Esti Hirlap, 1958. augusztus (3. évfolyam, 179-204. szám)
1958-08-01 / 179. szám
97,3 millió [ormiért vilim, sjcffv Csökkent a villamosvasút vesztesége • Több a baleset A Fővárosi Villamosvasútnál megvizsgálták az év második negyedének gazdasági eredményeit. A tervteljesítés 100,8 százalékra sikerült április, május, júniusban, három hónap leforgása alatt a pesti villamosokon 214 millió ember utazott. Megnövekedett tehát a jegyek eladásából származó bevételi terv is 1,2 százalékkal: 97,3 millió forintért közlekedtek a főváros villamosain. Az FVV-nek tekintélyes teherforgalma is van, javarészük éjszaka közlekedik az utcákon. Gyárak, üzemek, például a sör- és bőrgyár, az Újpesti Egyesült Izzó, homok-, kavicsbányák fuvaroztatnak a villamosvasúttal. Az ilyen szállításokból a második negyedévben három és félmillió forint bevétele volt a villamosvasútnak. A kiadásoknál a tervezettel szemben két és félmillió forint túllépés jelentkezett, az anyag és energia 24,1 millióba került, viszont megtakarítást értek el a béreknél. Különböző ésszerűsítések alkalmazásával, mint például a füttyöskalauz-rendszer megszüntetésével kevesebbet, 56,6 millió forintot fizettek ki bérként, az eredeti összeghez képest 95,9 százalékot. Sikerült csökkenteni a többi kiadásokat is úgy, hogy selejtezték a fölösleges állóeszközöket és más takarékossági intézkedések is jól beváltak. Ismeretes, hogy a villamosvasút veszteséggel dolgozik, a szociális rendszer szelleméhez híven ez a közszolgáltatás is — úgy, miként a házbér, villany, gáz stb. —rendkívül olcsó. A bevétellel szemben 21 százalékkal magasabbra kellett ezért tervezni a második negyedév kiadásait, 21,7 millió forint ráfizetéssel számoltak a költségvetésben. Mégis a különböző takarékossági intézkedések révén sikerült a veszteséget a tervezetthez viszonyítva 1,2 millióval csökkenteni úgy, hogy túlteljesítették a bevételi tervet, a kiadásokat sikerrel megszorították. A terv teljesítésében nagy szerepet játszottak a vasút dolgozói. Az ő megfeszített munkájuk is benne van a tervtúlteljesítés 0,7 százalékában. A számadás keresi a még hátralevő további takarékossági tennivalókat. Arra kell törekedni, hogy megszüntessék a létszámhiányt, mert a jelenlegi személyzet túlóráztatása költséges is, meg a munka minőségének rovására, a dolgozók kimerüléséhez vezet. Sajnálatos jelenség a villamosközlekedésben előforduló balesetek számának növekedése. Az év első negyedében 415-en, a második negyedében 458-an szenvedtek sérülést, több esetben halállal végződő balesetet utazás közben. (—be) Társadalmi összefogás eredménye: a pécsi Misinatetőn mégis lesz televíziós adóállomás Egy zimankós téli estén a pécsi MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) vitaestre gyűlt össze. A mérnökök, technikusok egyetlen kérdést igyekeztek megfejteni - hogyan lehetne a pécsi televízióadó-állomást megvalósítani. Javasoltak, tervezgettek. Egy nagy akadály előtt azonban megtorpantak: honnan ..vegyenek pénzt? Mert akkoriban Budapesten úgy döntöttek, hogy Miskolc kapja a 3 kilowattos adót és Pécs az első kis kísérleti adót. — Nem lesz ez így jó! — volt a pécsiek véleménye. — A sorrendet meg kellene fordítani. Kapjuk mi a 3 kilo■wattost a hozzávaló toronynyal együtt. Végül is Pestre utaztak a közlekedés- és postaügyi miniszterhez és a postavezérigazgatóhoz. Itt megígérték nekik: megkapják a 3 kilowattosat toronnyal együtt, de egy fillért sem tudnak adni hozzá. Ingyen vállalták a munka nehezét A küldöttség hazautazása után különböző bizottságok alakultak Pécsen. Az adó épületeinek terveit a pécsi