Esti Budapest, 1953. december (2. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

2 A bonni és párizsi szerződések Franciaország elárulását jelentik Duclos eld­ár*, az „ európai védelmi közönség ” tervéről PÁRIZS, december 1. (MTI) Jacques Duclo® elvtár®, a Francia Kommmunista Párt Szajna megye északkeleti részé­­ben, újonnan alapított szervezetének értekezletén nagy beszédet mondott. Az „európai védelmi közösséggel*’ kapcsolatban a többi között hangsúlyozta: — Londonban és Bonniban máris tudomásul kell ven­­niök, hogy Franciaország nem fogja aláírni a bonni és párizsi szerződéseket, ame­lyek Franciaország elárulá­sát jelentik. Az 1954. év az „európai hadse­reg” összeomlásának éve lesz — 1954 meghozza számunkra a francia béke- és függetlenségi politika győzelmét, a népek kö­zötti megértés politikájának diadalát. A nemzetgyűlésben lefolyta­tott külpolitikai vita megmutat­ta, hogy a franciák túlnyomó több­sége véget akar vetni egy olyan ,,európai” politikának, amely nem nyújt mást Fran­ciaországnak, most a leg­­megalázóbb szolgaság kilá­tását. A /-Unie­-kormány azt remélte, hogy még a hágai­ és bermudai konferenciáik előtt olyan több­ségre tesz szert a nemzetgyű­lésben, amely lehetővé teszi számára, hogy még tovább menjen Franciaország függet­lensége áruba bocsátásának, va­lamint nemzeti érdekei elárulá­sának útján. A nemzetgyűlés külpolitikai vitája során elhang­zott beszédek után azonban még sokkal súlyosabb a hely­zet, mint ahogy Daniel, Ridault és az MKP ádáz „európai" po­litikusai remélték.­­ Ami pedig a Lanté­-kor­mánynak a többségi szavazás által még engedélyezett élet­­benmaradását illeti, ez a gaul­­leista képviselőknek köszönhető. Ezek a képviselők, miután a „védelmi közösséget“ a vita fo­lyamán, tőlük telhetően ledoron­golták, ily módon lehetővé akar­ták tenni a hágai tanácskozá­sok, valamint a bermudai kon­ferencia megtartását, ugyanak­kor, amidőn Franciaország legelemibb nemzeti érdekei követelték volna, hogy Laniel és Bi­dault semmi körülmények között se vehessenek részt ezen a konferencián. „Ezt a lehetőséget azonnal meg kell ragadnunk" A jobboldali francia lapok is örömmel üdvözlikk a vietnami fegyverszüneti tárgyalások lehetőségét PÁRIZS, december 1. (MTI) A francia lapok részletesen foglalkoznak Ho Si Minh-nek az Expressen című svéd lapban megjelent nyilatkozatával. A Le Figaro így ír: — Az a nyilatkozat, melyet Ho Si Minh adott az Expressen című svéd lap tudósítójának, valóban al­kalmas arra, hogy nagy vissz­hangot keltsen. Amennyiben ez a nyilatkozat lojális és igazsá­gos tárgyalások lehetőségét nyitja meg a fájdalmas indo­kínai ellenségeskedések befeje­zésére, ezt a lehetőséget azon­nal meg kell ragadnunk. A Franc-Tireur így ír: Mi ezt a hírt nagyon is komolyan vesszük. Valóban már hosszú idő óta nem kedvezett annyira az általános légkör a tárgya­lások megindításának, mint ép­pen most. Francia részről a mérvadó politikai körök hangu­lata az utóbbi hónapok folya­mán nagyot fejlődött ebben az irányban... — Nem hangoztatták-e min­dig újból és újból — kérdezi a Le Monda — hogy azon okok egyike, amiért nem lehet véget­vetni az ellenségeskedéseknek Indokínában, az, hogy ez ellen­fél részéről nincs meg a tár­gyalási készség? Nos, most Ho Si Minh félreérthetetlenül meg­hazudtolja ezt a kifogást. Ha van francia kormány, amely hajlandó tárgyalásokba bocsát­kozni Ho Si Minh-hel, akkor olyan ellenféllel fog találkozni, aki a maga részéről is hajlandó tárgyalásokra. „Meleg ágy'' és ,,eloltott tüzű konyhák99 Chilében ... Beszélgetés Chelia Alvarez Vajo-val Mit is érezhetett ez a fiatal, karcsú nő: Chelia Alvarez Vajo, chilei ügyvédnő, néh­ány napja hazánk vendége, amikor­­ az egyik Rottenbiller­ utcai bérház békegyűlésén egy háziasszony megszorította a kezét: „Üdvöz­löm a chilei népet, a chilei bé­keharcosokat ... Sokat hallottam róluk.” Mit is érzett, mikor egy enyingi parasztasszony a béke­­gyűlés után átölelte, várjon mit gondolt, amikor a Rákosi Mű­vek bölcsődéjében és óvodájában a pirospozsgás, mosolygó, egész­séges gyerekeket nézte? ... A Margitszigeti­ Nagyszálló békés alkonya­ttáji csendjében kitekint az ablakon: messziről, a ködös szürkeségben csillagok­ként aránylanak a dumaparti lámpák, a Sztálin-híd tényei. Budapesti élményeiről beszél a legszívesebben, de ezek az él­mények természetes módon ka­­nyarítják őt hazája felé, hiszen lépten-nyomon, magától kínálkozik az összehasonlítás... Hogyan él hát a chilei nép? Először a gyerekekről beszél: — Bár az írott törvény tiltja, a szülők nyomora és éhezése már a kicsi gyerekeket is mun­kába hajszolja. 8—10 éves gye­rekek dolgoznak üveggyárakban. Akiknek nem jut munka, azok csapatostól kóborolnak az utcá­kon, „szakértelemmel” kolorász­­szák a szemét gödröket, cipőpu­­cclást vállalnak... Részben a nyomor, részben a helyhiány miatt 1952-ben 600.000 iskolás­köteles korban lévő chilei gye­rek nem járt iskolába. A gyere­kek 50 százaléka tbc-s. A kór­házak — egész Chilében négy gyermekkórház van csupán — zsúfolásig tele vannak az éh­ségtől különböző betegségekben szenvedő gyerekekkel. A fiata­lok 60 százaléka nem jut tej­hez, 93 százalék nem eszik to­jást, vajat, sajtot, 86 százalékuk ínysorvadásban szenved. A mi gyermekeink 17 százaléka egy­éves kora előtt meghal... Chelia Alvarez Vajo megnézte a rövidesen megnyíló csepeli munkásszállót. Látott egy pár „munkásszállást” Chilében is, a salétrom- és rézbányák környé­kén. A sokszor napi 16—20 órás dolgozó munkásoknak a törvény biztosítja ugyan a napi 8 órás munkaidőt, de­­­ennyit kénytelenekk dolgozni, hogy megkeressék a megélhe­téshez legszükségesebbeket. A munkások „meleg ágyban" vált­ják egymást. Vagyis: oly nagy a lakásínség, hogy az ágyak ki sem hűlnek még, műszakonként váltják benne egymást az ágy­­rajárók. A salétrombányákat környező pampákon az ameri­kai monopóliumok, az Anaconda­ Copper Company, a Braden Cop­per Company markukban tartják az egész lakosságot. A legelemibb közszükségleti cikkeket is csak e társaságok boltjaiban lehet beszerezni, s e boltokból néha hétszámra hiányzik a zöldség, a kenyér, a burgonya. Ilyenkor az asszonyok kétségbeesésükben az „eloltott tüzű konyhák” sztrájkjához folyamodnak, nem főznek, így próbálják férjeiket is serkenteni a harcra a ki­zsákmányolás ellen. — Beszélgettem Budapesten idősebb munkásokka! — folytat­ja chilei vendégünk — vidéken idősebb parasztokkal, akik tele va­nnak életkedvvel, tervekkel... A mi dolgozóink átlagos élet­kora 30 év... Beszélgettem Budapesten ügyvédekkel és népi ülnökökkel, meggyőződtem róla: az igazságszolgáltatás, a törvé­nyek itt a népet védik. Én a magam módján igyekszem ha­zámban a népet védeni: szak­szervezeti vezetőket, feketelis­tára tett kommunista munkáso­kat, akiket minden kártérítés nélkül elbocsátottak állásukból. Nagyon nehéz egy-egy ilyen per megnyerése, hiszen az összes eszközök az ellenfél, a bur­zsoázia, a monopóliumok kezé­ben vannak. Fizetett tanúkat bérelnek fel, másokat megfélem­lítenek, jól fizetett ügyvédjeik kiforgatják a törvényeket... A fiatal ügyvédnő elgondol­kozik: — A chilei nép nyomorának döntő oka, hogy minden gaz­dagságunk az amerikai mono■­xpóliumok­ kezébe vándorol. A világpiaci ár feléért szállítjuk az Egyesült Államoknak a re­zet, „ellenszolgáltatásképpen” 24 millió dolláros kölcsönt kap­tunk, e kölcsön felét fegyverke­zésre, hadianyagvásárlásra kell fordítanunk... — A Rottembiller­ utcai házi­asszonynak azonban igaza volt — mondja befejezésül Chelia Alvarez Vajo — mikor chilei békeharcosokról beszélt. Béke­harcunk, az amerikai