Erdélyi Lapok, 1936. január-március (5. évfolyam, 1-74. szám)
1936-01-01 / 1. szám
V. évf., 1. szám. — Szerda, 1936. január 1. Erdély L.aft®k nagv változások a német diplomáciai karban Párizsból jelentik. A Liberté berlini tudósítója szerint a német külképviseleti karban messzemenő változások állnak küszöbön. Megerősítik azt a hírt, hogy a betegszabadságon lévő Köster párizsi nagykövet utóda gr. Wilczek lesz. A francia külügyminisztérium még nem adta hozzájárulását ehhez a kinevezéshez. Dr. Granaul Bruxellesbe, dr. Strausst Washingtonba nevezik ki. Dr Saam lemondott berlini polgármester Helsinkibe kerül Németország követeként. Hősch, londoni követ helyén marad. ______ Hintiki pillanata kitörhet a jávai hetet nagy ltái£€írű a Külső-Mongólia és Mandzsúria közöti végsőkig kiélesetteit a helyzet Londonból jelentik. A Daily Mail pekingi jelentése szerint a mandzsu külügyminiszter hivatalos nyilatkozatban kijelentette, hogy nem tekintheti többé rendezett államnak Külső- Mongóliát, hanem zavaros és titokzatos területnek, mely Mandzsúria tőszomszédságában fekszik. Ennek következtében az ebből származó kérdéseket Mandzsúria a jövőben teljesen függetlenül, a saját belátása szerint s a saját érdekeinek megfelelően lesz kénytelen megoldani. Pekingből jelentik: A háború Mandzsúria és Mongólia között minden pillanatban kitörhet. A feszültség a legutolsó 24 órában annyira fokozódott, hogy a puskaporos légkörben egyetlen szikra is kirobbanthatja a Távolkelet nagy háborúját. Az ellenségeskedés kitörését sietteti az a körülmény, hogy Mandzsúria mögött Japán, Külső-Mongólia mögött pedig Szovjet-Oroszország áll. . iszt a mama még bent van, vigyázat! Én közelebb mentem hozzá és akkor láttam, hogy szegénynek mind a két lába fából van. A szomszéd helyiségből az ezredesné hangja hallatszott. A helyzet nagyon veszedelmesnek látszott. Az ablakhoz ugrottam, de vesztemre, mert három rekedt hangú férfi épp az ablak közelében állt meg beszélgetni. — Nem volt hát mást mit tennem, a zongora alá feküdtem s rágyújtottam egy cigarettára. — Aztán, mikor a zaj elcsendesedett, kimásztam alóla s csak úgy vaktában benyitottam a mellette lévő szobába, az ebédlő lehetett. Kint a folyosón újból felhangzott az előbbi hang, erre a következő szobába nyitottam, mely a szalon lehetett. A helyzet éppen nem volt rózsásnak mondható, mikor lépések neszét hallottam közeledni a szoba felé. Kelepcében vagyok! S holnap agyonlőnek a kozákok, isten veled szép világ s te csalfa Zinácska. Az asztalon virágváza állt élen, mikor az ajtó nyílni kezdett, felkaptam, odavágtam a még sötétben álló alak felé. Sikoly hallatszott s nyomban rá az ajtó zárjának a csattanása. Én meg kinyitottam az ablakot és kiugrottam a kertbe. Szabad Tíz perc múlva az irodámban ültem. Egy óra múlva aztán, mikor újból kiléptem az utcára, a csendőrökkel találkoztam. Köszöntöttük egymást. — Nos, mi újság? — kérdeztem. A csendőr vállat vont. Az ezredeseknél betörő járt, az ezredesné rázárta az ajtót s értünk üzent. Mi tüstént kimentünk, a szoba zárva volt, de a betörő nem volt sehol. És az ablakok belülről voltak bereteszelve. Közösen csodálkoztunk. Egy jó félóra múlva, mikor odaértem, újra nyitva volt az ablak. Beugrottam. Zinácska egy karosszékben ült s úgy nevetett, hogy a könnye kijött, pedig fából volt a lába. — Üljön le mondta aztán — most már nyugodt lehet,, nem fognak zavarni. Aztán egy ideig nézett engem, s szeméből szeretet, tán szerelem sugárzott ki. Én közelebb húztam hozzá a székemet, ő eltolt magától. — Ne közelítsen hozzám — mondta halkan s ugyanakkor egy papírlapot nyújtott át. — Olvassa, tán érdekelni fogja. Én átvettem a papirost s belenéztem. A vér a fejembe