Esti Hírlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
Negyvenkilenc ország filmversenye \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^ Megnyitás előtt a moszkvai filmfesztivál Hétfőn ünnepélyesen megnyitják az első moszkvai nemzetközi filmfesztivált. Negyvenkilenc ország küldi el filmjeit a szovjet fővárosba. Az első külföldi küldöttségek már megérkeztek Moszkvába. Szerdán a bolgár és kínai filmesek érkeztek, csütörtökön valamennyi külföldi légijárattal, nemzetközi gyorsvonattal nagyszámú filmművész, rendező, író és újságíró érkezett. A fesztiválon bemutatásra kerülő filmeket Moszkva két legkorszerűbb mozijában vetítik, de sok filmet játszanak a többi filmszínházban és a szabadtéri színpadokon is. A moszkvai mozik augusztusban ünnepi heteket tartanak, ebből az alkalomból több filmszínház csak azokat a szovjet filmeket mutatja be, amelyek a különféle nemzetközi fesztiválokon díjat nyertek. A népi demokratikus országok kimagasló alkotásait is levetítik a fesztivál napjaiban. Az ünnepségek befejezéseként augusztus 15-én rendezik a második moszkvai filmnapot, ahol a részt vevő külföldi küldöttségek tagjai találkoznak a szovjet főváros közönségével. A tűz márciusa Ifjúsági rádióműsor Említésre méltó eseményjátékot hallottunk kedden délután a rádióban: Osváth Zsuzsa „A tűz márciusa” című ifjúsági sorozatának V., egyben befejező részét, a Tanácsköztársaság diáklányairól. A megrázó erejű, szép nyelvezettel megírt darab kitűnő bizonyítéka, hogy eseményjátékot is lehet igényesen írni és ezt a speciálisan rádiós műfajt ezen az úton haladva a jelenleginél sokkal magasabb színvonalra emelni. A darab egy leányiskola tanulóinak és tanárainak életén mutatja be a Tanácsköztársaság bukása utáni időszak elvakult, retorzióra éhes, vad időszakát. Azt az időszakot, amikor koholt vádak alapján a diákok tömegeit távolították el fegyelmi úton az iskolákból, indexüket bevonták és ezzel a tanulás minden további lehetőségét elzárták előlük. Megrendítő az eseményjátéknak az a jelenete, amikor Keresztes Ágit — a polgármester közbenjárására — a boszszúszomjas Szikes tanár „meg akarja menteni”. Mindössze pár soros nyilatkozatot kér tőle: — legyen áruló! A tanár karmaiban vergődő Keresztes Ági szerepét Lengyel Erzsi játszotta, őszinte, mély átéléssel. A darab sok szépen megformált alakítása közül Horváth Terit kell még külön megemlíteni. Ő egyikét játszotta azoknak a diáklányoknak, akiket sikerült rávenni az árulásra. Íróilag is, színészileg is kitűnő jelenet, amikor rádöbben, mit tett s elmegy — jóvátenni bűnét. A darab klasszikusan megkomponált jelenetei Varga Géza rendezői munkáját dicsérik. Kár, hogy a képek közötti túl hosszú, zavaró szünetekre nem fordított elég figyelmet. . M. M. □ A TELEVÍZIÓ a jövő héten két közvetítést ad a szegedi szabadtéri játékokról. Szombaton a Budai Nagy Antalt, vasárnap pedig az Állami Népi együttes műsorát láthatja a közönség. □ A DÉL-AFRIKAI Pretoria városban 87 néger író megrendezte első kongresszusát. Az afrikaiak tömörülését igen fontos eseménynek ítélik meg. Fő célja a néger írók összefogása a faji gyűlölet ellen, küzdelem az analfabétizmus megszüntetéséért. □ A MOSZKVAI NAGY- SZÍNHÁZ balettegyüttese ma mutatkozik be Melbourne-ben. A világhírű táncművészek augusztus 22-ig húsz koncertet adnak Ausztrália legnagyobb városaiban, majd egyhónapos vendégszereplésre Új-Zélandba utaznak. A társulat tagjai között van a Budapesten is jól ismert Karelszkaja, Kondratov és Zsdanov. □ A MISKOLCI SZÍNHÁZ és a kassai szlovák állami