ami annál meglepőbb, mert a XIV. században nem mentek ritkaság­­számba a negyven-ötven fogásos opulens la­komák. Jellegzetessége az angol konyhának a hirtelen sütött, belül még csaknem véres hús s a puddingok különböző fajtája. A zöldfő­zelékeket egyszerűen sós vízben főzik meg. Ez az angol főzelék nem hizlal, de viszont nem is túlságosan ízes. A skandináv népeknél az étkezéseknél a bőséges hors'oeuvre viszi a főszerepet, a­mely leginkább tökéletesen készített változa­tos halkonzervből áll. Húst keveset esznek. Zöldség, főzelék alig van. Az alkoholfogyasz­tás igen élénk. Főleg a forró alkoholos italo­kat, puncsokat, grogokat kedvelik. A lengyeleknél viszont nagyobb és régi kultusza van a konyhának. A XVI. és XVII. század folyamán, mikor az érintkezés Len­gyelországgal sűrű volt, az erdélyi magyar konyha is sokat átvett a lengyel szakácsmű­­vészettől. A lengyeleknél az étkezést az úgynevezett zokuszka vezeti be, amelyet zokuszki néven az oroszok is átvettek. Aféle hideg büffé ez, a hideg előételek, halak, húsok, szárnyasok, kol­­bászkák, sós tészták, sajtok százféle változa­tával megrakott asztal, amelyen jelentékeny szerepe van a kaviárnak. Ebből igen bőven esznek s még bővebben isznak közben nehéz pálinkákat. Elmaradhatatlan bevezetője min­den étkezésnek a leves. Egyébként a lengyel konyha fő jellegzetessége az édesség. Még a halakat is édes, mazsolás töltelékkel készítik. Húsokat édes mártásokkal tálalnak. A tészták is túlédesítettek. Főétel a liba, amelynek el­készítése igen változatos. Amint ebből is lát­ható, a zsidó konyha is jellegzetesen lengyel eredetű. A német konyhák közül csak a bécsi iga­zán ízletes. A francia konyha után talán a leg­finomabb Európában. Eklesztikusan átvette mindazt, ami kellemes és bevált volt a kü­lönböző konyhákban. A német konyha egyéb­ként nem nagyon ízletes, különlegessége sem igen van. Ha csak a szarvasgombás braunch­­weigi májas hurkákat s a híres bajor húsos­gombócokat nem számítjuk. Vannak hát népek, amelyek igen jól esznek. Van, amelyeknél nem annyira az éte­lek ízessége fontos, mint inkább a mennyi­sége. Mi, magyarok szeretjük az ízes ételt, de azt se vetjük meg, ha bőven van belőle. Álta­lában a déli vidékek lakói kevesebbet esznek, mint az északi népek. Ahol hideg van, ott jobban kell főzni. Viszont vannak északi vi­dékek, ahol a szegénység akadálya a bő étke­zésnek. Legtöbbet és legbővebben esznek a hollandok és az angolok, akiknél a souper is be van vezetve. Az olaszok az angolokat az öt étkezés népének nevezik, ily popolo dei cinque pasti. Sajnos, a mai idők szűk viszo­nyai nem kedveznek a szakácsművészetnek. De viszont most új nagy feladat előtt állnak a konyha mesterei s ez a főzés racionalizálása. Olcsón, gazdaságosan és ízesen főzni, ez ma a szakácsművészet európai programja. K. M. S Mit kellett Romániának Olaszországtól? Madgearu mosakodik. Olaszország elsimítóánatt tekinti a konfliktust Bukarest. Saját tud. Madgeariu válaszol­va az Universulban ellene intézett támadások­ra, tegnap a sajtó számára tett nyilatkozatá­ban részletezi a „szégyenletes“ olasz kölcsön feltételeit, különösen az olasz gyáripar javára tett rendeléseket, így a kölcsönszerződés szerint Romániá­nak rendelnie kellett 50.000 Manlicher fegy­vert, 3000 gyorstüzelő fegyvert, 12 millió töl­tényt, összesen 36.047.350 lej értékben, ami­hez még 132.201.000 lej hitel járul, szállítási költségek, biztosítás, alkatrészek helyettesí­tése, stb. fejében. Továbbá 42 személyszállító vagon 25,101.7­0 lei értékben, hadihajók, egy tengeralatti, két torpedónaszád, kereken 655.000.000 lei értékben. Ehhez a hadihajók felszerelésére, szállítás, átvétel stb. költségeire összesen 237.130.000 lej volt előirányozva. Végül kifejti Madgeariu, hogy a 200 mil­lió olasz lírás, illetve 1.800.000.000 lejes olasz kölcsönből egymilliárd 600.000.000 lei jelenti az áru ellenértékét, és csak 10 százalék a va­lóságos kölcsönt, készpénzben, aminek egészé­ben lennie kellett volna. A lapokban továbbra is változatlan heves,­séggel folyik a Madgeariu ellenes sajtóhadjár­­at és az ellenzéki lapok leszögezik, hogy Madgeariu-nak mosakodó nyilatkozata nem volt elegendő Olaszország kiengeszteléséhez Ezzel szemben a kormányt támadó lapok­ arra mutatnak rá, hogy Olaszország elsímítottnak tekinti a konfliktust. Erre biztos jel a clearing tárgyalások új­­rafelvétele, s hogy Mussolinitól tegnap táv­irat érkezett Bukarestbe, amely szerint az olasz kormányelnök örömmel várja Gusti mii­niszter érkezését a román iskola felavatásának ünnepére. A felavató ünnepség a Duce jelenlétében fog lezajlani január 10-én, tehát csak egy nappal később az eredetileg megállapított időpontnál, amiből nyilvánvaló, hogy az elha­­lasztása csak a Madgeariu beszéde miatt be­­következett feszültségnek tudható be. A hadügyminiszter és a csendőrségi inspektor feltűnést keltő újesztendei napiparancsai Bukarest. Saját tud. A hadügyminiszter újév alkalmával napiparancsot intézett a had­sereghez, amelyben az újévi jókívánságok mellett a múlt év kiállott és a jövendőben még várható súlyos nehézségeinek hősies el­viselésére buzdítja a hadsereget. — A munka és a fegyelem, amiről tanú­ságot tettetek, — mondja a napiparancs, — átsegített titeket az erősen érezhető anyagi hiány súlyos esztendején. Nem kételkedem, hogy kellő megértéssel azok iránt a nehézsé­gek iránt, amelyekkel az ország küzd, a jö­vendőben is a kötelességteljesítés és bizalom magaslatán fogtok állani, amint azt elvárja tőletek a király és a haza. Ehhez hasonló hangon intéz a csendőr­séghez is újévi buzdítást Dimitrescu Constan­­tin, a csendőrség vezérinspektora. — Le tudtátok küzdeni, — mondja január elsejei napiparancsa, — a szolgálatotokka­ járó rendkívüli nehézségeket, azon súlyos anyagi nélkülözések ellenére is, amelyeket minden igyekezetem­ dacára sem tudtam el­hárítani. Meg vagyok győződve, hogy ugyani ezzel az erkölcsi és fizikai erővel, s ugyanez­zel a hazaszeretettel fogjátok teljesíteni köte­lességeteket a jövőben is. Kávéházai­ban, vendéglőkben min­­denütt kérje az „Erdélyi Lapok‘‘-at.

Next