Esti Hirlap, 1958. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1958-07-01 / 152. szám

Holnap már 24 fok meleg is lehet — közli a Meteorológiai Intézet Rendkívüli időjárás tombol három nap óta Európában. A különösen rossz idő közép­pontja az Alpok és a Szudéta­­hegység vidéke. Nagy esők hullottak és a folyók sok he­lyen árvízzel fenyegetnek. Melktől nyugatra a Duna el­öntötte az országutakat, s Felső- és Alsó-Ausztriában több mellékfolyója kilépett a medréből. A hivatalos közlés szerint — mert hétfő reggelre már elállt az esőzés — Bécset nem fenyegeti közvetlen ár­vízveszély, viszont igen komoly a helyzet Felső-Ausztriában, kü­lönösen Linz környékén, ahol hatalmas területe­ket öntött el az ár. Az árvíznek egy halálos áldo­zata van. Felső-Ausztriában riadókészültségbe helyezték a katonaságot és a tűzoltóságot, az Inn partvidékén pedig több falut ki­­kellett üríteni. A Duna vasárnap Mauthau­­sennél kiáradt. A Wachau-nak nevezett festői szépségű Duna­­szakasz mentén az üdülőhe­lyek, s több falu ár alá került. A nyaralók közt valóságos pánik tört ki és a vasárnap Passauból Bécsbe igyekvő Stadt Wien­ motoroshajó, melynek fedélzetén négyszáz utas tartózkodott, az áradás miatt kénytelen volt útját Linzben megszakítani. Az esőzéssel együtt Magyarországon is rendkívül erős szél­viharok tomboltak. A Balatonon tegnap egymás­után két vihar dühöngött. A vihar 24 méteres másodper­cenkénti sebességgel szágul­dott, ami óránként 95 kilo­métert jelent. Az elmúlt két nap hőmérsékletének alakulá­sa is rendkívüli volt. Szombaton este hideg szél­vihar tette didergőssé az időt, vasárnapra azonban egy me­leg levegőt szállító szélvihar váltotta fel. Különös az, hogy a meleg szél is északi irány­ból érkezett. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a közép­európai ciklon-rendszer körbe­­forgó áramlása meleg, déli légtömegeket hozott Finnor­szág és Lengyelország felé, s onnét pedig ismét déli irány­ba, a Duna völgyébe. Magyarországon tegnap este és az éjsza­ka folyamán nagyobb esőzések voltak az Al­földön, különösen a Ti­szán túl. Debrecenben 47 liter víz hul­lott négyzetméterenként. Be­rettyóújfalun 34, Karcagon 32, Szarvason 30. Nagy esőt ka­pott a Mátra és a Bükk vidéke is. Miskolcra 67, Egerre 64, Kékestetőre 56, Galyatetőre 55 liter hullott. ★ A Meteorológiai Intézet je­lenti: felhős idő, kevés napsü­téssel, legfeljebb csak a­ dél­utáni órákban kisebb futó zá­porral. Mérsékelt nyugati, északnyugati szél. A nappali hőmérséklet legmagasabb ér­téke holnap 22—24 fok között. Budapesten ma délelőtt a hő­mérséklet 20 fok. Egy magyar vasesztergályos találmányával gépesítik a zománcedénygyártást Plesz János vasesztergályos, a Bonyhádi Zománcedénygyár szakmunkása, ötévi munka után megtalálta a zománc­­edénygyártásnak azt a gépe­sítési rendszerét, amelyet a vi­lágon mindenhol évek óta hiá­ba kutatnak. Az új gép re­formálja a gyártás eddigi tech­nológiáját, '■'r' .AV‘ " " ' " ' tökéletesen utánozza a zo­máncozáshoz szükséges emberi mozdulatokat. Plesz Jánost munkájában a gyár műszaki dolgozói is segí­tették. Az igazgatóság megen­gedte a feltalálónak, hogy a végleges modell elkészítéséhez használhatja az üzem szer­számgépeit és anyagot is adtak hozzá. A vasesztergályos min­den rajz nélkül, saját elképze­lései alapján száz alkatrészt készített. A gépet néhány nap­pal ezelőtt ünnepélyesen pró­bálták ki, és megtekintették Kolos Richárd, a kohó- és gép­ipari miniszter helyettese, Ba­­bay József, a tömegcikkipari igazgatóság­ vezetője is. A be­mutató után a találmányt a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium elfogadta kivitelezésre. A KGM tömegcikkipari igazgató­ságának műszaki osztályán Plesz János készülékéről a kö­vetkezőket mondották: — A további munka most a bonyhádi gyár mérnökeire vár, a­kik a téltalaki, elmondása után elkészít­ik a szakra­jzokó, s azután pontos méretek