Esti Budapest, 1954. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1954-10-01 / 232. szám
Ötesztendős a Kínai Népköztársaság ünnepi ülés Pekingben Szeptember 30-án Pekingben ünnepi ülésen emlékeztek meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 5. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen Kína Kommunista Pártja központi bizottságának tagjait az országos népi gyűlés képviselői, a külföldi kormányküldöttségek tagjai, a munka hősei, az irodalom, a művészet képviselői, a kínai nép neves fiai vettek részt. Az ünnepi ülésen Csou En-laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszéde bevezető részében arról a történelmi jelentőségű győzelemről beszélt, amelyet Kína 600 milliós népe harcolt ki, s amely után állandóan fejlődik a kínai nép életszínvonala. „Nincs a világon olyan erő — mondotta — amely megakadályozhatná, hogy országunk gazdag és virágzó legyen.“ Csou En-laj elvtárs a továbbiakban részletesen beszélt a kínai kommunisták lelkes harcáról, majd hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság öt esztendeje alatt elért eredményeket annak a segítségnek köszönhetik, amelyet a Szovjetuniótól, a népi demokratikus országoktól, a világ minden békeszerető emberétől kaptak. A Kínai Népköztársaság nemrég elfogadott alkotmánya tükrözi az elért vívmányokat s azokat a célokat, amelyek elérésére a kínai nép most törekszik. Csou En-laj elvtárs a Kínai Népköztársaság külpolitikájáról beszélve, a következőket mondotta: „Hazánk minden nemzetközi tevékenységének célja a világbéke. Más politikai vonala nem is lehet. Szilárdan hisszük, hogy különböző társadalmi berendezkedésű országok békésen élhetnek egymás mellett és hogy minden nemzetközi vitát rendezni lehet a tárgyalások békés eszközével . Hangsúlyozta, hogy a nemzetek közötti kapcsolatokat öt alapelvre kell építeni: egymás szuverenitásának és területi épségének kölcsönös tiszteletben tartása, kölcsönös megnemtámadás, be nem avatkozás egymás belügyeibe, egyenlőség és kölcsönös előnyök, békés együttélés. Kijelentette azt is Csou Enlaj elvtárs, hogy a Kínai Népköztársaság kész békésen együtt élni a világ bármely nemzetével, ha annak ugyanaz az óhaja. Csou En-laj elvtárs befejezésül a következőket mondotta: „A kínai nép minden bizonnyal teljesíti az ország szocialista iparosításának feladatát és nagy szocialista köztársasággá építi ki hazánkat. Bizonyos, hogy győzelemmel végződik a kínai népnek és a világ népeinek közös harca a béke védelméért." Csou En-laj elvtárs ünnepi beszéde után N. Sz. Hruscsov elvtárs, a szovjet kormányküldöttség vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja tolmácsolta a szovjet nép szívélyes és baráti üdvözletét a Kínai Népköztársaság népének. Hruscsov elvtárs beszéde további részében a kínai nép hősies felszabadító harcáról és a külföldi imperialisták beavatkozási kísérleteiről beszélt, majd rámutatott arra, hogy Kína Kommunista Pártja milyen önfeláldozó, hősies szellemben szolgálja a népet. Ezután a kínai nép nagy és nehéz feladatáról beszélt: a kínai népgazdaság szocialista átalakításáról. Hruscsov elvtárs beszédében visszapillantást tett az orosz és kínai, majd a szovjet és kínai nép közötti kapcsolatokra. Idézte Gorkij találó megjegyzését a szovjet és a kínai nép barátságáról, amikoris a kínai népet a szovjet nép szellemi testvéreinek nevezte. Az együttesen mintegy 800 milliós népek barátsága vérrel is megpecsételődött, amikor a Szovjetunió 1945-ben Kína segítségére sietett az imperialista Japán elleni harcban. „Nemcsak arról van szó, hogy ez a barátság két olyan országot kapcsol össze, amelynek lakossága együtt több mint 800 millió — bár ennek a körülménynek is világtörténelmi jelentősége van — hanem arról, hogy a nagy szociális átalakulás eléréséért vívott küzdelemben a két ország népének csodálatos teremtő ereje megszázszorozódott és hogy a két népet egy akarat fűti.