Esti Budapest, 1953. december (2. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
2 A bonni és párizsi szerződések Franciaország elárulását jelentik Duclos eldár*, az „ európai védelmi közönség ” tervéről PÁRIZS, december 1. (MTI) Jacques Duclo® elvtár®, a Francia Kommmunista Párt Szajna megye északkeleti részében, újonnan alapított szervezetének értekezletén nagy beszédet mondott. Az „európai védelmi közösséggel*’ kapcsolatban a többi között hangsúlyozta: — Londonban és Bonniban máris tudomásul kell venniök, hogy Franciaország nem fogja aláírni a bonni és párizsi szerződéseket, amelyek Franciaország elárulását jelentik. Az 1954. év az „európai hadsereg” összeomlásának éve lesz — 1954 meghozza számunkra a francia béke- és függetlenségi politika győzelmét, a népek közötti megértés politikájának diadalát. A nemzetgyűlésben lefolytatott külpolitikai vita megmutatta, hogy a franciák túlnyomó többsége véget akar vetni egy olyan ,,európai” politikának, amely nem nyújt mást Franciaországnak, most a legmegalázóbb szolgaság kilátását. A /-Unie-kormány azt remélte, hogy még a hágai és bermudai konferenciáik előtt olyan többségre tesz szert a nemzetgyűlésben, amely lehetővé teszi számára, hogy még tovább menjen Franciaország függetlensége áruba bocsátásának, valamint nemzeti érdekei elárulásának útján. A nemzetgyűlés külpolitikai vitája során elhangzott beszédek után azonban még sokkal súlyosabb a helyzet, mint ahogy Daniel, Ridault és az MKP ádáz „európai" politikusai remélték. Ami pedig a Lanté-kormánynak a többségi szavazás által még engedélyezett életbenmaradását illeti, ez a gaulleista képviselőknek köszönhető. Ezek a képviselők, miután a „védelmi közösséget“ a vita folyamán, tőlük telhetően ledorongolták, ily módon lehetővé akarták tenni a hágai tanácskozások, valamint a bermudai konferencia megtartását, ugyanakkor, amidőn Franciaország legelemibb nemzeti érdekei követelték volna, hogy Laniel és Bidault semmi körülmények között se vehessenek részt ezen a konferencián. „Ezt a lehetőséget azonnal meg kell ragadnunk" A jobboldali francia lapok is örömmel üdvözlikk a vietnami fegyverszüneti tárgyalások lehetőségét PÁRIZS, december 1. (MTI) A francia lapok részletesen foglalkoznak Ho Si Minh-nek az Expressen című svéd lapban megjelent nyilatkozatával. A Le Figaro így ír: — Az a nyilatkozat, melyet Ho Si Minh adott az Expressen című svéd lap tudósítójának, valóban alkalmas arra, hogy nagy visszhangot keltsen. Amennyiben ez a nyilatkozat lojális és igazságos tárgyalások lehetőségét nyitja meg a fájdalmas indokínai ellenségeskedések befejezésére, ezt a lehetőséget azonnal meg kell ragadnunk. A Franc-Tireur így ír: Mi ezt a hírt nagyon is komolyan vesszük. Valóban már hosszú idő óta nem kedvezett annyira az általános légkör a tárgyalások megindításának, mint éppen most. Francia részről a mérvadó politikai körök hangulata az utóbbi hónapok folyamán nagyot fejlődött ebben az irányban... — Nem hangoztatták-e mindig újból és újból — kérdezi a Le Monda — hogy azon okok egyike, amiért nem lehet végetvetni az ellenségeskedéseknek Indokínában, az, hogy ez ellenfél részéről nincs meg a tárgyalási készség? Nos, most Ho Si Minh félreérthetetlenül meghazudtolja ezt a kifogást. Ha van francia kormány, amely hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Ho Si Minh-hel, akkor olyan ellenféllel fog találkozni, aki a maga részéről is hajlandó tárgyalásokra. „Meleg ágy'' és ,,eloltott tüzű konyhák99 Chilében ... Beszélgetés Chelia Alvarez Vajo-val Mit is érezhetett ez a fiatal, karcsú nő: Chelia Alvarez Vajo, chilei ügyvédnő, néhány napja hazánk vendége, amikor az egyik Rottenbiller utcai bérház békegyűlésén egy háziasszony megszorította