Esti Budapest, 1953. december (2. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

2 &BUBHFBT KEDD, 1953 DECEMBER 1. A bonni és párizsi szerződések Franciaország elárulását jelentik Duclos eltlár*. az „ európai védelmi közönség ” tervéről PÁRIZS, december I. (MTI) Jacques Duclo® elvtár®, a Franci* Kommmunista Párt Szajna megye északkeleti részé- ben_ újonnan alapított szervezetének értekezletén nagy beszédet mondott. Az „európai védelmi közösséggel*’ kapcsolatban a többi között hangsúlyozta: — Londonban és Bonniban máris tudomásul kell ven- niök, hogy Franciaország nem fogja aláírni a bonni és párizsi szerződéseket, ame­lyek Franciaország elárulá­sát jelentik. Az 1954. év az „európai hadse­reg” összeomlásának éve lesz — 1954 meghozza számunkra a francia béke- és függetlenségi politika győzelmét, a népek kö­zötti megértés politikájának diadalát. A nemzetgyűlésben lefolyta­tott külpolitikai vita megmutat­ta, hogy a franciák túlnyomó több­ség* véget akar vetni egy olyan ..európai” politikának. amely nem nyújt mást Fran­ciaországnak. máit a leg- megalázóbb szolgaság kilá­tását. A /-»nie/-kormány azt remélte, hogy még a hágai: és bermudai konferenciáik előtt olyan több­ségre tesz szert a nemzetgyű­lésben, amely lehetővé teszi számára. hogy még tovább menjen Franciaország függet­lensége árubabocsátásának, va­lamint nemzeti érdekei elárulá­sának útján. A nemzetgyűlés külpolitikai vitája során elhang­zott beszédek után azonban még sokkal súlyosabb a hely­zet, mint ahogy Laniel, Bidault és az MRP ádáz „európai" po­litikusai remélték. — Ami pedig a Lanté!-kor­mánynak a többségi szavazás által még engedélyezett élet- benmaradásáf illeti, ez a gaul- leista képviselőknek köszönhető. Ezek a képviselők, miután a „védelmi közösséget“ a vita fo­lyamán. tőlük telhetőén ledoron­golták, ilymódon lehetővé akar­ták tenni a hágai tanácskozá­sok, valamint a bermudai kon­ferencia megtartását, ugyanak­kor, amidőn Franciaország legelemibb nemzeti érdekei követelték volna, hogy Laniel és Bi­dault semmi körülmények között se vehessenek részt ezen a konferencián. „Ezt a lehetőséget azonnal meg kell ragadnunk" A jobboldali francia lapok is örömmel üdvözli!c a vietnami fegyverszüneti tárgyalások lehetőségét PÁRIZS, december I. (MTI) A francia lapok részletesen foglalkoznak Ho Sí Minh-nek az Expressen című svéd lapban megjelent nyilatkozatával. A Le Figaro így ír: — Az a nyilatkozat, melyet Ho Si Mink adott az Expressen című svéd lap tudósítójának, valóban al­kalmas arra, hogy nagy vissz­hangot keltsen. Amennyiben ez a nyilatkozat lojális és igazsá­gos tárgyalások lehetőségét nyitja meg a fájdalmas indo­kínai ellenségeskedések befeje­zésére, ezt a lehetőséget azon­nal meg kell ragadnunk. A Franc-Tireur így ír: Mi ezt a hírt nagyon is komolyan vesszük. Valóban már hosszú idő óta nem kedvezett annyira az általános légkör a tárgya­lások megindításának, mint ép­pen most. Francia részről a mérvadó politikai körök hangu­lata az utóbbi hónapok folya­mán nagyot fejlődött ebben az irányban... — Nem hangoztatták-e min­dig újból és újból — kérdezi a Le Monda — hogy azon okok egyike, amiért nem lehet végel­vetni az ellenségeskedéseknek Indokínában, az, hogy ez ellen­fél részéről nincs meg a tár­gyalási készség? Nos, most Ho Sí Mink félreérthetetlenül meg­hazudtolja ezt a kifogást. Ha van francia kormány, amely hajlandó tárgyalásokba bocsát­kozni Ho Si Minh-hel. akkor olyan ellenféllel fog találkozni, aki a maga részéről is hajlandó tárgyalásokra. KöMcsmmf Bessenyei György válogatott művei A kötet a magyar felvilágoso­dás első költőjének és prózaíró- iának müveiből tartalmaz át­fogó válogatást. Úttörő jelentő­ségű drámáit (Ági® tragédiája. Filozófus), röpirafait a magyar nyelv és művelődés ügyében írt tanulmányait (Jámbor