“ A délnyugatkínai Csungking város több mint 4000 ülőhellyel rendelkező, újonnan épült gyűléscsarnoka. Kína ipara nagy ütemben fejlődik. A Tayeh acélművek vasolvasztója Huangsih középdélkínai városban. A mezőgazdaság gépesítése is gyors ütemben halad. A senjangoni mezőgazdasági gépgyár dolgozói új tárcsáskoronát készítettek. Kína országos népi gyűlésének első ülésszaka. Az ülésterem a megnyitás napján, szeptember 15-én. A kínai népi felszabadító hadsereg tankegységeinek díszszemléje Peking főterén. A kínai diákok nagy része az elméleti oktatás mellett gyakorlati oktatásban is részt vesz. A Csungsan-egyetem vegyészmérnöki tagozatának harmadéves hallgatói gyakorlati órán egy kantoni gyógyszergyárban. Togliatti elvtárs beszéde a Montesi-ügyről RÓMA, október 1. Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az olasz képviselőházban folyó vitában beszédet mondott a Montesi-ügy politikai hátteréről és a kormánynak az üggyel kapcsolatos felelősségéről. Togliatti elvtárs, a becsületes és az igazságra szomjazó nép nevében olyan új kormány alakítását követelte, melyre nem vetődik a korrupció és a bűn árnyéka. Togliatti elvtárs rámutatott arra, hogy a kormány akadályozni igyekezett a bíróságok munkáját és a sajtónak az igazság kiderítésére folytatott kampányát. A helyzet felvázolása után Togliatti három politikai és erkölcsi tényre mutatott rá. Az első: a kormányhoz és a kereszténydemokrata párthoz közelálló bizonyos politikai és társadalmi körök korruptságának és degeneráltságának szégyenletes képe; a második: a rendőrség helytelen irányba terelte a nyomozást a magasállású bűnösök védelmében; a harmadik: a kormány egész magatartása az üggyel kapcsolatban, amely miatt a kormányra is sötét árnyék vetődik. Megegyezés jött létre Hanoi és vidékének kiürítéséről PÁRIZS, október 1. Francia lapjelentések szerint a vegyes fegyverszüneti bizottságban megegyezés jött létre Hanoinak, Tonkin tartomány fővárosának és körzetének a francia expedíciós erők által történt kiürítéséről. Eszerint október 6-án a franciák kivonulnak Hadong és október 9- én Hanoi városából. Október 10- ig ki kell vonni a francia expedíciós erőket abból a körzetből, amely Hanoitól 30 kilométernyire keletre terjed a Haiphong kikötője felé vezető útvonalon, egészen Haiduong városáig. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya közölte, hogy október 10-én Hanoiba irányítja a megfelelő közigazgatási személyzetet és rendfenntartó erőket. (MTI). OKTÓBER HOLFIN MEGNYÍLIK AZ ANNA ESPRESSO SZALONJA (Váci utca 7. sz.) ZENE TÁNC MŰSOR Elsőrendű italok Zene: ORLAY-SZEGŐ Közreműködik: JÁNOSSI JUDIT Nyitva reggel 5 óráig. Mindennap 5 órai tea. Mit jelent a német újrafelfegyvérzés ? Válaszol: Marcel Gimot, a La Tribune des Nations című francia polgári hetilapban. — Elfogadni a német újrafelfegyverzést annyit jelent, mint elfogadni Európa és a világ kettéosztását. Annyit jelent, mint a hidrogénháborúba való belenyugvás ürügyén előkészületet tenni a kereszteshadjárat megindítására, annyit jelent, mint az őserdő törvényét tenni meg legfőbb törvénynek. — Elfogadni a német újrafelfegyverzést annyit jelent, mint újból átengedni a demokráciát azok kezére, akik a legtipikusabban és a legostobábban képviselik azt, amit észszerűtlen lenne „reakciónak“ nevezni, mert egész egyszerűen a rendőrség elnevezés illik rá, anyagit jelent, mint 1789 Franciaországából újabb Guatemalát csinálni. Kérdezzük meg a dolgozókat A Budapesti Lenfonógyár kultúrmunkájáról A Budapesti Lenfonógyárban a kulturális élet minden lehetősége megvan: pénz, hangszer, kultúrterem, táncruha, könyv, gramofon, fényképezőgép. A kulturális keretből mindenre futja. A tánckarnak van tánctanára, az