a kezét: „Üdvözlöm a chilei népet, a chilei békeharcosokat ... Sokat hallottam róluk.” Mit is érzett, mikor egy enyingi parasztasszony a békegyűlés után átölelte, várjon mit gondolt, amikor a Rákosi Művek bölcsődéjében és óvodájában a pirospozsgás, mosolygó, egészséges gyerekeket nézte? ... A Margitszigeti Nagyszálló békés alkonyattáji csendjében kitekint az ablakon: messziről, a ködös szürkeségben csillagokként aránylanak a dumaparti lámpák, a Sztálin-híd tényei. Budapesti élményeiről beszél a legszívesebben, de ezek az élmények természetes módon kanyarítják őt hazája felé, hiszen lépten-nyomon, magától kínálkozik az összehasonlítás... Hogyan él hát a chilei nép? Először a gyerekekről beszél: — Bár az írott törvény tiltja, a szülők nyomora és éhezése már a kicsi gyerekeket is munkába hajszolja. 8—10 éves gyerekek dolgoznak üveggyárakban. Akiknek nem jut munka, azok csapatostól kóborolnak az utcákon, „szakértelemmel” kolorászszák a szemét gödröket, cipőpucclást vállalnak... Részben a nyomor, részben a helyhiány miatt 1952-ben 600.000 iskolásköteles korban lévő chilei gyerek nem járt iskolába. A gyerekek 50 százaléka tbc-s. A kórházak — egész Chilében négy gyermekkórház van csupán — zsúfolásig tele vannak az éhségtől különböző betegségekben szenvedő gyerekekkel. A fiatalok 60 százaléka nem jut tejhez, 93 százalék nem eszik tojást, vajat, sajtot, 86 százalékuk ínysorvadásban szenved. A mi gyermekeink 17 százaléka egyéves kora előtt meghal... Chelia Alvarez Vajo megnézte a rövidesen megnyíló csepeli munkásszállót. Látott egy pár „munkásszállást” Chilében is, a salétrom- és rézbányák környékén. A sokszor napi 16—20 órás dolgozó munkásoknak a törvény biztosítja ugyan a napi 8 órás munkaidőt, deennyit kénytelenekk dolgozni, hogy megkeressék a megélhetéshez legszükségesebbeket. A munkások „meleg ágyban" váltják egymást. Vagyis: oly nagy a lakásínség, hogy az ágyak ki sem hűlnek még, műszakonként váltják benne egymást az ágyrajárók. A salétrombányákat környező pampákon az amerikai monopóliumok, az Anaconda Copper Company, a Braden Copper Company markukban tartják az egész lakosságot. A legelemibb közszükségleti cikkeket is csak e társaságok boltjaiban lehet beszerezni, s e boltokból néha hétszámra hiányzik a zöldség, a kenyér, a burgonya. Ilyenkor az asszonyok kétségbeesésükben az „eloltott tüzű konyhák” sztrájkjához folyamodnak, nem főznek, így próbálják férjeiket is serkenteni a harcra a kizsákmányolás ellen. — Beszélgettem Budapesten idősebb munkásokka! — folytatja chilei vendégünk — vidéken idősebb parasztokkal, akik tele vannak életkedvvel, tervekkel... A mi dolgozóink átlagos életkora 30 év... Beszélgettem Budapesten ügyvédekkel és népi ülnökökkel, meggyőződtem róla: az igazságszolgáltatás, a törvények itt a népet védik. Én a magam módján igyekszem hazámban a népet védeni: szakszervezeti vezetőket, feketelistára tett kommunista munkásokat, akiket minden kártérítés nélkül elbocsátottak állásukból. Nagyon nehéz egy-egy ilyen per megnyerése, hiszen az összes eszközök az ellenfél, a burzsoázia, a monopóliumok kezében vannak. Fizetett tanúkat bérelnek fel, másokat megfélemlítenek, jól fizetett ügyvédjeik kiforgatják a törvényeket... A fiatal ügyvédnő elgondolkozik: — A chilei nép nyomorának döntő oka, hogy minden gazdagságunk az amerikai mono■xpóliumok kezébe vándorol. A világpiaci ár feléért szállítjuk az Egyesült Államoknak a rezet, „ellenszolgáltatásképpen” 24 millió dolláros kölcsönt kaptunk, e kölcsön felét fegyverkezésre, hadianyagvásárlásra kell fordítanunk... — A Rottembiller utcai háziasszonynak azonban igaza volt — mondja befejezésül Chelia Alvarez Vajo — mikor chilei békeharcosokról beszélt. Békeharcunk, az