színház kölcsönös vendégjátékban állapodott meg. Az őszi évad megnyitása után a kassai együttes két előadáson lép fel Miskolcon, majd a miskolciak látogatnak el Kassára, ahol többek között Hasek „Svejk“jét isbemutatják. □ A HAZAFIAS NÉPFRONT XI. kerületi bizottsága szombaton este a Bartók Béla Színpadon „Dunai tájak muzsikája“ címmel nemzetiségi t estet rendez. A műsorban ma-s gyár énekesek és táncosok mellett német, román, délszláv és szlovák művészegyüttesek is fellépnek. □ HATVANI LAJOS beszél, Egressi István szaval és Hajdú Anna énekel a Csokonai Klub szombat esti ünnepélyén, Petőfi halálának száztizedik évfordulóján a XV. kerületi Csokonai Kultúrotthonban. □ A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL szóló kiállítást a prágai Lenin Múzeumban 25 ezren tekintették meg. A tárlatot most átvitték Kassára, ahol a minap nyitották meg. A prágai Magyar Kultúra Plzenben, Ostravában és néhány termelőszövetkezeti községben a magyar mezőgazdaság fejlődését szemléltető kiállításokat rendezett. □ BEMUTATÓT RENDEZ kedden a Rádiószínház. Ashley Dukes angol író „Országúti kaland” című színművének rádióváltozatát adják, Komlós Juci, Ráday Imre, Berek Kati és Gábor Miklós főszereplésével. □ SZÍNHÁZI FESZTIVÁLT rendez augusztus utolsó hetében E. F. Burian D—34. Színháza Marianske Laznéban. A fesztivál szemináriumának központi kérdése a színház szerepe a kulturális forradalom befejezésében. A fesztiválra szovjet, magyar, német, svéd, albán és lengyel színházi szakembereket is meghívtak. A HÉVIZÉN ma nagy táncosfesztivállal zárul a június 14-én kezdődött Veszprém megyei hetek programja. A fesztiválon a keszthelyi balettkar és népi együttes, valamint a sármelléki, veszprémi, várpalotai művelődési otthonok népitánc-csoportjai adnak műsort. □ FELFEDEZTEK egy gyönyörű hangú énekesnőt — írja a világsajtó —, aki Callas asszony vetélytársnője lehet. Neve Anja Silja, finn származású német művésznő, aki a franciaországi Aix-en-Provence-ban mutatkozott be az ünnepi játékokon, mint az Éj királynője a ,,Varázsfuvola’1 előadásain. □ A PÁRIZSI NEMZETEK SZÍNHÁZA befejezte idei évadját. Az elmúlt esztendőben 26 társulat mutatkozott be a színházban, s tizenhárom nyelven 129 előadást tartott. KÖNYVEK KÖZÖTT Anna Seghers: Crisanta Anna Segherst, a regényírót nem kell bemutatnunk az őt esztendők óta ismerő és szerető magyar közönségnek. Sőt, néhány elbeszélését is ismertük már a lapok hasábjairól. Most azonban, hogy az Európa Könyvkiadó kötetbe válogatta a kiváló német írónő öt hoszszabb elbeszélését, egy kicsit újra „felfedezzük” Anna Segherst, az árnyalatos, finom stilisztát, feszült, bonyolult, drámai helyzetek ábrázolóját. Nem ellentmondás, ha azt mondjuk, hogy Anna Seghers gyöngéd eszközökkel eleveníti meg a válságos szituációkat; realizmusa szembenéz és olvasóit is szembenézni tanítja a valósággal, de nem tagad meg bizonyos emberi együttérzést azoktól sem, akiket sorsuk, helyzetük elembertelenített. A kötet tán legdrámaibb, legfeszültebb atmoszféráid írásában, „A küldött leányá‘’ban — amely Pilsudszki Lengyelországában játszódik és egy kisleányról szól, aki egy pincében kucorogva várja ki, míg édesanyja visszaérkezik a Szovjetunióból, ahová illegálisan ment — csak mellékszereplőként bukkan fel a vén, házsártos, lompos Golomb. Mégis, Seghers oly árnyalatosan rajzolta meg ennek az asszonynak viszszataszító — és ugyanakkor sajnálatra éítékó — vonásait, hogy el kell gondolkodnunk azon: miképpen alakul ki egy ilyesfajta jellem?.......A végében is, ebben a nácizmus bukását sűrítő — és 1945-ben írt — novellában is úgy mutatja meg, miképpen lett fasisztává, s végül az emberi közösségből kivetett emberfarkassá Zillich, hogy nem csupán gyűlöletet ébreszt, hanem felelősséget is. Zillich kisfiát nem hagyhatjuk bestiává zülleni! Kiemelkedően érdekes, Seghers legjobb írói tulajdonságainak arzenálját felvonultató elbeszélés, a kínai környezetben játszódó „Az új program” is. A kötet fordítói — elsősorban Gera György — jó munkát végeztek, hűségesen tolmácsolták Anna Seghers szép stílusát és harcos mondanivalóit. Ivan Olbracht: A hódító A „conquistadoroknak” Amerika felfedezését követő hódításai. Haiti, Kuba, Mexikó leigázásának története egész könyvtárnyi regényre „ihlette” az elmúlt másfél évszázad íróit. Las Casas atya emlékiratai és más eredeti források nyomán több magyar író is — köztük Jókai — vetette papírra Cortez, Pisarro, Velasquez de Leon (a költői fantázia színeivel is gazdagított) kalandjait. A téma azonban még mindig nincs kimerítve. A három Amerika fölfedezése és meghódítása, a gyarmatosítás „klasszikus” korszaka még mindig bőséges anyaggal szolgálnak a hódító háborúk és a kizsákmányolás humanista ellenfeleinek. Ivan Olbracht, a nagy cseh író ebben a Hernando Cortez életét színesen, fordulatosan megmutató, széles történelmitársadalmi hátteret adó regényben a szocialista humanizmus erejével leleplezi azokat az álszent spanyol „térítőket”, akiket valójában semmi más nem érdekelt, mint az arany. Hogyan dúlták fel Cortez zsoldosai a fejlett, kultúráit űzték birodalmat, ho- • gyan áldoztak fel száz- és százezreket az arany oltárán — s erről szól ez a rendkívül gaz-dag anyagra épült regény. Ol •bracht nem tagadja el a kalandor Cortez több értékes egyéni tulajdonságát, szívósságát, személyes bátorságát, gyors elhatározó képességét, s amely őt a spanyol hierarchia elpusztult Tartuffe-jei föléemelte, de — a történelmi valóságnak megfelelően — rávilágít arra is, hogy az isten és a császár nevében harcoló és hódító Cortez a spanyoli vért sem tekintette becsesebb- nek a mayák és aztékok véré- ■ nél; az emberi élet kevesebb volt az ő szemében a legkisebb I aranygöröngynél. Érzékletes csatajelenetek, Károly spanyol császár udvar urának félelmetes légköre, Mon-tezumának, a spanyolok báb- jává lett mexikói császárnak csődbe jutott taktikai manőve ■ rei, varázslatos tájleírások ka*varognak Cortez kegyetlen alakja körül a regényben. „A hódító” szerkezete és stílusa után nem olyan kiemelkedően értékes, mint a „Suhaj, a bejtyár”-é vagy az „Átokvölgy”-é, • ezeké a szinte már klasszikus- nak számító Olbracht-műveké, de ugyancsak megragadó. Ez a„ Cortez-életregény művészien • tárja az olvasó elé a kapitaliz- mus „hőskorának” jellegzetes I ..műhelytitkait”. Szekeres György fordítása gördülékeny, ■ világos.Európa Könyvkiadó A tapsok után virággal köszöntik a Magyar Állami Népi Együttes tagjait a bécsi Raimund Theaterben rendezett magyar gálaest után. (MTI foto — Fridmann felv.) Megértették a célzást Ramon Segarra sevillai festőművész állandó készpénzhiányban szenved és ezért festményeivel fizet adót. Évente két képet kell beszolgáltatnia adó fejében. A művész képeinek erejével akart kifejezést adni adófizetői elkeseredettségének, s így évek során a következő témájú festményeket nyújtotta be az adóhivatalnak: Ali Baba és a 40 rabló, Sáskajárás, Jézus kiűzi a kufárokat a templomból, Csendélet vérszopó piócákkal. Az adóhivatal, úgy látszik, elértette célzást, mert felszólította a "részt, hogy semlegesebb tém válasszon. □ PETHES SÁND