Esti Budapest, 1955. augusztus (4. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-01 / 179. szám
4 Művészete: pártos művészet Berda Ernő kiálllításáról Július 16-án nyílt meg a Fényes Adolf teremben Berda Ernő festőművész kiállítása. TDropagandafestészet! Gyár, kémény-piktúra! így titulálták Berda Ernő művészetét. Nem dicséretnek szánták a jelzőket, ellenkezőleg. Annak idején nem volt becsülete amunkásosztály festőjének. Pártos művész Berda Ernő. Büszkén vallja ezt, s még büszkébbek lehetnek azok, akikről szólnak képei: a vasmarta kezű, Váci úti munkások, az irtózatos erejűek, az új világot formálók végtelen tábora. Minden mű magán viselt alkotója egyéniségét, világnézetét, művészi hitvallását. Berda Ernő képeit is fémjelzik ezek a tulajdonságok. Gazdag, küzdelmekkel teli élet bontakozik ki előttünk: az angyalföldi proletárfiú első álma, a Láng-gyári munkás első eszmélésétől kezdve a tudatos forradalmár művész megszületéséig. Berda Ernő most 41 éves, élete világában van. A gyárkémények tövében azonban nehéz volt az élet. Apja, a Láng-gyári munkás, anyja, a fáradt proletárasszony hamar elköltözött az élők sorából. Berda Ernő 11 éves volt akkor. A kapitalizmus nem tudta megölni, csak annyi ereje volt, hogy betegséget lopjon a nyúlánk fiúba. Első ecsetvonásával Derkoo- vits Gyula, a nagy proletárfestő arcát mintázta. Szőnyi István festőiskolájában találkoztak, ahol Derkovits Gyula modellt állt, mert élni kellett. Berda Ernő az első biztatást tőle kapta, s bár nem volt mestere, mégis tanítványául szegődött. A dunaparton üldögélő munkanélküliek, a Váci úti munkások nőttek, izmosodtak ceruzája, ecsetje alatt. S ahogy fokozódott osztálya elnyomatása, úgy ért művészi öntudata. Mind erősebb és erősebb hangon vádolta a kapitalista társadalmat, figyelmeztette osztályát. A spanyol földet hazafiak vére áztatta porhanyásra ... A Láng-gyárba bekúsztak a fasiszta petékből kikelt nyilasok. Hitler élettérről kezdett üvöltözni;.. Szerda Ernő megalkotta a Pokol-sorozatot. A Fényes Adolf-teremben kiállított tizenkét képből álló linóleummetszet a közelgő rémségek víziója. Az apokaliptikus lovas elindult, útját pusztulás és halál kísérte. A mélységes örvény elnyeléssel fenyegette az embert. A művész víziója valóra vált. A kiállítás nem tartalmazza Berda Ernő teljes életművét. Sok képe hiányzik. De amit látunk, az is fogvatart bennünket. Ágyrajáró, ez a címe egy kis ceruzavázlatnak. Meghökkentő erejű kép még azok számára is, kik soha sem szívták a tömegszállás savanyú levegőjét. Kár, hogy csak a vázlatát láthatjuk ennek a megrendítő kompozíciónak. Monumentális alkotás a Kiáltó című kép. Gyárkéményre kapaszkodó izmos munkás kiált a mélybe. Milyen festői, milyen szép! Ahogy nézzük, feltör bennünk a kívánság, de jó lenne hazavinni ezt a képet. Miért is nem csinálnak művészi reprodukciót erről a festményről. A lovasképet meg mintha egyenesen azért festette volna a művész,hogy egyszer, vagyis most egyre szépülő otthonát díszítse vele a dolgozó. A felszabadult munkás ábrázolásmódja szétfeszíti a kisméretű vásznakat. Berda Ernő freskóméretekben komponál, de betegsége megfosztja a régi vágya teljesülésétől, — a kisvásznaknál kénytelen maradni. A mű nagyságát azonban nem a méret dönti el. A Röpgyűlés, az Államosítás című festménye monumentális. Ünnepélyesek, s mégis egyszerűek. Schönherz Zoltán kivégzése előtt című képe sokáig emlékezetünkben marad. A megkötözött