Erdélyi Szemle, 1936 (21. évfolyam, 1-8. szám)

1936 / 1. szám

4 ERDÉLYI SZEMLE részletes ismertetése. Azt sem hiszem, amit a szerző a je­zsuita iskolák diadaláról állít: „Protestáns prédikátorok nem egy alkalommal jezsuita iskolába küldik gyermekeiket “ Ligeti Ernő: Misztótfalusi Kis Miklós. — A kötet leg­jobban sikerült életrajzainak egyike. Az irodalomtörténeti dol­gokban járatlan olvasó is teljes képet kap Kis Miklós pályá­járól. A szerző jó források után dolgozott és van szeme ahhoz, mi a fontos, mi a jellemző, mi az érdekes egy ne­vezetes ember életében. Stílusa eleven és könnyed. Moher Károly : Apor Péter. — Eredeti megemlékezés az öreg székely báróról. A szerző érdekes idézeteket emel ki a Metamorphosis lapjairól, párhuzamba állítja az akkori hely­zetet a mai korral. A modern párhuzamok helyenkint kissé tréfaszerűek; néhány szellemes megjegyzés mellett ott lapul egy-két rossz éle is. Mint majdnem mindegyik tanulmány­ban, itt is súlyosan felhalmozzák a szükségtelen idegen sza­vakat és hangulatrontó kifejezéseket. Tamási Áron : Leiél Mikes Kelemenről. — Sok szellem, egészséges észjárás, elmés fordulatok. A szerző levelet ír édes­anyjához s ennek keretébe illeszti be Mikes Kelemen életé­nek elmondását. Ez a népies életírás mestermű a maga ne­mében. Jóízű mesemondás van benne, székely hangulat, régies és mégsem keresett stílus Sajnos, az ízléstelenség ritkán hiányzik egy egy Tamási-munkából; ebben a kis élet­rajzban is van néhány modortalan elírás, kivetendő kifejezés és módosítást kívánó részlet. Ha a szerző ezeket a kirívó részleteket eltűntetné, Mikes életrajzát be lehetne venni a kötező ifjúsági olvasmányok sorába s ez a legnagyobb dicséret, amit magyar író kaphat a bírálótól. Lakatos Imre: A két Bolyai. — A tanulmány matema­tikai tárgya olyan, hogy a szakszerűen nem képzett olvasó nem érti meg egyik-másik részletét. Abban nincs igaza a szerzőnek, hogy a Bolyaiakat elfelejtették és igaz értéküket ma sem méltányolják. Az utókor kegyelete mindent megadott számukra, amit adhatott. Maksai Albert: Körösi Csorna Sándor. — A szerző túlságosan szakszerűen állítja egybe a Csorna-kutatások eddigi eredményeit és nagyon elmélyed a tibeti világ ismertetésébe. Érti a tárgyát, lehet okulni munkájából, de egyes szempont­jait rendkívül kiszélesíti. Tavaszi Sándor: Mikó Imre. — A szépen megirt tanul­mány méltó módon idézi fel „Erdélyország utolsó fejedel­mének“ emlékét. Ezzel a címmel tisztelték meg Erdély Széchenyijét hálás kortársai. _____Szántó György: A nagy század tükre. — Novellisztikus helyzetképek Barabás Miklós életéből. Nem a szerző elbe­szélő technikájára lettünk volna kiváncsiak, mint inkább arra, hogy ki volt Barabás Miklós, milyen alkotások fűződnek ne­véhez, m­ért emlegeti nevét kegyelettel az utókor? A rapszó­­dikus jelenetsor vajmi keveset éreztet Barabás Miklós művé­­szettörténelmi jelentőségéből. Szemlér Ferenc: Báró Kemény Zsigmond — Filozófiai szellemű tanulmány, több vitatható állítással, nem egy érde­kes szemponttal. Lélektani megfigyelései a Kemény-életada­­tokba és Kemény-regényekbe való elmélyedés gyümölcsei. „A becses erdélyi örökséget, Erdélyben születni és Európát kívánni, legtisztábban báró Kemény Zsigmond hagyta hátra nekünk“. Kovács László: Gyulai Pál — Költői színezéssel ír az emberről, néhány vonással jól jellemzi a költőt. A kritikusról, tanulmányíróról és emlékbeszédek mondójáról érett megfon­tolással emlékezik meg: A Gyulai-évszámok nincsenek egé­szen rendben a szövegben. „1825 végén vagy 1826 év első napjai valamelyikén született Gyulei Pál Kolozsváron“. Eldön­tött dolog, hogy Gyulai Pál 1826-ban született s január 14-én keresztelték A szerző bizonyára régibb forrásokból dolgozott s nem tudta megszerezni az 1919 óta derekasan megnöve­kedett Gyulai irodalom termékeit. Járosi Andor: Petelei István. — Kiemeli Petelei István erdélyiségét, anélkül azonban, hogy transzilvanizmusa bántó volna. A kitűnő novellista, mint politikai vezércikkíró is az az erdélyi magyarság érdekeiért küzdött. Reményik Sándor: Ady. — A költő vallomásai a köl­tőről. A rajongás hangján számol be Ady emlékeiről. * A szerkesztés szembetűnő érdeme, hogy a tanulmányok egyenletes terjedelműek. Némi figyelemmel könnyen el lehe­tett volna kerülni a kisebb következetlenségeket is. A tanul­mányírók javára írjuk, hogy nem fanyaron kritizálgatják hő­seiket, hanem szeretettel írnak róluk, témáikat eredeti módon iparkodnak megragadni. Stílushibák nekik is vannak, csakúgy mint a magyarországi tanulmányíróknak Ilyen az idegen szavaknak kérkedni­ vágyásból vagy kényelemből eredő hasz­nálata a sokkal kifejezőbb és szebb hangzású magyar szavak helyett Végül néhány a stílusra vonatkozó észrevétel után így fejezi be érdekes ismertető tanulmányát a szerző : Szivünk Erdélyé. Erdély műkincsei! A FRANCIA NŐK __ divatos karcsúságának a titka a párisi JODILON golyócska. Megakadályozza az elhízást, nagyobb adag soványodást idéz elő. — Egy doboz ára 150 lei, Fölerakat Románia részére: PH. B1H0 gyógyszertár Cluj, Piaţa Unirii 4. „EMKE“ DROGÉRIA Cluj, Piaţa Unirii. Illatszerek, vegyszerek, toilette és fényképészeti cikkek nagy raktára. Grünwald és Steiner női különlegességek áruháza új helyisége Cluj, Piaţa Unirii 14. szám. A valasuti br. Bánffy kastély ebédlője. A hires dr. Bánffy Ádám által épített kandallóval és Melka Vincze híres képével. (Dr. Bánffy Dénes felvétele­)

Next