Erdélyi Lapok, 1934. október-december (3. évfolyam, 205-278. szám)

1934-10-02 / 205. szám

4 Erdélyi Lapok III. évf., 205. szám. — Kedd, 1934. október 2. Talpraállíts A költöző szeptember szenzációja a pénz­intézetek vallomása volt. Egy-két intézet kivé­telével megmondotta mindegyik, hogy mennyit képes visszafizetni betéteseinek. A konverziós törvény alaprendelkezéseinek ismerete mel­lett egy gondolkodó ember előtt nem lehet két­séges, hogy ha a pénzintézetek a mezőgazda­­sági és városi adósaiknál követelésüknek 50—60%-át elveszítik, úgy ők sem fizethetnek hitelezőiknek — a betéteseknek 100%-ot, mert nincs miből. A pénzintézetek működése fővo­násban nem más, mint a betevők pénzét a be­tétesek helyett kölcsönadják a kölcsönt kere­sőknek. Ha az így kölcsönbe adott pénzek egy részét­ a törvény elengedi az intézet adósának, úgy a pénzintézet, mint betéteket kezelő szerv nem fizetheti teljes egészében vissza azokat tu­lajdonosának. Nem hisszük, hogy volna beté­tes, aki ezt meg nem értené és mégis azt lát­juk, hogy kevesen vannak, akik e megértésnek kifejezetten tanújelét adnák. A törvény szigo­rúan záros határidőt szab arra, hogy a pénz­intézetek megegyezzenek betevőikkel a betét­ből visszafizetendő hányadra és a fizetési időre. A helybeli pénzintézetek felhívása elhangzott, de válasz a betevők részéről még­ gyéren érke­­zik. A betevők nem tudják, vagy nem akarják elhinni, hogy egyezség hiányában a legtöbb helybeli pénzintézet meg fog szűnni, mert fel kell számolnia. Nem gondolnak arra, hogy az ilyen felszámolás súlyos költséggel jár, ami nem növeli a széthulló intézet vagyonát, de erősen csökkenteni fogja és így még kevesebb jut betétjére, mint ha az intézet életben marad és ő maga bonyolít. A betétesek nemtörődömségének, mond­hatjuk csökönyösségének egyik oka, hogy olyan pazarlást láttak a konjunktúra idején sok pénz­intézet körül, olyan gond nélkül élő hatalmas­ság jegyében élt nem egy bankigazgató, hogy a közönség ellenszenvét váltották ki. Az inté­zet adósai ádáz ellenségüknek tekintették a pénzintézetek igazgatóságát a 30—40%-os gyil­kos kamat miatt,­­ a betétesek pedig később betétjeik bennrekedése miatt váltak ellenséggé és ma is azt hiszik, hogy a konjunkturás jó idők hasznai ott rejtőzködnek a bankok pénz­társzekrényeiben. Pedig üresebbek ma azok, mint amilyennek gazdáik vallják. A betéteseknek éppen olyan érdekük meg­egyezés útján az illető pénzintézetet talpraállí­tani, amely érdeke a pénzintézeteknek. Ha az intézet bukik, még jobban sorvad a betét s ke­­nyörtelenné válik ismét egy sereg banktisztvi­selő. Az intézetek által felajánlott ~ az ere­deti tőke 25—50%-a körül van. Egy kivétel van, amely a többi intézet ajánlatát messze szárnyalja. A Népszövetségi Hitelintézet r­­t. készpénz­ben 50%-ot, saját részvényében 25%-ot, össze­sen tehát 75%-ot ajánl fel. Komoly ajánlat. Efelett nem szabad sokáig meditálni. Megbé­­külhet minden betétes, ha betétjének 25%-át veszíti csak. Az intézet saját részvényében ígért 25% ugyanannyi készpénzzel fog felérni. Ha e fiatal — 10 éves — pénzintézet fennállása ideje alatt annyira erősödött, hogy egyezségi ajánlata az 50—60 éves intézetek ajánlatát messze túlhaladja, úgy biztos és jövedelmező helyre befektetett tőkét jelent a betétesnek az az összeg, amit betétjéből intézeti részvények­ben kap vissza. A Népszövetségi Hitelintézet r.