ének- és zenekarnak zenetanára, a könyvtárnak könyvtárosa, a színjátszóknak rendezője. Természetesen mindannyian fizetést kapnak. Mindez örvendetes, s nem is volna baj, ha — mint Egyed elvtárs, a kultúrfelelős mondja — a dolgozók munka után nem sietnének haza. De többségük vidéki, s ezért a csoportok taglétszámát nem igen emelhetik, tartósabb csoportot nem szervezhetnek. És itt a baj. Mert hát mire jó a sok szép és jó, ha csak kevesen élnek vele, s nem elégítik ki az üzemi dolgozók igényeit. Miről van szó? A táncCSoport hat tagú. A hat táncossal havi 500 forintért egy tánctanár foglalkozik hetenkint egyszer. (Eddig kétszer oktatott.) A tánccsoportnak harmonikása is van, hisz zenekíséret nélkül nem próbálhat a csoport. A harmonikás 300 forintot, s ha szerepel, külön szereplési díjat kap. Kérdezhetnénk, minek a szerződtetett harmonikás, ha az üzemnek zenekara is van? Hát azért, mert az üzemi zenekar harmonikása még nem tud úgy játszani, hogy a tánckart kísérhesse. S még ez sem volna baj, ha a dolgozók kulturális igényeit kielégítenék. De nem teszik, mert új számokat igen ritkán tanulnak meg, s ha a dolgozók harmadszor ugyanazt a táncszámot látják, már unják. Az üzemben pedig ha műsort adnak, más üzemből hívnak kultúrgárdát. Nézzük a zenekart. Néha lemorzsolódik, néha feltöltődik. Jelenleg több a hangszer, mint a zenész. Az ének- és zenetanár hetenkint kétszer foglalkozik a dolgozókkal, havi 850- ért. S most, körülbelül két hónapja színjátszócsoportot is alakítottak. Tizenketten vesznek részt a munkában. A csoport oktatója az üzem egyik dolgozója, akit havonta 200—250 forinttal honorálnak. Havonta tehát 1850—1900 forintot adnak ki arra, hogy a csoportok kisebb rendezvényeken, szakszervezeti napon, aktívaülésen néhány betanult számot elő tudjanak adni. Még nem is számoltuk azokat a kiadásokat, melyeket a táncruhák rendbentartására, felújítására, javítására fordítanak, s nem számoltunk sok más kisebb kiadást sem, amely azonban éves viszonylatban már nagy összegre rúg. Most mindehhez adjuk azt, hogy ha egy kultúrestet rendeznek, milyen tetemes összeget tesz a meghívott kultúrcsoport szereplése. A legutóbbi rendezvényre 30 tagú énekkart, 25 tagú zenekart, szólóénekeseket, konferansziét hívtak meg, méltó díjazás ellenében. Igazi hasznát csak az üzemi könyvtárnak veszik a dolgozók. Az erre költött pénz, jóra költött pénz. Majdnem minden második dolgozó tagja vagy olvasója a könyvtárnak. Ezek után világos: bármennyire is szeretné az üzem vezetősége, a szakszervezeti bizottság, s maga a kultúrfelelős is, hogy fejlődjék a kultúrélet — valami sántít. Sokszor erőszakolt dologra folyik el a pénz anélkül, hogy valaki is hasznát venné. Hogyan lehetne ezen változtatni? Hogyan lehetne a kultúrmunkát valóban mindenki ügyévé tenni, úgy, hogy a dolgozók pénze valóban a dolgozók igényeit is elégítse ki? Hát úgy, hogy a többi között megkérdezzük a dolgozókat is: miben vennének részt maguk is szívesen? Azt hisszük, a válasz az lesz, hogy kevesebb csoport működjék, de azok aztán működjenek. Például a munkásság énekkarainak hagyományai vannak, ha a dolgozók az énekkar fejlesztését kívánják, fejlesszük azt. De amit elvetnek, mert az üzemben fejlődésre képtelennek tartják, azt vessük el bátran. Ez kettős haszonnal jár. Egyrészt sok felesleges kiadástól szabadulnak meg, másrészt megteremtik azt a valódi kultúréletet, amelyet eddig elismerésre méltó fáradsággal sem tudtak az üzemben megteremteni. (—1—n.) A Fővárosi Nagycirkusz októberi műsora: „RÓMAI CIRKUSZ“ (Amphiteátrumtól a mai cirkuszig] GLADIÁTOROK, ERŐMŰVÉSZEK, BIRKÓZÓK, LOVASJÁTÉKOK Külföldi artistaszámok Minden este 7 órakor, vasárnap d. u. 3 órakor is Jegypénztár a cirkuszban 12 órától. Tel.: 428-300 Jegyelővétel: Lenin-körút 9-11, 9-18 óráig. Tel.: 221-285