szándék, Magyarság, Magyar néző stb.) találhatjuk a kötetben. Néhány verses mű mellett a könyv bő szemelvényeket ad az első jelen­tős magyar regényből, a „Tari- ménes utazásai”-ból. Móra Ferenc: „ Kincskereső kiskódmön " A szegény kis szűcs — és malomházi sütögető asszony — az író szülei — emlékét örökíti meg Móra Ferenc bá­jos, az ifjúság számára ké­szült, új kiadásban megjelenő könyve. Az elbeszéléseket nagyjából ismeri már a ma­gyar olvasóközönség az Hó különböző novellásköteteiből. A szépkiálVüású könyvel Reich Károly művészi illusztrációi teszik élvezetesebbé az ifjúság számára. Lyka Károly: „Festészeti életünk a Milleniumtól az első világháborúig A díszes kiállítású mű a mű­történész és a kortárs avatott tollával eleveníti meg a korszak művészeti életét. A könyv élethű vázlatot ad a hazai kapitalizmus úgynevezett „aranykorának” társadalmi hátteréről. Az érde­kes könyvet két ív terjedelmű képme ’éklet színesíti. Ascher Oszkár: „A versmondás művészete és színpadi beszéd " A színjátszók és rendezők eb­ből a könyvből megismerked­nek a versmondás és a színpadi beszéd művészetével. A legkü­lönbözőbb műfajokból összevá­logatott versek elemzése alapján ad Ascher Oszkár eszmei és technikai tanácsokat a jó fel­készüléshez. SZOVJET MŰVÉSZEK HANGVERSENYEI BUDAPESTEN A Szovjetunióból érkezett ven­dégművészek első magyarorszá­gi hangversenyüket december 3-ián. csütörtökön este nyolc órai kezdettel tartják a Zeneművésze­ti Főiskola nagytermében. Ezen a koncerten a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kon- sztantyin Ivanov, S ztál in-díjas, zz OSZSZK érdemes művésze, a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekarának vezető karnagya vezényli. Közreműködik Rafail Szoboljevszkij, a párizsi Jacques Thibaud nemzetközi hegedűver­seny díjnyertese és Sztanyiszlav Neuhaus zongoraművész. Szoboljevszkij december 5-én, Neuhaus zongoraművész decem­ber 8-án ad szólóhangversenyt * Zeneakadémia nagytermében. A szovjet vendégművészek hangversenyei miatt az Országos Filharmónia C. bérletének első estiét december 5 helyett, de­cember 9-én. szerdán este tart­ják meg a Zeneakadémián. A december 9-re hirdetett —Nagy szimfóniák — mai szerzők” bér­let 4. estiét későbbi időpontra halasztották, A szovjet vendégművészek hang­versenyeire jegyek az Országos Filharmónia központi jegypénz­táránál és a Zeneakadémián lévő jegypénztárnál kaphatók. A Munkaerőtartalékok Hiva­tala zz 1953—54. tanévben is megrendezi az ipari tanulók or­szágos kultúrversenyét. A ver­seny célja. hogy! az ipád tanuló­kat jobb tanulmányi és termelési eredmények elérésére ösztönöz­ze. fejlessze általános műveltsé­güket, emelje a kultúrcsoportok Ipari tanulók országos kultúrversenye tehet „Meleg ágy'' és ,,eloltott tüzű konyhák99 Chilében ... Beszélgetés Gbelia Alvarez Vajo-val Mit is érezhetett ez a fiatal, karcsú nő: Cheha Alvarez Vájó, chilei ügyvédnő, néViánv napja hazánk vendége, amikor • az egyik Robtenbiller-utcaj bérház békegyűlésén egv háziasszony megszorította a kezét: „Üdvöz­löm a chilei népet, a chilei bé­keharcosokat ... Sokat hallottam róluk.” Mit is érzett, mikor egy enyingi parasztasszony a béke- gyűlés után átölelle. vájjon mit gondolt, amikor a Rákosi Mű­vek bölcsődéjében és óvodájában a pirospozsgás, mosolygó, egész­séges gyerekeket nézte? ... A Margitszigeti. Nagyszálló békés alkonya ttáji csendjében kitekint az eblakon: messziről, a ködös szürkeségben csillagok­ként aránylanak a dumaparti lámpák, a Sztáíin-híd tényei. Budapesti élményeiről beszél a legszívesebben, de ezek az él­mények természetes módon ka- nyrritják őt hazája felé, hiszen lépten-nyomon, magától kínálkozik az összehasonlítás... Hogyan él hát a chilei nép? Először a gyerekekről beszél: — Bár az írott törvény tiltja, * 6zülők nyomora és éhezése már a kicsi gyerekeket is mun­kába hajszolja. 