Esti Budapest, 1954. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1954-02-01 / 26. szám
4 EGY HŐS MAGYAR KOMMUNARD A százéves Eötvös József-gimnázium megemlékezik volt tanáráról A reáltanoda utcai Eötvös József-gimnázium ebben a tanévben ünnepli alapításának századik évfordulóját. Az érdekes múltú iskolát — amely különben az első magyar nyelven tanító főreáliskola volt Magyarországon — eredetileg a németesítési politika szolgálatában hívta életre Thun Leo „gróf“, a Bach-korszak kultuszminisztere. Néhány év múlva azonban, 1860-ban, amikor a külpolitikai helyzet engedékenységre kényszerítette a Habsburg abszolutizmust a főváros iskolabizottságának élére Eötvös József, „A falu jegyzője“ írója került. A diákok körében tartott szavazás eredményeképpen, bevezették a magyar nyelvű oktatást. A jubiláló iskola lelkes diáksága és tanári kara centenáris tanévvel ünnepli az alapítás századik évfordulóját, iskolatörténeti kiállítást, színielőadást, emlékünnepélyeket rendeznek, díszes emlékkönyvet adnak ki és közrebocsátják Eötvös József összegyűjtött gondolatait. Itt tanultak, tanítottak a főváros kiváló építői Az iskolatörténeti kiállítás szemléltető módon mutatja, hogy a főváros nevezetesebb épületeinek túlnyomó részét az iskola volt tanárai és tanítványai építették, akiknek sorába a legnagyobb magyar építőművészek tartoznak, a többi között Alpár Ignác, Fellner Sándor, Lechner Ödön, Schulek Frigyes, Steindl Imre. A tanári kart mindig a legkiválóbb szakemberekből állították össze és az iskolatörténet jogos büszkeséggel emlékezik meg Győrök Leóról, a párizsi kommün legendás hírű hőséről, aki hosszú időn át tanára volt a reáltanodának. Győrök Leó élete valóságos regény. Pápán született 1847- ben és eredetileg tengerészpályára készült. A tenger örök szerelmese maradt és változatlanul rajongott érte akkor is, amikor megvált a tengerészeitől és Angliában telepedett le. Cardiffban élt, kenyerét nyelvtanítással és festészettel kereste, de az angliai viszonyok nem elégítették ki. Elhagyta Angliát és Párizsba ment, ahol III. Napóleon császársága ellen egyre nagyobb erővel forrt már az elégedetlenség. Györök Leó nagy buzgalommal hallgatta az École des Beaux-Arts, az École des Ponts et Chaussées és a Sorbonne előadásait. Amikor 1871-ben kitört a forradalom, kikiáltották a köztársaságot és a poroszok megkezdték Párizs ostromát, fölesküdött a forradalom zászlajára. A szocialista forradalom vezérkara gyorsan fölismerte a lelkes magyar kivételes képességeit. Törzskari kapitánnyá nevezték ki, majd tüzérparancsnoka lett Párizs kulcsának, a Porte- Maillot-nak és környékének, valamint őrnagya egy zászlóaljnak. A fiatal parancsnok hőstettei a párizsi kommün történetének legdicsőségesebb mozzanatai közé tartoznak. Egy éjszaka, valósággal az ostromló poroszok orra előtt, egy födött üteget állított fel és azzal kora reggel tökéletesen megsemmisítette az ellenség ütegállásait. Két nappal később véresen verte vissza a franciák hatalmas támadásait. A forradalmi parancsnokság ezután a már teljesen rommá lőtt Issy-erőd parancsnokává nevezte ki. Györök Leó még napokig tartotta ezt a fontos erődöt, amelyet