Esti Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-228. szám)
1957-09-04 / 206. szám
ff. árfolyam, OTff. szám, 1957. szeptember 4. szerda Bővül a Nagytétényi Gumigyár A hároméves tervben jelentősen megváltozik a Nagytétényi Gumigyár. Az eddig gumicikkeket készítő üzem túlnyomórészt műanyagot dolgoz majd fel, műbőrt, fóliát és idomcsöveket gyárt PVC-ből. Gumiból csak csizmát és hócipőt készítenek. A strandcikkeket és a gyermekjátékokat a Palma Gumigyárban állítják elő. A nagytétényi gyár bővítéséhez már hozzáláttak. Megkezdték a PVC-üzem építését, amelynek gépi berendezéseit a jövő évben szerelik fel. A gyár részére ezenkívül raktár épül, valamint kibővítik a csatorna- és az energia hálózatát. (MTI) A vénasszonyok nyaráról, az e heti várható szép időről nyilatkozik a meteorológia A hőmérő higanyszála 20 fok fölé szaladt. Ez lenne már az „érzékeny búcsú”, az úgynevezett vénasszonyok nyara? — A mostani szép időjárás még nem a vénasszonyok nyara — válaszolta kérdésünkre dr. Zách Alfréd, a Meteorológiai Intézet helyettes igazgatója —, addig még, hál’ istennek, jó párat alhatunk. A vénasszonyok nyara később érkezik. Ha megfigyelnénk — és a meteorológusok már több mint száz éve ezt teszik — a hőmérséklet évi menetének lázgörbéjét, akkor két érdekes, igen fontos dátumot találunk. Az első, amely induló, egyre melegedő nyarunkat „esőfüggönnyel” megszakítja, forróságát enyhíti, ez a július elsejei határnap, amely Medárd napja körül érkezik. Ekkor indul a nyugati légáramlás, ez hozza a Medárd-napi esőzéseket és ez okozza, hogy a nyár nem oly túl forró, száraz, mint ahogy azt földrajzi fekvésünk előírná. A második érdekes határnap szeptember közepén van, amikor megszűnik a nyugati áramlás, visszahúzódik a nyugati levegő, és ezáltal — mintha csak folytatódna a júniusi nyár — ugrásszerűen emelkedik a hőmérséklet. Ezt hívjuk vénasszonyok nyarának. A meteorológusok sok évtizedes feljegyzései szerint a két legszebb „nyári” nap szeptember 15-én és október elején jó. — Hát akkor most mi van? — Elkésett nyár. Az északnyugati hűvös légtömegektől a délnyugati jó meleg légáramlatok vették át az uralmat. Erre a hétre még szép, nyárias időt jósolhatunk. Húsz fok fölé emelkedik napközben a meleg, és az éjszakai lehűlés sem sülylyedhet tíz fok alá. „Szent" ibiszmadár és amhersz fácán az Állatkertben Az elmúlt napokban értékes és ritka állatokkal gyarapodott az Állatkert madárállománya. Milánóból, csereállatként egy indiai nyergescsőrű gólyát kaptunk. A hatalmas gázlómadarat más néven jabirunak nevezik, s az Állatkertnek 90 éves fennállása alatt ilyen madara még nem volt. Ugyancsak csereként, szintén Milánóból két íbisz, az ókori egyiptomiak szent madara érkezett az Állatkertig- Az íbisz csontjait ma is sűrűn találják a régi egyiptomiak temetkezési helyein, de az élő madár már Egyiptomban is ritka. Nagy öröm érte az Állatkert hónapok óta árván szomorkodó amherst fácánikakasát is: két tojótkapott élettársul. Új közlekedési rend az Élmünkás téren Jelentettük már, hogy megváltoztatják az Élmunkás tér forgalmi rendjét. A Marx térről Újpest felé haladó villamosok előbb a Lehel téren közlekednek, majd befordulnak a templom