Ergonómia, 1994 (27. évfolyam, 1. szám)
1994 / 1. szám
Antalovics Miklós rméktervező mérnökképzés kezdődik a Budapesti Műszaki Egyetemen. Konstruktőr és menedzser is, sőt még a formatervezéshez és az ergonómiához is ért... A szerző ismerteti a Budapesti Műszaki Egyetemen 1994-től bevezetésre kerülő új, második diplomás képzés koncepcióját és a képzés jelenleg folyó előkészítését A terméktervező mérnökképzés (Industrial Design Engineering) főként a fejlett piacgazdaságokban nagyon népszerű és elsősorban a kis- és középvállalkozások számára bocsát ki olyan műszaki szakembereket akik sokoldalú ismereteik és alkalmazási készségeik birtokában kulcsszerepet töltenek be a fogyasztói termékek (ipari tömegcikkek) innovációs folyamatában. Közreműködésük a hagyományos konstruktőri feladatokon túl kiterjed a fogyasztói termékek (ipari tömegcikkek) innovációs folyamatában. Közreműködésük a hagyományos konstruktőri feladatokon túl kiterjed a fogyasztói termékek piaci versenyképességét befolyásoló olyan fontos szempontok érvényesítésére, mint a termék előállításának gazdaságossága, a fogyasztói igényeknek megfelelő esztétikai és ergonómiai kialakítása, a termékfelhasználás biztonsága, környezetbarát jellege és újrahasznosítása stb. A terméktervező mérnökök egyúttal menedzserek is, akik a fejlesztési ötlettől a megvalósításé át, a termék piaci bevezetéséig menedzselik a folyamatot A szerző röviden bemutatja a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen már több mint két évtizede folyó képzés főbb jellemzőit majd ismerteti a BME-n beinduló új képzés sajátosságait Közel három éves szakmai előkészítő munkára alapozva, 1994 februárjától második diplomás terméktervező mérnökképzés indult karközi (illetve egyetemközi) oktatási formában a Budapesti Műszaki Egyetemen. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a tradicionálisan képzett mérnökök mellett jelentős igény merül fel - különösen a kis- és középvállalatok részéről - olyan műszaki szakemberek iránt is, akiknek tevékenysége a termék teljes innovációs folyamatát átfogja a fejlesztés gondolatának felvetésétől, a tervezés különböző fázisain át, a termék teljes életciklusában. Az ilyen szakon (Industrial Design Engineering) tanuló hallgatók ezért a természettudományi és műszaki ismeretek mellett, jelentős gazdasági (marketing, menedzsment), ergonómiai és design (ipari formatervezés, esztétika stb.) irányú képzésben is részesülnek. Az itt végzett szakemberek nem csupán széleskörű szaktudással, hanem az innovációhoz és a menedzsmenthez nélkülözhetetlen gyakorlati készségekkel is rendelkeznek. Az ismeretek és készségek e sajátos kombinációja teszi vonzóvá a terméktervező mérnöki szakirányt, mind az egyetemi hallgatók körében, mind pedig a piaci verseny feltételei között működő vállalkozások számára. Az előzetes felmérések szerint az átalakulóban lévő és a világpiaci versenyben helytállni kívánó magyar gazdaság is igényli a terméktervező mérnökök mielőbbi megjelenését az innovatív kis- és középvállalkozásoknál. Ezért a Budapesti Műszaki Egyetem, a mielőbbi szakember kibocsátás érdekében - a nyugat-európai példáktól eltérően - rövidített képzési idejű, a mérnöki alapképzettségre építő ún. másoddiplomás oktatás keretében tervezi a terméktervező mérnökképzés megindítását az 1993/94-es tanév második félévétől, az előtanulmányi követelményeknek megfelelő mintegy 50 fős hallgatói létszámmal. A Budapesti Műszaki Egyetem tanárai az elmúlt években részletesen tanulmányozták a terméktervező mérnökképzés „delfti modelljét" és ezt, valamint más hazai és külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve dolgozták ki a tervezett műegyetemi képzés koncepcióját és tantervét A hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen a terméktervező mérnökképzésnek már 25 éves hagyománya van. A műszaki felsőoktatás e nagyhírű európai egyetemén összesen 17.000 hallgató tanul 13 fakultáson. A Terméktervező Mérnöki Kar (Faculty of Industrial Design Engineering) az egyetem egyik legnépszerűbb fakultása. A kar 1400 hallgatójának oktatását 220 fő látja el, akik a képzés tartalma szerint szervezett négy tanszéken (Mérnöki Tervezési Tanszék, Termék- és Rendszerergonómiai Tanszék, Esztétikai Tanszék, Termékfejlesztési Tanszék) dolgoznak. (Az oktatási egységes struktúráját részletesen az I. ábra mutatja be. — Ergonómia— - * A szerzőnek a 3. Országos Ipariforma Tervezési Konferencián (Budapest, 1993. június 16-18.) megtartott előadása nyomán.