Esti Budapest, 1952. június (1. évfolyam, 50-74. szám)

1952-06-02 / 50. szám

2 &BUBBP IS! W­ilhelm Pieck elvtárs megjelölte a német hazafiak nagy nemzeti ellenállási mozgalmának főfeladatait Színpompás felvonulással véget ért a Szabad Német Ifjúság kongresszusa . Most az a legfontosabb te­endőnk, hogy valamennyi német hazafit — tekintet nélkül poli­tikai, vagy világnézeti felfogá­sára — hatalmas mozgalomban a keretszerződés meghiúsításá­ért és a bűnös Adenauer-rend­­szer megdöntéséért folyó harc­ban egyesítsünk. Ez a küzdelem annál előbb vezet majd ered­ményre, minél előbb lesznek ma­­ kénytelenek az amerikai háborús gyújtogatók felismerni, hogy a német nép nem tekinti magára nézve kötelezőnek Aden­auer aláírását. A minden hazafit átfogó nagy nemzeti ellenállási mozgalomnak a következő jel­szavak jegyében kell folyni: 1- Egyetlen embert és egyet­len garast sem adunk a zsoldos alakulatok számára, amelyek ala­kítására Adenauer kötelezettsé­get vállalt! 2. Egyetlen német fiatalember se tegyen eleget a zsoldos csa­patokhoz szóló behívó parancs­nak! 3. Egyetlen kézmozdulatot sem teszünk hadianyag-gyártás, vagy idegen katonai támaszpontok épí­tése érdekében! 4. Egyetlen négyzetcentiméter területet vagy házat sem adunk német földön a megerősített in­tervenciós csapatok számára! 5. Elutasítunk minden új adó­terhet, amelyet az újrafelfegy­­verzésre akarnak a nyugatnémet lakosságból kisajtolni! 6. A nyugatnémetországi mun­kások és alkalmazottak együtt harcolnak a munkabérek feleme­léséért, a munkafeltételek meg­javításáért, igazságos üzemi szabályzatért! — Nyugat-Németország ifjúsá­gának közvetlen feladata: a ke­retszerződés meghiúsítása és­ az Adenauer-­kormány lemon­dásának kikényszerítése. — A Német Demokratikus Köztársaság ifjúsága köztár­saságunk további megszilárdí­tását, a­ népgazdasági terv tel­jesítésének előmozdítását, népi rendőrségünk megerősítését és fegyveres honvédelmünk elő­készítését tekinti a döntő fel­adatnak.­­ Mint a nyugati hatalmak­hoz intézett legutóbbi szovjet jegyzék is világosan mutatja, a német nép a nemzeti létéért vívott igazságos küzdelmében a nagy, legyőzhetetlen szocialis­ta Szovjetunió önzetlen segít­ségére támaszkodik. Ez az ön­BERLIN, június 2. (MTI) Északrajna-Vesztfália tarto­mányban vasárnap több mint hetvenezer ember tüntetett A dön­tetlen segítség biztosítja a béke­­szerető német nép győzelmét az amerikai­­ és német háborús gyújtogatók felett, — hangoz­tatta Wilhelm Pieck elvtárs. A köztársasági elnök viharos lelkesedéssel fogadott beszéde után a lipcsei ifjúsági találkozó 250.000 résztvevője, valamint a népi rendőrség néhány osz­taga vonult el színpompás me­netben a Marx-téren B­auer háborús politikája ellen. Braunscheigben a kommunista, szociáldemokrata és pártonkí­­vüli dolgozók akcióegység-ki­­--------------■ -----------------­,ottságot alakítottak a bonni militarista egyezmény elleni kö­zös harc érdekében. Essenben, a Ruhr-vidék szívé­ben négyezer ember vett részt egy nagygyűlésen, amelynek fő szónoka Josef Wirth nyugalma­zott birodalmi kancellár volt. Wirth hangsúlyozta, hogy a ke­retszerződés, amelyet Adenauer Bonnban a német nép viharo­san kifejezett akarata ellenére aláírt, mind a német nép, mind a szomszéd népek ellen irányul. A német nép igazságos béke­­szerződést követel és békében akar élni minden más néppel. Wirth kijelentette, hogy Aden­auer minden mesterkedése elle­nére sor kerül majd szabad össznémet választásokra, ame­lyeken a német nép ítéletet mond az Adenauer-banda felett. Adenauer jól teszi, ha készen tartja útlevelét, hogy idejekorán kereket oldhasson. A német nép soha többé nem akar sem rab­szolgatartó, sem rabszolga lenni — mondotta Josef Wirth. BERLIN, június 2.