-t. oradeai pénzintézet eddig is a legszolidabb és leggon­dosabban vezetett intézetek közé tartozott. Be­csületes egyezségi ajánlatával az élni akaró in­tézetek élére jutott. Hiszünk talpraállásában és nem szabad elmaradni egy betétesének sem a felajánlott­ egyezség elfogadásánál. Dr Kaczián Kálmán. A Központi Katolikus Legényegylet renovált helyiségeinek megnyitása Vasárnap este nyitotta meg a helybeli Köz­ponti Katolikus Legényegylet újonnan átalakí­tott nagytermét és klubhelyiségeit. A modern villanyvilágítással és díszes színpaddal ékes nagytermet este 9 órára színültig megtöltötte az egyesület sok tagja és jóbarátja. Az estély műsorát Osivald Pál nyitotta meg, lendületes szavakkal. Örömének adott kifejezést, hogy a nagyterem és a klubhelyiségek új köntöst kap­tak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik pénzbeli adományokkal és munkával hozzájá­rultak az építkezéshez. Elsősorban özv. néhai Nagy Istvánnénak, Gresincky Antal nagypré­postnak, a Legényegyesület elnökségének és választmányának, mely a kiadások egynegyed­részét vállalta magára. Külön hálával adózott Pintér István építész-főmérnöknek, a Kolping Sportegylet illusztris elnökének és testvérbáty­jának, akik a munkálatokat annyi önzetlenség­gel vezették, ellenőrizték. Muhits Márton temp­lomfestő potomáron gyönyörű festést és má­zolást adott a helyiségeknek. A villanyvilágítás remekbe készült hálózatát Bazilli Mihály igaz­gató-főmérnök utasítása szerint Rácz Mihály, Kassza Jenő, Pop Mihály és Marián Antal épí­tették ki. Az üveges munkálatokat Vojnár Kál­mán végezte. Marxer Antal lakatosmester a ruhatárat rendezte be. Szolga Ferenc kárpitos mester a függönyt szerelte föl. Az ácsmunkála­tokat Galamb Mihály, a vízvezetéket és csator­názást Varga és Somogyi vízvezeték-szerelők, a parkettezést a Tolna Testvérek végezték. Kö­szönetet mondott végül mindazoknak az áldott munkáskezeknek, amelyek segítettek az egye­sület otthonát széppé tenni. A megnyitó be­széd végeztével elhelyezték a nagyterem falán a Szentkeresztet és az egyesület védőszentjé­nek, Szent Józsefnek szobrát. _ Tíz óra felé járt az idő,, amikor ismét szét­nyílt a színpad kék függönye­s­ az egylet mű­­­kedvelői megkezdték Schöntán Aranykakas cí­mű vígjátékának előadását. Vojnár Kálmán játszotta benne a főszerepet, páratlan színészi talentummal és gyakorlattal. Méltó társa volt Lakatos Sándor, Tarsoly István és Malozsák János. A női szerepekben Vojnár Duci és Teri, Lakatos Ica, Zrínyi Ilona, Matyi Ilus és Fehér­vári Juci avattak tapsokat. Kisebb szerepeket jól alakítottak Vojnár Kuli, Szilágyi Elemér, Bartha Sanyi és Krucz Jancsi. A darabban elő­forduló táncbetéteket H. Borsi Manyi tanítvá­nyai közül Csathó Ilike, Surányi Mimiske és Müggenburg Krisztina rejtették el. Műsor után kezdetét vette a tánc s az ifjúság hétfőn reggel egy felejthetetlen estély emlékével tért haza. F. Haragba prédikációi Az organizátornak, apologétának, a kato-­likus militarizáltság, katolikus sajtó és öntudat terjesztőinek, a pap, igehirdető funkciójában való megmutatkozása az ötért érelméi I. Az Isten arca 19. Uram add, hogy lássak. A két kötet ára : fűzve 150, kötve 210 Lei. Kaphatók könyvosztályunkb­an­­ Ma éjszaka várlak Jenny Jugo, Paul Hörbiger, Theo Lingen. Kedd 5, 7 és fél 10-kor Capricl Filmszínház. Halálozás: Nedecei és ruttkai Ruttkaji Aladár gyógyszerész, 73 éves korában elhunyt Temetése kedden délután 4 órakor lesz az olasz­ temetőben lévő Haller-kápolnából. (Veiszlovits). B a l­a s i­u Arteniené szül. P o p e s c u Alice 24 éves korában elhunyt. Temetése kedden dél­után 4 órakor megy végbe Strada Grişan (Pray György­ utca) 4. számú gyászháztól. (Veiszlovits). A bankbetétesek nagygyűlése. Az oradeai és bihar megyei bankbetét­eseik vasár­nap délelőtt nagygyűlést tartottak, amelyen az érdekeltség tömegesen vett részt. Sajnos azonban, ezúttal is csak elvi álláspontok le­szög­e­zéséről volt szó. Silaghi János, a gyűlés főadója behatóan ismertette a betétesek helyze­tét s arra az álláspontra helyezkedett, mikép a hitelélet helyreállításának