alán­ján az új modellt, majd kérjük a szabadalmazást. Az átdolgo­zott és szabványosított konst­rukciók alapján a KGM négy gépet készíttet, ezeket a kü­lönböző zománcgyárakhoz kül­dik a folyamatos gyártási le­hetőség kipróbálására. A be­mutató tapasztalatai szerint a még nem tökéletes gép is 100 százalékkal felülmúlja az ed­dig elért emberi teljesítményt. R. I. tTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT^ I BÉRELJEN | \ MOSÓGÉPET \ . . s I BÉRELJEN | \ VARRÓGÉPET | I BÉRELJEN| | PORSZÍVÓT \ \ PADLÓKEFÉLŐT | | • 1 ► ¡ \ A BELKERESKEDELMI 5 I KÖLCSÖNZŐ V. ► ◄ BOLTJAIBAN HÁZHOZ | \ SZÁLLÍTJUK | iaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^ A politika vasárnapja Vasárnap, a bakonyi hetek utolsó napján a zirci munkás­paraszt találkozón a művelődé­si ház nagytermében Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke mondott beszédet. Fejér megye fiataljainak sztálinvárosi ifjúsági találko­zóján részt vett Szajfudin Kicsin, az Indiai Országos Bé­ketanács elnöke, a Béke-Világ­­tanács alelnöke is A hevesi ifjúsági találkozón Borbély Sándor, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának titkára szólt a fiatalok szerepé­ről a békemozgalomban, a kül- és a belpolitika aktuális eseményeiről. Hazaérkezett Szófiából a magyar párt- és kormányküldöttség Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisz­­tertanácsa meghívására baráti látogatást tett Bulgáriában. A párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkára, államminiszter vezette. A de­legáció fogadtatására a Ferihe­gyi­ repülőtéren megjelent­en Münnich Ferenc, a Miniszter­­tanács elnöke, Bisaku Béla, Fe­hér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Ko­mócsin Zoltán és Nemes Dezső) a Politikai Bizottság póttagjait Jelen volt az MSZMP Közpon­ti Bizottságának, a kormány­nak több tagja és a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Dr Münnich Ferenc köszöntő sza­vaira Kádár János válaszolt. Képünkön: Kiss Károly, Kállai Gyula, Kádár János, dr. Mün­nich Ferenc és Rónai Sándor* Hazaérkezett Szófiából a ma­­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának küldöttsége, amely a Bolgár Kommunista Kistejiktszem tik­étirriiPoér hald­ töldet, h­ifi/ Csepel terjeszkedhessen Nyolcvanezer lakója lesz három év múlva a kerületnek — 2317 lakásos modern lakótelep _ Kétkilométeres zöldövezet a Vasmű körül — Áruház és iskolák Néhány év múlva új arcot sz­elt Csepel, a nagy munkáske-­­ rület. A tanács nagy gonddal a készítette el a kerület több­­ éves fejlesztési tervét, amelyet­­ a községfejlesztési alapból és a költségvetésből, valamint a vállalatok és főhatóságok be­ruházásaiból finanszíroznak. Most körülbelül 65 000 lakója van Csepelnek, s a kerület ve­­­­zetői arra számítanak — a tér- j é­vet is ennek megfelelően állí­ v­­ották össze —, hogy három év múlva mintegy 80 000 lesz a lélekszám. Csepel növekedésével, sajnos mindenképpen együttjár a ke­rületet körülvevő mezőgazda-­­ sági terület, szűkítése. A tér-­­ vek szerint a közeli jövőben ismét kisajátítanak 52 000 hoki­­­s földet,­ hogy akadály­­ nélkül is terjeszkedhessen a kerület.­­ Újabb nagy lakótelep építé­sébe nem kezdenek, viszont minden erő­vel szorgalmazzák a már megkezdett csillagtelepi 2317 lakásos modern lakóte­lep építését. Eddig 337 lakást adtak át az itt épülő három­­emeletes házakban, s most fog­tak hozzá a korszerű, 24 tantermes iskola alapozásához. Nemsokára megépül a bölcső­de, a könyvtár, és más, a kul­turális élethez feltétlenül szük­séges közintézmény is. A csil­lagtelepi új, formájában és alakjában az ipari centrum követelményeinek mindenben megfelelő modern városrész építkezé­se előreláthatóan 1962-ben fejeződik be. Új külsőt kap majd a Cse­pel Vas- és Fémművek gyárte­lepeinek a kerület lakóházai felé néző része. A távlati ter­vek szerint lebontják a jelenlegi Rá­kóczi Ferenc utca