Esti Hírlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

Negyvenkilenc ország filmversenye \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^ Megnyitás előtt a moszkvai filmfesztivál Hétfőn ünnepélyesen meg­nyitják az első moszkvai nem­zetközi filmfesztivált. Negy­venkilenc ország küldi el film­jeit a szovjet fővárosba. Az első külföldi küldöttségek már megérkeztek Moszkvába. Szerdán a bolgár és kínai fil­mesek érkeztek, csütörtökön valamennyi külföldi légijárat­­tal, nemzetközi gyorsvonattal nagyszámú filmművész, rende­ző, író és újságíró érkezett. A fesztiválon bemutatásra kerülő filmeket Moszkva két legkorszerűbb mozijában ve­títik, de sok filmet játszanak a többi filmszínházban és a szabadtéri színpadokon is. A moszkvai mozik augusztusban ünnepi heteket tartanak, ebből az alkalomból több filmszínház csak azokat a szovjet filmeket mutatja be, amelyek a külön­féle nemzetközi fesztiválokon díjat nyertek. A népi demokra­tikus országok kimagasló alko­tásait is levetítik a fesztivál napjaiban. Az ünnepségek be­fejezéseként augusztus 15-én rendezik a második moszkvai filmnapot, ahol a részt vevő külföldi küldöttségek tagjai ta­­lálkoznak a szovjet főváros kö­zönségével. A tűz márciusa Ifjúsági rádióműsor Említésre méltó eseményjá­tékot hallottunk kedden dél­után a rádióban: Osváth Zsu­zsa „A tűz márciusa” című if­júsági sorozatának V., egyben befejező részét, a Tanácsköz­társaság diáklányairól. A meg­rázó erejű, szép nyelvezettel megírt darab kitűnő bizonyí­téka, hogy eseményjátékot is lehet igényesen írni és ezt a speciálisan rádiós műfajt ezen az úton haladva a jelenleginél sokkal magasabb színvonalra emelni. A darab egy leányiskola ta­nulóinak és tanárainak­ életén mutatja be a Tanácsköztársa­ság bukása utáni időszak elva­kult, retorzióra éhes, vad idő­szakát. Azt az időszakot, ami­kor koholt vádak alapján a diákok tömegeit távolították el fegyelmi úton az iskolákból, indexüket bevonták és ezzel a tanulás minden további lehe­tőségét elzárták előlük. Megrendítő az eseményjá­téknak az a jelenete, amikor Keresztes Ágit — a polgármes­ter közbenjárására — a bosz­­szúszomjas Szikes tanár „meg akarja menteni”. Mindössze pár soros nyilatkozatot kér tő­le: — legyen áruló! A tanár karmaiban vergődő Keresztes Ági szerepét Lengyel Erzsi játszotta, őszinte, mély átélés­sel. A darab sok szépen meg­formált alakítása közül Hor­váth Terit kell még külön megemlíteni. Ő egyikét játszot­ta azoknak a diáklányoknak, akiket sikerült rávenni az áru­lásra. Íróilag is, színészileg is kitűnő jelenet, amikor rádöb­ben, mit tett s elmegy — jóvá­tenni bűnét. A darab klasszikusan meg­komponált jelenetei Varga Gé­­za rendezői munkáját dicsérik. Kár, hogy a képek közötti túl hosszú, zavaró szünetekre nem fordított elég figyelmet. . M. M. □ A TELEVÍZIÓ a jövő hé­ten két közvetítést ad a szege­di szabadtéri játékokról. Szom­baton a Budai Nagy Antalt, vasárnap pedig az Állami Népi együttes műsorát láthatja a közönség. □ A DÉL-AFRIKAI Preto­ria városban 87 néger író meg­rendezte első kongresszusát. Az afrikaiak tömörülését igen fon­tos eseménynek ítélik meg. Fő célja a néger írók összefogása a faji gyűlölet ellen, küzdelem az analfabétizmus megszünte­téséért. □ A MOSZKVAI NAGY-­­ SZÍNHÁZ balettegyüttese ma mutatkozik be Melbourne-ben. A világhírű táncművészek augusztus 22-ig­ húsz koncertet adnak Ausztrália legnagyobb városaiban, majd egyhónapos vendégszereplésre Új-Zélandba utaznak. A társulat tagjai kö­zött van a Budapesten is jól ismert Karelszkaja, Kondratov és Zsdanov. □ A MISKOLCI SZÍNHÁZ és a kassai szlovák állami szín­ház kölcsönös vendégjátékban állapodott meg. Az őszi évad megnyitása után a kassai együttes két előadáson lép fel Miskolcon, majd a miskolciak látogatnak el