Esti Hirlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
Elkészült a főváros jövő évi költségvetése Elkészült a főváros jövő évi költségvetése. Néhány héttel ezelőtt letárgyalta és elfogadta a fővárosi tanács a jövő évi tervjavaslatot, amely nagy összegű beruházásokat irányzott elő, most pedig a főváros közigazgatási intézményeinek működési és fenntartási kiadásait magába foglaló jövő évi költségvetés kerül december 13-án a tanácsülés elé. Eddig a költségvetés tételeit a tanács tulajdonképpen csak utólag vitatta meg, miután a büdzsét az országgyűlés letárgyalta. A kormány a főváros tanácsának gazdasági önállóságát azzal is növelte, hogy a jövő évtől kezdve állami hozzájárulás helyett az adókból az állam bizonyos részt átengedett a fővárosnak. Ez a rendszer érdekeltté teszi a fővárost. Ha növekszik a bevétel, a főváros részesedése is emelkedik, és ez a többlet a fővárosnál marad, amely azt községfejlesztésre tudja majd fordítani. Az új költségvetés lehetőséget nyújt az évközi rendkívüli előléptetésekre. A hatáskör bővítése az is, hogy a költségvetés arányainak kialakítása teljesen a tanácstól függ. A múltban az ágazatok és fejezetek költségelőirányzatát pontosan meghatározták, ezentúl év közben is lehet az ágazatokon és fejezeteken belül átcsoportosítást végrehajtani. Ez különösen azért jelentős, mert minden kiadást előre nem lehetett megtervezni, most pedig lehetőség nyílik a változtatásokra. A költségelőirányzat tulajdonképpen tervezet és a tanácsnak módja lesz a vita során előterjesztett javaslatok alapján módosítani is az előirányzaton. Ez a rendszer megnöveli a tanácstagok felelősségét is. A tanácsülés döntése után az új költségvetés az Országgyűlés elé kerül jóváhagyásra. A főváros jövő évi költségelőirányzatának számadatait Szili Géza, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese ma délben ismertette a sajtó képviselői előtt Lapunk zártakor a tájékoztató ülés tart. Megkezdődött a rendszeres iskolai oktatás a Gyermekvárosban. A nyolcadik osztályosok jól felszerelt laboratóriumban tanulják a kémiát. (MTI Fotó: Fehérváry felv.) Három év alatt 3500 tanterem Kísérletek előregyártott elemekkel Kevés a tanterem. Budapesten a tantermek 62 százalékában tanítanak „két műszakban”, de Csepelen és Pesterzsébeten csaknem minden tanteremben tanulnak délelőtt is, délután is, harmincban pedig, sajnos, három műszak folyik. Nem jobb a helyzet a vidéki városokban és az ipari központokban sem, s csak valamivel enyhébb a falun. Az országos átlag 47 százalék. ... Mi várható a következő években, mennyi iskola épül? — kérdezzük a Művelődésügyi Minisztérium tervgazdálkodási főosztályától, és az Építésügyi Minisztériumtól. A hároméves terv idején nem kevesebb, mint 3500 tantermet szándékoznak építeni, — mondották — de mert ezalatt az általános iskolákban a gyermekek száma 120 ezerrel növekszik, ezzel a nagy erőfeszítést igénylő építőmunkával sem tudunk majd lényeges javulást elérni. Háromezerötszáz tanterem nem csekély gond! A felszabadulás óta évente 250-300 tanterem épült az országban, most pedig egy,egy esztendőben 1000-1100-at kell majd tető áld hozni. A három év alatt 2500 tantermet a tanácsok irányításával építenek állami beruházásból (mintegy 750 millió forintba kerül!), 500 a nagy lakótelepekre kerülne (erről még bizonyos pénzügyi viták folynak), 500 pedig társadalmi úton létesülne. Ha egyik-másik részletkérdésben vannak is még viták, a lényeg az, mondják a Művelődésügyi Minisztériumban, hogy a kormány, ,valamint a Tervhivatal, az érdekelt minisztériumok és a tanácsok minden erővel segítenek, természetesen az ország teherbíró képességének határáig. A pénz tehát a hároméves tervre előreláthatólag rendelkezésre áll majd, de az iskolaépítés nemcsak forint kérdése! Mindenkinek, akinek ehhez valami köze van, éreznie kell, milyen fontos a cél. A lakosság egy nyolcada tanul és tölti élete egy részét az általános iskolákban. A hivataloknak és a társadalomnak össze kell fogniok, hogy 1960-ban