amerikai monopóliumok, az áremelések ellen vívott sztrájkharcok egyre erősebbek. A chilei hadügyminiszter nem egy esetben katonai csapatokat mozgósított a sztrájktól megbénított vállalatok munkájának biztosítására. A kormány, amely a Wall Street nyomására katonai egyezményt kötött az Egyesült Államokkal, nem merte felvetni a Koreába küldendő csapatok kérdését... Az Egyesült Államok nyomására erősödik a fasizmus, de erősödik a ma még illegalitásban harcoló kommunista párt, e köréje tömörülő békeharcosok ereje is. S a jövő megmutatja majd: ez az erő fog győzni. (pongrácz) XXX5CXX50GOOCOCOCOCCOOGOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX3CXXXXDCCOC)OOOOOCXX)OCXXICOOOOOOOOOOOOOOCOOC Cheha Alvarez Vajo JÓN JÓN VÁROS ALATT Üj, színes magyar játékfilm &BUBHFBT KEDD, 1953 DECEMBER 1. KöMcsmmf Bessenyei György válogatott művei A kötet a magyar felvilágosodás első költőjének és prózaírójának műveiből tartalmaz átfogó válogatást. Úttörő jelentőségű drámáit (Ági® tragédiája, Filozófus), röpiratait a magyar nyelv és művelődés ügyében írt tanulmányait (Jámbor szándék, Magyarság, Magyar néző stb.) találhatjuk a kötetben. Néhány verses mű mellett a könyv bő szemelvényeket ad az első jelentős magyar regényből, a „Tariménes utazásai”-ból. Móra Ferenc: „ Kincskereső kisködmöny A szegény kis szűcs — és malomházi sütögető asszony — az író szülei — emlékét örökíti meg Móra Ferenc bájos, az ifjúság számára készült, új kiadásban megjelenő könyve. Az elbeszéléseket nagyjából ismeri már a magyar olvasóközönség az Hó különböző novellásköteteiből. A szépkiálitású könyvet Reich Károly művészi illusztrációi teszik élvezetesebbé az ifjúság számára. Lyka Károly: „Festészeti életünk a Milleniumtól az első világháborúig A díszes kiállítású mű a műtörténész és a kortárs avatott tollával eleveníti meg a korszak művészeti életét. A könyv élethű vázlatot ad a hazai kapitalizmus úgynevezett „aranykorának” társadalmi hátteréről. Az érdekes könyvet két ív terjedelmű képmeléklet színesíti. Ascher Oszkár: „A versmondás művészete és színpadi beszéd " A színjátszók és rendezők ebből a könyvből megismerkednek a versmondás és a színpadi beszéd művészetével. A legkülönbözőbb műfajokból összeválogatott versek elemzése alapján ad Ascher Oszkár eszmei és technikai tanácsokat a jó felkészüléshez. SZOVJET MŰVÉSZEK HANGVERSENYEI BUDAPESTEN A Szovjetunióból érkezett vendégművészek első magyarországi hangversenyüket december 3-án, csütörtökön este nyolc órai kezdettel tartják a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ezen a koncerten a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Konsztantyin Ivanov, Sztálin-díjas, az OSZSZK érdemes művésze, a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekarának vezető karnagya vezényli. Közreműködik Rafail Szoboljevszkij, a párizsi Jacques Thibaud nemzetközi hegedűverseny díjnyertese és Sztanyiszlav Neuhaus zongoraművész. Szoboljevszkij december 5-én, Neuhaus zongoraművész december 8-án ad szólóhangversenyt a Zeneakadémia nagytermében. A szovjet vendégművészek hangversenyei miatt az Országos Filharmónia C. bérletének első estjét december 5 helyett, december 9-én, szerdán este tartják meg a Zeneakadémián. A december 9-re hirdetett —Nagy szimfóniák — mai szerzők a bérlet 4. estjét későbbi időpontra halasztották. A szovjet vendégművészek hangversenyeire jegyek az Országos Filharmónia központi jegypénztáránál és a Zeneakadémián lévő jegypénztárnál kaphatók. Ipari tanulók országos kultúrversenye A Munkaerőtartalékok Hivatala az 1953—54. tanévben is megrendezi az ipari tanulók országos kultúrversenyét. A verseny célja, hogy az ipari tanulókat jobb tanulmányi és termelési eredmények elérésére