Kassára, ahol többek között Hasek „Svejk“­­jét is­­bemutatják. □ A HAZAFIAS NÉP­FRONT XI. kerületi bizottsága szombaton este a Bartók Béla Színpadon „Dunai tájak mu­zsikája“ címmel nemzetiségi t estet rendez. A műsorban ma-s gyár énekesek és táncosok mel­lett német, román, délszláv és szlovák művészegyüttesek is fellépnek. □ HATVANI LAJOS beszél, Egressi István szaval és Hajdú Anna énekel a Csokonai Klub szombat esti ünnepélyén, Pe­tőfi halálának száztizedik év­fordulóján a XV. kerületi­­ Csokonai Kultúrotthonban. □ A MAGYAR TANÁCS­KÖZTÁRSASÁGRÓL szóló ki­állítást a prágai Lenin Mú­zeumban 25 ezren tekintették meg. A tárlatot most átvitték Kassára, ahol a minap nyitot­ták meg. A prágai Magyar Kultúra Plzenben, Ostravában és néhány termelőszövetkezeti községben a magyar mezőgaz­daság fejlődését szemléltető ki­állításokat rendezett. □ BEMUTATÓT RENDEZ kedden a Rádiószínház. Ashley Dukes angol író „Országúti kaland” című színművének rádióváltozatát adják, Komlós Juci, Ráday Imre, Berek Kati és Gábor Miklós főszereplésé­vel. □ SZÍNHÁZI FESZTIVÁLT rendez augusztus utolsó heté­ben E. F. Burian D—34. Szín­háza Marianske Laznéban. A fesztivál szemináriumának köz­ponti kérdése a színház szere­pe a kulturális forradalom be­fejezésében. A fesztiválra szov­jet, magyar, német, svéd, albán és lengyel színházi szakembe­reket is meghívtak. A HÉVIZÉN ma nagy tán­­cosfesztivállal zárul a június 14-én kezdődött Veszprém me­gyei hetek programja. A fesz­tiválon a keszthelyi balettkar és népi együttes, valamint a sármelléki, veszprémi, várpa­lotai művelődési otthonok népitánc-csoportjai adnak mű­sort. □ FELFEDEZTEK egy gyö­nyörű hangú énekesnőt — ír­ja a világsajtó —, aki Callas asszony vetélytársnője lehet. Neve Anja Silja, finn szárma­zású német művésznő, aki a franciaországi Aix-en-Proven­­ce-ban mutatkozott be az ün­nepi játékokon, mint az Éj ki­rálynője a ,,Varázsfuvola’1 elő­adásain. □ A PÁRIZSI NEMZETEK SZÍNHÁZA befejezte idei évadját. Az elmúlt esztendő­ben 26 társulat mutatkozott be a színházban, s tizenhá­rom nyelven 129 előadást tar­tott. KÖNYVEK KÖZÖTT Anna Seghers: Crisanta Anna Segherst, a regényírót nem kell bemutatnunk az őt esztendők óta ismerő és szere­tő magyar közönségnek. Sőt, néhány elbeszélését is ismertük már a lapok hasábjairól. Most azonban, hogy az Európa Könyvkiadó kötetbe válogatta a kiváló német írónő öt hosz­­szabb elbeszélését, egy kicsit újra „felfedezzük” Anna Se­gherst, az árnyalatos, finom stilisztát, feszült, bonyolult, drámai helyzetek ábrázolóját. Nem ellentmondás, ha azt mondjuk, hogy Anna Seghers gyöngéd eszközökkel eleveníti meg a válságos szituációkat; realizmusa szembenéz és ol­vasóit is szembenézni tanítja a valósággal, de nem tagad meg bizonyos emberi együttér­zést azoktól sem, akiket sorsuk, helyzetük elembertelenített. A kötet tán legdrámaibb, leg­­feszültebb atmoszféráid írásá­ban, „A küldött leányá­‘’ban — amely Pilsudszki Lengyelor­szágában játszódik és egy kis­leányról szól, aki egy pincében kucorogva várja ki, míg édes­anyja visszaérkezik a Szovjet­unióból, ahová illegálisan ment — csak mellékszereplőként bukkan fel a vén, házsártos, lompos Golomb. Mégis, Se­ghers oly árnyalatosan rajzolta meg ennek az asszonynak visz­­szataszító — és ugyanakkor sajnálatra éíték­ó — vonásait, hogy el kell gondolkodnunk azon: miképpen alakul ki egy ilyesfajta jellem?.......A végé­ben is, ebben a nácizmus bu­kását sűrítő — és 1945-ben írt — novellában is úgy mutatja meg, miképpen lett fasisztává, s végül az emberi közösségből kivetett emberfarkassá Zillich, hogy nem csupán gyűlöletet ébreszt, hanem felelősséget is. Zillich kisfiát nem hagyhatjuk bestiává zülleni! Kiemelkedően érdekes, Seghers legjobb írói tulajdonságainak arzenálját felvonultató