Erdélyi Lapok, 1935. április-június (4. évfolyam, 75-128. szám)
1935-04-02 / 75. szám
4 Wurst Utóda (ég Oradea, bív. Reg. Ferdinand 71b. Fűszer- és csemegekereskedésében legolcsóbban szerezhető be mindennemű börtös és fűszeráru. Azuga rusdi hordó 130.—, drb 1.50, 2.—. Oste óriás 14.—, 16.— Bismark óriás 15.—. Majonézes halsaláta, zacusca, olajos főzelék-konzervek, sajtok, valódi lika túra, friss étolaj 1 liter 40.— lei. W* Aradhegyaljai borok, 1 liter rizling 18.— lei. US® Ütközet hóban és sárban — A húsz év előtti champagnei csata — Mikor 1914-ben Európa nemzetei hadba vonultak, úgy látszott, hogy a méreteiben egyedülálló világháború nem fog sokáig tartani. „Mire lehullanak a falevelek, minden katona otthon lesz“ — mondotta Vilmos császár. — Rövid háborúra gondolt a fővezér és egyszerű közlegény egyaránt. Ennek megfelelően szerelték fel a hadserget is. Másként történt. Az első háborús esztendő végén keleten még folytak a csatározások — változó szerencsével, ellenben a nyugati fronton kifejlődött az úgynevezett „állóharc.“ A hadviselő felek kénytelenek voltak az orosz-japán, valamint a balkán háborúból ismert harci módszerhez, a lövészárok-harcászathoz folyamodni, jóllehet az a hadműveleteket csak elodázta s egyre kilátástalanabbá tette a háború befejezését. A központi hatalmaknak választaniok kellett két eshetőség között: vagy védelmi háborút folytatni nyugaton és teljes erővel támadni keleten, vagy pedig nyugaton támadni és védekezni keleten. Az előbbi terv mellé állott Hötzendorf, Hindenburg és Ludendorf, Falkenhayn vezérkari főnök ellenben csak mellékes hadszíntérnek tekintette az orosz frontot s nyugaton akart támadni. A kétféle terv miatt ellentét támadt a vezérek között. Echmann-Itol vég egyik kihallgatásán kérte a császárt, nem lássa le Falkenhaynt vezérkari főnöki tisztéről és ne Bangha Béla: Római útikalauz Számos képpel, tervrajzzal 63 Roma színes térképével. 100 lei és portó. Kapható az ERDÉLYI LAPOK könyvosztályánál vette ki helyébe Ludendorfot. A császár tagadó választ adott. Végül úgy alakult ki a helyzet, hogy Falkenhayn engedett, lemondott a francia offenzíváról és négy újoncokból álló hadtestet küldött keletre. Lényegesen jobb helyzetben voltak a szövetséges hatalmak. Az orosz hadsereg óriási emberanyaggal rendelkezett. Igaz, hogy csak felszerelést küldtek neki a Dardanellákon keresztül s magára hagyták. Nyugaton viszont összegyűjthették egész haderejüket, hogy Németországot leverjék. Terepnehézségek A rögzített belga—francia front Nieuporttól kiindulva kétszáz kilométer hosszúságban dél felé, háromszáz kilométert keletnek, végül 200 kilométernyi távolságban ismét délnek haladt. Ennek az arcvonalnak több igen gyenge részlete volt. Különösen Rheims és az Argonnes-ek táján, azon a területen, melyet a franciák „champagne paiuleuse“-nek neveznek. Franciaország legszegényebb földje ez. Talaja meszes. Csupán felül van rajta vékony földréteg. Gránátok lecsapásánál fehér mésztölcsérek repültek a levegőbe. Víz alig szivárog rajta keresztül s nagy esőzések idején az egész terület egyetlen nagy pocsolyává lett. Gyéren lakott vidék. Házak hiányában fedezékeket és erdei barakokat építettek a katonák, melyek eső ellen kevéssé, gránátok ellen egyáltalában nem adtak menedéket. Francia kísérletek és támadások kedvezőbb volt e vidék stratégiai tekintetben. Mélyebb frontáttörés esetén a szövetségesek elszakíthatták volna a német haderőt tartalékjaiktól s az Argonnesektől az Északi-tengerig göngyölíthették volna fel a német állásokat. Érthető tehát, hogy a franciák itt próbálkoztak. A tél folyamán harcászati szempontból több jelentéktelen összecsapás történt anélkül, hogy a franciák egy kőhajtásnyira is előbbre jutottak volna. Előtöréseikben új harci eszközökkel próbálkoztak. Szappőröket küldtek előre. Árkokat ástak, azokat összekötötték harántgátakkal. Aknákkal robbantottak, lángvetőkkel támadtak a német katonákra s amikor állásaikat elérték, a francia tüzérség az általa adott tűz szórókéréjét előbbre helyezte. A gyalogság ekkor előbb ritka sorokban, majd sűrű oszlopokban indult támadásra. A németek védekezését rendkívül megnehezítette a lőszer silánysága és annak hiánya. Szinte tehetetlenek voltak a messzehordó francia tüzérségi ütegekkel szemben. Mégis Einem tábornok rajnai és westfáliai katonái mindent elkövettek, hogy Joffre első nagy offenzívéét meghiúsítsák. A német ellentámadás 1915 febr. 16-án 8 órakor heves tüzelés kezdődött. A becsapódó gránátok a német árkokat és fedezékeket csakhamar