­­A Szabad Német Ifjúság Lipcsében tartott országos találkozója vasárnap a német fia­ . A­ hatalmas békegyűlésével és felvonulásával érte el tetőpontját. A Németország minden részéből egybesereglett ifjúsági küldöttekhez Wilhelm Pieck elvtárs, köztársasági elnök beszé­det intézett. Pieck elvtárs a többi között a következő­ket mondta: Adenauer jól teszi, ha készen tartja útlevelét - mondotta Wirth volt birodalmi kancellár Újabb tömegtüntetések Nyugat-Németországban HÉTFŐ, 1952 JÚNIUS 2. Puskin elvtársat a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesévé nevezték ki MOSZKVA, június 2. (T­­SZSZ) A Szovjetunió Minisztertaná­csa Georgij Makszimovics Pus­kint a Szovjetunió külügym­i­­niszterhelyettesévé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Ta­­­nácsának elnöksége Ivan Iva­­novics Iljics­evet kinevezte a­ Szovjetunió diplomáciai misz­­sziójának vezetőjévé a­­ Német Demokratikus Köztársaságba. Miért akarják a titóisták módosítani a jugoszláv alkotmányt A Borba, a titóista párt főorgánuma JP zsigártásra bejelentette: a kormány módon tette rá a kezét, sítolni fogja a jelenlegi alkot­­­­mányt. Ez azért vált szükség Az alkotmány 20. szakasza gess­é - persze ezt a Borba állami védel­met biztosit a műn­­ugyan nem ismeri be , mert kasoknak és tisztviselőknek. kSÍT n.StU'tS te­merika tőke szolgálatiban betűkké változtatta az eredeti álló titóista rendszer még a jugoszláv alkotmányt, hanem legelemibb jogokat is elrabolta akadályozta is a Tito-fasiszta- a munkásoktól. Az alkotmány­­zat az amerikai imperialisták­ban biztosított „gyülekezési jog­ parancsára folyó háborús jo­­got”, a „munkaidő meghatározó­­szülődéseikben. Időszerűnek lát­­sáknak jogát”, a „munkafelt­ét­e­­lük, hogy kiküszöböljék azt a lek ellenőrzésének jogát” a számukra egyre kellemetle­ titóisták a legkönyörtelenebb ki­­sebbé váló ellentmondást, ami zsákmányolással váltották fel. az alkotmány és a valóság kö- A jugoszláv dolgozók élet- és­zött fennálló munkaviszonyait tükrözi a A fasiszta Borba május 6-i Tempo építkezési vállalat munk­száma ismerteti az alkotmány­ kásainak helyzete, akik Horváth módosítás bizonyos részeit. En- országban a Vie­er-hegység fá­­nek lényege az, hogy Titóék bánál építenek stratégiai utakat a törvényhozás és az államve­­és repülőtereket. Az itt döl­­tetés legmagasabb vezetőit nem hozó munkások több mint fele­­demokratikus választás útján, nek lábbelije sincsen, hanem a köztársasági elnök ja- „ . . .. ... . , ... vaslatára nevezik ki. Tito alkotmánymodositásra készül Módosítani készülnek az — a dolgozók már jóelőre rá­­eredeti alkotmány 18. szakaszé,­laszolnak erre az újabb fasiszta­nak negyedik bekezdését, amely mesterkedésre. A tömegek ellen, így szól: „Titos a magánmeno- állása egyre aktívabb Titomin­­polista szervezetek létezése, den intézkedésével szemben. A­mint például a kartellek, szín- belgrádi közlekedés legutóbbi dikátusok, trösztök és más ha­­drágítását komoly tömegbojkott sontó szervezetek, amelyeket az­ fogadta. Dél-Szerbiában egész zal a céllal létesítettek, hogy az sor hadifontosságú üzemben árakat diktálják, a piacot mo­ tűzesetek voltak. A Kopacska nopolizálják és megkárosítsák nevű kicsevói fafeldolgozó üzem a népgazdaság érdekeit.” a dolgozók géprombolása kö­vetkeztében két hónapig szüne. Szükséges is a módosítás, hiszen teli A­­Szabad Dalmácia" cí. valóságos gúnyként hat, ma titóista lap beismerése _sze­­t"_ 0 m­int Dalmacia számos víze­ken hogy az amerikai kapitalista kivpfpít aHn po­v ^zázalék, monopóliumok, kartellek, trösz­­kof? j,.,a, e?X,­­s“z,a.. ,ka* , „i, sem fizettek be. Vel-Szerbiában „ak a­itaápát, ■***£ «**$■? SSSf'JZSl kormánya ezt határozottan tilt­­aU százaléka parlagon maradt. ja.