Esti Budapest, 1955. augusztus (4. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-01 / 179. szám

2 Megkezdődött az V. Világifjúsági Találkozó (Folytatás az 1. oldalról) Megható pillanat követke­zik. A Szovjetunó és az Egye­sült Államok fiataljai kezet nyújtanak egymásnak, megcsókolják egymást, hi­tet tesznek a népek közötti barátság és béke ragyogó eszméje mellett. Feltűnik a népi Kína zászlaja, ott vonulnak a távoli Kína új nemzedékének harcos képvise­lői. A színpompás felvonulást a vendéglátó ország fiataljai, a lengyelek zárják le. Bruno Bernini, a Nemzetközi Előkészítő Bizottság elnöke, a DIVSZ nevében forrón üdvözli a VIT-en részvevő fiatalokat, s megnyitottnak nyilvánítja az V. Világifjúsági Találkozót. Ezt követően Józef Cyran­­kiewicz a Lengyel Népköztár­saság kormányának nevében szeretettel üdvözli a VIT vala­mennyi részvevőjét. Beszédé­ben a békét és a népek közötti barátságot élteti. Nagy taps fogadja Bernini és Cyrankie­­wicz beszédeit. Újabb nagyszerű pillanat. A VIT-stadionba befut az a staféta, amely több mint száz ország fiataljainak üd­vözletét hozza. Sok ezer galambot röpítenek a magasba, s felhúzzák a rúdra a DÍVSZ zászlaját. Az „Unia Lubelska“ nevű varsói téren felütötte sátrát a Budapest nevű híres magyar cirkusz, amely már az első es­tén nagy sikert aratott. Ma, augusztus 1-én, délután fél 4-kor a VIT-stadionban ün­nepélyesen megnyitják a II. Nemzetközi Ifjúsági Sportjáté­kokat. A sok ezer sportoló előtt Wlodzimierz Reczek, a II. Nem­zetközi Ifjúsági Sportjátékok előkészítő bizottságának veze­tője, a Lengyelországi Testne­velési és Sportbizottság elnöke mond beszédet. Ezt követően kígyóznak a különböző staféták lángjai, felvonják a rúdra mindazon országok zászlait, amelyek részt vesznek a VIT sporteseményein. Ma kerül sor a Peking— Varsó labdarúgó-mérkőzésre, amely a II. Nemzetközi Ifjúsá­gi Sportjátékoknak első sport­­eseménye lesz. A mérkőzés előtt kétezer fiatal tornamutat­­ványa gyönyörködteti a néző­­közönséget. Juliusz Pollak A kínai népi felszabadító hadsereg egy év alatt több mint 4600 csangkajsekista banditát semmisített meg PEKING, augusztus 1. A kínai népi felszabadító hadsereg 1954. július 1-től 1955. július 20-ig 4672 csangkajsekis­ta katonát, banditát és felfegy­verzett titkos ügynököt tett harcképtelenné. Ugyanezen idő alatt a népi felszabadító hadsereg felszaba­dította a Csöcsiang tartomány partja mentén lévő összes szi­­geteket, köztük a Tacsen szi­getcsoportot. A kínai légelhárító egységek Csang Kaj-sek 43 amerikai gyártmányú repülőgépét lőtték le, s 117 gépét rongálták meg. Négy kuomintangista repülő­gép legénysége gépével együtt átjött és megadta magát. Ez alatt az egy év alatt Csang Kaj-sek hat hadihajóját süllyesztették el, 14-et meg­rongáltak és 57 motoros dzsun­­kát fogságba ejtettek. Mint a fenti adatok mutat­ják, a népi felszabadító hadse­reg szárazföldi, haditengerészeti és légi egységei, amelyek a dél­kelet-kínai partvidék védelmét látják el, súlyos csapásokat mérnek az áruló Csang Kaj-sek csapataira, és keresztülhúzzák számításait. (Új-Kína). Most jártam először Zágráb­ban, de fogadni mernék, hogy aki tizenöt-húsz évvel ezelőtt járt itt — a belváros néhány jellegzetes terét, utcá­ját nem számítva — igen nehe­zen ismerne rá Horvátország fővárosára. Zágráb nemcsak la­kosainak számát tekintve, de iparának és kulturális életének fejlettsége miatt is, Belgrád után egész Jugoszláviának má­sodik városa. Hogy hű képet lássunk a horvát főváros fejlő­déséről, nézzük meg először a lakosság számának ala­kulását: a századforduló táján mindössze 70 000 lelket számlált, a felszabadulás évében, vagyis 1945-ben 270 000-et, ma pe­dig valamivel több mint 390 000 lakosa van. E 700 éves, nagymúltú