jobbol­dalát, mert egy körülbelül két kilométer hosszú, át­lag 150 méter széles zöld­övezetet akarnak helyébe telepíteni. A munkálatok hatalmas össze­get emésztenek­­majd fel, de mindenképpen szükség van a zöldövezetre, hogy a vasműből kiáradó szennyezett levegőt a zöld fák, ligetek, bokrok meg­szűrve engedjék tovább, a la­kótelep felé. A Rákóczi Ferenc utcának ezen a szakaszán többnyire régi vályogépületek állnak, előbb-utóbb úgyis le kellene őket bontani, nem ér­demes költeni a tatarozásra sem. A gyár és a Rákóczi Ferenc utca közé eső terület jövőjéről a tárgyalások még mindig tar­tanak. A tervezési munkálatok előrehaladásával ugyanis újabb elgondolások születnek. Az egyik ilyen elképzelés: a gyors­vasút pályáját valamivel köze­lebb helyezik a gyárhoz hogy­­ a pálya két oldalán füves, par­kos, fás ligetet alakíthassanak ki. Ma még a Rákóczi Ferenc utca a nagy munkáskerület „korzója”, főutcája. A tervek szerint a jövőben ezt a szere­pet a Kossuth Lajos utca ven­né át, amely most­ az átmenő­forgalmat bonyolítja le. Ez az új főútvonal közvetlen folyta­tása a kikötőből vezető műútnak, s minden szempont­ból im­pozánsabb központja le­hetne a kerületnek, mint a mostani Rákóczi Ferenc utca. Az új főutcára, háromeme­letes sorházak építését ter­vezik. Ma még megoldatlan Csepel közellátása. 1959-ben hozzákezdenek Csepelen egy hatalmas ál­lami áruház építéséhez. Az áruház, amely a salgótar­jáni állami áruház mintájára épül, mintegy tízmillió forint­ba kerül majd, s előrelátha­tóan 1960-ban már el is kezdik benne az árusítást. Az áruház régi kívánsága Csepelnek, hosszú huzavonák voltak a lé­tesítése körül, most azonban úgy látszik, elhárult minden akadály, mert mind a fővárosi tanács, mind pedig a Belke­reskedelmi Minisztérium nagy megértést és igyekezetet tanú­sít az ügyben. Ebben az évben egyébként 1,8 millió forintot költenek Csepel községfejlesztésére. A községfejlesztési alap zöme, mintegy 900 000 forint építési és közlekedési kiadásokat szol­gál. Ebből a pénzből öt újabb utcába vezetnek vízvezetéket, 26 utcában rendezik a közvi­lágítást, s mintegy 250 000 fo­rintot költenek csatornázásra. Huszonkét poros utca olajozá­sa már elkészült, s most a Ta­nácsház utca új aszfaltburko­latának építéséhez fognak hozzá. Új aszfalt gyalogjárót építenek — a régi folytatása­ként — a Kalamár József úton is. Oktatási célokra 332 000 fo­rintot költenek a községfej­lesztési alapból. Ez évben kezd­ték meg és valószínűleg még az idén be is fejezik az ív ut­cai gyógypedagógiai iskola épí­tését, amelyre négy és félmil­lió forintot irányoztak elő. Tizenkét tantermes modern iskolát kap ezzel a kerület. Csepel másik iskolája Csil­lagtelepen épül, nyolc tan­terem lesz benne, s még ez évben befejezik. Csepel egészségügyi három­éves terve még nem végleges. A tanács egy 400 ágyas kor­szerű kórház építését szorgal­mazza, az építkezés végleges helyét azonban még nem jelöl­ték ki, mert többféle elgondo­lás is született A községfej­­lesztési alapból egyébként az idén csaknem 300 000 forintot költenek Csepel egészségügyi viszonyainak javítására. Szathmári Gábor de aziáné­ ­yudán van, a Rózsadomb 11 x1 lankáin és tetején. Sok­a­z: kert, szabad térség, öreg fák,­­ pázsit — és alig egy-két csúz­­i­l is. Egy éve húzódtak erre a tájra a vadgalambok. Merről, honnan jöttek? Lehet, hogy a budai hegylánc valamelyik er­dőjét unták meg, vagy talán csak egy szerelmes pár indult nászútra és itt rakott fészket, mert megtetszett a környék. Persze a fiatal házasok ügy­buzgalma nem lett volna ele­gendő a környék benépesítésé­hez. De a vadmadarak nem ön­zők, bizonyára hírt adtak az új település szépségéről, sok előnyéről, csak így történhe­tett, hogy az idén májusban minden magas vén fa tetején volt egy új gerle családi ház. Reggelenként már a második kerületi tanácsház pázsitos, bokros, fásított környékére is lerándultak. Szépérzéküket