betömték. Kétórás pergőtűz után, két hadtest francia gyalogság egyszerre indult támadásnak. Csakhamar meg kellett állniok. Támadásuk összeomlott a németek mozgó ellenállásán, mely éppúgy bevált, mint a franciák pergőtüze, önként elhagyták t. i. a tüzérségi tűz alatt álló frontrészeket s amikor az ellenség azokba behatolt, oldal- vagy ellentámadással kiverték, öt héten keresztül hullámzott idestova a harc e területen. Rendkívül elkeseredett küzdelem folyt éjjel-nappal szüntelen. Hullott a tüzesvas, a hideg záporeső és sáros mész. A német katonák emberfeletti kínokat állottak ki. Nagy veszteségeket is szenvedtek a német csapatok, de megvolt az a vigasztalásuk, hogy Joffre stratégiai terveit fölényesen megsemmisítették, sok harci tapasztalatot szereztek, amit a további csatákban felhasználtak. Ajánlok legolcsóbbtól legdíszesebb kivitelig keritesfonatolkat, kertek, baromfiudvarok, szőlők stb. bekerítésére. Vaskapuk, ajtók, sodronyfonat betéttel. Sodronyszövetete malmaszati célora. Kívánatra ingyen és bérmentve árjegyzék és mintakollekció. Bozsáksodronyárugyár Oradea tesz Telefon: no. Nincsenek felnőttek! Ma: Kinizsi Andor Ahogy a múlt vasárnap felmentem Pók Danihoz, aki igen kedves és régi barátom, nagy zűrzavart találtam náluk. A család legifjabb sarja, Pistike, a sarokban térdelt és az orrát törülgette, az asszony a dívány sarkában sóhajtozott,“ Dani pedig olyan emberevő ábrázatot vágott, mintha pont házbérnegyed lett volna. — Na, mi baj van? — mondtam könnyedén, hogy közbelépésemmel enyhítsek a szemmel látható feszültségen. Pistike szipogott tovább, de az asszony megszólalt, ám nem volt benne semmi köszönet, mert csupán ennyit rebegett: — Ah, szóra sem érdemes... Dani azonban már az asztalt verte és mindent kipakkolt: — Persze, semmi! Szóra sem érdemes, amit ez a komisz kölyök művelt?! Alig hat éves még és máris rettegésben tartja az egész házat! Nem elég, hogy naphosszat avval az átkozott trombitájával bosszantja az embert, amit az anyja vett neki karácsonyra, ma a szomszédasszony is panaszkodott rá, hogy papírgombócokkal navigálja a folyosón! — Nono — szóltam közbe békítőleg —, hiszen gyerek és mi is voltunk fiatalok. — De ennyire nem rakoncátlankodtam soha! — rikkantotta Dani. — Mit csinált a vacsoránál is?! Addig kellett neki vacakokba, amíg egy hajszál híján el nem törte a kávéscsészéjét. Hát ez így nem lehet tovább! Ha aztán az ember kissé megleckézteti a fickót, akkor kegyetlennek, emberevőnek titulálják. Pedig meg kell nevelni a gyereket, hiszen maholnap felnő és mi lesz vele, ha komisz marad?! Egyszer már meg kell komolyodnia! Csönd lett. Ezt a pillanatnyi viharszünetet használta fel Pistike s azt remélve, hogy megjelenésem amnesztiát fog eredményezni számára, félbeszakította a vizsgálati fogságát és hozzám rohant evvel a csatakiáltással: — Bácsi, játsszunk vonatosdit! Én leszek a mozdony. Ám az atyai szigor azonnal megakadályozta a „filléres gyors“ megalakulását: — Leszel ám . . . majd megmondtam micsoda!! Hagyd a bácsit békén. Majd pont led fog szamárkodni. Jobban tennéd, ha nagy fiú létedre már leszoknál arról a sok vacak játékról! Azzal ágyba dugták az ipsét, hogy komolyodjon. Mi ellenben leültünk egy kis bridzsre, mert elvégre is az ember meglett korban már nem játszhatok vonatosdit, hát bridzszsel szórakozik. Bár utólag kissé megbántam, hogy nem maradtam a vonatosdi mellett, mert azon aligha vesztettem volna el hat pengőt, míg ezzel a komoly, elmefoglalkoztató művelettel igen. Daniék bridzsben verhetetlenek. Természetesen miután felkerekedtünk és egy kis üdülésre letelepedtünk az egyik kávéházban. — Az ember annyit dülöng, lót-fut, robotol egész nap — mondta Dani —, hát igazán ráfér egy kis szellemi pihenés. Már kitűnő hangulat csapongott a teremben. Alighogy beléptünk, tízen is színes papírgolyókkal kezdték bombázni a fiatal, szép Dinkét és negyedórán belül valakinek sikerült is úgy szemen baggyintani őnagyságát, hogy egész este könnyezett belé. — Uggyan, fiam, hát mit csináljunk — mosolygott Dani, amikor a panaszkodó neje dühöngött — elvégre ez csak játék, hecc s az ember igazán nem tehet ilyen véletlen incidensről. Majd én is úgy igyekszem, hogy valakit jól fejbe tréfáljak, így aztán mi is hárman gőzerővel kezdtünk dobálózni. A szomszéd asztalnál az ősz tanácsos irgalmatlan hamisan és hangosan sípolt állandóan egy papírfurulyával és közben vígan lengette a tarkóján levő vörös fezt. Sajnos, nekünk már indián tolldísz jutott, mert a vendég Erdélyi Lapok IV. évf., 75. szárm. — Kedd, 1935. április 2.