változatlanul csak a tantermek 47 százalékában legyen „kétműszakos” tanítás és szűnjék meg a három műszak. Egészséges iskolákra van szükség,bár jegyezzük meg, hogy a Horthyidőkben az elemi iskolák többségében 60—70 gyerek zsúfolódott egy osztályba, míg ma az átlag 32. Sok nehézség vár az építőkre, tehát az előrelátható bajokat eleve helyes kiküszöbölni. Már jövőre 800 tanterem építését kell befejezni, és ez — Kilián Józsefnek, az építésügyi miniszter első helyettesének véleménye szerint — csak úgy lehetséges, ha már 1958-ra is elegendő hitel áll rendelkezésre. Ha az építkezések tervszertlenül áthúzódnak egyik évről a másikra, akkor rendkívül nehézzé válik a terv teljesítése. Az iskolaépítési programot ütemesen kell teljesíteni! Az Építésügyi Minisztérium egyébként különleges gonddal foglalkozik az iskolákkal.utasította vállalatait, hogy a tantermeket minden esztendőben feltétlenül szeptember elseje előtt adják át használatra. Az iskolaépítés programjához szükséges, hogy a hozzáértők törjék fejüket új és hasznos megoldásokon. Az említett két minisztérium például közös kísérletbe fogott, előregyártott elemekből egy-kéttantermes iskolákat akarnak építtetni. Ha a kísérlet beválik, jövőre esetleg már száz tanterem is elkészülhet ilyen formán. Eddig a legtöbb kis falusi iskola másfél-két esztendeig épült, előregyártott elemekkel viszont hat hét alatt tető alá lehetne hozni. A Szovjetunióban négyemeletes iskolákat is építenek panelekből, a fejlődéshez tehát ez az ötlet tág lehetőségeket nyújt. Az eddiginél jobban szándékszik támaszkodni a Művelődésügyi Minisztérium a társadalom erőire. Pénzzel is támogatni fogja a tanácsok és a lakosság kezdeményezéseit; a pártszervezeteket, a KISZ-t, a Hazafias Népfrontot, a nőcsoportokat pedig kéri, segítsék minden erővel az iskolaépítést, a maguk módján ellenőrizzék és kezdeményezzenek, mert csak az ő támogatásukkal lehet teljesen valóra váltani az elgondolásokat. Tatár Imre Nemzetközi bélyegkiállítás két 1961-ben Budapesten A magyar füatelisták 1955 óta vesznek részt rendszeresen nemzetközi bélyegkiállításokon. Ez idő alatt sikerült elismerést szerezni a magyar bélyegeknek és a magyar bélyeggyűjtésnek. A FIP, a nemzetközi bélyeggyűjtő szövetség legutóbbi kongresszusán úgy határoztak, hogy 1961-ben Budapesten tartják a nemzetközi bélyegkiállítást, s a szövetség évi kongresszusát. Egy hét alatt ötvenezer hold őszi mélyszántás Szabolcsban Szabolcs-Szatmár megye traktorosai kihasználták a kedvező időjárást, s a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok földjein az elmúlt héten mintegy háromszáz traktorral szántottak. A Tiszavasvári Gépállomás tratkorosai mintegy háromezer holddal toldották meg eddigi teljesítményüket. A gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztok az elmúlt héten ötvenezer hold földet szántottak meg, többet, mint az elmúlt négy hét alatt. (MTI) cAliaLixacAera Gyula, az őshorgász barátom táviratozott Erzsébetről, hogy szombaton este szívesen lát vacsorára. Na végre, gondoltam, mégis csak sikerült neki olyan halat fogni, mely reprezentálja őt magát is, és vendéglátó asztalát is. Tenyérnyi nagyságú rántott harcsaszeletek, süllők pirosropogósra sütve ingerelnek, majd sötét rozsdapiros halászlé párolog tűzálló jénai tálban az asztalon. Gyula beváltotta ígéretét... Még délután kirobogtam. Gyula barátom erzsébeti kis kertes háza kapuját, mely majdnem a Holt Dunaág partján van, saját maga nyitotta. Olyan ünnepélyes volt, mint római patríciusok, akik palotájuk vesztibülje magas lépcsőfokán állva fogadták a selyemlógás vendégeket. — Kimondhatatlanul örülök — kezdte —, hogy korán kijöttél ... Itt a Dunaág mellett olyan édes ez ősz, hogy verset írnék, ha tudnék ... Kijösz velem sétálni kicsit a Duna-partra? Hogy kimegyek? Persze, hogy kimegyek. A vacsoraidő még úgyis messze van, és hát természetes, hogy kimegyek, ha a vendéglátó gazda úgy akarja. Nem mondhatom neki, hogy menj te csak egyedül, én itt bent megvárlak. Bemegyek