Erdélyi Lapok, 1935. október-december (4. évfolyam, 204-279. szám)
1935-10-01 / 204. szám
4 Erdélyi Lapok XV. évf., 204. szám. — Kedd, 1935. október 1. Az oradeai Magyar Dalkör sertegavatási ünnepe Ez év júniusában országos dalosverseny zajlott le a Székelyföld székvárosában. A dalosversenyen az ország minden részéből összesereglettek a magyar dalárdák, melyek között a helybeli Magyar Dalkör a művészi versenyben indult. Derék dalosainknak ebben a művészi csoportban sikerült elnyerniük az elő díjat, melynek fejében egy gyönyörű szép ezüst serleget hoztak haza Târgu-Muresről. A díjnyertes serleg avatása közvacsora keretében szombaton este történt meg. A vacsorán résztvett az egész dalkör vezetősége, dr Bánáss László elnökkel és Kovács Kandid alelnökkel együtt, a Magyar Párt nevében Árvay Árpád főtitkár, a Liszt Énekkar nevében dr Krüger Jenő, a réti Sztáray Énekkar nevében pedig Daróczy Kiss Lajos. A családias hangulatú vacsorán dr Bánáss László dalköri elnök avatta fel a serleget. Bánáss László avatóbeszédében visszapillantott a Magyar Dalkör addigi múltjára, amely nagyon szép eredményeket hozott. Hisz már a legelső versenyen, amikor a Magyar Dalkör még alig egy éves volt, meglepetésszerűen első díjat Triduum Kis Szent Teréz tiszteletére. A Szent Teréz plébánia (Iosia) Kis Szent Teréz névnapja alkalmából október hó 3-ikétól háromnapos ájtatosságot tart a következő programmal: . Október 3-án, csütörtökön reggel 8 órakor rendes mise, 9 órakor énekes nagymise. Este 0 órakor szentséges titánia és szentbeszéd. Ugyanez a program pénteken és szombaton. A szentbeszédeket P. Gábor Anastáz szentferencrendi missziós atya tartja. Vasárnap reggel 8 és 9 óraikor cs. szentmisék, 10 órakor ünnepélyes főpapi mise, melyet Molnár D. Kálmán pápai prelátus, kanonok, általános püspöki helynek celebrál nagy papi segédlettel. Evangéliumkor szentbeszédet mond P. Anastáz. Szentmise után Te Demo, ereklye csókoltatás és rózsaszentelés. Minden önzetlen Terézke tisztelőt elvár az Ő temploma! A Distributia és a városi tanács. A város területén a Distributiának több modern, világvárosias benzinkútja van, amelyekért nagy adót fizet a városnak. A városi tanács most az adót fel akarja emelni, ami ellen a Distributia természetesen tiltakozik, mert nincsen olyan külföldi autóforgalma, sajnos, Oradeának, hogy ezt az adóemelést indokolttá, tegye, a városi autók száma pedig egyrészt csekély, másrészt maguk látják el benzinszükségletüket, nem a kutakból vásárolnak, harcolt ki a dalosok lelkesedése. Ez évben pedig már a művészcsoportban szerepelhetett a Magyar Dalkör és ott is elismerésreméltóan képviselte a bihari dalkultúrát. — Ez a serleg még kicsiny, — mondotta Bánáss László, — én a versenyen láttam nagyobb serlegeket is, amelyeket nagyobb dicsőség jeléül adományoztak a győztes dalárdáknak. Mi nem akarunk megállni ennél az eredménynél, hanem azt akarjuk, hogy a legközelebbi versenyről már a legnagyobb serleggel térjünk vissza. Ezután dr Krüger Jenő a Liszt Ferenc Énekkar részéről üdvözölte a serlegavató Magyar Dalkört, Árvay Árpád pedig a Magyar Párt vezetőségének üdvözletét, dr Oláh Béla a helybeli magyar sajtó üdvözletét tolmácsolta, végül Daróczy Kiss Lajos a réti Sztáray Énekkar nevében ürített poharat a dalkör vezetőire, karmesterére és minden tagjára. A mindvégig bensőséges hangulatú vacsorán a Magyar Dalkör tagjai szép énekszámokkal szórakoztatták a vendégeket. Lorántffy Zsuzsánna háromszázéves urasztat térítőjét vasárnap este mutatta be a református leánygimnázium dísztermében a fejedelemasszony nevét viselő Jótékony Egyesület. A felekezeti különbség nélkül szép számmal egybegyűrt közönség előtt Csernák Béla református lelkész emlékezett meg a reformátusok nagyasszonyáról. Majd. Szűcs.. Ilos énekelte el Stradella: Imáját, mély átérzéssel, zongorán kísérte nagy precizitással Herman Ilus. Csernák Emikő szavalta el kedvesen Baja Mihály: Lórántffy Zsuzsanna c. versét. Azajándékképen összegyűlt szőlőt és kalácsot a közönség barátságos hangulatiban fogyasztotta el. A megmaradt szőlőt a megvásárlók az árvaháznak ajánlották fel. Az ünnepségen szolgálatotteljesítő hölgyeknek, az adományozóknak és felül fizetőknek köszönetet mond a Református Árvaház vezetősége. Az iparosok és hozzátartozóik az ipartestületnél olcsó záru tűzifát kaphatnak. A bükkfa 190 lej, a cserfa 230 lej köbméterenként házhozszállítva. Kérjük az iparosokat, hogy szükségleteiket itt szerezzék be, mert ezzel az ipartestületi munkákat is támogatják. Ugyancsak itt kapható a hivatalos órák alatt kedvezményes áru fürdőjegy úgy a Félix-, mint Püspök-fürdőkbe. Az elnökség. A Dionysos szőlőszindikátus mustakciója. A Dionysos szőlőszindikátus közli a nagyérdemű közönséggal, hogy a Parent Traian kioszkban tegnaptól, vasárnaptól kezdve must-pavilont állít fel, ahonnan a Monopoligazgatóság engedélye alapján az egész őszi szezonban olcsó és friss mustot fog a nagyközönség rendelkezésére bocsátani. Ezt az akciót a Mezőgazdasági Kamarával karöltve tovább folytatja és ugyaninnen továbbra is olcsó szőlőt bocsátanak a szőlőtermelők a nagyközönség rendelkezésére. A mustakció rendkívüli előnye, hogy a mustot a helyszínen friss szőlőből préselik és tekintettel arra, hogy a Monopol igazgatóság megadta a taxa- és illetékmentességet, ezen körülmény lehetővé teszi a mustnak minimális áron való eladását. Ezen mozgalom célja korántsem az, hogy a borkereskedőknek és italmérőknek konkurrenciát csináljon, hanem az, hogy a szőlő és haxsifogyasztást a nagyközönség körében népszerűsítse, mivel ezeknek a fogyasztása, tekintettel a mustnak és szőlőnek vitamintartalmára, egészségügyi szempontból van nagy fontossága, amit a mi közönségünk még nem ismert fel teljesen. Temetések: Béres István 85 éves korában Seleuson elhunyt. Temetése szerdán délelőtt 9 órakor lesz a seleusi plébániatemplomból. — Maian Lucretia 26 éves korában elhunyt. Temetése tegnap volt. (Erdélyi „Concordia“). Oradeai Ipartestületi Hitelszövetkezet Temetkezési Egyesülete értesíti „A)) csoportjának tagjait, hogy Papp Gh. György tagunk maghalt. (418-ik halott). Ezért az esedékessé vált 10, illetve 11 lej minden egyes tag által befizetendő az egyesület pénztárába, vagy a pénzbeszedőnknek. Az elnökség. A Református Kör estélye. A Református Kör Oradeán szombaton este, a Katolikus Kör ezúttal zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta meg nagyszerűen sikerült szüreti mulatságát. Az estélyt nívós műsor vezette be. Sztiasznyi Róza, Nagy Irén és Balogh Nusi nagy tetszés mellett román nemzeti táncot táncoltak. Ezután helyi műkedvelők előadták Farkas Imre Cseregyerekek című 3 felvonásos zenés vígjátékot: Kiss B. László, Bancsik Sándor, Tóth László, Anne Ödön, Sz. Osváth Hajci, Gáli Böske, Széles Gábor, Bancsik Barna, Fekete Rózsi és Sommer Dezső. Valamennyien kitünően játszottak s a nagyszámú közönségtől sok tapsot arattak. A darab rendezéséért Széles Gábort illeti dicséret. Végül palotást táncolt hat pár: Garalyos Matyi, Petróczy Lajos, Balogh Margit — Széles Sándor, Szuper Iboly — Erdei Lajos, Kovács Juci — Bodó Imre, Fischer Annus — Kovács József, Bartha Rózsi — Tóth László. Szóló: Fekete Évike. A palotást a közönség kívánságára meg kellett ismételniök. A műsor után tánc volt reggelig. ségtanács tartja fenn. A legnagyobb részét 99 évre bérbe vette, egyes darabokat pedig örökáron szerzett meg. A védelemnek ez az ideje természetesen rövid ahhoz, hogy e völgyekben ismét az őserdő legyen az úr, minden sajátosságával és szépségével egyetemben. Minden esztendő azonban ami eltelik, közelebb hozza ehhez a végső célhoz