Esti Budapest, 1955. augusztus (4. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-01 / 179. szám
2 Megkezdődött az V. Világifjúsági Találkozó (Folytatás az 1. oldalról) Megható pillanat következik. A Szovjetunó és az Egyesült Államok fiataljai kezet nyújtanak egymásnak, megcsókolják egymást, hitet tesznek a népek közötti barátság és béke ragyogó eszméje mellett. Feltűnik a népi Kína zászlaja, ott vonulnak a távoli Kína új nemzedékének harcos képviselői. A színpompás felvonulást a vendéglátó ország fiataljai, a lengyelek zárják le. Bruno Bernini, a Nemzetközi Előkészítő Bizottság elnöke, a DIVSZ nevében forrón üdvözli a VIT-en részvevő fiatalokat, s megnyitottnak nyilvánítja az V. Világifjúsági Találkozót. Ezt követően Józef Cyrankiewicz a Lengyel Népköztársaság kormányának nevében szeretettel üdvözli a VIT valamennyi részvevőjét. Beszédében a békét és a népek közötti barátságot élteti. Nagy taps fogadja Bernini és Cyrankiewicz beszédeit. Újabb nagyszerű pillanat. A VIT-stadionba befut az a staféta, amely több mint száz ország fiataljainak üdvözletét hozza. Sok ezer galambot röpítenek a magasba, s felhúzzák a rúdra a DÍVSZ zászlaját. Az „Unia Lubelska“ nevű varsói téren felütötte sátrát a Budapest nevű híres magyar cirkusz, amely már az első estén nagy sikert aratott. Ma, augusztus 1-én, délután fél 4-kor a VIT-stadionban ünnepélyesen megnyitják a II. Nemzetközi Ifjúsági Sportjátékokat. A sok ezer sportoló előtt Wlodzimierz Reczek, a II. Nemzetközi Ifjúsági Sportjátékok előkészítő bizottságának vezetője, a Lengyelországi Testnevelési és Sportbizottság elnöke mond beszédet. Ezt követően kígyóznak a különböző staféták lángjai, felvonják a rúdra mindazon országok zászlait, amelyek részt vesznek a VIT sporteseményein. Ma kerül sor a Peking— Varsó labdarúgó-mérkőzésre, amely a II. Nemzetközi Ifjúsági Sportjátékoknak első sporteseménye lesz. A mérkőzés előtt kétezer fiatal tornamutatványa gyönyörködteti a nézőközönséget. Juliusz Pollak A kínai népi felszabadító hadsereg egy év alatt több mint 4600 csangkajsekista banditát semmisített meg PEKING, augusztus 1. A kínai népi felszabadító hadsereg 1954. július 1-től 1955. július 20-ig 4672 csangkajsekista katonát, banditát és felfegyverzett titkos ügynököt tett harcképtelenné. Ugyanezen idő alatt a népi felszabadító hadsereg felszabadította a Csöcsiang tartomány partja mentén lévő összes szigeteket, köztük a Tacsen szigetcsoportot. A kínai légelhárító egységek Csang Kaj-sek 43 amerikai gyártmányú repülőgépét lőtték le, s 117 gépét rongálták meg. Négy kuomintangista repülőgép legénysége gépével együtt átjött és megadta magát. Ez alatt az egy év alatt Csang Kaj-sek hat hadihajóját süllyesztették el, 14-et megrongáltak és 57 motoros dzsunkát fogságba ejtettek. Mint a fenti adatok mutatják, a népi felszabadító hadsereg szárazföldi, haditengerészeti és légi egységei, amelyek a délkelet-kínai partvidék védelmét látják el, súlyos csapásokat mérnek az áruló Csang Kaj-sek csapataira, és keresztülhúzzák számításait. (Új-Kína). Most jártam először Zágrábban, de fogadni mernék, hogy aki tizenöt-húsz évvel ezelőtt járt itt — a belváros néhány jellegzetes terét, utcáját nem számítva — igen nehezen ismerne rá Horvátország fővárosára. Zágráb nemcsak lakosainak számát tekintve, de iparának és kulturális életének fejlettsége miatt is, Belgrád után egész Jugoszláviának második városa. Hogy hű képet lássunk a horvát főváros fejlődéséről, nézzük meg először a lakosság számának alakulását: a századforduló táján mindössze 70 000 lelket számlált, a felszabadulás évében, vagyis 1945-ben 270 000-et, ma pedig valamivel több mint 390 000 lakosa van. E 700 