a konyhába, udvarolok a feleségednek, míg a halat pucolja, még talán segítek is neki. Igaz is, hol van Mariska? Mégis csak, hogy mondjam, bocsánat, illene elébb üdvözölni, mielőtt kimennénk a Duna-partra. De hát Gyula már karon is fogott, húzott a Duna felé, és beszélt. — Apropó — szóltam közbe. — Ha már kimegyünk a Dunára, nem hozol horgászbotot? ... — Nem hozok, mert én tegnap befejeztem a szezont. Nem „kapnak” a halak ... Én pedig nem szeretek villantóval csukára menni... — Na, és tegnap, vagy ma ... mire mentél? — kérdeztem sunyin. — Én mindig harcsára vagy süllőre szoktam menni... Sokszor pontyot fogtam, de dühömben visszadobtam, csak úgy hasította a vizet... — Pedig remek a ponty is... — Na ja! — mondta Gyula, és elnézett Haraszti felé. — A ponty is remek. Egyszer... Haraszti alatt éjjelre is kintmaradtam a lyukban. Tudod, csodálatos éjszaka volt, július, párolgott a Duna, a későn kelő hold pontosan a Duna közepén bújt fel óvatosan, mint valami nagykalapú, sápadtképű király. Fényétől sárga lett a víz, az égről lemosta a csillagokat. Tündökletes szép előadás volt. Érzékletes, színes, Gyula szeme beletüzelt a Holt Dunaágra rábarnálló alkonyaiba. Én magam reszketve figyeltem, mintha ott a parton álltam volna azon a júliusi hajnalon, midőn Gyula iszonyú küzdelmet vívott egy huszonöt kilós pontytyal... Igaz volt, nem volt igaz? Vagy csak a halászás önmaguk alkotta költészetében élnek ezek az emberek?... Hiszen Mariska mondta a nyár végén, hogy Gyula az idén még alig fogott valamirevaló halat. — Az pedig Balatonakarattya alatt volt, tudod ... Kenese felől kicsi káborgó szellők érkeztek, felborzolták a víz tükrét. De tudod, olyanok csak, mint halovány kis sóhajok, melyeket ártatlan lányok sóhajtanak el a kenesei gesztenyék alatt a csillagok felé. Én fogtam a horgászbotot és holdsütésben ... Felugrottam. Extázisba lendült Gyula barátom azonnal abbahagyta a balatoni regét. — Menjünk! — szóltam fanyarul. — Mariska is bizonyára türelmetlen már... — A feleségem? ... Nincs is itthon... Szalma vagyok... — És a halvacsora? — fehéredtem el. — Az meglesz, de nem nálam ... Átmegyünk Károlyékhoz. Ő lesz a vendéglátó... Ismered?... Nagy horgász, remek ember ... Azt mondta, hogy tegnap egy hatkilós harcsát fogott... * Iszonyúan jól is laktam Károlyéknál, miközben ők csodálatos meséket mondtak el egymásnak dunai tájakról, a Kőrösök vidékéről, a Tisza-táji napfelkeltékről, naplementékről, nagy és kis halakról, darnilokról, kis és nagy orsókról — jóllaktam finom rucasülttel és tepertős, túrós csuszával... Csurka Péter Drága len helyett olcsó kender Eredményesen kísérleteznek a len- és kenderiparban a külföldről vásárolt len pótlásával. A lent több textilnél jól lehet helyettesíteni a kenderrel. Először csak a lenszövőgyárak próbálkoztak felhasználásával az utóbbi időben azonban foglalkozni kezdett szövésével a gyapjúipar is. A Kőszegi Ágyterítőgyár a kender díszítőfonalakból bútorhuzatokat, a Tatai Szőnyeggyár pedig szőnyegeket mintázott. A hazai alapanyag felhasználásával készült lakástextília megnyerte a szakemberek tetszését, s gyártását folytatják. A Kőszegi Ágyterítőgyár máris öt tonna kender díszítőfonalat rendelt. Ellenőrizték a főzelék és gyümölcs téli tárolását Az Állami Kereskedelmi Felügyelet mind Budapesten, mind vidéken 350 tárolóhelyet vizsgált meg abból a szempontból, megfelelnek-e az egészségügyi és a tisztasági követelményeknek azok a pincék, padlások és a szabad tárolóhelyek, ahol a lakosság téli gyümölcs- és főzelékszükségletét raktározzák. Az ellenőrzés általában kedvező tapasztalatokat eredményezett. Néhány kivételtől eltekintve, mindenütt gondosan előkészítették, fertőtlenítették a helyiségeket. Vannak azonban pincék, amelyeknek nem tökéletes a szellőztetése, találtak olyan pincét is, amely túlságosan nedves és romlással veszélyezteti az ott tárolt élelmiszert, különösen vidéken. Az előző évekhez viszonyítva nagy javulást tapasztaltak a budapesti KÖZÉRT tárolóhelyiségeinél. Mindenütt