a tudományt és a természet szeretetét, melyek e nagyszerű intézménynek alapjait megvetették. Az út a Nemzeti Park mellett az Inn völgyében Tirol felé halad. E föld sokszor volt vitás a szabad Raetia és a Habsburgok birodalma között. Sok véres háború folyt itt, míg a Habsburgok uralmát Fontana, a „hármas kötés“ országának, Traubünden-nek nemzeti hőse még a XVI. században végkép meg nem törte. E harcos idők emlékét őrzi a taraspi várkastély, a középkori hadi építkezés egyik legszebb és legjobban ápolt emléke. A vár keletkezése a XI. századba nyúlik vissza. A XIII. században Habsburg Albrecht az úr benne. A vár azt a szépséget, amelyben ma ragyog és a múlt emlékét őrzi, legutolsó tulajdonosának Lingner drezdai nagyiparosnak köszönheti, ki óriási áldozatok árán tökéletesen helyreállította. A vár hatalmas hegyekkel övezett széles fennsík legmagasabb dombos pontján áll s büszkén uralkodik az egész vidék felett: magas tornyának ép sisakja, a szilárdan összefüggő falak akkora eleven valósággal telepednek a látképbe, hogy a villamos vonaton közeledő vándor, ha némi képzelettel áldotta meg a természet, középkori kalmárnak érezheti magát. A néputazás vándorainak vidám áradata e ponton, mely a nyugati svájci határ mentére esik, megfordul s igyekszik vissza életének megszokott medrébe. Az egymás mellett elsuhanó vonatokról ujongással s vidám jódlizással üdvözlik egymást ismerősök és ismeretlenek. Bent a fülkében vidám társasjátékok folynak, másutt pedig öreg emberek meséit hallgatja a körébegyűlt kis kör. E két napon keresztül a Rhätische Bahn minden vonata telve volt azzal a néppel, mely itt mindent megteremtett. A vonatok mégsem voltak sohasem zsúfoltak, mert annyit indítottak, amennyi a jelentkezők tömegei szükségesnek tettek. Ritka alkalom a távolról jött utas számára az ilyen néputazási nap, hol magával azzal a néppel ismerkedik meg, mely különben kívül marad a szállodák falain s legfeljebb a szállodai személyzet nemzetközi uniformisában kerül a szemei elé. A tájnak s a falvaknak sok titka tárul így fel a távoli vándor előtt azokból a beszélgetésekből, melyeket szíves és figyelmes utitársaival folytathat. Amikor a néputazások első napján a Furka vonalon Chur felé közeledtünk, a havasi hegyoldalakon rozstáblák ötlöttek szemeinkbe, melyeken az érőfélben lévő gabona akkora egyenletességgel és szabályossággal feküdt a földön, milyet sehol máshol nem láttunk. Útitársaink nagy buzgalommal magyarázták e különös jeleségnek az okát: néhány nappal ezelőtt 15, centiméteres hó feküdt ezen az egész zöld és viruló tájon. A hó ugyan a tűző nap melegében ahogy mondani szokás, nyomtalanul eltűnt. Azonban nem annyira nyomtalanul, mert ez a simára hengerelt vetésszőnyeg eléggé mutatta nyomait. Különösebb kár ebből nem származik. A gabonát úgyis sarlóval szinte szálanként gyűjtik össze a földekről, azok a magas és széles létraszerű állványok pedig, melyeket itt minden havasi udvar körül látunk, arra szolgálnak, hogy a fokaikra csomókban felkötött gabonát mesterséges úton megszárítsák és megérleljék. Az élet tehát nem könnyű ezeken a szép, de zord tájakon. A tudás, a szorgalom és a szövetség, mely e völgyeket mindennél jobban jellemzi, gondoskodik arról, hogy az ember ezeket a nehézségeket legyőzze s vidáman hordozza a terheket, melyeket e terméketlen és rideg föld vállaira rak. A néputazási napok vidám vonaljai; a posta autóbuszainak kürtje, mely a delizsánsz postabonjainak szólamai szerint szól; a kitűnően berendezett Népházak, hol olcsó pénzen kitűnő és egészséges szállást kap a kispénzű ember is, s mindmegannyi bizonyíték amellett, hogy a tudás és szorgalom, a szövetség és összefogás a természet minden baját le tudja küzdeni. Miért ne tudna győzedelmeskedni azokon a bajokon is, melyeket ember szerez az embernek?