éves, nagymúltú város fejlődésének üteme az utolsó tíz esztendőben volt a leggyorsabb. Persze nincs ezen különösebb csodálnivaló. Így van ez azokban az országokban, ahol megszűnt a gyárosok, bankárok és földbirtokosok gyűlöletes uralma, ahol a dolgozó nép saját maga vette kézbe sorsának intézését, hazájának építését. Ha magyar viszonylatban akarnám leírni, milyen Zágráb, nehéz volna hasonlatot találni. Mi ugyanis Budapestre vagy Szegedre, Miskolcra vagy Debrecenre gondolhatnánk. Ámde mindegyik hasonlat sántít: — Zágráb négy és félszer akkora, mint Szeged — de Budapest világvárosi lüktetése nélkül, noha a forgalmat 190 villamos és 29 autóbusz bonyolítja le. A múlt tíz évben 17 kilométer új villamosvonal épült. Fontos vasúti csomópont Zágráb. A Belgrádból vezető fővonal itt sugárzik széjjel részint a tengerparti, üdülőhelyek, részint pedig a nyugati országok felé, több irányban is. Ebből adódik, hogy Zágrábnak rendkívül nagy az idegenforgalma. A múlt esztendőben 163 ezer vendég (ebből mintegy 40—50 ezer külföldi) aludt a zágrábi szállodákban. Ám bármennyire is fontos és szép dolog az idegenforgalom — sok pénzt hoz —, a horvát főváros fejlődése mégsem ezen, hanem a nagyarányú iparosításon mérhető le igazán. Zágráb a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt Jugoszlávia legjelentékenyebb ipari városa lett. Üzemeiben ma ötvenezer ipari munkás dolgozik. Összehasonlításként tegyük hozzá: 1939-ben alig tizenhatezer munkás volt itt. Gőzkazángyár, motorkerékpárgyár, hatalmas autószerelőüzem, gőzerőre berendezett sütöde, fotokémiai gyár, korszerűen berendezett tejüzem, élelmiszeripari gépek gyára, optikai üzem, telefon-központ — és rádiógyár, aztán Jugoszlávia legnagyobb gyárainak egyike, a „Rade Koncsar“ villamosgépgyár, továbbá a „Május 1“ szerszámgépgyár — íme „csak“ ennyit jegyeztem föl az új gyárak közük Egész sor üzemet lényegesen kibővítettek, korszerűsítettek. Ilyen például a „Pliva“ gyógyszergyár, a „Kres“ csoskoládégyár, két textilfeldolgozó-üzem stb. Jártam a „Május 1“ szerszámgépgyárban, amelynek hatalmas csarnokai már messziről látszanak a belgrádi autóút mentén. A vezetők is, a munkások is szívélyesen, szeretettel fogadtak és köszöntötték, megmutatták az egész gyárat, ismertették eredményeiket, de nehézségeiket sem hallgatták el. A gyárnak külön lakótelepe van, állandóan építik a munkáslakásokat; eddig már 250 család költözött új, kétszobás, fürdőszobás lakásba. Pavelics Zseljko esztergályossal, File János köszörűssel, Fodor Edével és Ivan Filipovics minőségi ellenőrrel hosszasabban beszélgettünk, főképpen munkájukról, életükről. Ivan Filipovics mindössze 18 éves, ipari technikumot végzett. Most éppen kész csavarokat ellenőriz, a mérésnél két aszszonyka is segít neki. — Hogyan állnak a selejttel? Sok darabot kell-e visszaadni? — Lassú, de állandó javulás tapasztalható — mondja. — Ma már ott tartunk, hogy szériánként alig három százalékot adunk vissza. — És vannak-e, akik „görbe szemmel“ néznek az ifjú ellenőrre? — Bizony — válaszol nevetve —, ilyesmi itt is előfordul... Ez ellen az a legjobb orvosság, hogy az ember következetes marad, elhessegeti a megalkuvás szellemét... File János magyar ember, hét éve dolgozik a „Május I“ben, a bácskai Bezdán községből költözött ide. Ő az egyre javuló életkörülményekről beszél, csak még a ruházkodás drága kicsit. Felesége ugyancsak dolgozik, egy női konfekciós üzemben. Pavelics Zselifkóval a nemzetközi eseményekről beszélgetünk. Kérdezem tőle, hogy neki, mint jugoszláv munkásnak, mi a véleménye a belgrádi szovjet— jugoszláv tárgyalások eredményéről? — Én csak a magam nevében beszélek — mondja —, de úgy gondolom, egyúttal százezrek véleményét