utolsónak hagyott el, Montmartre parancsnoka Az ellenség azonban egyre újabb és újabb erősítéseket kapott és mindinkább fokozódó dühvel ostromolta a forradalmárok fészkeit, a halált megvető bátorsággal harcoló kommünárdok egyik legfontosabb stratégiai állását, a Montmartre-t is, amelyet Győrök Leó erősített meg. Párizs már lángokban állt, az ellenség egyre szorosabbra vonta a gyűrűt az utolsó fellegvár körül, de a hős védők a végsőkig ellenálltak. Győrök Leó társaival együtt fogságba került. A vérszomjas reakció kétszer is halálra ítélte és csak az utolsó pillanatban változtatták meg a halálos ítéletet a életfogytiglani deportálásra. Kilencszáz forradalmár-társával együtt a brest-i kikötőbe szállították és négy hónapig sanyargatták őket. Az embertelen bánásmód következtében a foglyok közül több mint négyszáz elpusztult. A magyar szabadságharcos a legreménytelenebb helyzetben sem tört meg és leste az alkalmat a menekülésre. Régi szerelme, a tenger jött segítségére. Egy éjszaka a fegyenchajó fedélzetéről, az őrök mellől a tajtékzó tengerbe vetette magát. A hajóról sortüzet küldtek utána, de nem találták el és csakhamar eltűnt a hullámok között. Hosszú órákig úszott, végre partra vergődött. Az ellenforradalom kopói elől bujkálva menekült és hosszú, kalandos bujdosás után — 1871 végén — eljutott a magyar határig. Legendás híre megelőzte. Párizs hősét a magyarok lelkes szeretettel fogadták. Györök Leó mérnöki állást kapott egy vasútépítő társaságnál, majd a vasúthoz került ugyancsak mérnöki beosztásban. Közben tovább tanult, megszerezte a nyelvtanári képesítést és a főváros akkor haladó szellemű vezetősége a „reáltanodába“ nevezte ki tanárrá. Huszonöt évig festett, tanított Mindig festőművésznek érezte elsősorban magát. Mint festőt, leginkább a tenger foglalkoztatta. A nyári vakációkat arra használta föl, hogy kis vitorlásán az Adrián bolyongott és leste, figyelte a tengert, rengeteg színvázlatot készítve a folyton változó vízről. Budapesti műtermében azután feldolgozta ezeket a tanulmányokat és a kiállításokon megérdemelt sikert aratott tengerképeivel, amelyek a kiállítások legvonzóbb darabjai voltak mindig. Huszonöt évig festett és tanított, de egyre jobban elzárkózott a világtól. A párizsi forradalom hőse úgy látszik lelkileg nem tudott beleilleszkedni a kiegyezés utáni Magyarország polgári társadalmába, amely egyre inkább eltávolodott 1848 —49 eszmevilágától és egyre jobban idegenkedett mindentől, ami a forradalmak emlékét idézhette fel. Györök Leó az utolsó években már teljesen visszavonult, senkivel sem érintkezett, magába zárkózott és 1899 december 15-én öngyilkos lett. ■ Az Eötvös József reáltanoda tanárai és diákjai mély gyászban kísérték a temetőbe a hős kommünárdot, akinek emlékét most, a centenáris tanévben büszke kegyelettel elevenítik fel M. L. Az idén is megrendezik a „zenés ifjúsági napok"-at Kormányzatunk gondot fordít az ifjúság művészeti nevelésére is. Az oktatásügyi minisztérium az idei tanévben első ízben rendezte meg az általános iskolák felső osztályaiban a kottaolvasó versenyt. Az eredmények a verseny nagy nevelő hatását bizonyították, ezért a