bi­zonyítja, hogy az ország leg­szebb tanácsházának ligetsze­­rű parkját megszerették. A ta­nácsháza a domb alján van, innen már csak egy ugrás a kerület belseje. A tavaszi hó­napok után beljebb merész­kedtek. Eleinte csak a Feren­cesek rendházáig, később a mellékutcákig. Ezen a vidéken a kánikulában ajtó, ablak min­denütt tárva-nyitva. A gerlék egyre otthonosabbak lettek. Rászálltak az ablakpárkányok­ra, erkélyekre, óvatosan körül­néztek, hol akad valami kü­lönleges csemege. Egy madár­kedvelő nénike, — környék­­szerte híres beszélő törpepa­pagája van —, egy reggel fi­nom madármenüt szórt falat­nyi erkélyére. Odaszoktak. A szomszédok nézték, tetszett a mulatság — másnap ők is szór­tak magot a maguk ablakpár­kányára. A szíves invitálást elfogadták, sok vendég érke­zett. Egy hét múlva divat lett az utcában a gerlék etetése. A divat azért divat, hogy terjed­jen. Június elején már az egész környék traktálta a kar­csú, kedves, nyaksávos vadga­lambokat. Nekünk is van két kosztosunk: Peti és Teri. Fia­talok, itt nőttek fel a gerle el­­dorádóban. Tegnap reggel Te­ri véres lábbal, megtépett szárnnyal jelent meg az erké­lyen. Két lépésről figyeltem — ezt a közelséget már tűri. Pe­ti nem volt a láthatáron, gon­doltam családi perpatvar volt, szomorú, de fiatal házasoknál — főleg galamboknál — elő­fordul. Tévedtem. Este vész­hír járta be a környéket. Héja támadja a vadgalambokat. Megérezte az új vadászterüle­tet, ide merészkedett. Tanács­koztunk a tanácsháza körüli ligetben, hogy kellene elpusz­títani? A liget focistái is részt vettek a haditanácsban.­ Egyik ötlet rosszabb volt, mint a má­sik. Az egyik srác megunta a tanácskozást, a közelben áll­dogáló rendőrhöz lépett: — Rendőr bácsi, héja pusz­títja a fiatal galambokat. Reg­gel harcot is láttunk... Ha­ megint látjuk, szólnánk ... Le­lőné ? ? — Itt a városban lődözzek? Mondok nektek valamit. Kerít­setek két naposcsibét, hozzá­tok el reggel, a többit bízzátok rám. A srácok nem nyugodtak. Gyors gyűjtés, aztán hajrá a Moszkva térre ... Papendekej skatulyában hozták a két na­poscsibét. Egyik elvállalta éj­szakára, mert a rendőrnek közben lejárt a szolgálati ide­je. Reggel skatulyában vitték a rendőrnek. — No, majd érdeklődjetek ... — ennyi volt mindössze a rendőr mondókája. Három napon át csak azt a választ kapták, hogy türelem rózsát terem. A fiúk csügged­ten tanácskoztak. Az idősebb nemzedék is tanácstalan volt. A negyedik napon, reggel mo­solyogva fogadja őket a rend­őr: — Gyertek na, mutatok va­lamit! Mentek a fiúk izgatottan. A tanácsháza mögé kanya­rodtak a dombra. Az egyik fá­hoz vezeti őket a rendőr. — Kotorjátok el ott alul a fakupacot... Egy perc múlva kezükben volt a már kihűlt héja. A sziú indiánok harci üvöltése kismis­ka — diadalordításukra össze­futott a környék. — Itt a rabló! Megvan a hé­ja! — ordítoztak és agyonma­­szatolták öleléseikkel a rend­őr hófehér kabátját. Az történt, hogy a rendőr, aki a dombtetőn lakik, láda­csapdába csalta a két csibével a vadászó és nyilván nagyon éhes héját. Csak a negyedik napon csapott le a csibékre a légi kalóz. A csibék a jelentés szerint kis sérülésekkel meg­úszták a kalandot. A gerle el­­dorádóban helyreállt a nyuga­lom. ... A fiúk kis híja fellobo­gózták a házakat. Felkai Ferenc Közepes termést ígér a paprika Szegeden május második fe­lében kezdték el a paprikapa­­lánták ültetését. Azok a gazdák jártak jól, akik megfogadták a szakemberek tanácsát és me­legágyban nevelt palántát ültet­tek, amelyeken ma már 3—4 kis paprika is van. A Paprikafeldolgozó Válla­lathoz érkezett jelentések sze­rint a beültetett 6100 hold pap­rika 35 százaléka igen jó ter­mést ígér. Közepes termést mutat szintén 35 százalék. Csak a terület 30 százalékán fejlőd­nek gyengén a palánták. A termelők többnyire elvégezték az első kapálásokat, sőt a ho­mokos területeken már másod­szor is megkapálták a papri­kát.

Next