monopó­liumok, az áremelések ellen ví­vott sztrájkharcok egyre erő­sebbek. A chilei hadügyminisz­ter nem egy esetben katonai csapatokat mozgósított a­ sztrájk­tól megbénított vállalatok mun­kájának biztosítására. A kor­mány, amely a Wall Street nyo­mására katonai egyezményt kö­tött az Egyesült Államokkal, nem merte felvetni a­ Koreába küldendő csapatok kérdését... Az Egyesült Államok nyomásá­ra erősödik a fasizmus, de erő­södik a ma még illegalitásban harcoló kommunista párt, e kö­réje tömörülő békeharcosok ere­­je is. S a jövő megmutatja­­ majd: ez az erő fog győzni. (pongrácz) XXX5CXX50GOOCOCOCOCCOOGOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX3CXXXXDCCOC)OOOOOCXX)OCXXICOOOOOOOOOOOOOOCOOC Cheha Alvarez Vajo JÓN JÓN VÁROS ALATT Üj, színes magyar játékfilm &BUBHFBT KEDD, 1953 DECEMBER 1. KöMcsmmf Bessenyei György válogatott művei A kötet a magyar felvilágoso­dás első költőjének és prózaíró­­jának műveiből tartalmaz át­fogó válogatást. Úttörő jelentő­ségű drámáit (Ági® tragédiája, Filozófus), röpiratait a magyar nyelv és művelődés ügyében írt tanulmányait (Jámbor szándék, Magyarság, Magyar néző stb.) találhatjuk a kötetben. Néhány verses mű mellett a könyv bő szemelvényeket ad az első jelen­tős magyar regényből, a „Tari­­ménes utazásai”-ból. Móra Ferenc: „ Kincskereső kisködmön­y A szegény kis szűcs — és malomházi sütögető asszony — az író szülei — emlékét örökíti meg Móra Ferenc bá­jos, az ifjúság számára ké­szült, új kiadásban megjelenő könyve. Az elbeszéléseket nagyjából ismeri már a ma­gyar olvasóközönség az Hó különböző novellásköteteiből. A szépkiál­itású könyvet Reich Károly művészi illusztrációi teszik élvezetesebbé az ifjúság számára. Lyka Károly: „Festészeti életünk a Milleniumtól az első világháborúig A díszes kiállítású mű a mű­történész és a kortárs avatott tollával eleveníti meg a korszak művészeti életét. A könyv élethű vázlatot ad a hazai kapitalizmus úgynevezett „aranykorának” társadalmi hátteréről. Az érde­kes könyvet két ív terjedelmű képme­léklet színesíti. Ascher Oszkár: „A versmondás művészete és színpadi beszéd " A színjátszók és rendezők eb­ből a könyvből megismerked­nek a versmondás és a színpadi beszéd művészetével. A legkü­lönbözőbb műfajokból összevá­logatott versek elemzése alapján ad Ascher Oszkár eszmei és technikai tanácsokat a jó fel­készüléshez. SZOVJET MŰVÉSZEK HANGVERSENYEI BUDAPESTEN A Szovjetunióból érkezett ven­dégművészek első magyarorszá­gi hangversenyüket december 3-­án, csütörtökön este nyolc órai kezdettel tartják a Zeneművésze­ti Főiskola nagytermében. Ezen a koncerten a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kon­­sztantyin Ivanov, S­ztál­in-díjas, az OSZSZK érdemes művésze, a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekarának vezető karnagya vezényli. Közreműködik Rafail Szoboljevszkij, a párizsi Jacques Thibaud nemzetközi hegedűver­seny díjnyertese és Sztanyiszlav Neuhaus zongoraművész. Szoboljevszkij december 5-én, Neuhaus zongoraművész decem­ber 8-án ad szólóhangversenyt a Zeneakadémia nagytermében. A szovjet vendégművészek hangversenyei miatt az Országos Filharmónia C. bérletének első estjét december 5 helyett, de­cember 9-én, szerdán este tart­ják meg a Zeneakadémián. A december 9-re hirdetett —Nagy szimfóniák — mai szerzők a bér­let 4. estjét későbbi időpontra halasztották. A szovjet vendégművészek hang­versenyeire jegyek az Országos Filharmónia központi jegypénz­táránál és a Zeneakadémián lévő jegypénztárnál kaphatók. Ipari tanulók országos kultúrversenye A Munkaerőtartalékok Hiva­tala az 1953—54. tanévben is megrendezi az ipari tanulók or­szágos kultúrversenyét. A ver­seny célja, hogy­ az ipari tanuló­kat jobb tanulmányi és termelési eredmények elérésére ösztönöz­ze, fejlessze általános