pedagógusok kérték a verseny kiterjesztését az alsóbb osztályokra is. A tavaszi hónapokban ismét megrendezik a hagyományossá váló „zenés ifjúsági napok“-at. Ebből az alkalomból az általános- és középiskolai tanulók ének-, zene- és tánccsoportjai Budapest több kerületében, s minden megyeszékhelyen bemutatót rendeznek a haladó klasszikus és modern realista művek javából, így adnak számot az egész tanévben végzett énekkari és zeneszakköri munkájukról. (MTI) Operaház: Nincs előadás. — Operaház Erkel Színháza: Halló, itt Népstadion! (8) — Nemzeti Színház: A nők iskolája (7). — Katona József Színház: Volpone (7). — Madách Színház: Rómeó és Júlia (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7) — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Ifjúsági Színház: A kőszívű ember fiai (7) — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Szeleburdi (7). — Zeneakadémia: Búzás József zongora diploma-hangversenye (fél 6). Főiskolai hallgatók nagyzenekari bérletének 4. estje (8). — Fővárosi Víg Színház: Újpesti lány (7). — Fővárosi Kis Színpad: (Jókai-tér 10.): Tréfa az egész (7) — Vidám Színpad: Nincs előadás. — Déryné Színpad: Nincs előadás. — Állami Bábszínház: 2:0 a fajunkra! (fél 8). — Artista Varieté: Nevetni emberi dolog (fél 7, fél 9) 1954. február 1—3. NAPÓLEON ELLEN: VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) 24. negyed 7. fél 9. SZERZŐJE ISMERETLEN: PUSKIN (Kossuth Lajos-u. 18.) fél 10. fél 12. fél 2. fél 4. háromn. 6, 8. CORVIN (Kisfaludy.köz) háromn. 4, 6. fél 9. FORRÓ SZIVEK (kísérőműsor: Miénk a Balaton): DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) fél 5. háromn. 7, 9. MUNKÁS (Kápolna-u 3/b) negyed 6. fél 8, KISKRAJCÁR (kísérőműsor: Péntek 13.): SZIKRA (Lenin krt. 120.) 6 hétre prol. 10 fél 1, 3, fél 6, 8, URÁNIA (Rákóczi út 21.) 6. hétre prol. 4, fél 7, 9, MÁJUS 1 (Mártírok útja 55.) prol. 4, fél 7 . FELSZABADULÁS (Flórián-tér 9. ) fél 4, 6, fél 9, ZUGLÓI (Angolu. 26.) fél 4 háromn. 6, negyed 9 VIDÁM VERSENYig KÖLTÖZIK A HIVATAL: VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt 45.) fél 5. háromn. 7, 9. SZABADSÁG (Bartók Béla út, 64.) 10. 12. 2 4, negyed 7. fél 9. RIMSZELT-KORSZAKOV: DUNA (Fürst Sándor u. 7.) prof. fél 5. háromn. 7, 9. ÁLRUHÁS SZULTÁN: ALKOTMÁNY (Újpest) fél 4, háromn . 8. TÁNCSICS (Csepel) fél 6, háromn. 8. RIMSZKLT-KORSZAKOV: GORKIJ (orosznyelvű mozi Akácfa-u 4.) háromn. 6. 8. ELEFÁNT ÉS AZ UGRÓKÖTÉL: (kísérőműsor: Egy kisfiú kalandja a Jeges-tengeren) : FÁKLYA (Lenin-krt 88.) 4. 6. 8 FÉNY (Újpest) 6 8 . Magyar híradó: 3. Szovjet híradó, 3. Biztonságos közlekedés, 4. Amit a harkály mesél: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11. ig folytatólag A vitorlás titka: (kérőműsor: Országjáró úttörők): KOSSUTH (Váci út 14.) fél 5 háromn. 7, 9. BETHLEN (Bethlen Gábor, tér 3.) 4. negyed 7, fél 9. JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) fél 4, háromn. 6, 8. Déryné: ADY (Tanács krt. 3.) fél 4, háromn. 6, 8 A város alatt: (kísérőműsor: Liszt II. rapszódia, Sárközi háromugrás) . RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila-tér 4-) negyed 6, fél 8 szerda szünnap. Lammermoori Lucia: BÁSTYA (Lenin,krt 8- 11. 