ifjú kommunista feszül, mint az íj. Milyen törpe, s milyen erőtlen őre, pedig fegyvere van. Munkásarcok, munkássorsok, munkáséletek. Ezt mutatja meg Berda Ernő. Vajon látták-e már a Váci úti, az angyalföldi gyárak dolgozói ezt a kiállítást? S ha látták, mi a véleményük e piktúráról? Emlékeznek-e? Bizonyosan. A képekről magukra ismernek a múlt harcaiban, a jelen nagyszerűségeiben. Berda Ernő művészete megérdemli az elismerést. Balla Anna Berda Ernő: Rözgyűlés. Előkészületek a VIT-karneválra „Már csak öt nap van hátra a DISZ - tarne- a fiúk pedig azon töprengenek, milyen megvalig“ — számolják a napokat a budapesti lepetésekkel tehetik még érdekesebbé, emléfiatalok. A lányok összedugják fejüket, milyen keretesebbé a DISZ-karnevált, ötletes jelmezben vegyenek részt a karneválon. Mit mondanak a jelmezkölcsönzők ? A Jelmezkölcsönző Vállalatnál megvannak már a kialakult csúcsforgalmi idők. Szilveszter táján, farsangkor és az operaházi díszbál idején a legkapósabbak a jelmezek. Az előjelek szerint a VIT-karnevál majd minden eddigi forgalmat felülmúl. A jelmezkölcsönzők úgy vélik, hogy kiürülnek raktáraik. A tervekről, az újonnan rendelt és készült jelmezekről azonban nem akarnak nyilatkozni a jelmezkölcsönzők. Azt mondják — igen helyesen —,hogy legyen ez majd meglepetés a jövő szombaton. Szombat estéken sok a fiatal a Városligetben. A karnevál napján azonban egész biztos, hogy „csúcsforgalom“ lesz a Városligetben. A parkfenntartók is gondolnak a fiatalokra. A készülődés során megvizsgálták és kijavították a padokat. A parkfenntartók e gondoskodás fejében azt kérik a fiataloktól, hogy kíméljék, óvják a ligetben lévő 85 000 virágot. „Csúcsforgalom“ lesz a Városligetben Mézeskalács-szívek „VIT- karnevál 1955“ felírással Ezekben a napokban új felírás kerül a készülő mézeskalács-szívekre: „VIT-karnevál 1955“. Az első pillanatban kicsit szokatlanul hangzik a gyakori szerelmes szavak után, ám lehet, hogy az ilyen szíveket a kedves este után még nagyobb örömmel őrzik majd meg a lányok. Talán még évtizedek múlva is láthatunk majd belőlük, mert anynyi bizonyos, hogy kelendőek lesznek. MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT ÜZLETEI A TERMELÉST SEGÍTIK Sztálin út 28 123-894 GÉP ÉS EGYÉB MŰSZAKI CIKKEK Majakovszkij utca 1/b 422-595 MÉRŐMŰSZEREK VILLAMOSSÁGI CIKKEK József krt. 81 340-597 SZERSZÁMOK FORGÁCSOLÓ SZERSZÁM KÉZISZERSZÁM PÉCS, Bajcsy-Zs. utca 3 29-04 MINDEN MŰSZAKI CIKK SZEGED Bajcsy-Zs. ut 22 34-87 MINDEN MŰSZAKI CIKK Karácsonyi Jókai utca S. utca 2 13-15 139-480 120-575 331-349 VASÁRU, CSAVAROK, SZERSZÁMOK, EDÉNYEK, VEGYIANYAGOK, FESTÉKEK, TEXTILÁRUK, MŰSZAKI TEXTIL, MUNKÁSVÉDELMI CIKKEK, PAPÍRÁRU, VILLAMOSSÁGI CIKKEK, CSISZOLÓ ÁRU, GUMIÁRU, TÖMÍTÉSEK STB. HÉTFŐ, 1955. AUGUSZTUS 1 Cegléd környéki parasztgyermekek budapesti nyaralása Jó volna itt élni a Margitszigeten Huszonnégy gyerek száll fel a trolira a Parlamenttel átellenben. Letelepszenek az ülésekre, és nézik a várost, amelyen átjuthannak. Figyelik az utcák forgalmát, s a számukra szokatlanul magas épületeket. Úgy el vannak foglalva a városnézéssel, hogy még csivitelni sem érnek rá. A fiatal kalauznő — aki az egyik kísérő vidéki tanítónő előtt épp az előbb vizsgázott fejszámolásból a „huszonnégy jegyet kérek a végállomásig, ebből hatot tíz éven aluliaknak“ feladat szerencsés megoldásával — fejcsóváló mosolygás kíséretében mondja, hogy ilyen csendes gyermekcsoportot még életében