háta mögött épített forgalmi sávra, s úgy jutnak a Váci útra. A Lehel útról, a Marx tér felé haladó kocsik pedig ugyancsak ezen a forgalmi sávon előbb a Váci útra jutnak, s úgy haladnak tovább a belső Váci úton a Marx tér felé. A tér átépítési munkálatai már néhány héttel ezelőtt megkezdődtek, s előreláthatólag szeptember közepén életbe lehet léptetni az új forgalmi rendet. Ez azonban megköveteli, hogy előzőleg olyan bekötéseket végezzenek, amelyeket csak a forgalom teljes leállításával lehet megoldani. Éppen ezért, minden valószínűség szerint szeptember 17-én, illetve 18-án vágányzárlat lesz az Élmunkás téren. A forgalom lebonyolításának részletes rendjét későbbi időpontban közli a Fővárosi Villamosvasút. Ezután azonban már lényegesen gyorsabban haladhatnak át a járművek, villamosok az Élmunkás téren. Lezajlott zajháború Balatonfüreden Hazánk egyik legszebb, s egyben a legtöbb nyugalmat kívánó gyógyintézetét „támadta meg“ a tapintatlan zene. A balatonfüredi szívkórház nyugalmát zavarja már hosszú idő óta a három-négy oldalról is a vendéglő, kertmozi, a borhetek ricsajozó pavilonjai, cukrászda stb. — a rátörő hangoskodás, mulatozás. A betegek nyugalmát, orvosok munkáját akadályozta a túl hangos vendéglátás. A kórház hosszú hónapok óta vitázott, tárgyalt a vendéglátóiparral, kérték, hogy keressenek valami megoldást.. A kórház igazgatófőorvosa, dr. Debreczi Tibor többször ajánlott fel cserét az Üdülővendégellátó Vállalatnak: a zajnak legjobban kitett, betegellátásra alkalmatlan 2. számú kórházi épület helyébe adjanak nekik hasonló nagyságú, megfelelő villaépületet. A vállalat a kórház kérését nem teljesítette. Most végre megnyugvásra került ez a „zajkérdés“. A pártközpont és a minisztérium közbelépésére — mondotta dr. Debreczi Tibor — a kérdéses 2. számú kórházépületet a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár üdülőjével cseréljük el, amely kisebb ugyan, de szép környezetben van, csendes, megfelelő, jó pihenést nyújt majd a betegeknek. A Verseny Áruház augusztus 31-én szavalóversenyt rendezett 30 éves gyermekek részére Akik még nem kerültek A győztes Gárdos Pistike sorra... átveszi a jutalmat Ma délelőtt 18 fok Várható időjárás: felhősebb ég, újabb átvonuló esőre is számíthatunk. A nappali felmelegedés mérséklődik. Budapesten ma délelőtt 18 fok a hőmérséklet. „Fekete“ halászok rendőrkézen A rendőrség büntető eljárást indított Kis Lajos szigetvári lakos és társai ellen, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt. Kis több társával együtt a Görösgali Állami Gazdaság, valamint a Sumonyi Célgazdaság halastavaiban engedély nélkül halászott az éjszakai órákban. Öszszesen mintegy 10 000 forint értékű, több mázsa halat fogtak ki a „fekete” halászok. A zsákmányt piacokon és magánszemélyeknél értékesítették. Megszűnik a „+v." Önköltségi áron beszámítják az áruba Nem lesz visszavétel . Sor kerül a palackok betétjének megszüntetésére is mért. A háziasszonyok teli kosarakkal és szatyrokkal hordták boltról boltra az üvegeket, de egy időben sehol sem akarták átvenni. A KÖZÉRT-boltokban arra hivatkoztak, hogy a raktár már tele van üres üvegekkel, melyeket sem a nagykereskedelem, sem a