Erdélyi Lapok, 1934. április-június (3. évfolyam, 63-130. szám)
1934-04-01 / 63. szám
4 politizál a szív... Irta: Dreitter József, országgyűlési képviselő, a magyar párti parlamenti csoport főtitkára Unom azokat a felebarátaimat — szerencsére kiveszőben van a fajtájart, — akik néptelen utcasarkokon háromszor is körülnéznek nagy óvatosan, amíg diszkrétül „csak neked, mert benned meg lehet bízni, de az Istenre kérlek, ne add tovább, abszolút biztos forrásból tudom“ és más efféle nagyképű bevezetés után fülembe súgnak valami rettenetes marhaságot. A kritika hiányának, a szerény önjellemzésképpen optimizmusnak megtett korlátoltságnak és a hősi pózzal leplezett komikus gyávaságnak e furcsa keveréke fűtötte, bolondította, de tán kicsit vigasztalta is a nekibusult kedélyeket. Ma kerékkötője minden egészséges megmozdulásnak, de még a dolgok, helyzetek, várható politikai és társadalmi fordulatok helyes megítélésének is. Nem sokra tartom azokat se, akik egy pár goromba frázistól csodákat várnak. Akik öklök rázását, padok verdesését követelik a Bucurestibe küldött szószólóiktól. Ó, vertek itt már padokat és ráztak itt már öklöket, de a rossz helyen alkalmazott hangoskodásnak mindig rossz lett a vége is. A magyar parlamenti tagnak kétszeresen meg kell gondolnia minden szavát, minden gesztusát, ha nem akarja végzetesen összetéveszteni a maga elhivatottságát boldogabb és hasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben levő román kollégájáéval. Egy percre se szabad felednie, hogy román kartársainak legnagyobb része nem ismeri sem a magyar nemzetet, sem a magyar kisebbségi problémát. S ez még a jobbik helyzet. Mert aki ismeri, azt még ma is holmi érthetetlen megtorlást vágy izgatja; hiába fejtegeted, hogy nincs mit megtorolni, ez olyan ellenszenvvel fogadott erőlködés volna, mintha színésztől a szerepét, írótól a témáját, munkástól a kenyerét akarnád elvenni. Tudnunk kell tehát, hogy bucuresti missziónk nem merül ki 'hazafelé' sandító öblös frázisok elszavalásában, nekünk mindenekelőtt rokonszenvet kell támasztanunk, barátokat kell találnunk s igazunkat úgy kell föltárnunk, hogy annak átütő ereje eljusson a szivekbe és elmékbe, de ott szeretetté s ne méreggé váljék. Nekünk nem az a hivatásunk, hogy érzékenységeket sértsünk, sebeket ejtsünk, hanem az, hogy a tulajdon népünk fájó sebeire orvoslást keressünk. És mondjam-e, hogy mennyire nem szenvedhetem a kicsinyhitűeket, akik egy ellenséges szó hallatára hideglelésbe esnek, akik tegnap még légvárakat építettek, hogy ma már az élet folytatását is képtelenségnek lássák. Mondjam-e, hogy mit érzek a kisebbségi szenvedések vámszedőivel szemben, akik mindenütt a saját hasznukat nézik és egyéni érdekből azonnal, elejtik a lesújtott testvér életkérdését is; mit a nyájas bölcsekkel szemben, clak tudnak anélkül, hogy tanultak volna, bírálnak, de dolgozni nem segítenek, akik gyanúsítanak és rágalmaznak, hogy elidegenítsék a vezetőktől a népet, idelenn Bucurestiben pedig lerombolják a tekintélyünket, erőtlenné tegyék a szavunkat, lehetetlenné tegyék a segítő beavatkozásunkat. Ó, mennyi fájdalommal nézem az erők megtorpanását, a jellemek elkopását, a tévelygők önámító, veszedelmesen romboló munkáját. Fáj a lelkem, de távolról sem esem kétségbe. Mert ha itt-ott el is fog a keserűség, elnyomja rossz érzésemet a nagy-nagy szeretet, amellyel átölelem ezt a mi kedves, okos fajtánkat, átölelem a jó és igaz embereket, akik mégis csak elgázoló többségben élnek köztünk. Egészséges élniakarásommal szeretem azokat, akik bölcs és csöndes mosollyal figyelik az idő múlását és az évszakok változását, mert tudják, hogy el fog múlni az előítélet, elfogultság és igazságtalanság is, hiszen meg fog változni az ember egész gondolkodása. (Boldog