elbeszélés, a kínai környezetben játszódó „Az új program” is. A kötet fordítói — elsősor­ban Gera György — jó munkát végeztek, hűségesen tolmácsol­ták Anna Seghers szép stílu­sát és harcos mondanivalóit. Ivan Olbracht: A hódító A „conquistadoroknak” Ame­rika felfedezését követő hódítá­sai. Haiti, Kuba, Mexikó leigá­zásának története egész könyv­tárnyi regényre „ihlette” az el­múlt másfél évszázad íróit. Las Casas atya emlékiratai és más eredeti források nyomán több magyar író is — köztük Jókai — vetette papírra Cor­tez, Pisarro, Velasquez de Le­on (a költői fantázia színeivel is gazdagított) kalandjait. A té­ma azonban még mindig nincs kimerítve. A három Amerika fölfedezése és meghódítása, a gyarmatosítás „klasszikus” korszaka még mindig bőséges anyaggal szolgálnak a hódító háborúk és a kizsákmányolás humanista ellenfeleinek. Ivan Olbracht, a nagy cseh író ebben a Hernando Cortez életét színesen, fordulatosan megmutató, széles történelmi­­társadalmi hátteret adó re­gényben a szocialista huma­nizmus erejével leleplezi­­ azokat az álszent spanyol­­ „térítőket”, akiket valójá­­­ban semmi más nem érdekelt,­ mint az arany. Hogyan dúlták­­ fel Cortez zsoldosai a fejlett,­­ kultúráit űzték birodalmat, ho- • gyan áldoztak fel száz- és­ százezreket az arany oltárán — s erről szól ez a rendkívül gaz-­­dag anyagra épült regény. Ol­ •­bracht nem tagadja el a ka­­­­landor Cortez több értékes­­ egyéni tulajdonságát, szívóssá­­­­gát, személyes bátorságát,­ gyors elhatározó képességét, s amely őt a spanyol hierarchia­­ elpusztult Tartuffe-jei fölé­­emelte, de — a történelmi va­­­lóságnak megfelelően — rávi­­­lágít arra is, hogy az isten­­ és a császár nevében harcoló­­ és hódító Cortez a spanyoli vért sem tekintette becsesebb-­ nek a mayák és aztékok véré- ■ nél; az emberi élet kevesebb­ volt az ő szemében a legkisebb I aranygöröngynél.­­ Érzékletes csatajelenetek,­­ Károly spanyol császár udvar u­rának félelmetes légköre, Mon-­­tezumának, a spanyolok báb-­ jává lett mexikói császárnak­­ csődbe jutott taktikai manőve­ ■ rei, varázslatos tájleírások ka­*­varognak Cortez kegyetlen­­ alakja körül a regényben. „A­­ hódító” szerkezete és stílusa u­tán nem olyan kiemelkedően­­ értékes, mint a „Suhaj, a be­­j­tyár”-é vagy az „Átokvölgy”-é, • ezeké a szinte már klasszikus-­ nak számító Olbracht-műveké,­­ de ugyancsak megragadó. Ez a„ Cortez-életregény művészien • tárja az olvasó elé a kapitaliz-­ mus „hőskorának” jellegzetes I ..műhelytitkait”. Szekeres­­ György fordítása gördülékeny, ■ világos.­­Európa Könyvkiadó A tapsok után virággal kö­szöntik a Magyar Állami Népi Együttes tagjait a bécsi Rai­mund Theaterben rendezett magyar gálaest után. (MTI foto — Fridmann felv.) Megértették a célzást Ramon Segarra sevillai fes­tőművész állandó készpénz­hiányban szenved és ezért fest­ményeivel fizet adót. Évente két képet kell beszolgáltatnia adó fejében. A művész képei­nek erejével akart kifejezést adni adófizetői elkeseredettsé­gének, s így évek során a kö­vetkező témájú festményeket nyújtotta be az adóhivatalnak: Ali Baba és a 40 rabló, Sáska­járás, Jézus kiűzi a kufárokat a templomból, Csendélet vér­szopó piócákkal. Az adóhivatal, úgy látszik, elértette­­ célzást, mert felszólította a "részt, hogy semlegesebb tém vá­lasszon. □ PETHES SÁND Néphadsereg Színháza sze hétfőn Bécsbe, Németországba, majd­­­szágba utazik színházi mányútra. Táncolni jó, de kevés a táncterem A csurglizás — Jó modor, illem •­ Ősszel reprezentatív tánciskolát akarna nyitni a fővárosban — A táncpedagógus és a népművelési osztályvezető nyilatkozik a táncoktatás helyzetéről Cowboynadrágos legényke ropta a táncot a margitszigeti Casino parkettjén, lába — akár egy cséphadaró — hevesen ka­varta a levegőt. Partnernője, akit