3, 5, 7, 9 Mágnás Miska: SPORT (Thököly út 56.) fél 4, háromn. 6, 8. A dalnok esküje: ÓBUDA (Selmeciút 14.) 4. negyed 7, fél 9, TINÓDI (Nagymező u. 8.) fél 4 háromn. 6, 8. Sevillai borbély: TANÁCS (Szent István-krt. 10.) 10, 12. negyed 3, fél 5 háromn. 7, 9 Pórul járt kereszteslovagok: MARX (Landler Jenő,u 39.) fél 4. háromnegyed 6, negyed 9. Királylány a feleségem: UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) fél 4. háromn 6, 8 KULTUR (Kinizsi-u 28.) fél 4. háromn. 6, 8. HAZÁM (Váci út 150.) 4 negyed 7, fél 9. Bajazzók: CSOKONAI (Népszínházu 13.) prol 10, 12 2. 4. 6. 8. Jónapot elefánt: (kísérőműsor: Matyóföldön): VERSENY (Szent László tér 14.) fél 6. háromn. 8. Civil a pályán: ELŐRE (Delej u. 41.) fél 6. háromn. 8. Hajókkal a bástyák ellen (kísérőműsor: A szabadságért): HALADÁS (Bartók Béla út 128.) fél 4 háromnegyed 6. 8. Sátrak arénája: (kísérőműsor: Beszélnek a színek): BEM (Mártírokútja 5/b.) fél 11, fél 1, fél 3 fél 5, fél 7, fél 9. ÉVA (Erzsébet kir-né.út 36/b.) fél 4, háromn. 6, 8. Táncmester: ZRÍNYI (Leninkrt. 26.) prol. fél 3, negyed 6 8. Gőgös hercegnő: PENTELE (Leninkrt. 26.) prol 10. 12, 2. 4. 6, 8. Elveszett melódiák: ALKOTÁS (Alkotás u. 11.) 10 12, 2, 4, negyed 7, fél 9 PAMUTTEXTIL KULTÚROTTHON (Fehérvári-út 47.) 2-án 4, negyed 7. Titkos küldetés: RÁKÓCZI (Rákócziút 68.) prol. 11. 1. 3, 5, 7 9. Asszonysorsok: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) 4. hétre prol fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 Janika: TÁTRA (Üllői út 63.) fél 3, fél 5 fél 7, fél 9. Róma 11 óra: NAP (Népszínház-II. 31.) fél 4, háromn 6, 8. Makszimka: (kísérőműsor: Este a fonóban): PARTIZÁN (Üllői út 101.) 4, negyed 7, fél 9 Twist Olivér: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A terem fél 4, háromn. 6, 8. Föltámadott a tenger I—II.: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) prof. B- terem fél 5. 7. A flotta hőse: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6. 8. Gyöngyvirágtól lombhullásig: (kísérőműsor: Szépség és erő ünnepe): DIADAL (Krisztina-krt 155.) 4, negyed 7 fél 9. Szökik a menyasszony: (kísérőműsor: A műkorcsolyázás mesterei): VASVÁRI (Kerepesi út 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. Csuk és Geri (kísérőműsor: Kostarika és Kutya kötelesség): ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) negyed 6, fél 8. OTTHON (Beniczky u. 35.) fél 4, háromn. 6, 8. IPOLY (Csáky.u. 65.) fél 4 háromn. 6, 8. Vallomás: BÉKE (Szent László út 48.) 4, 6, 8. tenninsz HÉTFŐ, 1954 FEBRUÁR 1 EGÉSZ TÉLEN NYITVA! BUDAGYÖNGYE ÉTTEREM vasárnap Sárai tea. ZENE, TÁNC. • Cím: Vöröshadsereg útja 36—38. sz. Elérhető 36-os autóbusszal vagy 83-as villamossal. Tel: 364—113 A IV. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSRÓL A kiállítás legeredményesebb részlege kétségtelenül a szobrászat. Ennek több oka van. Először is szobrászatunk nem sodródott olyan mélyen a formalizmusba, mint a festészet, másodszor a szobrászoknak az új élet nyújtotta feladatok, a konkrét megbízások során több alkalmuk volt formanyelvük tisztázására, mint a lényegesen kevésbbé foglalkoztatott festőknek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy szobrászatunk teljesen megoldotta volna elvi és művi kérdéseit. A szobrászatban is jelentkező formalizmus kevésbbé a deformációt jelenti, mint inkább az általánosításnak olyan végletességét, ami maga a sematizmus és ami a kifejezés rovására megy. Áll ez főleg a nagyméretű szobrokra, amelyeknél nem először mondjuk el, hogy csak méreteikben nagyok, koncepciójukban, elgondolásukban kicsinyek, illetve felnagyított kis szobrok. Kivételt képez Kiss István: „Békét akarunk“ c. kompozíciója, amely arányaiban kiegyensúlyozott és szép lendületével méltó kifejezése a békeharcnak. A plasztika területén elért vitathatatlan sikerek bizonyítják, hogy szobrászaink milyen igaz, emberi kifejezésre, érzelmi kifejezésre képesek. Erre vall néhány remekművű arckép, elsősorban Somogyi József: Koreai diákfeje, amelyen a formák érzékeny mintázásával szinte lüktető életet adott. Nagyvonalú, karakteres és egyben érzelmi telítettségű Makrisz Agamemnon nagykalapos Micsurinfeje s a reprezentatív portré SZOBROK magasiskolája Kisfaludi-Stróbl Kunffy festőről készült, nagyszerűen modellált arcképe. Külön ki kell emelni Donner Gertrud: „Édesanyám“ c. tiszta lírával áthatott és nemes plasztikai nyelven formált bronzfejét. Nagyon szép munka Segesdy Gy. sztahanovista hengerész portréja és Vigh Tamás Ferenczy Béniről készült terrakotta feje. Gyenes Tamás Pál elvtársat ábrázoló mellszobrában sikerült a mester lendületéről, szenvedélyességéről képet adni, de a portré-hasonlóság még kívánnivalót hagy. Figyelemreméltó a szoboranyagban a szokatlanul nagyszámú gyermekábrázolás. Ez azt az örvendetes tényt bizonyítja, hogy a művészek a sok spekuláció után (persze akad még itt sok spekulatív munka is) kinyitották szívüket és szabad áradást engednek érzéseiknek. A gyermek szép kis testének, mozdulata alig követhető bájának legszebb megformálását Medgyessy F. hófehér márvány „Kislány“ szobrán látjuk. Életmeleget sugároznak a kis nyurgatagok, a törékeny váll, a finom kis hát. Szívmelengető apróság Laborcz Ferenc 60 centiméteres bronza, az „Első torna“, amely egy egész kicsi baba bukfenchez készülését ábrázolja. Ferenczy Béni: Kis alpinista c. bronza, Pál Mihály nagyon szép, fekete mészkő „Fiam“ portréja stb., mind a művészek mély érzéseiről árulkodnak. A fiatal állatok megmintázásában is Somogyi József, ez a kitűnő fiatal művész vezet. Nyolc kis állata nem csupán kölyökbájával hat, hanem megtalálta és kifejezte bennük a groteszket is. Szöllössi E. hempergő oroszlánkölykei szinte bolyhosan puhák és Marisa 1. Csikója a legkedvesebb vadóc. A kisplasztika egyik legfinomabb és egyik legérzékenyebb ága az éremművészet és ezen a kiállításon örvendetes mennyiségben és minőségben jelentkezik. Borsos Miklós szép érmei, Kiss István különös figyelmet érdemlő „VIT éremsorozata“, Kis-Kovács Gy. nagyon finom plakettjei, Madarassy W. igen szép érmei és Dózsa reliefsorozata olyan színvonalat képviselnek, amely a világ bármely országának plakettművészetével versenyezhet. Duray T. „Május 1. felvonulás“ c. bronz reliefje számlálhatatlan miniatűr figurájával — éspedig jól, élettelin