Isten, de hányszor változott is már! Akárcsak az évszakok.. ) Szeretem, akik kitartanak, szeretem, akik olyan tisztességesek, hogy mások becsületes voltában nem kénytelenek kételkedni. Szeretem, minéffi syejthetésével) Működésével az életet, a napsugarat, szeretem az apró örömöket és csekély szolgálatokat, amelyekkel embertársaim gondját enyhíthetem. És szeretem, véghetetlenül szeretem a Föltámadásnak gyönyörű ünnepét. (Bucureşti, 1934). Erdélyi Lapok III. évf. 63. szám. — Vasárnap, 1934. április . pályázatok eredménye Pályázatunk, mely a legszélesebb körökben keltett érdeklődést, tervszerűen befejezést nyert. A zsűri a döntést titkos szavazatok útján hozta és a szavazatok zárt borítékban Dr. Morariu közjegyző urnái voltak letétbe helyezve. A borítékok kinyitása a királyi közjegyző jelenlétében történt; az eredmény és ennek megfelelően a pályadíjak a következő pályázóknak ítéltettek oda: az I. dijat 5.000 lei a 10. sz. pályamunka: Lotz Vilmos ur, Sibiu a II. „ 3.000 lei a 2. sz. „ S o n n e n w i r t Zoltán ur, Arad a III. „ 2.000 lei az 1. sz. „ Mohy Sándor ur, Satumare a IV. „ 1.000 lei a 21. sz. ., Szopos Kálmán ur, Bucureşti Azonkívül még 20 vigaszdíj — közöttük még egy további pénzdíj — került azon pályázók között kiosztásra, akiknek névsorát már első közönségpályázatunk eredményének kihirdetésekor közöltük. Ezen említett vigasz-pénzdíjat a zsűri MIRCEA MARCOS és BRATASANU P. százados uraknak, Alba Iulia és Th. ZAHARIA úr, Baduleasa, ítélte oda. A második közönségpályázatunkra is több ezer véleményt kaptunk fogyasztóinktól,, akik a díjmegállapító zsűri ítéletét a következő sorrendben — ha nem is találták el pontosan — mégis megközelítőleg megfejtették. Az első díjat, Lei 10.000 nyert: Inginer Fr. Schadt, Câmpina, Judeţul Prahova, Str. Griviţei No. 39. A II., III. és IV. dijat, egyenként Lei 1.000 nyerte: Edith Simon, Timişoara, Str. Miron Costin 8. Prohn Ernest, Timişoara, I. Calea Circumvalenţiunei 6. Hamán Béla, Rimetea, Jud. Alba. Az V., VI., VII., VIII., IX. és X. dijat, egyenként Lei 500 nyerte: Barbara Frank, Timişoara, Bemgasse 9. Bereczky Ferenc, Cooperativa de Consum „Hangya“ Viile Satumare. Aurora Gidófalvy, Cocoşi, U. P. Tg.-Mureş. Emilia Serbienanu. Turda Uzinele Solvay. Tassy István, Arad, Str- Tribunul Dobra 4. Weisz László, Arad, Bulev. Regele Maria No. 13. Ezen közönségpályázatunk résztvevőinek további 50 vigaszdíjat juttattunk. A nyertesek névsora ezen újság kiadóhivatalában megtekinthető, azonkívül levélileg is értesítettük a vigaszdíjak nyerteseit. Közönségpályázatunk eredményének kihirdetésekor nem mulaszthatjuk el sok ezer barátunknak köszönetét mondani fáradozásaikért, értékes tanácsaikért, elismerő leveleikért, amelyekkel ragaszkodásukról biztosítottak bennünket. Bizalmukban nem fognak csalódni, mert minőségárunkkal várakozásaiknak mindenkor meg fogunk felelni. ERDÉLYRÉSZI DIANA FORGALMI RT . Alfonz spanyol király Olaszországban, Milánóból jelentik: Alfonz spanyol király,aki nemrégiben tért vissza Afrikából, ahol oroszlánvadászatokon vett részt, néhány napig Milánóban tartózkodott. Toledo hercege néven inkognitóban szállott meg az egyik milánói szállóban. A spanyol király Milánóból autóján felkeresi a többi nagyobb olasz várost is. Kávéházakban, vendéglőkben mindenütt kérte az „Erdélyi Lapok“-at. Kivégeztek két macedón terroristát, Belgrádból jelentik. A rendőrbíróság udvarán bitófán kivégezték Grandics Dimitri és Jovanovics Gavrilo macedón terroristákat, akiket az államvédelmi törvényszék februárban halálra ítélt, mert a határon át hozott bombákkal és pokolgépekkel különböző merényleteket követtek el. A két halálraítélt kegyelmi kérvényét a király elutasította. A kivégzésnél csupán a hatósági személyek voltak jelen.