szökött. Katonai elfogató parancs volt ellenem. A lány visszavette az írást s rám mosolygott. — Nos mit szól hozzá? Én eldugtam az apám elől, majd ha visszajön, odaadom neki. Addigra lesz ideje rendezni az ügyét. Én nem szóltam egy szót sem. Kezet csókoltam neki, aztán minden erőlködés dacára magamhoz öleltem és megcsókoltam az ajkát. Sirt! S én a következő pillanatban kiugrottam újból az ablakon s másnap sürgősen eltűntem. S most itt vagyok s megyek tovább. Köszönöm a pálinkát. Az óra egyet, ütött, mikor becsuktam utána az ajtót 8 ORADEA egyik legálisabban és legszebben felszerelt drogériája, a közismert ahol a vevők ezrei bizonyítják a szolid és figyelmes kiszolgálást Gyógyszerspecialitások állandó raktára BULEVARDUL REGELE FERDINAND 9. Ál rályin v vözlet okat * ildött 2 fizető PSitÜfUSIÉül! Ái újév hivatalos megünneplése a fővárosban Ünnepi istenintetet, a komim tisztelgése a király előtt Bucureşti. Saját tud Őfelsége a kormány tagjainak, a törvényhozó testületek elnökeinek és számos politikai vezér férfiúnak újévi üdvözletet küldött egy képeslapon, amely a Peleskastélyt ábrázolja, alatta ezzel a felírással: „La multi ani.“ Bucureşti. Saját tud. Szerdán, 1936 január elsején Őfelsége Sinaiából a fővárosba érkezik és részt vesz a szokásos ünnepi istentiszteleten, amely a Domnita Balasa templomban lesz. A király azután kíséretével a királyi palotába vonul s itt a trónteremben fogadja a kormány, továbbá a katonai és polgári hatóságok képviselőinek újévi jókívánatait. A kormány nevében Tatarescu fog beszélni, amire a király válaszol. Mindkét beszédnek belpolitikai vonatkozásban is különös jelentősége lesz. Tekintettel azokra a híresztelésekre, amelyek szerint a kormány rövidesen távozik, valószínű, hogy az uralkodó újból ki fogja fejezni bizalmát a kormány iránt. Benes csehszlovák köztársasági elnök üdvözlő távirata II. Károly királyhoz Bucureşti. Saját, tud. Benes, Csehszlovákia köztársasági elnöke a következő táviratot intézte II. Károly királyhoz: — Különös elégtétellel töltöttek el a szerencsekivánatok, amelyeket Felséged nekem küldött s kérem Felségedet, fogadja legmélyebb hálám kifejezését. Mi jobban, mint valaha, hűek akarunk maradni ahhoz a barátsághoz és a szeretet ama érzéséhez, amelyet a román nép iránt eddig is tápláltunk. Ragaszkodunk a kisantant politikájához s a békére és a nemzetközi megegyezésre irányuló közös politikánkhoz. Ezeket hangsúlyozva, én is melegen kívánok személyes boldogságot Felségednek s állandó virágzást kívánok drága szövetségesünknek, Romániának. Cosfisiescu kereskedelemügyi miniszter lemondott? Bucureşti. Saját tud. A Curentul írja: Tegnap az a hír terjedt el a fővárosban, hogy Costinescu ipar- és kereskedelmi miniszter, mielőbb külföldre utazott volna, beadta lemondását, mert a Nemzeti Bank ellenzése következtében az új külkereskedelmi rendszer távolról sem egyezik az ő felfogásával. A Costinescuhoz közelállók, - írja a lap - - akiknél érdeklődtünk e híreszteléssel kapcsolatban, kijelentették nekünk, hogy ezt a hírt se megcáfolni, se megerősíteni nem lehet. Mégis megállapítható, hogy Costinescu lemondását még a parlament bezárása előtt elhatározta s ezt tudomására hozta a miniszterelnökinek is. Az ipar- és kereskedelmi miniszter ugyanis semmi reményt, se fűz az új külkereskedelmi rendszer eredményeihez s minthogy a rendszer sikere, szerinte, bizonyosan elmarad, ő ki van téve annak ^vAS^fcnek, hiogy szabotálással vádolják meg. Ezen*gondolta helyesebbnek, — fejezi be a Curentul, — idejekorán beadni a lemondását. Tatarescu miniszterelnök tárgyalásokat folytat Costinescu politikai barátaival, hogy a külföldön tartózkodó minisztert temporársának visszavonására bírják