elvégezték a szükséges javításokat. Egyes helyeken azt tapasztalták az ellenőrök, hogy az áru, különösen a burgonya válogatására nem fektettek nagy súlyt. Ezt azzal magyarázták, hogy nincs elegendő munkaerő a válogatáshoz. Több raktárban minden válogatás nélkül tárolják a hagymát, a burgonyát. g *■ Teljesen megszűnt az ázsiai influenzajárvány Mit mond a statisztika — Nyilatkozik a Járványügyi Állomás A Statisztikai Hivatal öszszeállította az ázsiai influenza lefolyásáról szóló adatokat. A számok szerint ez a világjárvány, amely április végén indult el Singapurból, most már kidühöngte magát és Magyarországon is befejezettnek lehet tekinteni. A betegséget április utolsó napjaiban észlelték először Singapurban. A hátsó-indiai kikötőből egyszerre több irányban terjedt. Május elején már megjelent Tajvanban és a Fülöp-szigeteken, Manilában. Huszonötödikén megérkezett az indiai Madras városába; ezen az első napon már hatszázan betegedtek meg. 26-án több ezren és négy nap alatt feltűnt India városaiban is. Ugyanekkor megjelent Japánban. Pandémia Ekkor kezdték komolyan venni. A fertőző anyagot külön repülőgépen vitték a nagy európai és amerikai Influenza Kutató Intézetekbe. De a járvány is repülőgépen utazott. A betegség megelőzte a gyógyítókat: mire a kórokozót izolálni sikerült a laboratóriumban, már voltak megbe■•i*gedísék ~?rnyitc!mr '‘"ét' ez Egyesült^-Albamokban is. Jú jnius elején elérte Kambodzsát és Vietnamot, berohanta egész Indo-Kínát, 6-án feltűnt Pakisztánban, 7-én Ausztráliában és 9-én „partra szállt” Kaliforniában. Angliában június 27-én észlelték először. Az európai kontinensre is megérkezett június végén, Hollandiába. Feltűnt Csehszlovákiában, majd Augusztus elején eljutott Nyugat- Németországba, aztán gyors egymásutánban Dániába, Görögországba, Romániába és Olaszországba. Világjárványkvá fejlődött, ahogyan a tóközepén két nap alatt majddósok nevezik, pandémiává. Egyes országokban hetekig, néha hónapokig szórványosan lappangott, csak azután terjedt tömegesen. 700 000 beteg Magyarországon a járvány zöme októberben zajlott le. Negyedikén Budapesten már több ezer ember kapta meg az ázsiai influenzát. 7-én már 25 000, 8-án 30 000 és 10-én már 44 000 betege volt. A hónap közepén két nap alatt majdnem 110 000 megbetegedést jelentettek. 19-én már 32 000, 22-én 26 000, 25-én 16 000 és a hónap utolsó napján már csak 10 000 új betegről adtak jelentést. November 5-re ez a szám 6000-re csökkent és azóta folyamatosan esett. Október folyamán Budapesten több mint 700 000 influenzás megbetegedés fordult elő, a lakosság közel 40 százaléka betegedett meg. Nagy-Budapesten összesen két influenza gyanús beteget szállítottak kórházba. Lehet, hogy a tüzetesebb vizsgálat után ez a két eset sem bizonyul influenzának. Vannak még hurutos meghűlések és náthák a fővárosban, ez azonban nem az ázsiai influenza, mert míg ez utóbbi általában igen magas lázzal, általános elesettséggel és gyengeséggel, nagyon sokszor izomfájdalmakkal kezdődik, addig a meghűlés és nátha az első napokban csak enyhe hőemelkedéssel jár, s a súlyosabb esetekben is csak lassan fokozódik. Különben is a kemény idő beállta véget vet mindenfajta influenzának, ezt sokéves tapasztalat bizonyítja. G. N. Z. Enyhe lefolyás A Maorit 13' nyomó többségében lényegeset enyhébb lefolyású volt, mint az előző influenzajárványok alkalmával: általában 3—6 napig tartott. Az egészségügyi hálózat a rendkívül nehéz körülmények között is kifogástalan munkát végzett. Októberben 4450 influenzás beteget ápoltak kórházban a fővárosban, országosan a táppénzes betegek napi átlagos száma több mint 150 ezer volt, ennek majdnem fele influenzás. Szövődmény szerencsére nagyon kevés volt. November közepén az influenza járványjellege megszűnt Budapesten, sőt vidéken is. Ezt közli a Statisztikai Hivatal. Most csak nátha van Erről beszéltünk a Budapesti Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson dr. Kapos igazgatóval. Az elmúlt nap folyamán — mondja —, egész