tervezőiroda hajómérnöke, Tillai Ernő és Szőke Gyula vezetésével vállalta. A Misinatetőre vezető sziklás ösvények rengetegében utat is kell vágni. Ezt Kardos Imre, a Pécsi Útügyi Igazgatóság főmérnöke vállalta, 120 mérnöktársával. A szükséges vízvezeték megépítését Radó Aladár bányamérnök húsz bányásszal, lakatossal, szerelővel vállalta. S míg a mérnökök a terveket készítették. Korda Alfréd, a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókjának vezetője, Nagy Lajos, a Pécsi Bőrgyár főkönyvelője, Fodor György, a bőrgyár műszaki osztályvezetője és dr. Kiss László ügyvéd arról tanácskoztak, hogy miképpen lehetne előteremteni a televíziós Tárgysorsjáték a televízióért — Egymillió forint értékű tárgysorsjátékot hirdetünk meg — határoztak. És egy hónappal ezelőtt Pécsett és Baranya községeiben, falvaiban megjelentek a plakátok, amelyeket a nyomdászok társadalmi munkában készítettek el a sorsjegyekkel együtt. Minden darabra akadt vevő, sőt már a húzás is megtörtént. A pénz azonban még mindig kevés volt a televízióhoz. A Baranya megyei, a Pécs városi és a Somogy megyei tanács összesen 750 ezer forintot adott e célra a községfejlesztési alapból. — A somogyiak azért kapcsolódtak be az akciónkba — mondotta Sugár Gusztáv, a pécsi postaigazgatóság műszaki vezetője —, mert ők is szeretnének televíziós készülékeket. És erre meg is van a lehetőség. A tudományos alapokon végzett felmérések szerint nemcsak Baranya, hanem „Somogyország" feléig, sőt Bajáig sugároz majd az adó. Somogyban — főleg Kaposvárott — egyesek kételkedtek ebben. Az Orion azonban már szalagban gyártja a speciális „Mecsek” televíziós készülékeket. Jut belőlük bőven a somogyiaknak is. Már folyik az építkezés Fent a Misinatetőn már dolgozik a Komlói Magasépítő Vállalat 32 kőművese. -r Már túl vagyunk a java munkán. Az alap elkészítése volt a legnehezebb. 300 köbmétert kellett kicsákányoznunk a kemény mészkősziklából — magyarázza Hartlieb Sándor építésvezető. — Igyekeznünk kell, mert augusztus 30-ra ígértük a felét, de ha minden jól megy, már 20-ra kész lesz. Az adótorony közvetlenül a kilátótorony mellett épül, 64 méter magas lesz. Közben kiderült, hogy az adóépület szobáinak parkettázására nem gondolt senki. Csupán tíz négyzetméter parkettára lenne szükség. Elhatározták: beszélnek a Pécsi Parkettagyárral. Nehezebb kérdés azonban a kazán. Azt már Pesten a Vegyiparigép- és Radiátorgyárban készítik. Csakhogy éppen 1960-ra. Remélik, hogy a pécsiek lelkesedése átcsap a megyéken át Kőbányára is, hogy mérnökök és il''munkások összefogásának eredményeként megvalósuljon a pécsiek álma: év végére működik a misinatetői televíziós adóállomás! B. Gy. adó építésének költségét: másfélmilliós Negyedmilliós sikkasztás Királyhegyesen Hódmezővásárhely, júl. 31. (Tudósítónktól) A rendőrség befejezte a vizsgálatot a királyhegyesi földművesszövetkezet sikkasztóinak bűnügyében. Varga János, volt felvásárló, Tóth József, volt szövetkezeti ügyvezető és 11 társa rendszeresen dézsmálták a szövetkezet vagyonát. Hamis vételi jegyeket állítottak ki, az ismerősöknek nem létező gabona- és terményféleségek eladását igazolták, sikkasztottak, loptak, csaltak, s 263 ezer forintos kárt okoztak. A rendőrség a bűnöző csoport öt vezető tagját, Vargát, Tóthot, valamint Köteles Mihály főkönyvelőt, Farkas Mátyást és Herzsán Györgyöt letartóztatta. A sikkasztókat rövidesen bíróság vonja felelősségre. A tárgyaláson 109 tanút hallgatnak majd ki. Országos műszaki probléma, hogy a távvezetékek acélalumíniumsodronyból, vagy pedig nemesített alumíniumötvözetből készüljenek. A kérdés eldöntésére a budapesti műszaki egyetem mechanikai-technológiai intézetében kísérletekbe kezdtek. (MTI Fotó: Lonyai ferv.) Pénteken Budapesten sorsolják a lottót A tárgynyeremény-sorsoláson a 30. hét szelvényei vesznek részt Az első augusztusi lottósorsolás ismét kettős lesz. A 31. játékhét nyerőszámainak húzását és a júliusi tárgynyeremény-sorsolást augusztus 1-én, pénteken, Budapesten, a XIII. kerületi József Attila Művelődési Otthonban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A tárgynyeremény-sorsoláson a 30. játékhét szelvényei vesznek részt. A Vörös Csillag Traktorgyár igazgatója kínai útjáról Most tért haza egyhónapos kínai útjáról Csathó László, a Vörös Csillag Traktorgyár igazgatója. — Azért mentünk — mondotta lapunk munkatársának —, hogy az oda szállítandó gépekről, traktorainkról tárgyaljunk. Közben tanulmányoztuk a Loyangban épülő traktorgyárat, megvitattunk műszaki problémákat és kínai kollégáink kérésére baráti bírálattal beszéltük meg, amit az üzemekben tapasztaltunk. Legtöbbször apró, azonnal kijavítható hiányosságokat tehettünk szóvá hibaként, a bírálat legnagyobb része elismerés volt. Az egész népet az építés lázában találtuk, a kínai dolgozók igen öntudatosan viselkednek, látszik rajtuk, hogy tudják, mit akarnak. Akár műszaki tudnivalók elsajátításáról, akár egy folyó szabályozásáról van szó, teketória nélkül hozzáfognak. Hősi korszakot élnek. — A mi gyártmányaink közül — folytatta Csathó László igazgató — elsősorban a DT 413-as lánctalpas traktorok érdekelték őket. De kértek teherautókat, dömpereket is, és „mutatványpéldányt” legújabb gumikerekű traktorainkból, a dieselmotoros U 28-asokból. Ennek a huszonnyolc lóerős, karcsú traktornak a sorozatgyártását most kezdtük el. Negyvenféle mezei munkát tud elvégezni az U 28-as, a gereblyézéstől a cséplésig. A rotorokhoz hason,lit. öt sebességre állítható. Még ez évben több száz darabot kap belőle a magyar mezőgazdaság. És reméljük, jövő évben már külföldre is szállíthatunk belőle. Élő baromfi A Baromfi- és Tojásértékesítő Vállalat a hétvégi szükségletek ellátására ma reggeltől szombat délutánig 1900 ketrec élő baromfit és fél vagon vágott baromfit és 450 000 tojást oszt el a közértboltok között. A baromfi és a tojás ára nem változott. A káposztafélék felhozatala emelkedett. Az állami zöldségesboltok a fejeskáposztát 2,80, a kelkáposztát 4,20 forintért árusították. Nem hűl ki a reumások csodatava Mit tapasztaltak a búvárok a hévízi tó medrében — Százezer fürdővendég A betegek „generálozása” — Kinőtte épületeit Hévíz Hévíz, július. (Kiküldött tudósítónktól) Hévízen jártunk egy nyugtalanító hír nyomában: hűl a tó vize, hideg források törtek fel medrében — mondották riadtan egyesek. Mi igaz a hírből? Fontos a válasz, mert az utóbbi években mind gyakrabban alkalmazzák világszerte, nálunk is a természetes gyógymódokat. Népbetegség a reuma. Majd minden huszadik ember szenvedi, s a társadalombiztosítás kiterjesztésével ma már mindenki kezeltetheti betegségét. Ehhez jön még a mozgásszervi betegségek „új”, második nagy csoportja, az életkor meghosszabbodásával mind gyakoribb, panasz...az időskori tagfájások, az úgynevezett kopásos megbetegedések. Hévíz forgalma növekszik: tavaly csak a rendelőintézetét — kórházát, szanatóriumait nem számítva — százezer reumás, ischiászos kereste fel. Ezért fontos a válasz: vajon elveszíti-e Hévíz gyógyerejét? 200 év cáfol Nemrégiben tette közzé tudományos dolgozatát a Balneiológiai Intézet. Hévíz tónak körülbelül kétszáz év óta — a mai napig! — egyforma a hőmérséklete. A tó nem hűlt semennyit sem! Az utolsó hárrom év nyarán azonban — mondotta dr. Szalai Károly főorvos — a sok eső okozta talajvizek a legmélyebb pont felé tódulnak, s így érezhető, ha rövid időre is, hogy a víz hői mérséklete csökkent. Azonban Hévíznek éppen egyik páratlan ritkasága: a hő forrás. Hu-szonnégy óra alatt 86 millió litert ad, így másfél-két nap alatt a tó vize teljesen kicserélődik. Hideg vízforrásról tehát szó sincs! Mindenesetre — mondotta a főorvos, aki maga is vizsgálatokat, méréseket végzett — Hévíz völgyének vízrendezését, a levezető csatorn■nák tisztítását, szélesítését gyorsabb ütemben kellene elvégezni. — Hogy keletkezett mégis ez a szóbeszéd a hidegforrás-betörésekről? — 1953-ban búvárok jártak itt — magyarázza dr. Moll Károly főorvos, a súlyfürdő feltalálója. — Fel akartuk deríteni a tó forrásának pontos helyét, kráterének mélységét, a víz eredetét. A fürdőközönség látta a búvárok munkáját és elterjesztették: búvárok jöttek megkeresni és betömni a hideg forrásokat, mert mit is kotorásznának hetekig a tó fenekén? A búvárok különben értékes megállapításokat tettek, amikor a mélyből telefonon adták fel jelentéseiket a látottakról. A súgólyuk titka — Hévíz forrása olyan, mint egy tűzhányó krátere, egyik fala a déli, meredek, s egy hatalmas sziklahasadék hézagaiból tör elő a gyógyvíz, a víz alatt mintegy 12—26 métert közt. A kráter mélysége 36 méter, de a fenekén nincsen forrás, ezt csak a sziklából kizúduló víz vájja ki. A természet érdekes és bölcs alkotása: a víz fölött két-három méter magasságban egy sziklatető ugrik előre — olyan mint így színpadi fedett súgólyuk —, s ez akadályozza meg, hogy a forrás nem ömlik dél felé, a lefolyó felé, hanem a tetőzet szinte előrelöki a vizet, s ez forgó mozgással, körbegyűrűzve, teljesen átöleli a tó területét. Ezért van az, hogy a part szélén is olyan meleg a tó, mint a közepén, s hogy az állandó felhajtó erő könnyűvé, kellemessé teszi a betegek fürdőzését, s a fájós végtagok mozgatását, természetes tornásztatását. — A tó vizének nagyszerű összetételén kívül — gazdag rádium- és kéntartalmú, ami a sejteket fiatalítja — páratlan ereje abban is van, hogy a víz hőmérséklete a nyári hónapokban egyenlő a test hőmérsékletével. Az orvos ezt úgy mondja: „a szervezetre indifferens hőmérsékletű”, vagyis túlzott melegsége vagy káros hűvössége nélkül — mint más gyógyfürdőknél — itt a beteg nemcsak rövid ideig, hanem akár hosszú ideig is élvezheti a víz gyógyhatását. Egyedüli fürdő, amelyet — természetesen az orvosi előírás pontos betartása szerint — a nem súlyos, magas vérnyomású betegek is használhatnak Négy évvel ezelőtt itt vezették be Hévízen, a világon először az úgynevezett súlyfürdőket. (Húzósúlyokkal együtt fürdik a beteg.) öt év tapasztalatát a reumatológia már feldolgozta. Az ischiászos betegek kórházi ápolási ideje két-három hónapról két-három hétre csökkent. A porcsérvet eddig műtéttel gyógyították, s most — ha a sérv még nem záródott ki —, szinte minden esetben meggyógyítják a súlyfürdők. Pincérek és háziasszonyok A betegek nagy része az úgynevezett „öregkori kopással” keresi fel az orvost. — Ez a betegség — mondotta dr. Moll Károly — főként a pincérek, a háziasszonyok betegsége, akik reggeltől estig tabvon vannak, s mint a legjobb gépezet is, bizony kopnak. Kopik a porc, amely a térdben, csípőizületben van. Recseg, ropog és fáj. Ha teljesen gyógyultan nem is, de panaszaiktól megszabadulva távoznak a kopásos betegek Hévízről — „generálozva”. A gyógymód erre: torna, masszírozás, iszappakolás, tófürdő. Tavaly százezernél több beteg kereste fel a hévízi rendelőintézetet. Idén százezernél többre számítunk, mondotta dr. Pregus Antal, a kórház igazgatója. A tó sokkal több betegnek adhatna enyhülést, de az épületét már kinőtte, s a téli szezont sem használják ki még kellőképpen. Legfontosabb feladat modern, fedett, nagy befogadású téli fürdő építése (a mostani igen kicsi), új kórházépület, lakóházak. Nem távoli álmok ezek már: részben elfogadott tervek, részben pedig Hévíz távlati tervében szerepelnek. Kőbányai György Gyurka és Iván 4 kis üdülőhely, ahol pár 71 napot töltöttünk, erdőshegyes vidéken terül el. Nevezetességei voltak a honfoglaláskori ásatás, a büdös-barlang és a Nikolics gyerekek. Gyurka és Iván névre hallgattak volna, ha velük kapcsolatban hallgatásról beszélni egyáltalán lehetne. Nyolcadik évéhez közeledett Gyurka, hat múlt Iván, tehát a férfikor legaktívabb szakaszában voltak és ezen felül is kimeríthetetlen cselekvési vágygyal áldotta meg őket az isten. Testvéri ragaszkodásuk megható, testvéri együttműködésük kibírhatatlan volt. Egyazon időben tíz különböző helyen dúltak. Egyszerre tűntek föl erkélyen, háztetőn, víztoronyban és a park négy legmagasabb fájának hegyén, de ugyanakkor már az erdő felől is hallatszott a zaja, hogy ott legalább száz Nikolics harcol ezer indiánnal. Szüleik, akiket általában részvét övezett, azzal töltötték a nyaralást, hogy reggeltől estig keresték Gyurkát és Ivánt. Mert noha mindig és mindenütt ott voltak, megtalálni őket sehol nem lehetett. A keresési főszezon az esti órákban kezdődött. Gyurka és Iván ugyanis mindig mindent akartak, lefeküdni azonban soha semmi körülmények között. És ahogyan harcoltak, az kivívta elismerésünket. A szabadságküzdelem legemlékezetesebb epizódja ottlétünk utolsó estjén zajlott le. Gyurka valahogy kézre került és a papa Iván ellen is kiadta az elfogató parancsot. Ablakuk az erdőre nyílt, a mama onnan kémlelte a környéket. És miután századszor hangzott el, hogy Iván, jöjj gyorsan, kapsz valamit, Iván egyszerre csak kidugta fejét egy bokor mögül. — Ivi, Ivi — sikoltott öröm mel a mama—nézd csak, van itt! Gyere hamar! — Nem megyek — ordított vissza Iván — mert le akartok fektetni! Mindig ilyenekkel gyanúsította szüleit. — Dehogy akarunk, te kit bolond — vette elő legcsábosabb hangját a mama — apu a városban járt és hozott neked csokoládét! Iván megingott. — Mutasd — szólt zordonul. Anyu felmutatta. Egy egész tábla volt. — Ha nem jössz, Gyurka megeszi a te részedet is! Iván meghökkent. Ismerte bátyját és képesnek tartotta. — Gyurka ott van? — kérdezte kételkedő hangon. — Itt. — Kapott csokoládét? — Kapott. — És nem kellett neki lefeküdnie? — Dehogy kellett, itt ül az asztalnál és eszi a csokoládét. Ugye, Gyurka? —fordult hátra a mama. Ez hatott. Iván teljes testnagyságban kibújt a bokor mögül és tétova lépést tett az ablak felé. A mama már-már kezdett remélni, amikor bekövetkezett a katasztrófa. Gyurka ugyanis, akit közben apja lefogva tartott az ágyban, valahogy kiszakította magát, odaugrott az ablakhoz, és lobogó ingben és lobogó sörénnyel, mint egy eltiport szabadság vértanúja és utolsói vészkiáltója, tele torokból sö-i vitette: — Ne jöjj, Iván! Becsapnak!! Végső szava elfúlt, mert az, ityai kéz visszarántotta, de már késő volt. Iván megállt, megfordult és a csapdából szabadult vad száguldásával iramodott neki az erdőnek. Kisjó RÓMAI VAKÁCIÓ Amerikai filmvígjáték Főszerepben: Gregory Peck és Audrey Hepburn Kísérőműsor: PONTOZÓ Színes magyar táncfilm Szabadság: Szikra (de.), Alfa, Zuglói Attila (B-fok), Vasas Kertmozi (XI. ker.), Sziget (Margitsziget)