Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

1934-01-02 / 1. szám

111. évf. 1. szám. — Szerda, 1034. január 3. Erdélyi Lapok. IM Drogériát és kozmetikai szükségletét szerezze be Pap Károlynál DROGERM CENTUM Oradea, Bulv. Regele Ferdinand 11. Széchenyi-épület­­ értésnek azokat a kötelékeit, amelyek Magyar­­országot idegen hatalmakhoz fűzik, kivonult papság és a nép megható és ünnepé­ Belgiumban a nemzetiségi kérdés komoly válságot idézett elő — Maga a király szónokolt a franciabarát tüntetők megnyugtatására — Brüsszelből jelentik. A flamand (germán nemzetiségű) szeparatista mozgalom erős ellen­­mozgalmat váltott ki Belgiumban a vallon (latin nemzetiségű) nacionalisták részéről. Az utóbbiak ellenséges hangulatát különösen felfokozta a kor­mánynak az a szándéka, hogy vissza akar állá­sába helyezni 4 olyan köztisztviselőt, kiket koráb­ban azért bocsátottak el állásukból, mert a há­ború alatt tevékeny részt vettek a flamand moz­galomban. Ez a flamand mozgalom, annak ide­jén németbarát irányú volt s a flamand nyelv­­területek önkormányzatát akarta német védnök­ség alatt. Vasárnap több ezer vallon frontharcos vo­nult a királyi palota elé és viharosan tüntettek a flamand tisztviselők visszahelyezése ellen. A szónokok azzal érveltek, hogy az illetők haza­árulást követtek el, mert nem tagadták meg a szolgálatot a megszálló német csapatoknak. A tüntetés javában folyt, amikor a palota egyik erkélyén megjelent maga Albert király és megnyugtatta a frontharcosokat, hogy követelé­süket fontolóra veszi. A tömeg e szavakra meg­nyugodott és rendben szétoszlott. A király szavai politikai körökben négy fel­tűnést keltettek és ezek után nem tartják kizárt­nak, hogy a kormány helyzete megingott. ­ Angelo Holla pápai nuncius békebeszéde a magyar kormányzó előtt A politikai és gazdasági szempontok túlságba vitele helyett a lelki magaslatokat kell az államférfiaknak megtalálni Budapestről jelentik. Az újév napján szo­kásos diplomáciai üdvözlést az összes idegen államok diplomatái jelenlétében Angelo Rotta pápai nuncius mondotta el a magyar államfő előtt. Az üdvözlésben voltak olyan gondolatok, amelyek a békéért való küzdelemnek új szem­pontjait hangoztatták s így bizonyára széle­sebb körben fognak feltűnést kelteni. A pápai nuncius a többi között a következőket mon­dotta: " Az újév örvendetes alkalmul szolgál a diplomáciai testület tagjainak arra, hogy az általuk képviselt uralkodók, államfők és kor­mányok nevében, valamint saját nevükben is a legőszintébb jókívánságaikat fejezzék ki a diplomáciai barátságban lévő államok részére. Ez az új esztendő nem éppen a legörvendete­­sebb körülmények jeleivel köszönt az emberi­ségre. Az általános válság mindenütt súlyoso­­dott. A lelkek tanácstalanul állanak és nem tudják, mi következik a jövőben. Ha nézzük azokat az erőfeszítéseket, amelyek a válság le­küzdése érdekében történtek és összehasonlít­juk az elért, kevéssé kielégítő eredményekkel, kénytelenek vagyunk feltenni a kérdést: váj­jon a megoldások keresése közben nem szorul­­tak-e háttérbe a magasabbrendű elvek és nem jutottak-e túlságosan előtérbe a tisztán gaz­dasági és politikai szempontok? Mert a gaz­dasági válság útjait vizsgálva­­ meg kell ál­lapítanunk, hogy az az erkölcsi világ talajá­ba is mélyen belenyúlik. Jó volna, ha azok, akik a népek sorsát