Dr. Fináczy Ernő szerk.: Értekezések a Történeti Tudományok köréből 26. kötet (1942-1947)

1. Fekete Lajos: A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján (1942)

BEVEZETÉS Nem eseménytörténeti dolgozat kerül az alábbiakban ismertetésre, hanem egy pillanatnyi helyzetkép, állapotrajz, melyet időben a XVI. századhoz rögzítve, egy magyar vá­rosról, Vácról sikerült összeállítani. A kép kora közelebbi meghatározással körülbelül az 1570 és 1580 évek közötti idő, tárgya a dunaparti kisváros, nem a középkori csendes főpapi székhely, díszes püspöki székesegyházzal és számos egyszerű templommal, hanem a hangos török végvár és a keresztény Magyarország testébe mélyen bevágódó moha­medán élt, mintegy felerészben már idegen lakossággal, a mohamedán egyház és a török hatalom képviselőivel, ellen­séges szellemi és anyagi fegyverekkel. Ez a kép nagyon eltérő lesz attól, amit a város régebbi, középkori állapotá­ról összeállítani vagy elképzelni tudunk és csaknem jelleg­zetesen olyan lesz, amelyhez ebben a korban sok magyar várost gondolhatunk hasonlónak; érdemes lesz tehát vele foglalkozni. Mikor az oszmán-török hatalom valamely területet véglegesen birtokba vett, megszálló seregei nyomán pol­gári tisztviselőket küldött szét, hogy jegyzékbe vegyék a terület adóalapul vehető értékeit és jövedelmeit s meg­állapítsák a kirovandó adó nagyságát. Ezeket a pénzügyi célból végrehajtott összeírásokat ( tahrír) a kormány időn­ként megismételtette, úgyhogy e nemű jegyzékekből a ke­rületi székhelyeken és különösen a birodalom központjá­ban, — ahová egy-egy példányukat, legtöbbször kötetbe kötve beküldték, — hosszú sorozatok gyűltek össze. Egyes kötetek idegen kézre jutottak belőlük s idővel kü-

Next