csak akkor ismert meg, kétségbeesetten bukdácsolt mellette és zavartan igyekezett átvenni a fiú tempóját. A jampecok nem szeretik Sok fiatal csúnyán táncol. Jó néhányan még a tánc alap­elemeit se ismerik, csak rán­gatóznak — csurgliznak. Mi en­nek az ok­a? — kérdeztük Se­tényi Vilmostól, a MÜDOSZ táncpedagógusok szakosztálya elnökétől. — Kevés a tánciskola! — vá­laszolta. — Az a néhány, ami van, kicsiny, korszerűtlen, egyik-másik mi tagadás, elég barátságtalan is. Ma a huszon­két kerületre duzzadt város­nak mindössze tizennégy tánc­tanítói munkaközössége van. Pedig a tánciskolákra szük­ség van. Nemcsak azért, mert ott képzett táncoktatók tanít­ják a fiatalokat a helyes tánc­­lépésekre, de mert elsajátít­hatják az illemszabályokat is, a jó modorra, a társasági visel­kedésre is megtanítják őket. A szombat-vasárnapi össztánco­kon is a tánctanárok felügye­lete mellett szórakozhatnak, akik figyelmeztetik hibáikra, ha ízléstelenül, vagy rosszul táncolnak, ha öltözetük rikító, vagy rendetlen, ha ruhájuk, in­gük gyűrött, piszkos, ápolat­lan. A szeszesital fogyasztása tilos. Érthető, hogy a jampecok másfelé keresnek szórakozási lehetőséget, a szülők pedig sz­vesebben és nyugodtabban s­zedik lányaikat, fiaikat zár kólába, mint egyéb szóra­­helyekre. Tíz új tánciskola — Várható-e valamisé válás a táncoktatásban nak-e új tánctanítói közösségek a közeljöv Kérdésünkre Moha a fővárosi tanács új osztályának vezetője . A fővárosi tanács­­­hajtó bizottsága elh­ilegy tíz új tánciskolá­t Az elsőt még az idén, s szeretnénk megnyitni a listaóra körút 1. számú ház t­j emeletén, de ehhez az szür­ges, hogy a tervezett te­r egy részét átadják a­z ! Cserelakást igyekszünk : sítani a számukra ... F . valóban hangulatos, s igényt kielégítő, rep­i tánciskola lesz, ahol jtöbb százan is ke • zsúfoltság elkelt' ! kozhatnak ma; • előtt kényein idéznénk be t­o­vábbi kire még nem jelölték ki a helyé Helyes, ha a fiatalokat már VII—VIII. osztályos korukban beíratják a tánciskolákba, így megelőzhető, hogy a rosszul táncoló diákgyerekek tanítsák egymást — a rosszra. Több tánctanítói munkaközösségnek nincs állandó helyisége, ez­ az iskolákba — általány­­iak, gimnáziumok i meibe — járnak , mely iskolának oh kultúrterme van, landó tánciskolát lenne létesíteni. Segítsenek házat A műve lenne !' mégis mond­ja f­sze­­né A. G. 1 Roberto Benzi koncertje a Károlyi-kertben Korábban is tapasztaltuk, tegnap este pedig ismét meg­győződhettünk arról, hogy Ro­berto Benzi, a csodagyerekként feltűnt „kis karmester” komoly művésszé érett. Melyek művé­szetének erényei? Alkotók és művek különcködés nélküli, pontos és lelkiismeretes tolmácsolása, elsőrendű mu­zikalitás, szerény tartóz­kodás a túl nehéz felada­toktól, pontos és szuggesztív vezénylés. Ilyen fiatalon külö­nösen megbecsülendő jeles kvalitások ezek, szükséges fel­tételei annak, hogy egy mű­vészből esetleg nagy karmester válhassék. A Károlyi-kertben meghirdetett romantikus­ est első számaként Verdi nyitá­nyát, a .­.Szicíliai vecsernyést dirigálta Renzi. Hitelesen, ola­szos lendülettel bontotta ki a kompozíció minden szépségét, megérdemelt, nagy sikert ara­tott vele. Musszorgszkij—Ravel „Egy kiállítás képei” című művének tolmácsolása igényes, virtuóz feladat,­ s Renzi meg is mutatta, hogy milyen­ színe­sen tudja már közvetíteni a ragyogó képsort. A kitűnő for­mában játszó Állami Hangver­senyzenekar e műben, sajnos, már nem nyújthatta tudása maximumát, mert a közeledő vihar, a párás levegő csökken­tette a hangszerek, főleg a fú­vók teljesítőképességét. A szü­net nélkül elkezdett „Les Pre­­ludes-öt” pedig már nem,lehe­tett befejezni, a zivatar meg­akadályozta a koncert folyta­tását. (ma) RÁDIÓMŰSOR -ÜLIUS 31, PENTEK SSUXH: • — 1Í.30: Ze­­<#: Ifjú -s'ár­

Next