konzervipar nem szállít el. Csak nagysokára, szigorú rendeletek kiadása után kezdték újból visszaváltani a konzerves üvegeket, de a legtöbb helyen „hivatalos órákat” állapítottak meg és ilyenkor hosszú sorokban álldogálnak a „betétes vevők", hogy visszakapják pénzüket. A konzerves üvegek körüli hercehurca véget ér, megszűnik a mű. A Belkereskedelmi Minisztérium a konzerviparral egyetértően intézkedést ad ki, amely szerint ezentúl az üveges konzervek eladási árában már benne lesz az üveg ellenértéke, mégpedig nem a mostani dupla áron, hanem azzal az öszszeggel, amennyiért az üveggyárak szállítják az üveget a konzerviparnak. Azért a dzsemes üvegért, amelyért ma 3.50 forint betéti díjat számítanak, ezentúl csak 1.80—1.90 forintot kalkulálnak a konzerv árába. Az új rendszer életbelépésével egyidejűleg megszüntetik a konzerves üvegek visszaváltását, a kiürült üveg tehát a vásárló tulajdonában marad. így van ez a legtöbb külföldi országban és a nálunk forgalomba hozott külföldi söröket, dzsemeket, szörpöket, pálinkákat már szintén az üveg árának betudásával árusítják. Az italpalackok betéti díja még egyelőre fennmarad, de ha a konzerves üvegeknél beválik a most bevezetett rendszer, valószínűleg az italáruknál sem lesz már hosszú életű az üvegbetét. Gárdonyi Jenő Sok bosszúságot okozott a konzervvásárló közönségnek az üveg-visszaváltás bonyolultsága. Az üvegek után felszámított betéti díj, am ü. rendszerint a duplája volt az üveg gyári árának. Sokszor módosították a betéti összeget, úgyhogy a vásárlók már ki sem ismerték magukat, nem tudták pontosan, hogy mennyi jár vissza az üres üve- Elválaszthatatlan barátok A ló és a bárány. A lovat Debrecennek hívják, négyéves, és telivér, Künn a Kerepesi úti pályán üget, ha hajtják. S ha nem fut be elsőnek, ne haragudjanak rá: szíve az istállóba húzza vissza. Mélyen érző, hűséges szíve van, íme a fénykép róla. Együtt él boxában a báránnyal. A bárány talán emlékezteti fiatalságára, szabadságára a pusztán, ahol még mint csikó, akár „fel is vághatott”, meghempergőzhetett a selymes fűben. Ha a bárányt kiviszik a gyepre, napozni, legelni, akkor Debrecennel két lovász sem bír: ágaskodik, dörömböl, hívja, viszsza bárányát. S ha Debrecent befogják, ügetnivalója van a pályán, akkor a bárány béget, keservesen sír utána. Egy vederből isznak, ha Debrecen zabot kap magas betontányérjába, sohasem feledkezik meg barátjáról, mindig kiszórja neki az adagját. Barátok, pusztaiak, ló és a bárány. A pusztuló kiatuáális vagifőnők Műemlékek vagy Csáki szalmája — Kastély néző út a Dunántúlon Sok régi kastély, amelyeket üdülőnek, kultúrháznak és más hasznos célra lehetne használni, pusztul, omlik, romlik. Pótolhatatlan értékek mennek ,így veszendőbe. Mit szólnak ehhez az Országos MűemlékiTanácsnál? Papp Imre építész, mérnök válaszol: Közöny és tudatlanság ! — Közöny és tudatlanság — ♦ mondotta —, emiatt pusztulnak vidéki műemlékeink. Olyankastélyok, amelyek a háborúiból sértetlenül kerültek ki, ♦ ma romok. Először az ajtók és f ablakok kiemelésével kezdődött szétszedésük, majd, ha valaki a háza tetejét javította, „szerzett” a kastély tetőcsere- ípeiből. A fedélszék került ezután sorra, kifűrészelték