8—10 éves gye­Cheha Alvarez Vajo rekek dolgoznak üveggyárakban. Akiknek nem jut munka, azok csapatostól kóborolnak az utcá­kon, „szakértelemmel” kolorász- szák a szemét gödröket, cipöpu- co'ást vállalnak... Részben a nyomor, részben a helyhiány miatt 1952-ben 600.000 iskolás­köteles korban lévő chilei gye­rek nem járt iskolába, A gyere­kek 50 százaléka tbc-s. A kór­házak — egész Chilében négy gyermekkórház van csupán — zsúfolásig tele vannak az éh­ségtől különböző betegségekben szenvedő gyerekekkel. A fiata­lok 60 százaléka nem jut tej­hez, 93 százalék nem eszik to­jást. vajai, sajtot, 86 százalékuk ínysorvadásban szenved. A mi JÓN JÓN VÁROS ALATT Üj, színes magyar játékfilm gyermekeink 17 százaléka egy­éves kora előtt meghal... Chelia Alvarez Vajomegnézte a rövidesen megnyíló csepeli munkásszállót. Látott egy pár „munkásszállást” Chilében is, a salétrom- és rézbányák környé­kén. A sokszor napi 16—20 órái dolgozó munkásoknak a törvény biztosítja ugyan a napi 8 órás munkaidőt, de — ennyit kénytelenéi: dolgozni, hogy megkeressék a megélhe­téshez legszükségesebbeket. A munkások „me'eg ágyban" vált­ják egymást. Vagyis: oly nagy a lakásínség, hogy az ágyak ki sem hülnek még, műszakonként váltják benne egymást az ágy- rajárók. A salétrombányákat környező pampákon az ameri­kai monopóliumok, az Anaconda. Copper Company, a Braden Cop­per Company markukban tartják az egész lakosságot. A legelemibb közszükségleti cikkeket is csak e társaságok boltjaiban lehet beszerezni, s e boltokból néha hétszámra hiányzik a zöldség, a kenyér, a burgonya. Ilyenkor az asszonyok kétségbeesésükben az „eloltott tüzű konyhák” sztrájkjához folyamodnak, nem főznek, így próbálják férjeiket is serkenteni a harcra a ki­zsákmányolás ellen. — Beszélgettem Budapesten idősebb munkásokká! — folytat­ja chilei vendégünk — vidéken idősebb parasztokkal, akik tele varinak életkedvvel, tervekkel... A mi dolgozóink átlagos élet­kora 30 év... Beszélgettem Budapesten ügyvédekkel és népi ülnökökkel, meggyőződtem róla: az igazságszo'gáltatás, a törvé­nyek itt a népet védik. En a magam módján igyekszem ha­zámban a népet védeni: szak­szervezeti vezetőket, feketelis­tára tett kommunista munkáso­kat, akiket minden kártérítés nélkül elbocsátottak állásukból. Nagyon nehéz egy-agy ilyen per megnyerése, hiszen az összes eszközök az ellenfél, a bur­zsoázia, a monopóliumok kezé­ben vannak. Fizetett tanúkat bérelnek fel, másokat megfélem­lítenek, jó! fizetett ügyvédjeik kiforgatják a törvényeket... A fiatal ügyvédnő elgondol­kozik; — A chilei nép nyomorának döntő oka, hogy minden gaz­dagságunk űz amerikai mono■ *póliumok• kezébe vándorol. A világpiaci ár feléért szállítjuk az Egyesült Államoknak a re­zet, „ellenszolgáltatásképpen” 24 millió dolláros kölcsönt kap­tunk, e kölcsön felét fegyverke­zésre, hadianyagvásárlásra kell fordítanunk,.. — A Roítembiller-utcai házi­asszonynak azonban igaza volt — mondja befejezésül Chelia Alvarez Vajo — mikor chilei békeharcosokról beszélt. Béke­harcunk, az amerikai monopó­liumok, az áremelések ellen ví­vott sztrájkharcok egyre erő­sebbek. A chilei hadügyminisz­ter nem egy esetben katonai csapatokat mozgósított a< sztrájk­tól megbénított vállalatok mun­kájának biztosítására. A kor­mány, amely a Wall Street nyo­mására katonai egyezményt kö­tött az Egyesült Államokkái, nem merte felvetni a. Koreába küldendő csapatok kérdését... Az Egyesült Államok nyomásá­ra erősödik a fasizmus, de erő­södik a ma még illegalitásban harcoló kommunista párt, e kö­réje tömörülő békeharcosok ere- je is. S a jövő megmutatja = majd: ez az erő fog győzni. (pongrácz) színvonalát és új fiatal ségeiket kutasson fel. Az idei kuítúrversenyben az ipari tanulók