Esti Budapest, 1954. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1954-02-01 / 26. szám

4 EGY HŐS MAGYAR KOMMUNARD A százéves Eötvös József-gimnázium megemlékezik volt tanáráról A reáltanoda utcai Eötvös József-gimnázium ebben a tan­évben ünnepli alapításának századik évfordulóját. Az érde­kes múltú iskolát — amely kü­lönben az első magyar nyelven tanító főreáliskola volt Magyar­­országon — eredetileg a néme­­tesítési politika szolgálatában hívta életre Thun Leo „gróf“, a Bach-korszak kultuszminisz­tere. Néhány év múlva azon­ban, 1860-ban, amikor a külpo­litikai helyzet engedékenységre kényszerítette a Habsburg ab­szolutizmust a főváros iskola­­bizottságának élére Eötvös Jó­zsef, „A falu jegyzője“ írója került. A diákok körében tar­tott szavazás eredményekép­pen, bevezették a magyar nyel­vű oktatást. A jubiláló iskola lelkes diák­sága és tanári kara centenáris tanévvel ünnepli az alapítás századik évfordulóját, iskola­történeti kiállítást, színielő­­adást, emlékünnepélyeket ren­deznek, díszes emlékkönyvet adnak ki és közrebocsátják Eötvös József összegyűjtött gon­dolatait. Itt tanultak, tanítottak a főváros kiváló építői Az iskolatörténeti kiállítás szemléltető módon mutatja, hogy a főváros nevezetesebb épületeinek túlnyomó részét az iskola volt tanárai és tanítvá­nyai építették, akiknek sorába a legnagyobb magyar építőmű­vészek tartoznak, a többi között Alpár Ignác, Fellner Sándor, Lechner Ödön, Schulek Fri­gyes, Steindl Imre. A tanári kart mindig a legkiválóbb szak­emberekből állították össze és az iskolatörténet jogos büszke­séggel emlékezik meg Győrök Leóról, a párizsi kommün le­gendás hírű hőséről, aki hosszú időn át tanára volt a reálta­nodának. Győrök Leó élete valóságos regény. Pápán született 1847- ben és eredetileg tengerészpá­lyára készült. A tenger örök szerelmese maradt és változat­lanul rajongott érte akkor is, amikor megvált a tengerészei­től és Angliában telepedett le. Cardiffban élt, kenyerét nyelv­­tanítással és festészettel ke­reste, de az angliai viszonyok nem elégítették ki. Elhagyta Angliát és Párizsba ment, ahol III. Napóleon császársága ellen egyre nagyobb erővel forrt már az elégedetlenség. Györök Leó nagy buzgalommal hallgatta az École des Beaux-Arts, az École des Ponts et Chaussées és a Sorbonne előadásait. Ami­kor 1871-ben kitört a forrada­lom, kikiáltották a köztársasá­got és a poroszok megkezdték Párizs ostromát, fölesküdött a forradalom zászlajára. A szo­cialista forradalom vezérkara gyorsan fölismerte a lelkes ma­gyar kivételes képességeit. Törzskari kapitánnyá nevezték ki, majd tüzérparancsnoka lett Párizs kulcsának, a Porte- Maillot-nak és környékének, valamint őrnagya egy zászló­aljnak. A fiatal parancsnok hőstettei a párizsi kommün tör­ténetének legdicsőségesebb mozzanatai közé tartoznak. Egy éjszaka, valósággal az ostromló poroszok orra előtt, egy födött üteget állított fel és azzal kora reggel tökéletesen megsemmisí­tette az ellenség ütegállásait. Két nappal később véresen ver­te vissza a franciák hatalmas támadásait. A forradalmi pa­rancsnokság ezután a már tel­jesen rommá lőtt Issy-erőd pa­rancsnokává nevezte ki. Gyö­rök Leó még napokig tartotta