mintázott figurájával , valamint a felvonulási tér finom architektúrájával és tribünjeivel rendkívül figyelemreméltó munka. A domborművek közül említésreméltó Marton L. sokalakos történelmi kompozíciója , és Várady L. Sportorvosnál c. nagyon egyszerű, nagyon kifejező munkája. A munkásábrázolások is több bensőséget, beleélést tanúsítanak. Itt elsősorban Farkas Aladár két szobrát kell megemlíteni, mint amelyek, előző munkáihoz viszonyítva, jelentős fejlődés eredményei. „Olvasztárjának kompozíciója nem egész szerencsés, nincs indoka a levágott jobb karnak, de a fe a formátlan, nyűtt kalappal, az arc szép, koncentrált kifejezése hiányosságai ellenére is a kiállítás egyik legszebb darabjává avatják. Kucs Béla „Bányász“ C. szobra viszont kompozíciójának szépségével, mozdulatának harmóniájával tűnik fel Segesdy Gy. néhány kis figurája szintén a szerencsésebb munkák közül való. Somogyi József „Martinászka rendkívül érdekes kompozíció. Nem tudjuk mégsem fenntartás nélkül elfogadni, mert finom mintázása és különleges sziluettje ellenére olyanfajta aránybeli túlzást mutat, ami nem segíti a kifejezést. Szólni kell még a Népstadion háromalakos szoborterveiről. Egyik sem ad teljes kielégülést, mert hol túl komplikált a kompozíció, mint Kerényi, egyébként vonzó „Ünnepi felvonulók“ esetében, hol túlságosan leegyszerűsített, mint Mikus „Futballisták“nál, vagy egyszerűen csak egynézetű, mint Tarr István „Gránátvetők“. Mindegyik szoborcsoport kevés változtatással kielégítő megoldást adhat. Szólni kell végül a kiállítás egy — enyhén szólva — különös darabjáról, Wágner Ii „József Attila“ szobráról. Tavaly Beck András Bartókszobra egzaltált megjelenésével a szakma erős bírálatát vonta magára. Wágner szobra túlmegy az egzaltáción és olyan József Attilát mutat be, amilyen betegsége mélypontján sem lehetett. Mi szükség volt erre a szoborra és főleg mi szükség volt kiállítani? Egészséges művésznek eszébe jutna-e Széchényit Döblingben, Munkácsyt Enderichben ábrázolni? Aki a munkásosztály legnagyobb költőjében csak a pusztulást látja, az lehetőleg ne nyúljon a témához. A zsűri liberalizmusára ebben az esetben nem találunk eléggé elítélő szavakat. Ismételjük, a szoboranyag kitűnő s a felsoroltakon kívül is számtalan értékes darabot tartalmaz. Már csak ezért is kár volt ezt a disszonáns munkát a kiállításra beengedni. Oelmacher Anna „A magyar munkásmozgalom története“ című kiállítás január 21-én nyílt meg a Munkásmozgalmi Intézetben. Képünkön: látogatók a kiállításon. „A tiszta lakás egészség" Állandó takarítónőt küldünk. Nagytakarítást, féregírtást szakszerűen végzünk. Fővárosi Takarító Vállalat Bp. V. Rosenberg házaspár u. 21. (volt Holdu.) Telefon: 313—742. A Zeneakadémia nagytermében 1954 február 7-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor „Melegen ajánljuk“ vidám zenés műsor Fellépnek: HONTHY HANNA Kossuth-díjas, kiváló művész BILICSI TIVADAR, NÉMETH MARIKA, RÁTHONYI RÓBERT, ÁKOS STEFI, PUTNOKI GÁBOR, KAPOSY ANDOR, HOLÉCZY-EGYÜTTES Konferál: MURÁNYI LILI Az Állami Áruházak RUHABEMUTATÓJA Jegyek: 5 Ft-tal válthatók a Zeneakadémián, az Állami Áruházakban és az üzemi közönségszervezőknél