intézik, keresnék a lelki élet magaslatait s ilyen átszellemüléssel meg­találnák egymás iránt a bizalmat, s megvaló­síthatnák az egyetértést. Ez az előfeltétele an­nak, hogy eljöjjön az az igazi béke, amelyre mindenki vágyik és ami az embereknek meg­­ígértetett. Ezután a nuncius örömét fejezte ki afö­lött, hogy a magyar nemzet kormányzója és miniszterei példaadó munkával és kitartással dolgoznak a békés jövendőért. A diplomáciai testület tehát igaz szívvel kívánja, hogy a ne­­isjes magyar nemzet virágzó jövendőbe lép­hessen. Horthy kormányzó meghatott hangon kö­szönte meg Angelo Rotta szavait. A tov.­hb­lak­ban kijelentette, hogy a magyar kormányzat a jövőben is legfőbb feladatának fogja tekin­teni az általános béke és bizalom érdekében való munkásságot. Evégett tehát arra törek­szik, hogy még szorosabbra vonja a jó egyet­ A német-francia tárgyalások új esztendeje Átadták Hitler német birodalmi kancellárnak a francia emlékiratot. Vámháborús tervek a németek megpuhítására kancellár Berlinből jelentik. Francois Poncet berlini francia nagykövet hétfőn délután 5 órakor megjelent Hitler kancellárnál, akinek átnyúj­totta a francia kormány emlékiratát. Az em­lékiratban a francia kormány válaszol az egyenjogúság és a leszerelés kérdésében kö­zölt német emlékiratra. A francia nagykövet fogadásánál Neurath külügyminiszter is jelen volt. Francois Poncet szóbelileg is kifejtette a birodalmi előtt a francia kormány felfogását. Politikai és diplomáciai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy Francois Poncet, még mielőtt Párizsból visszatért volna Berlinbe, hosszasan tanácskozott a francia kereskedelmi miniszter­rel. A tanácskozások tárgyát a német-francia gazdasági kapcsolatok alkották. A francia kor­mány külpolitikai szakértői bizonyos vámkér­désekről tanácskoztak, amelyek összefüggés­ben állanak a német—francia leszerelési tár­gyalásokkal. A francia kormány — hír szerint — gazdasági nyomással, érzékenyen ható vám­intézkedésekkel akarja Németországot arra kényszeríteni, hogy visszatérjen Genfbe. Az angol kormány közbelépett a francia emlékirat enyhítéséért. Pari­s■-bál jelentik: Általános meglepetést keltett a Le Journal értesülése, amely szerint a francia—né­met közvetlen tárgyalások érde­kében egy barátságos hatalom (minden bi­zonnyal Anglia) közbeavatkozott. Ez értesülés szerint az illető barátságos hatalom a néme­teknek szóló francia emlékirat elküldése előtt szombaton délután lépéseket tett a francia külügymin­iszt­ér­i­u­mban, hogy változtatások történenek a francia jegyzék szövegén. A lap hevesen tiltakozik az idegen beavat­kozás ellen. Azt a követelményt hangoztatja, hogy ami szöveget a francia minisztertanács elfogadott, azon már semmiféle változtatás nem történhetik. A francia diplomáciának nemcsak az ellenfelek manőverei ellen kell vé­dekeznie, hanem legjobb barátaival szemben is ellenállást kell kifejtenie. Ez azonban Fran­ciaországot nem térítheti el eddig követett­ út­járól. Sőt még jobban meg kell erősödnie abban a felfogásban, hogy a közvetlen tárgya­lások kérdésében ragaszkodni kell az eddigi elutasító álláspontba. A párizsi keleti pályaudvaron­ a kormány képviselői, a különféle kamarák és egye­sületek tagjainak jelenlétéiben mélyhatású gyász-istentiszteletet tartottak a L­anghy melletti vasúti katasztrófa áldozataiért.

Next