­ Elegendő­ utalni arra,hogy A z.^r?b.' ap a hirer bori bányákat, a szlo­­fe rok .kénytelen beismer­ ese.ket véniai mezsi­ei ólom- és cink- k°z.oInl­ hogY a vasutasok ellen­bányákat a Morganék monopolis­ al.Iasa következtében egyedül a ta csoportjához tartozó ameri­­bi igazgatóság termetén hai „Anaconda Cooper Minning tonehányezer vagon all hasz- Company” tröszt aknázza ki, na azon kívül. A muraközi kőolajtelepeket az így válaszolnak a jugoszláv amerikai „Continental Suplly dolgozók Titóék „alkotmánymó- Incorporated” társaság ellen-­dúsító” terveire. A FRANCIA NÉP KUIDELME A ELLEN (Folytatás az első oldalról) A központi bizottság székhe­lyét, valamint a­ párt szakm­a­­megyei szervezetének székhá­zát — beleértve a mentelmi joggal védett képviselők iro­dáit — a pártharcosok távollé­tében átkutatták és feldúlták, minden törvényes biztosíték tiszteletben, tartása nélkül. — hangoztatja a­ közlemény. — Ilyen körülmények között magá­tól értetődik, hogy a kormány bármiféle iratról, amelyet a rendőrség által elkobzott iratok közé becsempésztek, azt állíthat­ja: a többivel együtt ott találta. A Pinay-kormánynak látha­tóan az a szándéka­, hogy lehe­tetlenné tegye a kommunista párt törvényes működését. A titkárság elhatározta, hogy a központi bizottság székhelyé­nek rendbehozásáig a nemzet­gyűlés épületében, a Francia-, Kommunista,­ Párt­­ parlamenti képviselőcsoportjának helyisé­gében tart állandó ügyeletet. ★ A UHumanité vezércikkében Lecoeur elvtárs kiemeli: a kor­mány igazolni igyekszik fasiszta intézkedéseit s ahhoz a hagyo­mányos provokációhoz folya­modik, amelyet „kommunista összeesküvésnek" nevez. Ez azonban senkit sem téveszt meg. A miniszterelnök felfedezte „kommunista összeesküvésre” a rendőrfőnök Washingtonból kapott utasításai után olyan pillanatban került sor, amikor a baktériumfegyverekkel gyil­koló Ridgway Franciaország­ba érkezik. Mindebből igen sok francia világosan megértette, hogy ez az összeesküvés a hábo­rús uszítók összeesküvése a béke és Franciaország ellen. A kormány most már nem elégszik meg azzal — folytatja a vezércikk —, hogy az inter­pellációkat elnapolja, hanem ma­­gukat az interpellálókat veti börtönbe, így tehát a Pinay oichy-i politikája ellen folytatott küzdelemnek ki kell szélesednie. Ezt a küzdelmet a kommunista pártnak szilárdan és elszántan kell vezetnie. Pinay kormánya meg akarja teremteni a párt illegalitásba kényszerítésének feltételeit. Ez azonban eggyel több ok arra, hogy kiszélesítsük a népi tö­mörülést a háború és a fasiz­mus ellen irányuló akcióban — fejeződik be a l’Humanité ve­zércikke. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ , néphadseregének főparancsnoksága június 1-én közölte: A néphadsereg alakulatai a kínai népi önkéntes egységekkel szorosan együttműködve, má­jus 31-én a front több szaka­szán sikeresen visszaverték az ellenség támadásait,­ emberben és hadianyagban jelentékeny veszteségeket okoztak a táma­dóknak. Május 31-én a keleti partvidék körzetében az ellenséges repülő­gépekre vadászó lövészek lelőt­ték az ellenség két repülőgépét. A kommunizmus építkezéseinek első megvalósult alkotása . Szombaton megvalósult a kommunizmus építkezéseinek első nagy alkotása: a Don vize, áthaladva a Volga—Don-csatorna 100 kilométeres útján, egyesült a Volgával. A Szovjetunió minisz­tertanácsa 1950. december 27-én adta ki rendeletét a Volga—Don­­csatorna és a cimljanszki vízierőmű központ építésére és a szov­jet emberek alig másfél év alatt végrehajtották a rendeletet, va­lósággá változtatták a nagy sztálini gondolatot, amilyent a Panama- és Szu­j­ezi-csatornái üzembehelyezése­ után csak több évtizeddel ért­ el. A személyforgalmat motoros hajók látják el, amelyeken 300—350 hálóhely van. Meg­­­indul egy moszkva—rosztovij expresszjárat, amelyet 2000 ló­erőnél erősebb villamoshajók­ bonyolítanak le. Ezek az 500 hálóhelyre tervezett háromfedél­zetű hajók óránként 25 kilo-­­méteres sebességgel haladnak a­ Volga­—D­on-csatornán. A csatorna megépítéséről szóló határozat olyan időpont­ban látott napvilágot, amikor az imperialista hatalmak véres a­g­­­ressziót követtek el Koreában amikor az Egyesült Államok kor­mánya Eisenhower tábornok személyében katonai diktátort állított a nyugateurópai orszá­gok haderőinek élére, amikor Brüsszelben a­z „atlanti” ta­­­nácskozáson nyomást fejtettek­ ki a nyugateurópai országokra­ a nyugatnémet imperialista­ zsoldoshadsereg felállítása ér­­­dekében. A csatorna építése­ olyan időpontban fejeződött be, amikor az imperialista banditák, baktériumháborút folytatnak,­ amikor Eisenhowert , a hóhér Ridgway-vel váltják le, amikor a­ francia lakájkormány gyalázatos, fasiszta merényletet követ el élenjáró francia kommunisták, békeharcosok ellen. A világ békéjét és a népek biztonságát fenyegető gaztettek az egyik oldalon, a hatalmas méretű, békés célokat szolgáló építkezések a másikon: ez ön­magában is félreérthetetlenül­ megmutatja a százmillióknak a­ valóságot. Ugyan mit is ér az­ imperialista propaganda-gépe­zet hazugsághadjárata egyetlen olyan ténnyel szemben, mint a volga-doni csatorna? A megvalósult volga-doni víziút a Szovjetunió mérhetetlen erejének újabb hatalmas megnyilvánulása. Lelkesedést, bizton­ságérzést önt belénk, meghatványozza erőnket és elmélyíti ben­nünk azt a meggyőződést, hogy ilyen nép vezetése alatt ügyünk, a béke ügye, bizonyosan győz. Az új csatorna két szempont­ból is óriási jelentőségű. Min­denekelőtt hatalmas, eddig ter­méketlen területek öntözését és vízellátását teszi lehetővé. 750.000 hektár föld öntözése és két millió hektár föld vízellátá­sa valósul meg, ez a terület ke­reken annyi, mint Magyarország összes szántóterületének a fele. Sztálingrád és Rosztov környé­kének arculata teljesen megvál­tozik. A csatorna újabb , nagy lendületet ad az iparnak, vég­legesen megszabadítja e vidéket az aszálytól és soha nem látott termékenységgel ajándékozza meg a földet A volga-doni víziút ezen fe­lül egységes vízi- és szállító rendszerben egyesíti a Szovjet­unió európai részében lévő ten­gereket. Az Északi-, Balti- és Káspi-tengert közvetlen hajóút köti össze az Azovi- és Fekete­­tengerrel. A Balti-tengertől ví­­ziúton a Fekete-tengerig eddig csak Európa körülhajózásával lehetett eljutni. Az új csatorna ezt az utat rendkívüli mérték­ben lerövidíti. Egymástól több­ezer kilométerre fekvő területek kapcsolódnak össze. Leningrád, Moszkva, Arhangelszk, az Ural és a Donyec-medence vidéke egyetlen lüktető kereskedelmi és közlekedési rendszerré válik. A csatorna megépítése csaknem egyenlő értékű azzal, mintha a Volga mentén szénmedencék és délen hatalmas erdőségek lenné­nek. Mindez