ezt a fontos erődöt, amelyet utolsónak hagyott el, Montmartre parancsnoka Az ellenség azonban egyre újabb és újabb erősítéseket ka­pott és mindinkább fokozódó dühvel ostromolta a forradal­márok fészkeit, a halált meg­­vető bátorsággal harcoló kom­­münárdok egyik legfontosabb stratégiai állását, a Mont­­martre-t is, amelyet Győrök Leó erősített meg. Párizs már lángokban állt, az ellenség egyre szorosabbra vonta a gyű­rűt az utolsó fellegvár körül, de a hős védők a végsőkig el­lenálltak. Győrök Leó társaival együtt fogságba került. A vérszomjas reakció kétszer is halálra ítélte és csak az utolsó pilla­natban változtatták meg a ha­lálos ítéletet a életfogytiglani deportálásra. Kilencszáz forra­dalmár-társával együtt a brest-i kikötőbe szállították és négy hónapig sanyargatták őket. Az embertelen bánásmód követ­keztében a foglyok közül több mint négyszáz elpusztult. A magyar szabadságharcos a legreménytelenebb helyzetben sem tört meg és leste az alkal­mat a menekülésre. Régi sze­relme, a tenger jött segítségére. Egy éjszaka a fegyenchajó fe­délzetéről, az őrök mellől a tajtékzó tengerbe vetette ma­gát. A hajóról sortüzet küldtek utána, de nem találták el és csakhamar eltűnt a hullámok között. Hosszú órákig úszott, végre partra vergődött. Az el­lenforradalom kopói elől buj­kálva menekült és hosszú, ka­landos bujdosás után — 1871 végén — eljutott a magyar ha­tárig. Legendás híre megelőzte. Párizs hősét a magyarok lelkes szeretettel fogadták. Györök Leó mérnöki állást kapott egy vasútépítő társaságnál, majd a vasúthoz került ugyancsak mérnöki beosztásban. Közben tovább tanult, megszerezte a nyelvtanári képesítést és a fő­város akkor haladó szellemű vezetősége a „reáltanodába“ nevezte ki tanárrá. Huszonöt évig festett, tanított Mindig festőművésznek érez­te elsősorban magát. Mint fes­tőt, leginkább a tenger foglal­koztatta. A nyári vakációkat arra használta föl, hogy kis vi­torlásán az Adrián bolyongott és leste, figyelte a tengert, ren­geteg színvázlatot készítve a folyton változó vízről. Buda­pesti műtermében azután fel­dolgozta ezeket a tanulmányo­kat és a kiállításokon megérde­melt sikert aratott tengerké­peivel, amelyek a kiállítások legvonzóbb darabjai voltak mindig. Huszonöt évig festett és ta­nított, de egyre jobban elzárkó­zott a világtól. A párizsi forra­dalom hőse úgy látszik lelkileg nem tudott beleilleszkedni a ki­egyezés utáni Magyarország polgári társadalmába, amely egyre inkább eltávolodott 1848 —49 eszmevilágától és egyre jobban idegenkedett mindentől, ami a forradalmak emlékét idézhette fel. Györök Leó az utolsó években már teljesen visszavonult, senkivel sem érintkezett, magába zárkózott és 1899 december 15-én öngyil­kos lett. ■ Az Eötvös József reáltanoda tanárai és diákjai mély gyász­ban kísérték a temetőbe a hős kommünárdot, akinek emlékét most, a centenáris tanévben büszke kegyelettel elevenítik fel M. L. Az idén is megrendezik a „zenés ifjúsági napok"-at Kormányzatunk gondot for­dít az ifjúság művészeti neve­lésére is. Az oktatásügyi mi­nisztérium az idei tanévben el­ső ízben rendezte meg az ál­talános iskolák felső osztályai­ban a kottaolvasó versenyt. Az eredmények a verseny