ösztönözze, fejlessze általános műveltségüket, emelje a kultúrcsoportok tehet színvonalát és új fiatalségeiket kutasson fel. Az idei kultúrversenyben az ipari tanulók színjátszó-, tánc-, énekcsoportjai, zenekarai, rigmusbrigádjai, szavalók, ének- és hangszerszólistáik vehetnek részt. A kultúrversenybe bevonják az MTH szakköreiben részvevő ipari tanulókat is. A verseny ideje alatt készült munkadarabokból, faliújságokból, munkanaplóikból a kultúrverseny bemutatóin kiállításokat rendeznek. Az ipari tanulók idei kultúrversenye november 1-én kezdődött és 1954 március 20-ig tart. A verseny részvevői az ipari tanár iskolákban és otthonokban való fellépéseken kívül két alkalommal tartanak bemutatót az MTH, a SZOT, a DISZ, a népművelési minisztérium és a Népművészeti Intézet képviselőiből álló bírálóbizottságok előtt. A kulhírverseny keretében irodalmi pályázatot is rendeznek. A pályázat célja, hogy minél több saját alkotású műsoranyag szerepeljen a csoportok műsorában, új irodalmi tehetségek kerüljenek felszínre. A pályázaton elbeszéléssel, verssel, jelenettel, egyfelvonásossal és rigmusokkal vehetnek részt az ipari tanulók. (MTI) 1953 decemberében megindul az OROSZ REMEKÍRÓK SOROZATA 1953-54 évben megjelennek: Turgenyev Goncsarov Lev Tolsztoj Szaltikov-Scsedrin Csehov müvei A sorozat kizárólag előjegyzésben kerül forgalomba Előjegyzéseket december 15-ig felvesznek az ro. mm KÖNYVESBOLTOK és az üzemi könyvpropagandisták j ixxx>ao(x>ocxxxxx»ococoooooooűco»o(Koooő:' A megkerült cipő Újabb és újabb autóbuszok „lépnek” naponta sorompóba. Persze még korántsem annyian, hogy a rohamosan fejlődő főváros minden utazni vágyó lakóját zsúfoltságmentesen szállítsák. A segítség e téren minden nappal, minden újabb buszszal közeledik. Mi tehát addig is a feladat? Ma reggel ébredt bennem öntudatra ... A Nemzeti előtt, ott, ahol a 7-es megáll, nagyon sokan vártunk. A várakozás kiben-kiben másként mutatkozott. A türelmetlenebbek az utca közepéről szemellenzőt csinálva figyelték, jön-e a 7-es. Megint mások Bozsikot utánozták, felmérték a távolságot a megállóba érkező busz ajtajához és úgy helyezkedtek. Voltak optimisták, egykedvűek, más tehetségen tovább jutók, akik sodortatták magukat az árral. A döntő pillanat elérkezett. A busz hosszas tülköléssel utat csinált magának, majd remegve megáld Megint csak Bozsik jutott eszembe. A küzdelem pillanatok alatt véget ért. Eredmény: volt, aki felfért, még többen lemaradtak, köztük egy félpár női cipő. Egy női sikoly foszlányait hagyta vissza a busz söpörte szél és a megállóban tartózkodók tanácstalanul nézték a járdán maradt „árvát”. Jövőjét illetőleg megoszlottak a vélemények. Volt, aki azt tanácsolta, gyalog kell vinni a cipőt gazdája elé. Egy női hozzászóló fején találta a szöget: „Képtelenség, hogy nylon-harisnyában (honnan tudhatta?) valaki a talpán gyalog elinduljon?’' Gyorsan döntöttem. És a közben befutó 7-essel vittem a következő megálló felé a félcipőt. Meg kell, hogy mondjam: kételyeim támadtak, hátha mégis gyalog jönnének az „árváért”, így a kis „nubukot”, mint jelzőzászlót kitartottam az ajtón. A nevetés, a derű bearanyozta az autóbusz utasait, amikor cipő és gazdája a következő megállóban egymásra talált. Mi jöhet még ezután? Legközelebb férj elvesztheti feleségét? Barát a barátját . . . S eszembe jutott egy Moszkvában járt szemtanú leírása, hogy ott a busz megállókban az utasok érkezésük sorrendjében várnak türelmesen és szállnak fel az autóbuszra. A hitelesség kedvéért anno 1953. december, a 7-es autóbusz száma G. F. 345! A pontos idő: reggel nyolc óra. Sándor Ernő MESEMONDÓ HÁRY JÁNOS CORVIN BUDAPESTI NAGYÁRUHÁZBAN d. u. 16—18 óráig GYEHIEKK / VÁLSÁG POSTA VASÁRNAP IS NYITVA 10-től 18 óráig