is tolmácsolom: örülök, hogy ismét az őszinte barátság szálai fűzik össze népeinket, Önöknél is a munkásosztály kezében a hatalom — nálunk is. Önöknél is a dolgozó népé a gyár, a bank — nálunk is. Mondhatom, örömet és megnyugvást hoztak a tárgyalások! Elbúcsúzunk barátainktól, s néhány órát sétálunk a városban. Minden lépésnyire valamilyen nevezetesség — vagy történelmi, vagy új. Hát még a rengeteg kulturális intézmény! Mert Zágrábban a tudományos, kulturális élet fejlődése is lépést tartott az ipar növekedésével. Akárcsak Belgrádban — az egyetemi oktatás itt is teljes. A különböző fakultásokon több mint tizenötezer diák tanul; tavaly 2186 új orvos, mérnök, állatorvos, jogász és tanár kapott oklevelet. Az egyetemek mellett számos tudományos intézet működik, a többi között egy nagyszerűen berendezett atomkutató intézet, amely a XVIII. század nagy horvát természettudósának, Tudjev Boskovicsnak a nevét viseli. A felszabadulás előtt mindössze egy színháza volt Zágrábnak — ma, az úttörőszínházzal együtt, öt van. A 17 mozi első pillantásra soknak látszik — de bizony ugyanolyan nehéz jegyet kapni, mint Budapesten ... Nemrégiben nyílt meg a Turista Szövetség és a horvátországi Vendéglátóipari Vállalatok közös kiállítása, amely rendkívül gazdagon, sokoldalúan mutatja be Jugoszlávia iparának, mezőgazdaságának, kulturális életének fejlődését, s nem utolsósorban Jugoszlávia — különösen a tengerpart — szépségeit. Itt aztán annyi az érdekes látnivaló, hogy erről külön beszámolót kellene írni. A sok séta után — természetesen — az ember a kiállítás egyik, felséges illatokat árasztó éttermében köt ki. Mert a zágrábi konyha igen jó. S mondhatom, hogy a sok szép látnivaló után ezúttal újabb élménnyel gazdagodtam a horvát fővárosban. Szentkirályi János FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ AUGUSZTUSI ATTRAKCIÓS MŰSOR Román vendégművészek Ma kezdődnek Genfben a kínai-amerikai nagyköveti tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Az AFP New Yorkból ENSZ-körök véleményét idézi. Ezek a körök — hangzik a hírügynökség jelentésében — „az Egyesült Államok és a népi Kína kapcsolatainak jövőjére nézve biztató, új elemnek tekintik Csou En-laj szombati beszédének mérsékelt és békülékeny hangnemét. Ezekben a körökben Csou Enlajnak különösen az a célzása talált jó fogadtatásra, hogy lehetőség van a népi Kínában tartózkodó amerikaiak problémájának közeli rendezésére.“ Hammarskjöld, az ENSZ fő-titkára, kifejezte azt a reményét, hogy „a hétfőn Genfben meginduló kínai—amerikai tárgyalások olyan formula megtalálását teszik lehetővé, amely gyorsan általánosabb rendezéshez vezet“. Az ENSZ-ből származó jelentés hozzáteszi, hogy „a nagy problémák rendezése szempontjából a döntő elemnek az új légkör megteremtését tekintik. Egyfelől Csou En-laj beszédével, másfelől a genfi értekezlet óta Washingtonban elhangzott különböző nyilatkozatokkal most úgy látszik, megnyílt az út afelé, hogy az Európában megkezdődött enyhülés kiterjedjen a Távol-Keletre is...“ Csou En-laj beszédéről nyilatkozott Casey ausztráliai külügyminiszter is. Casey érintve a kínai miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy az ázsiai és csendes-óceáni országok — beleértve az Egyesült Államokat is — írjanak alá békeegyezményt kijelentette: „Ez a javaslat nyilvánvalóan megfontolásra méltó.