Értekezések a Történeti Tudományok köréből 1. kötet (1867-1870)

1. Hunfalvy János: Hazánk közlekedési eszközeiről. (1867)

I HAZÁNK KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZEIRŐL. 3 werpen, Amszterdam és London virágoztak fel, melyeknek az előbbi századokban gazdagságainak csak hulladékait juttatta vala. — Hiában iparkodtak némelyek az arad-nagyszebeni vasútnak világforgalmi jelentőséget tulajdonítni, bizony a világforgalomnak legpic­ikébb ága se fog rajta kizöldülni, akár csak Nagyszebenig, akár a Zsílvölgyi kőszén-medenczé­ig, akár a Vulkáni és Verestoronyi szorosokig építik ki. A­mit Velencze a XV. és XVI. században nem bírt kivinni, hogy t. i. a világforgalomnak az irányt kiszabja, a nagysze­beni vasút se fogja kieszközölni. 2.) Második vezérelvem az, hogy közlekedési eszkö­zeink rendszere csak úgy helyes és természetszerű, ha Budapest a központja. Hazánk határozott jellemű földhrati egyedség, országlati határai, noha nem mindenütt, nagyjából mégis a természet szabta határokkal vágnak össze. Nevezetesen, Magyarország egy magas hegységek által körülbástyázott medencze, a Duna mellékeinek legkimálóbban jelezett s legnagyobb medenczéje ; Erdély földiratilag annak füg­geléke, másodrendű medencze, mely karjait a magyar me­dencze, mint anyja felé terjeszti ki. Magyarországnak a természet által eltörölhetlen vonásokkal kijelölt központja van, mely a mathematikai központtól sem esik messzire, s az Budapest, a közép Duna tartományainak szükségké­pein főhelye. Erdélynek ily határozottan kijelölt központja nincsen, mert belső alakzatánál fogva több külön vidék­re szakad; mindazáltal Kolozsvár vagy Maros-Vásárhely sokkal inkább van arra hivatva, hogy Erdély országlati és forgalmi központja legyen, mintsem Nagyszeben vagy Brassó. Hogy Magyarországnak Budapest a szíve , már régi ki­rályainak sejtették, kiknek az állam egyetemességéről némi fogalmuk volt. Nem merő szeszély tétette át velük székhelyü­ket Budára, a természeti kényszerűség, az ösztönileg felfogott közérdek bírta arra. Helyesen mondják az „olcsó" vasutakat tárgyazó emlékirat szerzői , ahogy a természetes központ emelkedése mindig okvetlen maga után vonja az egész or­szág felvirágzását is ... A­ki ellenkező forgalmi politikát ajánl, gondoljon a római népszónok meséjére, mely az emberi 1.

Next