Dr. Lukinich Imre: Értekezések a Történeti Tudományok köréből 25. kötet (1932-1941)
1. Divéky Adorján: Az Arany Bulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya (1932)
2 Divéky Adorján helyezkedik,6 ellenben Erdélyi László kétségbe vonja az aragon hatást.7 Igaza van Paulernek és Marczalinak, mikor azt mondják, hogy a Miagna Charta nem lehetett hatással az arany bullára. A két irat szövegének egyszerű összehasonlítása már meggyőz bennünket erről, mert oly nagy a különbség a 63 pontból álló, pontosan, szabatosan fogalmazott és igen fejlett jogéletet eláruló Magna Charta és a hasonlíthatatlanul fejletlenebb és csak 31 pontból álló arany bulla közt. Különösen kitűnik ez a különbség az ellentállás jogát tartalmazó magna chartabeli 61-ik pont, és az arany bulla ellentállási záradéka közt. E mellett tekintetbe kell vennünk azt is, hogy hazánknak ebben az időben semmiféle közvetlen kapcsolata nem volt Angolországgal, ami indokolttá tenné az angol kulturális hatást fejlődésünkre. Sem dinasztikus kapcsolatokra nem hivatkozhatunk, sem semmiféle egyéb érintkezés II. Endre idejében nem mutatható fel. Némi közvetett kulturális kapcsolatunk lehetett a párisi egyetemen keresztül, hol magyar és angol egyetemi hallgatók találkozhattak, de ez nem lehetett oly nagy, hogy e közvetett úton való hatást elfogadhatnánk. A Magna Charta hatásának elméletét tehát el kell vetnünk. Már sokkal több valószínűség lehet abban az elméletben, mely azt mondja, hogy az aragóniai ellentállási jognak volt hatása a miénkre, mert Imre király felesége aragóniai Konstancia volt, kivel aragóniai urak is jöttek hazánkba. Bár ez a kapcsolat csak rövid ideig tartott, nincs kizárva, hogy az ottani ellentállási jog hatással lehetett a magyar jogszokásokra. Konstancia 1197-től 1204-ig volt Magyarországon, azután Imre királynak 1204-ben bekövetkezett halála után rövid idő múlva Lipót osztrák herceghez menekült, majd pedig kisfiának, III. Lászlónak 1205. május 7-én történt halála után visszament atyjához Aragóniába.