a gerendákat is, felszedték a parkettet, fűtőanyagnak használták. A falból kiszakították a vízcsövet, és csakhamar gyom repesztette tovább a fedél nélküli, időjárás viszontagságának kitett falakat... Válra érkeztünk, kastélynéző útunk első állomására. A falu főútja mentén romladozik az emeletes, késő barokk stílusban épült kastély. Mintha őskori óriásállat falatozott volna tetejéből... Finommívű, kovácsoltvas erkélykorlátja csak darabjaiban maradt meg, az ablakok fakeret nélkül, vakon bámulnak az útra. Iskolát az istálló helyére! Martosi Sándor VB-titkár elmondta, hogy a földosztás után hány gazdája volt a kastélynak. Bejártuk a rom kastélyt. Berácsozott ablakú földszintje a XV. században épült. Az egyik szép, boltozatos teremben bánatosan leéget egy borjas tehén. Kőbe vésett szavak az ajtó felett: „Renovat Turris 1753”. Az emeletre vezető lépcsőket elfalazták. Okosan tették, némileg megakadályozzák azt, hogy a falu lakói kőbányának használják az épületet. Az épületet különben sok mindenre használhatnák, talán leghelyesebb lenne iskolának, mert a Váti Általános Iskola túl kicsi, zsúfolt, benne délelőtt is, délután is tanítanak. — Először a tetőt kellene rendbehozni — mondja a VB- titkár. — Áprilisban küldöttségünk járt az Építésügyi Minisztériumban, kértük, történjék már valami, nem nézhetjük tétlenül a további pusztulást!... Az idén már lezuhant a kastély egyik tornya... Kórház a Vértes alján Következő állomásunk Csákvár. Eszterházy Móric gróf egykori hatalmas kastélya ápolt, harmincnyolc holdas, kőkerítéssel védett parkban áll. A Vértes-hegység lábánál levő kastély ma a tüdőbetegek, a csont- és tuberkulótikus nőgyógyászati betegek kórháza. Kétszázhatvan ápoltja van. A zárt parkhoz 97 hold bekerítetlen parkrész csatlakozik, azon túl a Vértes és Bakony erdősége... Jó levegőjük van itt a betegeknek! Dr. Bogdándy Emil igazgatófőorvos büszkén kalauzol a modern, központi fűtéses kórházban. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy míg az épület belseje tökéletesen újjáépült, külsője romos. Ezen sürgősen segíteni kellene! A kastély, melyet Moreau francia építész tervezett, értékes műemlék. 1781-től épült, 1823-ban a híres-neves Hild József tervei szerint átalakították. Gyönyörű korinthosi oszlopai még épek. Ezt a műemlékünket eredeti szépségében megmenthetjük, csak nem szabad soká halogatni a renoválást. Egy idős pap és egy fiatalabb férfi beszélgettek a bodajki utcán. Vajk Gyula prépost-plébános és Rózsa György VB-titkár. A pap megmutatta a mintegy két és fél évszázados nagyon szép barokk templomot, s elmondotta, hogy valaha ismert fürdőhely volt Bodajk. A VB-titkár pedig fényképalbumot helyezett elénk a tanácsházán. Az albumban fényképek volta Bodajk közelmúltjáról. * Kp kastélyból kőbánya A tanácsháza mögött a szabad, szénsavas, magnéziumos vizű tó partján romokban áll a fürdőépület. A Műemlékek Országos Központja szerint helyre kellene állítani. Az egykori gróf Lamberg-kastély a háború után még sértetlenkép volt, a szovjet csapatok hadikórháznak használták. A fényképekről szép, ion oszlopos, klasszicizáló stílusban épült emeletes kastély tekint ránk. És most? Nincs ablaka, nincs