város fej­lődésének üteme az utol­só tíz esztendőben volt a leggyorsabb. Persze nincs ezen különösebb csodálnivaló. Így van ez azokban az országokban, ahol megszűnt a gyárosok, ban­károk és földbirtokosok gyűlö­letes uralma, ahol a dolgozó nép saját maga vette kézbe sorsána­k intézését, hazájának építését. Ha magyar viszonylatban akarnám leírni, milyen Zág­ráb, nehéz volna hasonlatot ta­lálni. Mi ugyanis Budapestre vagy Szegedre, Miskolcra vagy Debrecenre gondolhatnánk. Ámde mindegyik hasonlat sántít: — Zágráb négy és fél­szer akkora, mint Szeged — de Budapest világvárosi lüktetése nélkül, noha a forgalmat 190 villamos és 29 autóbusz bonyo­lítja le. A múlt tíz évben 17 kilométer új villamosvonal épült. Fontos vasúti csomópont Zág­ráb. A Belgrádból vezető fő­vonal itt sugárzik széj­­jel részint a tengerparti, üdülő­helyek, részint pedig a nyu­gati országok felé, több irány­ban is. Ebből adódik, hogy Zágrábnak rendkívül nagy az idegenforgalma. A múlt esz­tendőben 163 ezer vendég (eb­ből mintegy 40—50 ezer kül­földi) aludt a zágrábi szállo­dákban. Ám bármennyire is fontos és szép dolog az idegenforgalom — sok pénzt hoz —, a horvát főváros fejlődése mégsem ezen, hanem a nagyarányú iparosítá­son mérhető le igazán. Zágráb a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt Jugoszlávia leg­jelentékenyebb ipari városa lett. Üzemeiben ma ötvenezer ipari munkás dolgozik. Össze­hasonlításként tegyük hozzá: 1939-ben alig tizenhatezer munkás volt itt. Gőzkazángyár, motorkerékpárgyár, hatalmas autószerelőüzem, gőzerőre be­rendezett sütöde, fotokémiai gyár, korszerűen berendezett tejüzem, élelmiszeripari gépek gyára, optikai üzem, telefon-központ — és rádiógyár, aztán Jugoszlávia legnagyobb gyárainak egyike, a „Rade Koncsar“ villamos­­gépgyár, továbbá a „Má­jus 1“ szerszámgépgyár — íme „csak“ ennyit jegyeztem föl az új gyárak közük Egész sor üzemet lényegesen kibőví­tettek, korszerűsítettek. Ilyen például a „Pliva“ gyógyszer­gyár, a „Kres“ csoskoládégyár, két textilfeldolgozó-üzem stb. Jártam a „Május 1“ szer­számgépgyárban, amelynek ha­talmas csarnokai már messzi­ről látszanak a belgrádi autóút mentén. A vezetők is, a mun­kások is szívélyesen, szeretet­tel fogadtak és köszöntötték, megmutatták az egész gyárat, ismertették eredményeiket, de nehézségeiket sem hallgatták el. A gyárnak külön lakótele­pe van, állandóan építik a munkáslakásokat; eddig már 250 család költözött új, két­szobás, fürdőszobás lakásba. Pavelics Zseljko esztergályos­sal, File János köszörűssel, Fodor Edével és Ivan Fi­­lipovics minőségi ellenőrrel hosszasabban beszélgettünk, főképpen munkájukról, életük­ről. Ivan Filipovics mindössze 18 éves, ipari technikumot végzett. Most éppen kész csavarokat ellenőriz, a mérésnél két asz­­szonyka is segít neki. — Hogyan állnak a selejttel? Sok darabot kell-e visszaadni? — Lassú, de állandó javulás tapasztalható — mondja. — Ma már ott tartunk, hogy szérián­ként alig három százalékot adunk vissza. — És vannak-e, akik „görbe szemmel“ néznek az ifjú ellen­őrre? — Bizony — válaszol nevet­ve —, ilyesmi itt is előfordul... Ez ellen az a legjobb orvosság, hogy az ember következetes marad, elhessegeti a megalku­­vás szellemét... File János magyar ember, hét éve dolgozik a „Május I“­­ben, a bácskai Bezdán köz­ségből költözött ide. Ő az egyre javuló életkörülmények­ről beszél, csak még a ruház­kodás drága kicsit. Felesége ugyancsak dolgozik, egy női konfekciós üzemben. Pavelics Zselifkóval a nemzetközi ese­ményekről beszélgetünk. Kér­dezem tőle, hogy neki, mint jugoszláv munkásnak, mi a véleménye a belgrádi szovjet— jugoszláv tárgyalások eredmé­nyéről? — Én csak a magam nevé­ben beszélek — mondja —, de úgy gondolom, egyúttal száz­ezrek véleményét