műveltsé­güket, emelje a kultúrcsoportok tehet színvonalát és új fiatal­ségeiket kutasson fel. Az idei kultúrversenyben az ipari tanulók színjátszó-, tánc-, énekcsoportjai, zenekarai, rig­musbrigádjai, szavalók, ének- és hangszerszólistáik vehetnek részt. A kultúrversenybe bevon­ják az MTH szakköreiben rész­vevő ipari tanulókat is. A ver­seny ideje alatt készült munka­darabokból, faliújságokból, mun­kanaplóikból a kultúrverseny be­mutatóin kiállításokat rendez­nek. Az ipari tanulók idei kultúrver­­senye november 1-én kezdődött és 1954 március 20-ig tart. A verseny részvevői az ipari taná­r iskolákban és otthonokban való fellépéseken kívül két alkalom­mal tartanak bemutatót az MTH, a SZOT, a DISZ, a népművelési minisztérium­ és a Népművészeti Intézet képviselőiből álló bíráló­­bizottságok előtt. A kulhírverseny keretében iro­dalmi pályázatot is rendeznek. A pályázat célja, hogy minél több saját alkotású műsoranyag sze­repeljen a csoportok műsorában, új irodalmi tehetségek kerülje­nek felszínre. A pályázaton el­beszéléssel, verssel, jelenettel, egyfelvonásossal és rigmusok­kal vehetnek részt az ipari ta­nulók. (MTI) 1953 decemberében megindul az OROSZ REMEKÍRÓK SOROZATA 1953-54 évben megjelennek: Turgenyev Goncsarov Lev Tolsztoj Szaltikov-Scsedrin Csehov müvei A sorozat kizárólag előjegyzésben kerül forgalomba Előjegyzéseket december 15-ig felvesznek az ro­­.­­ mm KÖNYVESBOLTOK és az üzemi könyvpropagandisták j ixxx>ao(x>ocxxxxx»ococoooooooűco»o(Koooő:' A megkerült cipő Újabb és újabb autóbuszok „lép­nek” naponta so­rompóba. Persze még korántsem annyian, hogy a ro­hamosan fejlődő főváros minden utazni vágyó lakóját zsúfoltságmente­sen szállítsák. A segítség e téren minden nappal, minden újabb busz­­szal közeledik. Mi tehát addig is a feladat? Ma reggel ébredt bennem ön­tudatra ... A Nemzeti előtt, ott, ahol a 7-es megáll, nagyon so­kan vártunk. A vá­rakozás kiben-kiben másként mutatko­zott. A türelmetle­nebbek az utca kö­zepéről szemellen­zőt csinálva figyel­ték, jön-e a 7-es. Megint mások Bo­­zsikot utánozták, felmérték a távol­ságot a megállóba érkező busz ajtajá­hoz és úgy helyez­kedtek. Voltak op­timisták, egyked­­vűek, más tehetsé­gen tovább jutók, akik sodortatták magukat az árral. A döntő pillanat elérkezett. A busz hosszas tülkölés­sel utat csinált magának, majd re­megve megáld Megint csak Bozsik jutott eszembe. A küzdelem pillana­tok alatt véget ért. Eredmény: volt, aki felfért, még többen lemaradtak, köztük egy félpár női ci­pő. Egy női sikoly foszlányait hagyta vissza a busz sö­pörte szél és a meg­állóban tartózko­dók tanácstalanul nézték a járdán maradt „árvát”. Jö­vőjét illetőleg meg­oszlottak a vélemé­nyek. Volt, aki azt tanácsolta, gyalog kell vinni a cipőt gazdája elé. Egy női hozzászóló fe­jén találta a szö­get: „Képtelenség, hogy nylon-haris­nyában (honnan tudhatta?) valaki a talpán gyalog elinduljon?’' Gyorsan döntöt­tem. És a közben befutó 7-essel vit­tem a következő megálló felé a fél­cipőt. Meg kell, hogy mondjam: kételyeim támad­tak, hátha mégis gyalog jönnének az „árváért”, így a kis „nubukot”, mint jel­zőzászlót kitartot­tam az ajtón. A nevetés, a derű bearanyozta az autóbusz utasait, amikor cipő és gazdája a követ­kező megállóban egymásra talált. Mi jöhet még ez­után? Legközelebb férj elvesztheti fe­leségét? Barát a barátját . . . S eszembe jutott egy Moszkvában járt szemtanú le­írása, hogy ott a busz megállókban az utasok érkezé­sük sorrendjében várnak türelmesen és szállnak fel az autóbuszra. A hitelesség ked­véért anno 1953. december­­, a 7-es autóbusz száma G. F. 345! A pontos idő: reggel nyolc óra. Sándor Ernő MESEMONDÓ HÁRY JÁNOS CORVIN BUDAPESTI NAGYÁRUHÁZBAN d. u. 16—18 óráig G­YEH­IEKK / VÁ­LSÁ­G POSTA VASÁRNAP IS NYITVA 10-től 18 óráig

Next