teteje, nem maradt egy gerenda sem, nincs padlója. A karfa nélküli kőlépcsőkre rárakódott vastag homokrétegből gaz nő ki. A községbeliek még a falakat is kikezdték. Ha valaki egy majolika csempéhez akart jutni, neki esett a feszítővassal és huszat összetört, míg egy ép darabot szerzett. A kastély előtti domboldalt elfaragták, mert oda sportpályát építettek. Háttere a szomorú rom, mely vádolja a rombolókat, de vádolja a hatósági és megyei vezetőket is, akik idáig engedték fejlődni a pusztítást. A többit is meg kell menteni A VB-titkár jegyzőkönyvet mutatott arról, hogy most, augusztus 17-én a bodajki Hazafias Népfront határozatot hozott a kastélyról. Kérik, tegyék lehetővé a helyreállítást A község lakói szeretnék tehát, ha a kastélyból kultúrotthon lenne. Ezt láttuk három helyen. De van ilyen sok még. Ahol még lehet, sürgősen hozzák rendbe a gazdátlan kastélyokat! Mert ez olcsóbb, mint: új üdülőket, kultúrotthonokat, új napköziket és új iskolákat építeni, s így nemcsak műemlékeket menthetünk meg, de a mai életet szolgáló értékekkel is gazdagítjuk az országot. Pakots György RÁDIÓMŰSOR * WVW^W\WVWWWWWWWWWW Kedd, szeptember 3. KOSSUTH: 18.10: Fred Frehberq éneiket, — 18.50: Gyári sziréna. — 19.10: Közvetítés a Nemzeti Színházból: Vérnász. Írta Federico Garcia Lorca. — (A közvetítés szünetében 19.54: Mese — 20.00; Esti Krónika.) — 22.00: Hírek. — 22.20: Tánczene. — 23.08: Közvetítés a Győri és Pécsi Zenei Hetekről. — (Közben: 24.00: Hírek.) PETŐFI: 18.00: Fúvószene. — 18.30: Kamarazene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Nyelvtanfolyam. — 19.15: Népi együttes. — 19.45: Közgazdaság. — 20.00: Horváth Jenő zongorázik. — 20.20: Történelmi képek. — 20.40: A Vakok „Homérosz” kórusa énekel. — 21.00: Hírek. — 21.05: Tánczene. — 22.00: Bolgár zenei hét. — 22.38: Tárogató, cimbalom. Szerda, szeptember 4. KOSSUTH: 4.30 — 7.59: Zene. — 8.10: Operarészletek. — 9.00: Rádió szabadegyeteme. — 9.30: Népek dalai. — 10.00: Hírek. — 10.10: Gyermekrádió. — 10.30: Kamarazene. — 11.00: Zenei műsor. — 11.30: Forradalmi dalok. — 12.00: Hírek. — 12.10: Tánczene. — 13.00: Lányok-asszonyok. — 13.10: Operetthangverseny. — 14.00: Rácz Béla szerzeményeiből. — 14.45: Gyermekrádió. — 15.05: Ifjúsági műsor. — 15.30: Levelezés. — 15.45: Kurth Eichler együttese játszik. — 16.00: Hírek. — 16.10: Szív küldi. — 17.00: Felolvasás. — 17.15: Előadás. PETŐFI: 6.00 — 8.00: Zene. — 14.00: Hírek. — 14.20: Ifjúsági műsor. — 14.40: Zenekari hangverseny. — 15.45: Vidéki stúdiók. — 16.00: Könnyű dalok — 16.30: Operakórusok. — 16.50: Heine verseiből. — 17.05: Ajándékműsor. Karel Vladh tánczenekarának szeptember 1-i elmaradt előadására váltott jegyek szeptember 7-én, szombaton este. 10 órakor érvényesek. A szeptember 7-én 8 órára hirdetett előadás 7 órakor kezdődik. A többi napon változatlanul 8 órakor lesznek előadások, az időjárástól függően a Károlyi-kertben, vagy az Erkel Színházban. Szikra Lapnyomda Fv.: Kulcsár Mihály. Főszerkesztő: Baló László Szerkesztőség: Budapest, VIII. Rökk Szilárd utca 6. Telefon: 130—460. : Kiadja a Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat Budapest, V., Vörösmarty tér 4. Telefon: 186—970