a bankokkal való egyezségkötés az egyedül lehetséges alapja. Ezt az álláspontot a gyűlés is magáévá tette a annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy a legnagyobb fokú méltányossággal, tárgyilagos­­sággal és kölcsönös megértéssel törekedjenek úgy a pénzintézetek, mint a betétesek a súlyos problémák megoldására. Szabadlábra helyezték Bartha Bélánét. A Dayka-féle betörések során — amint megírtuk — letartóztatták Bartha Béla magántisztviselőt, mint értelmi szerzőt és orgazdát, aki azt vallot­ta, hogy a felesége is tudott a Dayka és Garda által elkövetett betörésekről. Bartháné Papp Ró­zsi tagadta, hogy tudta volna, hogy férje milyen után szerzett pénzt a megélhetésükhöz. A vizs­gálóbíró előtt többször is elájult a vallatás so­rán, de kitartott tagadó vallomása mellett. Fér­­■sigan vizsgálóbíró, minthogy elegendő bizonyí­tékot nem talált Bartháné ellen, szombaton­­sza­badon engedte a főtárgyalásig. A Gutenberg Dalkör hangversenye. Az a szorgalmas munka, amellyel a Gutenberg Dalkör nívójának emelésén fáradozik, nagy nép­szerűséget szerzett ennek a derék együttesnek. A szombati estélyén is megnyilvánult az a meg­becsülés, amit teljes mértékben meg is érde­meltek szép teljesítményű karaikkal. Különö­sen tetszett, hogy meg kellett újrázni a Magyar Dalegyüttest, amelynek sikeréhez nagyban hozzájárult Soós András ügyes átirata. Ő ve­zette az összes zenei számokat, folyton fejlődő rutinnal. A Réti Vegyeskar is kitett magáért, de különösen az Erkel zenekar. Volentik Endréné szavalt átérzett pátosszal és ügyesen tréfáltak Varga József és Halász István. Daró­­czi Kiss Lajos mondott szép bevezetőt. A szé­pen sikerült estélynek családi jellege is volt. Röff József dalköri elnöknek és Szabó Béla 30, illetve 25 éves dalos tevékenységét ünnepelték. Röff József agilis és fáradhatatlan munkája dalkörének, szerénységével mindig a láthatat­lan, de érezhető lelke volt a magyar dalkultú­­rának. Az a szeretet, amellyel köszöntötték, jutalma ezért az érdemdús tevékenységért­. Reggelig tartó tánc fejezte be a kitűnően sike­rült dal­e­stél­yt. A Löblé-gyár 9­1 millió 709 ezer lejes bírsága a törvényszék előtt. A törvényszék ma tárgyalta dr Löblé László és a Triton szeszgyár kilenc­­százhatvanegymil­lió hétszázezer lejes polgári pe­rét. Ezt a horribilis összegű bírságot P a­r­­­i­g­a­­t­­­u vezérinspektor vetette ki a gyárra. A tör­vényszék egy évvel ezelőtt elrendelte a bírság törlését, de a tábla megsemmisítette az ítéletet és az ügy újból való tárgyalását rendelte el. La­punk zártakor ez a tárgyalás még folyik. Érde­kes, hogy uggyaner­re az időpontra tűzték ki Lőb­­léé­k bűnpörének tárgyalását is a II. szekciónál, ugyanebből az ügyből kifolyólag azonban, mi­után a dosszá­rok a semmitőszéknél vannak, hatás­köri kifogások megállapítása végett — a tárgya­lást terminus nélküli időre halasztották. Az építő­iparosok szindikátusa tudomására hozza az építő iparosoknak, hogy a mérnöki hi­vatal a jövőben csak az építő ipari szindikátus által látta­mozott terveket, rajzokat és beadvá­nyokat fogadja el. Ezen láttamozások minden­kor az ipartestület hivatalában kedden, szerdán és pénteken déli 12 órakor fognak történni, ami­kor is Zagyi Mihály, a szindikátus elnöke fog­ja azokat a szindikátus nevében láttamozni. A szindikátus elnöksége. Az oradeai Ipartestületi Hitelszövetkezet Te­metkezési Egyesülete értesíti „A“ csoportjának tagjait, hogy özv. Schulde Péterné és özv. Agárdy Ferencné tag meghalt (381, 382-ik halott), a „B“ csoportból pedig Faur Ferenc tagunk meghalt . (,176-ik halott). Ezért,az esedékessé vált 10, illetve 11 lej minden egyes tag által befizetendő az egye­bütt pénztárába, vagy a pénzbeszedőknek. Az elnökség:"

Next