nagy nevelő hatását bizonyították, ezért a pedagógusok kérték a verseny kiterjesztését az alsóbb osztályokra is. A tavaszi hónapokban ismét megrendezik a hagyományossá váló „zenés ifjúsági napok“-at. Ebből az alkalomból az általá­nos- és középiskolai tanulók ének-, zene- és tánccsoportjai Budapest több kerületében, s minden megyeszékhelyen be­mutatót rendeznek a haladó klasszikus és modern realista művek javából, így adnak szá­mot az egész tanévben végzett énekkari és zeneszakköri mun­kájukról. (MTI) Operaház: Nincs előadás. — Opera­ház Erkel Színháza: Halló, itt Nép­stadion! (8) — Nemzeti Színház: A nők iskolája (7). — Katona József Színház: Volpone (7). — Madách Színház: Rómeó és Júlia (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyra­no de Bergerac (7) — Fővárosi Ope­rettszínház: Nincs előadás. — Ifjúsá­gi Színház: A kőszívű ember fiai (7) — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Szeleburdi (7). — Zeneakadémia: Bú­zás József zongora diploma-hangver­senye (fél 6). Főiskolai hallgatók nagyzenekari bérletének 4. estje (8). — Fővárosi Víg Színház: Újpesti lány (7). — Fővárosi Kis Színpad: (Jó­­kai-tér 10.): Tréfa az egész (7) — Vidám Színpad: Nincs előadás. — Déryné Színpad: Nincs előadás. — Állami Bábszínház: 2:0 a fajunkra! (fél 8). — Artista Varieté: Nevetni emberi dolog (fél 7, fél 9) 1954. február 1—3. NAPÓLEON ELLEN: VÖRÖSMARTY (Üllői­ út 4.) 2­4. negyed 7. fél 9. SZERZŐJE ISMERETLEN: PUSKIN (Kossuth Lajos-u. 18.) fél 10. fél 12. fél 2. fél 4. háromn. 6, 8. COR­VIN (Kisfaludy.köz) háromn. 4, 6. fél 9. FORRÓ SZIVEK (kísérőműsor: Miénk a Balaton): DÓZSA (Róbert Ká­­roly-krt. 59.) fél 5. háromn. 7, 9. MUNKÁS (Kápolna-u 3/b) negyed 6. fél 8, KISKRAJCÁR (kísérőműsor: Pén­tek 13.): SZIKRA (Lenin­ krt. 120.) 6 hétre prol. 10 fél 1, 3, fél 6, 8, URÁNIA (Rákóczi­ út 21.) 6. hétre prol. 4, fél 7, 9, MÁJUS 1 (Mártírok­ útja 55.) prol. 4, fél 7 . FELSZABADULÁS (Flórián-tér 9. ) fél 4, 6, fél 9, ZUGLÓI (Angol­u. 26.) fél 4 háromn. 6, negyed 9 VIDÁM VERSENY­ig KÖLTÖZIK A HIVATAL: VÖRÖS CSILLAG (Le­­nin-krt 45.) fél 5. háromn. 7, 9. SZABADSÁG (Bartók Béla­ út, 64.) 10. 12. 2 4, negyed 7. fél 9. RIMSZELT-KORSZAKOV: DUNA (Fürst Sándor­ u. 7.) prof. fél 5. háromn. 7, 9. ÁLRUHÁS SZULTÁN: ALKOTMÁNY (Újpest) fél 4, háromn . 8. TÁN­CSICS (Csepel) fél 6, háromn. 8. RIMSZKLT-KORSZAKOV: GORKIJ (orosznyelvű mozi Akácfa-u 4.) háromn. 6. 8. ELEFÁNT ÉS AZ UGRÓKÖTÉL: (kísé­rőműsor: Egy kisfiú kalandja a Je­ges-tengeren) : FÁKLYA (Lenin-krt 88.) 4. 6. 8 FÉNY (Újpest) 6 8 . Magyar híradó: 3. Szovjet híradó, 3. Biztonságos közlekedés, 4. Amit a harkály mesél: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11. ig folytatólag A vitorlás titka: (k­érőműsor: Or­szágjáró úttörők): KOSSUTH (Vá­­ci­ út 14.) fél 5 háromn. 7, 9. BETHLEN (Bethlen Gábor, tér 3.) 4. negyed 7, fél 9. JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) fél 4, háromn. 6, 8. Déryné: ADY (Tanács­ krt. 3.) fél 4, háromn. 6, 8 A város alatt: (kísérőműsor: Liszt II. rapszódia, Sárközi háromugrás) . RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila-tér 4-) negyed 6, fél 8 szerda szünnap. Lammermoori Lucia: BÁSTYA (Le­nin,krt 8-­ 11­­. 