is tolmácso­lom: örülök, hogy ismét az őszinte barátság szálai fűzik össze népeinket, Önöknél is a munkásosztály kezében a hatalom — nálunk is. Önöknél is a dolgozó népé a gyár, a bank — nálunk is. Mondhatom, örömet és meg­nyugvást hoztak a tárgyalá­sok! Elbúcsúzunk barátainktól, s néhány órát sétálun­k­ a város­ban. Minden lépésnyire vala­milyen nevezetesség — vagy történelmi, vagy új. Hát még a rengeteg kulturális intéz­mény! Mert Zágrábban a tudo­mányos, kulturális élet fejlő­dése is lépést tartott az ipar növekedésével. Akárcsak Belg­­rádban — az egyetemi oktatás itt is teljes. A különböző fakultásokon több mint tizenöt­ezer diák tanul; tavaly 2186 új orvos, mérnök, állatorvos, jogász és tanár kapott okleve­let. Az egyetemek mellett szá­mos tudományos intézet műkö­dik, a többi között egy nagy­szerűen berendezett atomku­tató intézet, amely a XVIII. század nagy horvát természet­­tudósának, Tudjev Boskovics­­nak a nevét viseli. A felszabadulás előtt mind­össze egy színháza volt Zág­rábnak — ma, az úttörő­­színházzal együtt, öt van. A 17 mozi első pillantásra soknak látszik — de bizony ugyanolyan nehéz je­gyet kapni, mint Buda­pesten ... Nemrégiben nyílt meg a Tu­rista Szövetség és a horvátor­szági Vendéglátóipari Vállala­tok közös kiállítása, amely rendkívül gazdagon, sokolda­lúan mutatja be Jugoszlávia iparának, mezőgazdaságának, kulturális életének fejlődését, s nem utolsósorban Jugoszlá­via — különösen a tengerpart — szépségeit. Itt aztán annyi az érdekes látnivaló, hogy erről külön beszámolót kellene írni. A sok séta után — természe­tesen — az ember a ki­állítás egyik, felséges illatokat árasztó éttermében köt ki. Mert a zágrábi konyha igen jó. S mondhatom, hogy a sok szép látnivaló után ezúttal újabb élménnyel gazdagodtam a hor­vát fővárosban. Szentkirályi János FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ AUGUSZTUSI ATTRAKCIÓS MŰSOR Román vendégművészek Ma kezdődnek Genfben a kínai-amerikai nagyköveti tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Az AFP New Yorkból ENSZ-körök véleményét idézi. Ezek a körök — hangzik a hírügynökség jelentésében — „az Egyesült Államok és a né­pi Kína kapcsolatainak jövőjé­re nézve biztató, új elemnek tekintik Csou En-laj szombati beszédének mérsékelt és bé­­külékeny hangnemét. Ezek­ben a körökben Csou En­­lajnak különösen az a célzása talált jó fogadtatásra, hogy le­hetőség van a népi Kínában tartózkodó amerikaiak problé­májának közeli rendezésére.“ Hammarskjöld, az ENSZ fő-­­­titkára, kifejezte azt a remé­­­­nyét, hogy „a hétfőn Genfben meginduló kínai—amerikai tár­gyalások olyan formula meg­találását teszik lehetővé, amely gyorsan általánosabb rende­zéshez vezet“. Az ENSZ-ből származó jelentés hozzáteszi, hogy „a nagy problémák ren­dezése szempontjából a dön­tő elemnek az új légkör megteremtését tekintik. Egy­felől Csou En-laj beszédé­vel, másfelől a genfi értekez­let óta Washingtonban elhang­zott különböző nyilatkozatok­kal most úgy látszik, megnyílt az út afelé, hogy az Európá­ban megkezdődött enyhülés ki­terjedjen a Távol-Keletre is...“ Csou En-laj beszédéről nyilat­kozott Casey ausztráliai kül­ügyminiszter is. Casey érintve a kínai miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy az ázsiai és csendes-óceáni országok — be­leértve az Egyesült Államokat is — írjanak alá békeegyez­ményt kijelentette: „Ez a ja­vaslat nyilvánvalóan megfon­tolásra méltó.“ Ugyanakkor hozzátette, hogy véleménye szerint ez önmagában véve még nem oldja meg a távol­keleti ellentéteket. Huszonnyolcesztendős a kínai népi felszabadító hadsereg Ma ünnepli huszonnyolcadik évfordulóját a kínai néphadse­reg. Képünkön a harckocsizok aláírják a Béke-Világtanács felhívását az atomfegyverek eltiltásáról. HÉTFŐ, 1955. AUGUSZTUS 1 Delhi körökben helyeslik Csou En-laj nyilatkozatát DELHI, augusztus 1. A Hindustan Standard azt írja, hogy Delhiben üdvözlik Csou En-lajnak, a Kínai Népköz­­társaság miniszterelnöké­nek és külügyminiszterének nyilatkozatát, amelyben ja­vasolta, kössenek kollektív békeegyezményt az ázsiai és csendes-óceáni országok — köztük az Egyesült Álla­mok — részvételével. A nyilatkozatot jó jelnek te­kintik az augusztus 1-én Genf­ben kezdődő amerikai—kínai tárgyalásokra nézve. Delhiben mind a hivatalos, mind pedig a politikai körök utalnak arra a tényre, hogy Csou En-laj különösen hang­súlyozta, a tervezett egyez­ménynek a Nehru indiai mi­niszterelnök által nemrégen ja­vasolt elveken kell alapulnia. Helyi megfigyelők nagy megelégedéssel emlékeznek meg Csou En-lajnak a tajvani helyi hatóságokkal folytatandó tárgyalásokról tett javaslatá­ról. (TASZSZ) Tiltakozások Nyugat-Németországban a földkisajátítások ellen BERLIN, augusztus 1. Az ADN hírügynökség jelen­ti, a felfegyverzés ellen har­coló bajor parasztbizottság — amelynek tagjai polgármeste­rek, községi tanácsosok, szövet­kezeti parasztmegbízottak — felhívással fordult a bajor pa­rasztokhoz, hogy védjék meg földjüket a katonai kisajátítás­sal szemben. A felhívást Hein­­rich Engelbrecht, a bizottság elnöke írta alá. A felhívás számos példát tar­talmaz arra vonatkozólag, hogy a parasztok együttes fellépé­sükkel kivívták a földjük ki­sajátítására vonatkozó rendel­kezések hatálytalanítását. (TASZSZ) A Szovjetunió honvédelmi miniszterének parancsa az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok kivonására MOSZKVA, augusztus 1. A Szovjetunió honvédelmi minisztere július 31-én paran­csot adott ki az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok ki­­vonásáról. E csapatokat októ­ber 1-ig a Szovjetunió terüle­tére helyezik. A Szovjetunió fegyveres erőinek összlétszá­mát az Ausztriából kivont csa­patok létszámával csökkentik. A hadseregből leszerelők pol­gári életben való elhelyezkedé­séről gondoskodni kell. Az Ausztriában állomásozott szov­jet katonák legjobbjait dicsé­retben, illetve kitüntetésben részesítik. (TASZSZ) Elfogadták a kínai népgazdaság fejlesztésének első ötéves tervét PEKING, augusztus 1. A kínai országos népi gyű­lés szombaton tartotta záró ülését, amelyen határozatba foglalta a népgazdaság fejlesz­tésének első ötéves tervét, a múlt évi és ez idei költségve­tést, a Sárga-folyó szabályozá­sának tervét, az elnökség mun­kájáról szóló jelentést, az or­szágos népi gyűlés üléseinek szünetelése idejére az elnökség törvényhozási joggal való fel- s ruházását, két tartomány, va­lamint egy minisztérium meg­szüntetését, s négy új minisz­térium létesítését. A Kínai Népköztársaság or­szágos népi gyűlésének parla­menti csoportja július 30-án el­határozta, hogy megalakítja a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlésének parlamenti csoportját, hogy csatlakozhas­son az Interparlamentáris Unióhoz. Elutazott a csehszlovák nemzetgyűlési küldöttség A csehszlovák nemzetgyűlés hazánkban tartózkodó küldött­sége szombaton ellátogatott Sztálinvárosba, s megtekintette a Sztálin Vasművet. Szomba­ton délután Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlési küldöttség ve­zetője, és Anezska Hodinová- Spumá sajtófogadást tartott. Este Rónai Sándornak, a ma­gyar országgyűlés elnökének a Csehszlovák Köztársaság nem­zetgyűlése küldöttségének tisz­teletére adott estebédjén vett részt a küldöttség. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési küldöttségének tagjai vasárnap reggel elutaz­tak Budapestről. VESZÉLYES ÖSVÉNYEN Kalandos, színes szovjet film Főszerepben: DRUZSNYIKOV Kísérőműsora: Ilie is sportol című mulatságos román filmvígjáték

Next