nem látott. Hja, azt az egy hetet, amit Budapesten töltenek, jól ki akarják használni a Cegléd környéki, falusi, tanyasi gyerekek. Mindent látni akarnak, ami a fővárosban nevezetes. Szinte habzsolják az élményeket. A XIV. kerületi Május 1. úti iskolában van a szállásuk. Ennek az iskolának az igazgatója, Molnár László és a kerület patronáló csoportjai kezdeményezték, s a XIV. kerületi Pártbizottság segített megvalósítani, hogy a ceglédi járásból — amely egyébként a kerület által patronált járás — a nyár folyamán 30—50-es turnusokban 300 gyermek tölthessen egy-egy boldog hetet a fővárosban. A kerület üzemei rendszeresen teherautót adnak az utazás lebonyolításához, más, kerületbeli intézmények a szállás berendezéséhez adtak, segítséget, a Május 1. úti iskola pedagógusai pedig a gyermekcsoportok kalauzolását vállalták el. Itt időznek tehát Budapesten a copfos hajú, napbarnított bőrű Cegléd környéki lánykák és a keménykötésű, komolyszavú fiúk. Most éppen az Országházban jártak. Az általános iskolából immár kinőtt Kőműves Pali jóelőre megnézte a Kincses Kalendáriumban, hogy a Parlamentet ötszáz szobor díszíti, s a kupola tetején ülő ötágú csillag átmérője pontosan három, méter húsz centiméter. A kisebbek ámulva hordozták végig tekintetüket a márványlépcsőkön, a sok-sok aranyozáson, a híres falfestményeken, a márványszobrokon, s óvatosan haladtak a lépteik zaját elnyelő bársonyszőnyegeken. A nagyobbacskák már nemcsak a külsőségeket vették észre. Ők már abból is megértettek, megérezték valamit a történelmi falak között, hogy a hajdani születési és pénzarisztokrácia helyett ma a munka „nemesei“ népesítik be a Parlamentet. A felszabadulás előtt hosszú ideig Cegléd és környéke országgyűlési képviselője Beretvás János nagybirtokos volt, akinél ezeknek a gyerekeknek szülei zsellér- és cselédsorban éltek. Ma pedig a munkások és parasztok soraiban Cegléd vidékének képviselőjeként Borsos Ida ceglédi tanítónő ül. Ellátogattak a gyermekek a Népstadionba is. Felmentek a lelátó legeslegtetejére — persze megszámlálták a 190 lépcsőt — s onnan tekintettek le a városra, a felülről mozgó játékszereknek tűnő, fürge járművekre. Kellemes órákat töltöttek az Állatkertben, a Vidám Parkban, a Várban, a Margitszigeten és a dunaihajókiránduláson is. A Margitsziget üde gyepét megpillantva, az egyik kislány önkéntelenül így kiáltott fel: „De jót legelne itt a tehenünk!“ Az egy hét persze kevés arra, hogy a budapesti emberek hétköznapi életét is megismerjék a vidéki gyerekek. Egyelőre csak a nevezetességeket látják is azokat is a maguk gyermeki szemüvegén át. „Jó volna itt élni a Margitszigeten!“, „Jó lenne az Országházban lakni!“ — ábrándoznak. De ki róná fel az ilyen ábrándozást a gyermeki képzeletvilágnak? Magam is falusi gyermek voltam s ritka pesti látogatásaim után úgy véltem, hogy Pesten mindig csokoládét esznek, mindig ünneplőt hordanak, s mindig szórakozni járnak az emberek... Mégis, ha megkérdezzük ezeket a gyermekeket, hogy nem sajnálnák-e otthagyni lakóhelyüket, mindjárt felötlik bennük otthonuk képe. Eszükbe jut a Dózsa, a Zrínyi, a Vörös Szikra, és a kőröstetétleni milliomos Kossuth TSZ kedves földje, ahol markot szedtek, kötelet csavartak, kalászt gyűjtöttek még néhány napja szüleik mellett. Sebők Irén szeretettel emlegeti iskoláját, az idén három tanteremmel bővült, mézsárga parkettpadlójú, fűtött folyosós, szép kőröstetétleni iskolát, amelyben az ő osztályuk a legszebb. Szóval mégsem olyan komoly az a Pestre vágyakozás .. . „Nemcsak szórakozás a célja budapesti tartózkodásunknak, hanem az eddig szerzett ismeretek elmélyítése és anyaggyűjtés az ezután következőkhöz“ — mondja szabatos pedagógiai szakkifejezésekkel Máté Imréné tanítónő. A tízesztendős, talpraesett Jászberényi Jutkapedig azt feleli, mitt a naplóvezetésről érdeklődöm, hogy „mi a fejünkbe írjuk a naplót“. Nos, hát Jutkák, Lacik, Jancsik, fővárosunkban ámuló szemmel nézelődő falusi gyermekek, írjatok be ebbe a „naplóba“ sok szép emléket, őrizzetek meg minél több új ismeretet a titeket vendégül látó szép Budapestről. K. E. Egy évezred nyomában A hajó — amint az ilyenkor elengedhetetlen — hatalmasat sípol, majd lassan nekilendül, felintegetünk a Margit-híd járókelőinek, s elindulunk — egy évezred nyomában. Úszik a hajó és kisvártatva barátságos férfihang szólal meg: — Kedves vendégeink! Engedjék meg, hogy először útvonalunkról, népek országútikról, a Dunáról beszéljek önöknek. Figyelő arcok fordulnak a hangszórók felé, jegyzetfüzetek is kerülnek elő. Majd erdőkoszorúzta hegyek tűnnek fel a partokon, s az előadók színesen, érdekesen idézik a történetet: hogyan alakult ki a Pilis-, a Cserhát-, a Börzsönyhegység, hogyan élt a népek sora e festői tájéákán. Visegrád, a Dunazug-hegység úszik el mellettünk, fáradhatatlanul — de nem fárasztóan — a földrajzi, a történelmi érdekességekről beszélnek a szakemberek. Majd véget ér a többórás, gyönyörű hajóút, s végcélunkhoz érünk: Osterringun, Nagy Károly hajdani végvára, a középkori Strigonium emlékei és a mai Esztergom várja kíváncsi vendégeit. Felejthetetlen órák következnek. Még a Keresztény Múzeumban látott kincsek hatása alatt vagyunk, amikor az Árpádházi királyok XII. században épült palotája termeit járjuk, majd a bazilika, a Bakóczkápolna következik. Fájdalom — az idő könyörtelen. Vezetőink alig néhány mondattal segíthetnek az esztergomiképtárban az egykori magyar, olasz, francia, spanyol, flamand mesterek műveinek megismerésében, aztán — indulunk vissza. Nos, az a többszáz budapesti — textil- és építőipari dolgozó, martinászok és diákok —, akik szombaton egy kitűnő kezdeményezés sikerének részesei voltak, bizonyára stíká emlékeznek e napra, a TTIT első „dunai sétájára“. Utólag fájdítjuk a szívét, kedves olvasó? Nem: szombaton Visegrádra, a következőn Sztálinvárosba, azután pedig ismét Esztergomba vezet a „dunai séta“... Heltai András Fővárosi Nagycirkusz: Nemzetközi artistatalálkozó (4, 8). MOZIK MŰSORA 1955. augusztus 1—3. TENGERPARTI TALÁLKOZÁS (kisérőműsor: Bőske): DUNA (Fürst Sándor u. 7. nyitott tető) (5. h7. 9. SZIKRA (Lenin krt. 120.) csak délelőtt fl0, fl2, h2. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) csak délelőtt fl0, f12, f2. UGOCSA (Ugocsa u. 10. nyitott tető) 4. n7. f9. — BARÁTOM FABIAN, DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 4. nz. f9. — TIGRISSZELIDITŐ: URANIA (Rákóczi út 21.) prol. f5, h7, 9. SZIKRA (Lenin krt. 120. nyitott tető) prol. 4. n7, f9. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) prol. 4. n7. f9. ZUGLÓI (Angol u. 26.) h6 RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (XIV. Rózsavölgyi tér) 9 óra. — BÁTRAK CSAPATA: VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) 3. hétre prol. f5, h7, 9. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) f4, h6, 8. —ED MARTIN A PINCÉRFIÚ: KOSSUTH (Váci út 14. nyitott tető) prol. 4. n7, f9. CORVIN (Kisfaludy köz) prol. h4, 6. f9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) f4, h6, 8. — PÁRMAI KOLOSTOR I. rész (kisérőműsor: Böske): PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18. nyitott tető) prol. 9. 11, n2. f4, h6, 8. TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky u. 36.) prol. f4, h6, 8. SZABADSÁG (Bartók Béla u. 64.) csak délelőtt f10, f 12, h2. SZIGET (Margitsziget) prol. 9 óra. — VALAHOL MÁR TALÁLKOZTUNK (kísérőműsor: Több fényt): VÖRÖSMARTY (Üllői út 4. nyitott tető) 4. hétre prol. f4 h6. 8. FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) f4. h6. 8. — NAGY KÍSÉRTÉS: MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) 5. hétre prol. f4. h6. 8. — HAJNAL A NYEMAN FELETT: RÚZSA FERENC KULTURHÁZ (Gorkij fasor 50.) 2-án 17. — 1. Magyar híradó, 2. Jó tett helyébe jót várj, 3. Böske, 4. 7. számú Világhíradó: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. — Léha asszony: GORKIJ (Akácfa u. 4.) 8 óra — Világbajnok: BÁSTYA (Lenin krt. 8. nyitott tető) prol. 5. 7, 9. JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7. nyitott tető) 14. h6. 8. — Beszterce ostroma: BEM (Mártírok útja 5/b.) prol. 10. 12. 2, 4. n7. f9. BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) prol. 4. n7. f9. — Papa, mama. ő, meg én: ADY (Tanács krt. 3.) 14. h6. 8. BÁSTYA (Lenin krt. 8.) csak délelőtt 11. 1. 3. HAZÁM (Váci út ISO.) 4. n7. f9. — Első számú közellenség (16 éven felülieknek): TANÁCS (Szt. István krt. 10.) prol. 10. 12. n3, f5. h7, 9. SPORT (Thököly út 56.) prol. 4. n7. f9. — A harag napja: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) B-terem 14, h6, 8. ÉVA (Erzsébet kirné útja 36/b.) f4. h6. 8. ÚJLAKI (Bécsi út 69.) f4. h6. 8. ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) nb, f8. — Hűtlen asszonyok (16 éven felülieknek): BÁNYÁSZ (József krt. 63.) prol. A-terem 4, n7, f9. — Komédiások: CSOKONAI (Népszínház u. 13. nyitott tető) 10, 12. 2, 4. 6. 8. — Északi robinsonok: RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) prol. fi, f1. f3, f5, f7, f9. — Eladó kísértet (kisérőmüsor: Szánkó): ÓBUDA (Selmeci út 14.) prol. 4, f7, f9. VERSENY (Pataki István tér 14.) f6, h8. — Zavarosan folynak a vizek (16 éven felülieknek): (kisérőműsor: Csók István) BÉKE (Mautner Sándor u. 48. nyitott tető) 4, 6, 8. — Verni: MARX (Landler Jenő u. 39.) 14, 6, n9. — Díszelőadás: IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 4. n7, f9. TINÓDI (Nagymező u. 8.) 14. h6, 8. — Hamlet: TATRA (Üllői út 63.) prof. 13, f6, f9. — Teli Vilmos: MATRA (Lenin krt. 39.) 10. 12, 2, 4, 6, 8. — Aki szereti a feleségét: KULTUR (Kinizsi u. 28.) f4, h6, 8. KERTMOZI f9. — Hajókkal a bástyák ellen: HONVÉD (Rákóczi út 82.) fn, f1. f3, f5, f7, f9 — Liliomfi: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h4, h6, 8. — Császár pékje: OTTHON (Beniczky u. 3—5.) f4, h6, 8. — Egy nyáron át táncolt (16 éven felülieknek): ELŐRE (Delej u. 41.) f6, h8. — 2x2 néha 5: DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4, n7, f9. — Úri muri: HALADÁS (Bartók Béla út 128.) f4, h6. 8 — Tizenötéves kapitány: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) f6, h8. — Zűrzavar a cirkuszban: REGE (Rege u 15.) 2—3, h6. 8. — Trubadúr: BUDAI KERTMOZI (Bem rakpart, 18.) nl6. KI ALEGJOBB EMBER? Csehszlovák filmszatíra a századforduló idejéből Főszerepben: BLASTA &BRIAN Bemutatásra kerül augusztus 4-től