3, 5, 7, 9 Mágnás Miska: SPORT (Thököly­ út 56.) fél 4, háromn. 6, 8. A dalnok esküje: ÓBUDA (Selmeci­­út 14.) 4. negyed 7, fél 9, TINÓDI (Nagymező­ u. 8.) fél 4 háromn. 6, 8. Sevillai borbély: TANÁCS (Szent István-krt. 10.) 10, 12. negyed 3, fél 5 háromn. 7, 9­ Pórul járt kereszteslovagok: MARX (Landler Jenő,u 39.) fél 4. három­negyed 6, negyed 9. Királylány a feleségem: UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) fél 4. háromn 6, 8 KULTUR (Kinizsi-u 28.) fél 4. háromn. 6, 8. HAZÁM (Váci­ út 150.) 4 negyed 7, fél 9. Bajazzók: CSOKONAI (Népszínház­­u 13.) prol 10, 12 2. 4. 6. 8. J­ónapot elefánt: (kísérőműsor: Ma­­tyóföldön): VERSENY (Szent László­ tér 14.) fél 6. háromn. 8. Civil a pályán: ELŐRE (Delej­ u. 41.) fél 6. háromn. 8. Hajókkal a bástyák ellen (kísérő­­műsor: A szabadságért): HALADÁS (Bartók Béla­ út 128.) fél 4 három­negyed 6. 8. Sátrak arénája: (kísérőműsor: Be­szélnek a színek): BEM (Mártírok­­útja 5/b.) fél 11, fél 1, fél 3 fél 5, fél 7, fél 9. ÉVA (Erzsébet kir-né.út 36/b.) fél 4, háromn. 6, 8. Táncmester: ZRÍNYI (Lenin­krt. 26.) prol. fél 3, negyed 6 8. Gőgös hercegnő: PENTELE (Lenin­­krt. 26.) prol 10. 12, 2. 4. 6, 8. Elveszett melódiák: ALKOTÁS (Alko­­tás­ u. 11.) 10 12, 2, 4, negyed 7, fél 9 PAMUTTEXTIL KULTÚR­OTTHON (Fehérvári-út 47.) 2-án 4, negyed 7. Titkos küldetés: RÁKÓCZI (Rákóczi­­út 68.) prol. 11. 1. 3, 5, 7 9. Asszonysorsok: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) 4. hétre prol fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 Janika: TÁTRA (Üllői­ út 63.) fél 3, fél 5 fél 7, fél 9. Róma 11 óra: NAP (Népszínház-II. 31.) fél 4, háromn 6, 8. Makszimka: (kísérőműsor: Este a fonóban): PARTIZÁN (Üllői­ út 101.) 4, negyed 7, fél 9 Twist Olivér: BÁNYÁSZ (József­ krt. 63.) A­ terem fél 4, háromn. 6, 8. Föltámadott a tenger I—II.: BÁ­NYÁSZ (József-krt. 63.) prof. B- terem fél 5. 7. A flotta hőse: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6. 8. Gyöngyvirágtól lombhullásig: (kísérő­­műsor: Szépség és erő ünnepe): DIADAL (Krisztina-krt 155.) 4, negyed 7 fél 9. Szökik a menyasszony: (kísérőműsor: A műkorcsolyázás mesterei): VAS­VÁRI (Kerepesi­ út 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. Csuk és Geri (kísérőműsor: Kostari­ka és Kutya kötelesség): ÁRPÁD (Kerepesi­ út 146.) negyed 6, fél 8. OTTHON (Beniczky­ u. 3­5.) fél 4, háromn. 6, 8. IPOLY (Csáky.u. 65.) fél 4 háromn. 6, 8. Vallomás: BÉKE (Szent László­ út 48.) 4, 6, 8. tenninsz HÉTFŐ, 1954 FEBRUÁR 1 EGÉSZ TÉLEN NYITVA! BUDAGYÖNGYE ÉTTEREM vasárnap S­árai tea. ZENE, TÁNC. • Cím: Vöröshadsereg útja 36—38. sz. Elérhető 36-os autóbusszal vagy 83-as villamossal. Tel: 364—113 A IV. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSRÓL A kiállítás legeredménye­sebb részlege kétségtelenül a szobrászat. Ennek több oka van. Először is szobrászatunk nem sodródott olyan mélyen a formalizmusba, mint a festé­szet, másodszor a szobrászok­nak az új élet nyújtotta fel­adatok, a konkrét megbízások során több alkalmuk volt for­manyelvük tisztázására, mint a lényegesen kevésbbé foglal­koztatott festőknek. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy szobrászatunk teljesen meg­oldotta volna elvi és művi kér­déseit. A szobrászatban is je­lentkező formalizmus kevésbbé a deformációt jelenti, mint in­kább az általánosításnak olyan végletességét, ami maga a sematizmus és ami a kifeje­zés rovására megy. Áll ez fő­leg a nagyméretű szobrokra, amelyeknél nem először mond­juk el, hogy csak méreteikben nagyok, koncepciójukban, el­gondolásukban kicsinyek, il­letve felnagyított kis szob­rok. Kivételt képez Kiss Ist­ván: „Békét akarunk“ c. kompo­zíciója, amely arányaiban ki­egyensúlyozott és szép lendü­letével méltó kifejezése a bé­keharcnak. A plasztika területén elért vitathatatlan sikerek bi­zonyítják, hogy szobrászaink milyen igaz, emberi kifejezés­re, érzelmi kifejezésre képe­sek. Erre vall néhány remek­művű arckép, elsősorban So­mogyi József: Koreai diákfeje, amelyen a formák érzékeny mintázásával szinte lüktető életet adott. Nagyvonalú, ka­rakteres és egyben érzelmi te­lítettségű Makrisz Agamem­non nagykalapos Micsurin­­feje s a reprezentatív portré SZOBROK magasiskolája Kisfaludi-Stróbl Kunffy festőről készült, nagyszerűen modellált arcké­pe. Külön ki kell emelni Don­ner Gertrud: „Édesanyám“ c. tiszta lírával áthatott és ne­mes plasztikai nyelven for­mált bronzfejét. Nagyon szép munka Segesdy Gy. sztahano­vista hengerész portréja és Vigh Tamás Ferenczy Béni­ről készült terrakotta feje. Gyenes Tamás Pál elvtársat ábrázoló mellszobrában sike­rült a mester lendületéről, szenvedélyességéről képet ad­ni, de a portré-hasonlóság még kívánnivalót hagy. Figyelemreméltó a sz­o­boranyagban a szokatlanul nagyszámú gyermekábrázo­lás. Ez azt az örvendetes tényt bizonyítja, hogy a művészek a sok spekuláció után (persze akad még itt sok spekulatív munka is) kinyitották szívü­ket és szabad áradást enged­nek érzéseiknek. A gyermek szép kis testének, mozdulata alig követhető bájának leg­szebb megformálását Medgyes­­sy F. hófehér márvány „Kis­lány“ szobrán látjuk. Életme­leget sugároznak a kis nyurga­tagok, a törékeny váll, a finom kis hát. Szívmelengető apróság Laborcz Ferenc 60 centiméte­res bronza, az „Első torna“, amely egy egész kicsi baba bukfenchez készülését ábrá­zolja. Ferenczy Béni: Kis al­pinista c. bronza, Pál Mihály nagyon szép, fekete mészkő „Fiam“ portréja stb., mind a művészek mély érzéseiről árulkodnak. A fiatal állatok megmin­tázásában is Somogyi József, ez a kitűnő fiatal művész ve­zet. Nyolc kis állata nem csu­pán kölyökbájával hat, hanem megtalálta és kifejezte bennük a groteszket is. Szöllössi E. hempergő oroszlánkölykei szinte bolyhosan puhák és Marisa 1. Csikója a legkedve­sebb vadóc. A kisplasztika egyik legfinomabb és egyik legérzékenyebb ága az érem­művészet és ezen a kiállításon örvendetes mennyiségben és minőségben jelentkezik. Bor­sos Miklós szép érmei, Kiss István különös figyelmet ér­demlő „VIT éremsorozata“, Kis-Kovács Gy. nagyon finom plakettjei, Madarassy W. igen szép érmei és Dózsa reliefsoro­zata olyan színvonalat kép­viselnek, amely a világ bár­mely országának plakettművé­szetével versenyezhet. Duray T. „Május 1. felvonulás“ c. bronz reliefje számlálhatatlan miniatűr figurájával — éspe­dig jól, élettelin mintázott fi­gurájával , valamint a