a Szovjetunió szo­cialista­ gazdaságát erősíti és meggyorsítja a komunizmus épí­tését. Nincs még egy ország, amely ilyen célok érdekében ilyen ha­talmas erőket lenne képes moz­gósítani. Íme néhány szám, amely az elvégzett munka mé­reteiről tanúskodik. A csatorna építői több mint I0O millió köbméter földet mozgattak meg és hárommillió köbméter betont építettek be a hatalmas műbe. Mintegy egymillió köbméter fát vágtak ki, hogy megtisztítsák a cimljanszki tenger területét. A „tengerfenéken” 70.000 em­ber élt, akiket áttelepítettek. Át­költöztették a falvak házait, minden berendezést, még a gyümölcsfákat is. A tenger fe­nekéről a tenger partjára köl­tözött Cimljanszkaja, a leendő kikötőváros. Most megindul a csatornán az áruforgalom. Az áruforga­lom még ez évben akkora lesz. Egy táska története Szombat este van. Békésen ülök otthon és éppen Il­iin-Szegál „Hogyan lett az ember óriás" című könyvét olva­som, amikor meg­érkezik a felesé­gem. Egyik kezé­ben kenyeret szo­rongat, a másikban kosarat tart, amely­ben liszt, cukor, hús és egyéb, a vasár­napi főzéshez szük­séges élelmiszerek vannak. Mindketten dolgozunk és így csak vasárnap fő­zünk. Segítek át­venni a sok min­denfélét, majd de­rűsen, jókedvűen leülünk és a rög­tönzött vacsora közben napi élmé­nyeinkről beszélget­ve, egyszerre elko­molyodik a felesé­gem és hirtelen fel­kiált: „Hol a tás­kám?!" Már magá­ban a kérdésben benne volt a ször­nyű sejtés . . . Nosza, megindult a keresés a kony­hában, a szobában, a fiókban, a szek­rényben, még ott is, ahol soha nem szokott lenni — de a táska nem volt sehol. „Talán a KÖZÉRT-ben ma­radt?... Mind a két kezem tele volt s talán így történ­hetett ...” — szólt a feleségem bánato­san. Utána csend lett, mindketten úgy álltunk ott, tehetet­lenül és arra gon­doltunk ... mi volt a táskában? „Nem is tudom most pon­tosan, olyan ideges vagyok — mondta feleségem —, de úgy emlékszem, hogy benne volt a bejelentőm­, a szak­­szervezeti tagsági könyv, a személy­azonossági igazol­vány, a lakáskulcs, az íróasztal kul­csa, egy százforin­tos, meg aprópénz is." Ismét csend lett. Nyomasztó csend, melyet csak feleségem sírdogá­­lása tört meg. „Ne sírj azért — mond­tam kevés meggyő­ződéssel — menj csak a KÖZÉRT-be hétfőn reggel, nyi­táskor, biztosan meglesz a táska." De magam is úgy éreztem, nincs erő abban, amit mon­dok. Nyomasztó han­gulatban telt el a vasárnap. Hétfőn reggel 7 órakor fe­leségem elsőnek lé­pett be a Bajcsy- Zsilinszky­ út 14 szám alatti 05411. számú KÖZÉRT-be és izgatott kérdésé­re az üzletvezető mosolyogva mond­ta: — Megvan kérem a táska. Rögtön el­tettük, amint ész­revettük — és már hozta is az irodá­ból. Feleségem bol­dogan szorította magához az elve­szettnek hitt tás­kát és szinte ösz­tönösen kinyitva azt, legnagyobb örömére látta, a táskában nemcsak, hogy minden meg­van, hanem a KÖZ­ÉRT dolgozói vég­re rendet is terem­tettek a táskában. Amikor e sorokat írom, eszembe jut­nak azok az idők, amikor az újságok gyakran hoztak olyan híreket, hogy elveszett egy akta­­­táska, a pénzt meg­tarthatja a „becsü­letes megtaláló",­ele az iratokat küldje vissza. Ma megvál­tozott a becsületes megtaláló fogalma, mert megváltozott egész életünk tar­talma. És amikor a sajtón keresztül megköszönöm a KÖZÉRT üzletveze­tőjének és dolgo­zóinak szocialista dolgozókhoz méltó magatartását, nem a táskára és annak értékére gondolok, hanem arra, hogy a szocialista építés hogyan változtatja meg az embereket. Balogh László E. M. Építőipari Anyagellátó V*

Next