színjátszó-, tánc-, énekosoportjai. zenekarai, rig­musbrigádjai, szavalok, ének- és hangszerszó'istáik vehetnek részt. A kultÚTversenybe bevon­ják az MTH szakköreiben rész­vevő ipari tanulókat is. A ver­seny ideje alatt készült munka­darabokból, faliújságokból, mun­kanaplóikból a kultúrverseny be­mutatóin kiállításokat rendez­nek. Az ipari tanulók idei kultűrver- senye november 1-én kezdődött és 1954 március 20-ig tart. ^ verseny részvevői az ipari tanú o iskolákban és otthonokban való fellépéseken kívül két alkalom­mal tartanak bemutatót az MTH, a SZOT, a DISZ, a népművelési minisztérium' és a Népművészeti Intézet képviselőiből álló bíráló- bizottságok előtt. A kulhírverseny keretében iro­dalmi pályázatot iá rendeznek. A pályázat célja, hogy minél több saját alkotású műsoranyag sze­repeljen a osoportok műsorában, új irodalmi tehetségek kerülje­nek felszínre. A pályázaton el­beszéléssel, verssel, jelenettel, egyfelvonásossaC és rigmusok­kal vehetnek részt az ipari ta­nulók. (MTI) <XX5CXX50GOOCOCOCOCCOOGOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX3CXXXXDCCOC)OOOOOCXX)OCXXICOOOOOOOOOOOOOOCOOC A megkerült cipő 1353 decemberében megindul az OROSZ REMEKÍRÓK SOROZATA 1953-54 évben megjelennek: Turgenyev Goncsarov Lev Tolsztoj Szaltikov-Scsedrin Csehov müvei A sorozat kizárólag előjegyzésben kerül forgalomba Előjegyzéseket december 15-ig felvesznek az to i. # mm KÖNYVESBOLTOK és az üzemi könyvpropagandisták j ixxx>ao(x>ocxxxxx»ococoooooooűco»o(Koooő:' Újabb és újabb autóbuszok „lép­nek” naponta so­rompóba. Persze még korántsem annyian, hogy a ro­hamosan fejlődő főváros minden utaznivágyó lakóját zsúfoltságmente­sen szállítsák. A segítség e téren minden nappal, minden újabb busz- sza; közeledik. Mi tehát addig is a feladat? Ma reggel ébredt bennem ön­tudatra .,. A Nemzeti előtt, ott, ahol a 7-es megáll, nagyon so­kan vártunk. A vá­rakozás kiben-kiben másként mutatko­zott. A türelmetle­nebbek az utca kö­zepéről szemellen­zői csinálva figyel­ték, jön-e a 7-es. Megint mások Bo- zsikot utánozták, felmérték a távol­ságot a megállóba érkező busz ajtajá­hoz és úgy helyez­kedtek. Voltak op­timisták, egyked- vüek, más tehetsé­gén tovább jutók. akik sodortatták magukat az árral. A döntő pillanat elérkezett. A busz hosszas tülkölés­sel utat csinált magának, majd re­megve megáld Megint csak Bozsik jutott eszembe. A küzdelem pillana­tok alatt véget ért. Eredmény: volt. aki felfért, még többen lemaradtak, köztük egy félpár női ci­pő. Egy női sikoly foszlányait hagyta vissza a busz sö­pörte szél és a meg­állóban tartózko­dók tanácstalanul nézték a járdán maradt „árvát”. Jö­vőjét illetőleg meg­oszlottak a vélemé­nyek, Volt, aki azt tanácsolta, gyalog keli vinni a cipőt gazdája elé. Egy női hozzászóló fe­jén találta a szö­get: „Képtelenség, hogy nylon-haris­nyában (honnan tudhatta?) valaki a talpán gyalog elinduljon?’' Gyorsan döntöt­tem. Es a közben befutó 7-essel vit­tem a következő megálló felé a fél­cipőt. Meg kell, hogy mondjam: kételyeim támad­tak, hátha mégis gyalog jönnének az „árváért”. így a kis „nubukot”, mint jel­zőzászlót kitartot­tam az ajtón. A nevetés, a derű bearanyozta az autóbusz utasait, amikor cipő és gazdája a követ­kező megállóban egymásra talált, Mi jöhet még ez­után? Legközelebb férj elvesztheti fe­leségét? Barát a barátját , . , S eszembe jutott egy Moszkvában járt szemtanú le­írása, hogy ott a busz megállókban az utasok érkezé­sük sorrendjében várnak türelmesen és szállnak fel az autóbuszra. A hite.esség ked­véért anno 1953, december /, a 7-es autóbusz száma G, F. 345! A pontos idő: reggel nyolc óra. Sándor Ernő MESEMONDÓ HÁRY JÁNOS CORVIN BUDAPESTI NAGYÁRUHÁZBAN d. u. 16—18 óráig G YEH3ÍEKK / VÁ XSÁ G POSTA VASÁRNAP IS NYITVA lO-lől 18 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents