Esti Hírlap, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

A főmérnök kalapot Kutató laboratóriumba vágyik a h­áromszáz,negy­venszeres újító Nem „nyughatatlan” ember. Nem űzik olthatatlan szenve­délyek. Angyalföldi munkás, Somkuti Lajos a neve. Három­száznegyven újítást írtak ne­vével a naplóba. Tíz éve ku­tatja a jobbat, egy évtizede, al­kotó kedve együtt született a néphatalommal. Az áramok vi­lága az övé, a fények és a han­gok sajátos tartománya. Statisztikai átlag szerint ez az egyszerű angyalföldi mun­kásember minden évben harmincnégyszer tökéleteseb­bé formált valamit. Szer­kesztett már zsebrádiót, ak­korát, mint egy cigaretta­­doboz, külföldi adóállomá­sok műsorát is hallgathatja vele, s feltalált olyan berende­zést, amely a legerősebb áram ütésétől védi meg a szerelőt. Nem hős. Zömök, lassú be­szédű, szemüveges férfi. Szabó­inasnak szánták — de őt a tű­nél, szövetnél jobban érdekel­te a varrógép. Maga akaratá­ból tanult villanyszerelő és műszerész mesterséget. Tanult? Nem pontos így: ma. Ötvenegy éves fejjel sincs jobb barátja, mint a könyv. Nincs más szenvedélye. De ez­ csilla­píthatatlan. Nem­ vibrál a lámpa Tíz év alatt messzi horizon­tokig tágult látóköre. Amikor első javaslatát tette, maga munkáján kívánt könnyíteni. A legutóbbival egész városnegye­dek áramszolgáltatását javítja. Legutóbb milliós kiadást há­rított el. Az áramszolgáltatás biztonságára rendkívül érzé­keny készülékek ügyelnek. A transzformátorház előtt elhaj­tó teherautó is kelt akkora ráz­kódást, hogy működni kezd a készülék, s a szobában hol tompul, hol erősödik a villany­­körték fénye. A hiba végső kö­vetkezménye súlyos zavar le­het. Ezt tudta mindenki, Somku­ti ismét megkérdezte önmagá­tól: „Nem lehetne másként?” Azóta kész a háromszáznegy­venedik újítás. A hibát eleve megakadályozó olcsó készülé­ket sorra felszerelik. S ha ott­hon többé nem vibrál a lám­pa, az állandó, tiszta fény az újítót dicséri. Ahogy mint jó tanár elma­gyarázza az újítás lényegét, ér­zem a hangjából: örvendezik. Talán a megtakarított 881 000 forintnak, talán a sikernek. De leginkább annak, hogy nem okoz többé bosszúságot egy hi­bás készülék. Mert­­ megoldotta „más­ként”. A* „Csodakészülék“ Egyszer az Ácsi Cukorgyár főmérnöke kalapot emelt egyik készüléke előtt. Műszer talán még nem futott be ekkora kar­riert. A megtisztelt eszköz a kábel­vizsgáló készülék. Ez volt újí­tó türelmének legnagyobb pró­batétele. Föld alá épített, isme­retlen nyomvonalon vezetett kábelt kutat fel vele. Csipogó hangot, olyasfélét, mint a szputnyik jele volt, „tesz” a ká­belre, s a hallókészülék ponto­san végigvezeti a hozzáértő embert a vonalon. De amíg ezt a hangot megtalálta, másfél évig kellett kísérleteznie. Más hang a kábeleken futó zúgás, zümmögés zajkáoszából nem vált ki. Csak ez. Teljességgel nem bíztak ben­ne. Meg is kérdezték az egy­szerű doboz láttán: ez az a cso­dakészülék? „Nem csoda — így válaszolt az újító —, csak megállapíthatom vele azt, amit most még nem tudunk.” A főmérnök nem hitt neki. Kétszer is másutt ásatott göd­röt a kábelhez. Kétszer is Som­kuti győzött. S ekkor a főmérnök már nem szólt. Hanem, amikor bő­rig ázva bementek pihenni az irodába, ezt mondta: — Kérem. Amikor elindul­tunk, elhatároztam: ha megta­lálja a kábelt és a hibát, ka­lapot emelek a készüléke előtt. Tehát: le a kalappal! Célok és vágyak Boldog? Igen. Teljesülnek vágyai. De élete értelmét nem ez adja meg. Célja: óvni az embert. Újí­tásainak zöme munkástársai biztonságát szolgálja. Volta­képpen erre tette életét. — Nincs más célom, mint küzdeni a villamosáram okozta balesetek ellen — mondja. — A lehető legtöbb, legkorsze­rűbb segédeszközt akarom adni az áramütések leküzdéséhez. Ez a programom. Saját, külön program ez? Az is, de tartalmában egész ren­dünk programja: vigyázni a legértékesebb kincsre, az em­berre. Somkuti kifejezi osztá­lya askaratát. Tán gondja sincs? Újítással nem küszködik, sikertelen kí­sérlete kevés akad. Szeretettel, kedvvel végzi munkáját: újí­tási csoportvezető az Elektro­mos Műveknél. Tisztelet övezi, amerre jár. Mert hívják sok­felé: előadásokat tart, vizsgáz­tat, társadalmi bizottságok tag­ja. Újításaiért — bár csak ez­után fizetnek a „nagyok” — ed­dig harmincezer forint jutal­mat kapott. Mégsem elégedett. Először ön állagától kíván többet, már tervezi, kísérletezi a három­száznegyvenegyedik újítást. De kérne tőlünk is, tőlünk , akiknek sokat adott. Más mun­kára vágyik. Kutatóintézetben szeretne dolgozni, ahol nagy szaktudását még jobban, még sokkalta eredményesebben hasznosíthatná. Ott elméleti szakértők ismereteihez hozzá­tenné mindazt, amit hosszú gyakorlatában összegyűjtött. Megérdemelné: Lantos László A következő hetekben a burgonyaellátás folyamatosabb lesz Budapesten A budapesti burgonya- és Zöldségel­látásról nyilatkozott Nyers Rezső, a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke.­­ A zöldség-gyümölcsellátás minden évben április-május hónapban a legnehezebb, mi­vel az elmúlt évi termésből a készletek kifogyóban vannak, és a termelési év eleje még nem biztosít megfelelő mennyi­­ségű zöldárut a lakosság ellá­tására — jelentette ki a többi között. — Jogos a kívánság a fogyasztók részéről, hogy is­merjék, mi várható a követke­ző hetekben, mi a tényleges helyzet a zöldség- és burgonya­ellátásban.­­ A jelentésekből már meg­állapítható, hogy a fagyos időjárás nem okozott komoly károkat a zöldségtermelésben, bár a korai paradicsom- és a paprikapalánták, valamint a korai burgonya levelei helyen­ként megfagytak. A burgonya azonban újból kihajt, paradi­csom­ és paprikapalánta van elegendő, s így a 10—15 száza­lékos fagykárt rövid idő alatt pótolni lehet. A párnapos hi­deg idő viszont késlelteti az egyes korai növények piacra érését.­­ Budapest burgonyaellátá­sában április közepe óta átme­neti nehézségek voltak. Min­dennap jelentős mennyiségű burgonya került a boltokba és a piacokra, a megnövekedett igényeket nem sikerült mégsem teljes egészében kielégíteni. Április 15 és 25 között naponta 1500 mázsa burgonyát vittek a boltba — napi 300—300 mázsá­val kevesebbet, mint 1958-ban. Huszonötödikétől pedig min­dennap 3000 mázsa burgonya­­került a fogyasztókhoz. Az ál­lami és a szövetkezeti kereske­delem a fővárosban naponta ezer mázsával több burgonyát árusít, mint más években ilyenkor.­­ Hogy mégis ellátási nehéz­ség volt néhány napon keresz­tül, annak több oka volt, így elsősorban, mint minden év­ben ebben az időszakban, ami­kor általában a burgonya veté­si ideje van, a termelők keve­sebb árut visznek a piacra. De közbejött a rendkívüli fagyos időjárás is, ami miatt a terme­lők nyugtalankodtak, és attól tartva, hogy a burgonyaterüle­­tet újból kell venni, tartalékol­ták különben eladásra szánt étkezési burgonyájukat.­­ Az utóbbi napokban a ter­melők felhozatala nőtt, a szö­vetkezeti szervek is több bur­gonyát vásároltak fel, így re­mény van arra, hogy a követ­kező hetekben a burgonyaellá­tás folyamatosabb lesz. Gon­doskodtak arról, hogy az álla­mi és a szövetkezeti kereskede­lem a vásárlókat ki tudja szol­gálni burgonyával. — Az eddigi tájékoztató je­lentések — fejezte be nyilatko­zatát Nyers Rezső — azt mu­tatják, hogy a burgonyavetés országszerte befejezés előtt áll és a burgonya fejlődése az idő­szaknak megfelelően kielégítő. Olasz újkrumpli érkezett Harmincezer kilogramm olasz újburgonya érkezett Bu­dapestre — közölte a Belkeres­kedelmi Minisztérium élelmi­­szeripari főigazgatósága.­­ A fővárosi boltokban kilónként 12 forintos áron kapható. Amíg a magyar újburgonya is meg­jelenik a piacon, további olasz újburgonya-szállítmányok ke­rülnek forgalomba. A KBH is felkészül az ipari vásárra M­unkatársunk látogatást tett a Közönség Bosszan­tó Hivatal kísérleti telepén és örömmel állapította meg, hogy a népszerű intézmény nagy buzgalommal készül az ipari vásárra. Nagy érdeklődésre tarthat számot és rövidesen Európa-szerte keresett cikk lesz a titkos házszámtábla, amely már ma is közkedvelt­ségnek örvend Budapesten. Számos utcasarkon látod a táblát, csak azt nem, hogy mi van rajta. Felső peremét kis porcsatornával látták el; ahogy kiszögezik, önműködően elkö­dösíti és beporozza a betűket, és attól kezdve csak beavatot­tak tudják, miféle utca sarkán vakarja fejét a tag. A talál­mánytól a létraipar fellendülését lehet remélni. Aki valamely utcát, számot keres, kis létrát vesz a vállára, a gyanított ház falához odatámasztja, fürgén felkúszik, a port letörli és vagy szerencséje van, vagy nincs. Statisztikusok kutatómunká­ját fogja elősegíteni a zsebfestő tolltinta, úgyis, mint kultúrfokmérő. A golyóstoll terjedésének mérve bizonyos tekintetben a kultúra terjedésének tükre is. Az új tinta lehetővé teszi, hogy a sta­tisztikus az utcán puszta ráné­zéssel le tudja olvasni, van-e golyóstolla a szemrevételezett­­nek. Festőtolltintával töltik a tollakat, s a kék pöttyek per­cek alatt elterjednek a toll tu­lajdonosán. Előbb csak a zse­bén vannak kiütések, pár pil­lanat után pöttyek jelölik uj­jait, orra tövét, fülét, és millió kék pötty jelenik meg a feje búbján. Irkai irkával foglalkozóknak ősi bánata és gondja a ceruza­­hegyezés. Irodákban és szer­kesztőségekben ma már látni tökéletesen bevált ceruzaporítókat. Kis gépezet: felül bedugják a ceruzát és megy a hegyezés vígan, élvezettel. Valamikor napokig eltartott, amíg bicská­val, alumínium, réz és másfé­le hegyezőkkel el tudtak fa­ragni egy plajbászt. A gép vé­get vetett ennek az ideg­őrlő munkának, beledugod az iránt, és másodpercek­­alatt porrá őrli a leghosszabb ceru­zát. Maszek kezdeményezésre az idén is forgalomba került a háziasszonyok egyik fő piaci öröme, a ruganyos retek. Az áruelosztás a maradék retket akként ütemezi, hogy mindenkinek egyformán jus­son a friss piros retekhez teg­napi, tegnapelőtti és korábbi keletű. A ruganyos retkek szí­ne, formája ugyanolyan, mint a nem ruganyosé, csak amikor kézbe veszed, leelapul és hup­panó hangot ad. Telegumihoz hasonlatos, földhöz csapva magasra ugrik; a pingpongot kedvelők öröme; szivacsos ütő­vel megsodorva védhetetlen lecsapásokat lehet vele bemu­tatni. Japánok elleni tréning­hez nélkülözhetetlen. Kis jó Pénteken Budapesten sorsolják a lottót A húzás 12 órakor kezdődik A hónap első lottóhúzásán ismét kettős sorsolást bonyolít le a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Május 1-én, pén­teken Budapesten, a fővárosi tanács dísztermében sorsolják a lottó 18. heti nyerőszámait és az áprilisi tárgyjutalmakat. A nyereménysorsoláson a 17. já­tékhét szelvényei vesznek részt. A sorsolás — eltérően az ed­digiektől — ezúttal déli 12 órakor kezdődik. Holnap reggel 10-től, holnapután 7-től lesznek nyitva a tejpavilonok Holnap, május elsején, mint megírtuk, a főváros forgalma­sabb pontjain és a sűrűn láto­gatott kirándulóhelyeken meg­nyílik a KÖZÉRT tíz új tej­pavilonja. Ezek május elsején tíz órától délután hatig, május 2-án reggel héttől délután ha­tig tartanak nyitva. A pavilo­nok további nyitvatartási ide­jét a helyi körülményekhez igazodva állapítják majd meg. Még májusban további tizenöt tejpavilont nyitnak meg. Húsztonnás kalapácsdaru dolgozik a Ganz Daru és Kazán­­gyár épülő daruszerelőtéren. Ezzel szállítják és emelik a különféle alkatrészeket. A szerelőtér építkezése rövidesen befejeződik: május végén már itt készülnek az öttonás ki­kötői portáldaruk. (MTI Fotó : Fényes felv.) Recept: PVC-takaró Érdekes megfigyelés: enyhült a reumatikus fájdalom a műanyagtól­­ A Szegedi Kenderfonó főmérnökének és üzemi orvosának felfedezése — Mit mond a reumatológus főorvos a PVC gyógyító hatásáról Szegeden, a Kenderfonóban dr. Tömörkény László főmér­nök, dr. Vitos Gerő üzemi or­vos és húsz dolgozó hatásos házi módszert talált a reuma gyógyítására. A „gyógyító ap­parátus” egy 100x70 centiméte­res, közönséges PVC-lapból áll, s alkalmazása — hír szerint — egyes esetekben felülmúl min­den eddigi orvosi beavatkozást. A módszer felfedezőjével be­szélgetünk. A különös paplan Két hónap óta végezzük a rendszeres megfigyeléseket — mondja dr. Tömörkény László — s meglepő eredményekről számolhatunk be. A műanyag­boltokban kapható vékony PVC-lapot arasznyi széles sáv­ra összehajtogatjuk és éjsza­kára becsavarjuk vele a fáj­dalmas testrészt A PVC-lap az éjszaka folyamán erősen odatapad a testhez, amely a kö­tés alatt alaposan megizzad. Az izzadás igen fontos tényezője lehet a gyógyulásnak, mert a fájdalmat gyakran vizenyő okozza. — Hogyan jött rá a PVC gyógyhatására? — Ha olyan szövetet készí­tünk, amelynek anyaga egyes sávokban felváltva mestersé­ges és természetes szálakat tar­talmaz, akkor a szövetben úgynevezett elektrosztatikus feltöltődés keletkezik, amely­nek gyenge kisülése kedve­ző hatású lehet a reumatikus fájdalomra. Az NDK-ban a vi­lághírű Agfa-gyár Wolfen­­ben levő pek­in, és wolki­lon­­üzemét látogattam meg, ahol az igazgató érdekes tapaszta­latról számolt be. Felesége, aki súlyos reumabántalmakban szenvedett, a gyár termékeiből készített paplant kapott. Né­hány hét után azt vette észre, hogy fájdalmai megszűntek. Kutatni kezdték a váratlan gyógyulás okát, s rájöttek, hogy az új paplan volt a­­ „gyógyszer”. A paplan wolkr­­­lonból készült műanyag bé­lelése az emberi bőrön és a természetes szálú szöveteken súrlódva elektromossággal töl­tődött fel. Ez a bőr alatti szöve­tekben elektromos áramot in­dított meg, amely kedvező ha­tást gyakorol az izomfájdalmak központjait képező idegrostok végződésére és a hajszálerekre. Felfedezés a térdfájdalomból — Amikor a múlt évben­­ megfáztam és megfájdult a­­térdem, arra gondoltam, talán­­egy PVC-lap is alkalmas lehet a fájdalom gyógyítására, hi­szen a PVC alapanyagú fonal töltődik fel legkönnyebben elektromossággal. Vettem is egyet, éjszakára becsavartam vele a térdemet. Egyheti keze­lés után a fájdalom teljesen elmúlt. Szőkébb családi kör­ben is kipróbáltuk, s igen ked­vező eredményt értünk el. Egy kolléganőm, akinek ismé­telt, erős röntgenezéssel tud­ták lábfájdalmait megszüntet­ni, s mind bővebb és bővebb cipőt kellett csináltatnia, hogy egyáltalán járni tudjon, kéthe­ti PVC-pakolás után teljesen meggyógyult, és most azon „bosszankodik”, hogy minden cipője bő. — A magam és az ismerő­seim tapasztalatait elmond­tam üzemi orvosunknak. Vele közösen kísérleteztünk tovább: PVC-lapokat osztottunk ki olyan dolgozóinknak, akik sú­lyos reumában szenvednek, s az eddig használt gyógymódok egyike sem hozott eredményt. Húsz ilyen munkást találtunk. Azóta két hónap telt el, s ed­dig a következő tapasztalataink vannak: a betegek egynegye­de rövid idő alatt teljesen meggyógyult, felének, ha nem is szűnt meg teljesen a fájdal­ma, lényegesen enyhült, az ese­tek 25 százalékában viszont a PVC nem használt. Ez az arány, ha tekintetbe vesszük, hogy a módszert csak súlyos betegeken alkalmazzuk, jó­nak mondható. Könnyebb ese­tekben bizonyosan még jobb lesz az eredmény. Ezt egy kü­lön kísérlettel állapítjuk majd meg. Jótékony lepedő — Több szegedi orvos meg­vizsgálta módszerünket, s ki­jelentették: a PVC-pakolás alkalmazásának nincs káros mellékhatása. Különben hasz­nos lenne, ha ezt az egész új megfigyelést reuma szakorvo­sokból álló bizottság a hely­színen megvizsgálná, beszélne azokkal, akik sokéves be­tegség után ezeknek a vé­kony PVC-lapoknak köszönhe­tik gyógyulásukat. Sok fárad­ságot, időt és pénzt takaríthat­na meg az SZTK, ha kiderül­ne: a hosszan tartó és költsé­ges fizikoterápiás eljárások, az iszappakolás, a masszázs, a fürdőzés, a röntgenbesugárzás és a rövidhullám helyett elég volna elrendelni, hogy a bélyeg olyan lepedőn aludjék, am­ely , mondjuk, két ujjnyi széles­ségekben felváltva len- és per­ionfonalakból van szőve, vagy egyszerűen csavarja be beteg testrészét PVC-lappal. *­­ Az érdekes szegedi hírrel felkerestük dr. Farkas Károly professzort, az Országos Reu­ma- és Fürdőügyi Intézet igaz­gató-főorvosát, aki a követke­zőket mondotta: — A Szegedi Kenderfonóban észlelt tapasztalatok figyelmet keltőek. A leírt esetekben va­lóban elektromos feltöltődés következhet be, s valószínű, hogy ennek is szerepe van a borítókötések jó hatásában. Úgy gondoljuk, hasznos len­ne, ha az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékesei mielőbb utánanéznének tudományos vo­natkozásban az érdekes szege­di tapasztalatoknak. Szathmári Gábor Tavaszi­ modell KALAPOK nagy választékban. Átalakításokat is vállal a Buda legszebb kerthelyisége újra megnyílt KISROYAL-ban (XII., Márvány utca 19.) Pertis Jenő muzsikál A Kis Mackóban krémkávé, turmix-italok, krémek

Next