“ Ugyanakkor hozzátette, hogy véleménye szerint ez önmagában véve még nem oldja meg a távolkeleti ellentéteket. Huszonnyolcesztendős a kínai népi felszabadító hadsereg Ma ünnepli huszonnyolcadik évfordulóját a kínai néphadsereg. Képünkön a harckocsizok aláírják a Béke-Világtanács felhívását az atomfegyverek eltiltásáról. HÉTFŐ, 1955. AUGUSZTUS 1 Delhi körökben helyeslik Csou En-laj nyilatkozatát DELHI, augusztus 1. A Hindustan Standard azt írja, hogy Delhiben üdvözlik Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének és külügyminiszterének nyilatkozatát, amelyben javasolta, kössenek kollektív békeegyezményt az ázsiai és csendes-óceáni országok — köztük az Egyesült Államok — részvételével. A nyilatkozatot jó jelnek tekintik az augusztus 1-én Genfben kezdődő amerikai—kínai tárgyalásokra nézve. Delhiben mind a hivatalos, mind pedig a politikai körök utalnak arra a tényre, hogy Csou En-laj különösen hangsúlyozta, a tervezett egyezménynek a Nehru indiai miniszterelnök által nemrégen javasolt elveken kell alapulnia. Helyi megfigyelők nagy megelégedéssel emlékeznek meg Csou En-lajnak a tajvani helyi hatóságokkal folytatandó tárgyalásokról tett javaslatáról. (TASZSZ) Tiltakozások Nyugat-Németországban a földkisajátítások ellen BERLIN, augusztus 1. Az ADN hírügynökség jelenti, a felfegyverzés ellen harcoló bajor parasztbizottság — amelynek tagjai polgármesterek, községi tanácsosok, szövetkezeti parasztmegbízottak — felhívással fordult a bajor parasztokhoz, hogy védjék meg földjüket a katonai kisajátítással szemben. A felhívást Heinrich Engelbrecht, a bizottság elnöke írta alá. A felhívás számos példát tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a parasztok együttes fellépésükkel kivívták a földjük kisajátítására vonatkozó rendelkezések hatálytalanítását. (TASZSZ) A Szovjetunió honvédelmi miniszterének parancsa az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok kivonására MOSZKVA, augusztus 1. A Szovjetunió honvédelmi minisztere július 31-én parancsot adott ki az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. E csapatokat október 1-ig a Szovjetunió területére helyezik. A Szovjetunió fegyveres erőinek összlétszámát az Ausztriából kivont csapatok létszámával csökkentik. A hadseregből leszerelők polgári életben való elhelyezkedéséről gondoskodni kell. Az Ausztriában állomásozott szovjet katonák legjobbjait dicséretben, illetve kitüntetésben részesítik. (TASZSZ) Elfogadták a kínai népgazdaság fejlesztésének első ötéves tervét PEKING, augusztus 1. A kínai országos népi gyűlés szombaton tartotta záró ülését, amelyen határozatba foglalta a népgazdaság fejlesztésének első ötéves tervét, a múlt évi és ez idei költségvetést, a Sárga-folyó szabályozásának tervét, az elnökség munkájáról szóló jelentést, az országos népi gyűlés üléseinek szünetelése idejére az elnökség törvényhozási joggal való fel- s ruházását, két tartomány, valamint egy minisztérium megszüntetését, s négy új minisztérium létesítését. A Kínai Népköztársaság országos népi gyűlésének parlamenti csoportja július 30-án elhatározta, hogy megalakítja a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlésének parlamenti csoportját, hogy csatlakozhasson az Interparlamentáris Unióhoz. Elutazott a csehszlovák nemzetgyűlési küldöttség A csehszlovák nemzetgyűlés hazánkban tartózkodó küldöttsége szombaton ellátogatott Sztálinvárosba, s megtekintette a Sztálin Vasművet. Szombaton délután Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlési küldöttség vezetője, és Anezska Hodinová- Spumá sajtófogadást tartott. Este Rónai Sándornak, a magyar országgyűlés elnökének a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése küldöttségének tiszteletére adott estebédjén vett részt a küldöttség. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési küldöttségének tagjai vasárnap reggel elutaztak Budapestről. VESZÉLYES ÖSVÉNYEN Kalandos, színes szovjet film Főszerepben: DRUZSNYIKOV Kísérőműsora: Ilie is sportol című mulatságos román filmvígjáték