felvo­nulási tér finom architektúrá­jával és tribünjeivel rendkí­vül figyelemreméltó munka. A domborművek közül említésre­­méltó Marton L. sokalakos történelmi kompozíciója , és Várady L. Sportorvosnál c. nagyon egyszerű, nagyon ki­fejező munkája. A mu­nkásábrázolások is több bensőséget, beleélést tanúsítanak. Itt elsősorban Farkas Aladár két szobrát kell megemlíteni, mint amelyek, előző munkáihoz viszonyítva, jelentős fejlődés eredményei. „Olvasztárjának kompozíció­ja nem egész szerencsés, nincs indoka a levágott jobb kar­nak, de a fe­ a formátlan, nyűtt kalappal, az arc szép, koncentrált kifejezése hiányos­ságai ellenére is a kiállítás egyik legszebb darabjává avat­ják. Kucs Béla „Bányász“ C. szobra viszont kompozíciójá­nak szépségével, mozdulatá­nak harmóniájával tűnik fel Segesdy Gy. néhány kis fi­gurája szintén a szerencsésebb munkák közül való. Somogyi József „Martinászka rendkívül érdekes kompozíció. Nem tud­juk mégsem fenntartás nélkül elfogadni, mert finom mintá­zása és különleges sziluettje ellenére olyanfajta aránybeli túlzást mutat, ami nem segíti a kifejezést. Szólni kell még a Népsta­dion háromalakos szobortervei­ről. Egyik sem ad teljes ki­elégülést, mert hol túl kom­plikált a kompozíció, mint Kerényi, egyébként vonzó „Ünnepi felvonulók“ esetében, hol túlságosan leegyszerűsí­tett, mint Mikus „Futballisták“­­nál, vagy egyszerűen csak egynézetű, mint Tarr István „Gránátvetők“. Mindegyik szo­borcsoport kevés változtatás­sal kielégítő megoldást adhat. Szólni kell végül a kiállítás egy — enyhén szólva — külö­nös darabjáról, Wágner Ii „József Attila“ szobráról. Ta­valy Beck András Bartók­­szobra egzaltált megjelenésé­vel a szakma erős bírálatát vonta magára. Wágner szobra túlmegy az egzaltáción és olyan József Attilát mutat be, amilyen betegsége mély­pontján sem lehetett. Mi szük­ség volt erre a szoborra és főleg mi szükség volt kiállí­tani? Egészséges művésznek eszébe jutna-e Széchényit Döb­­lingben, Munkácsyt Enderich­­ben ábrázolni? Aki a munkás­­osztály legnagyobb költőjé­ben csak a pusztulást látja, az lehetőleg ne nyúljon a té­mához. A zsűri liberalizmusá­ra ebben az esetben nem talá­lunk eléggé elítélő szavakat. Ismételjük, a szoboranyag kitűnő s a felsoroltakon kívül is számtalan értékes darabot tartalmaz. Már csak ezért is kár volt ezt a disszonáns mun­kát a kiállításra beengedni. Oelmacher Anna „A magyar munkásmozgalom története“ című kiállítás ja­nuár 21-én nyílt meg a Munkásmozgalmi Intézetben. Ké­pünkön: látogatók a kiállításon. „A tiszta lakás egészség" Állandó takarítónőt kül­dünk. Nagytakarítást, fé­­regírtást szakszerűen vég­zünk. Fővárosi Takarító Vállalat Bp. V. Rosenberg házaspár­ u. 21. (volt Hold­­u.) Telefon: 313—742. A Zeneakadémia nagytermében 1954 február 7-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor „Melegen ajánljuk“ vidám zenés műsor Fellépnek: HONTHY HANNA Kossuth-díjas, kiváló művész BILICSI TIVADAR, NÉMETH MARIKA, RÁTHONYI RÓBERT, ÁKOS STEFI, PUTNOKI GÁBOR, KAPOSY ANDOR, HOLÉCZY-EGYÜTTES Konferál: MURÁNYI LILI Az Állami Áruházak RUHABEMUTATÓJA Jegyek: 5­ Ft-tal válthatók a Zeneakadémián, az Állami Áruházakban és az üzemi közönségszervezőknél

Next