Néphadsereg Színháza sze hétfőn Bécsbe, Németországba, majdszágba utazik színházi mányútra. Táncolni jó, de kevés a táncterem A csurglizás — Jó modor, illem • Ősszel reprezentatív tánciskolát akarna nyitni a fővárosban — A táncpedagógus és a népművelési osztályvezető nyilatkozik a táncoktatás helyzetéről Cowboynadrágos legényke ropta a táncot a margitszigeti Casino parkettjén, lába — akár egy cséphadaró — hevesen kavarta a levegőt. Partnernője, akit csak akkor ismert meg, kétségbeesetten bukdácsolt mellette és zavartan igyekezett átvenni a fiú tempóját. A jampecok nem szeretik Sok fiatal csúnyán táncol. Jó néhányan még a tánc alapelemeit se ismerik, csak rángatóznak — csurgliznak. Mi ennek az oka? — kérdeztük Setényi Vilmostól, a MÜDOSZ táncpedagógusok szakosztálya elnökétől. — Kevés a tánciskola! — válaszolta. — Az a néhány, ami van, kicsiny, korszerűtlen, egyik-másik mi tagadás, elég barátságtalan is. Ma a huszonkét kerületre duzzadt városnak mindössze tizennégy tánctanítói munkaközössége van. Pedig a tánciskolákra szükség van. Nemcsak azért, mert ott képzett táncoktatók tanítják a fiatalokat a helyes tánclépésekre, de mert elsajátíthatják az illemszabályokat is, a jó modorra, a társasági viselkedésre is megtanítják őket. A szombat-vasárnapi össztáncokon is a tánctanárok felügyelete mellett szórakozhatnak, akik figyelmeztetik hibáikra, ha ízléstelenül, vagy rosszul táncolnak, ha öltözetük rikító, vagy rendetlen, ha ruhájuk, ingük gyűrött, piszkos, ápolatlan. A szeszesital fogyasztása tilos. Érthető, hogy a jampecok másfelé keresnek szórakozási lehetőséget, a szülők pedig szvesebben és nyugodtabban szedik lányaikat, fiaikat zár kólába, mint egyéb szórahelyekre. Tíz új tánciskola — Várható-e valamisé válás a táncoktatásban nak-e új tánctanítói közösségek a közeljöv Kérdésünkre Moha a fővárosi tanács új osztályának vezetője . A fővárosi tanácshajtó bizottsága elhilegy tíz új tánciskolát Az elsőt még az idén, s szeretnénk megnyitni a listaóra körút 1. számú ház tj emeletén, de ehhez az szürges, hogy a tervezett ter egy részét átadják az ! Cserelakást igyekszünk : sítani a számukra ... F . valóban hangulatos, s igényt kielégítő, repi tánciskola lesz, ahol jtöbb százan is ke • zsúfoltság elkelt' ! kozhatnak ma; • előtt kényein idéznénk be további kire még nem jelölték ki a helyé Helyes, ha a fiatalokat már VII—VIII. osztályos korukban beíratják a tánciskolákba, így megelőzhető, hogy a rosszul táncoló diákgyerekek tanítsák egymást — a rosszra. Több tánctanítói munkaközösségnek nincs állandó helyisége, ez az iskolákba — általányiak, gimnáziumok i meibe — járnak , mely iskolának oh kultúrterme van, landó tánciskolát lenne létesíteni. Segítsenek házat A műve lenne !' mégis mondja fszené A. G. 1 Roberto Benzi koncertje a Károlyi-kertben Korábban is tapasztaltuk, tegnap este pedig ismét meggyőződhettünk arról, hogy Roberto Benzi, a csodagyerekként feltűnt „kis karmester” komoly művésszé érett. Melyek művészetének erényei? Alkotók és művek különcködés nélküli, pontos és lelkiismeretes tolmácsolása, elsőrendű muzikalitás, szerény tartózkodás a túl nehéz feladatoktól, pontos és szuggesztív vezénylés. Ilyen fiatalon különösen megbecsülendő jeles kvalitások ezek, szükséges feltételei annak, hogy egy művészből esetleg nagy karmester válhassék. A Károlyi-kertben meghirdetett romantikus est első számaként Verdi nyitányát, a ..Szicíliai vecsernyést dirigálta Renzi. Hitelesen, olaszos lendülettel bontotta ki a kompozíció minden szépségét, megérdemelt, nagy sikert aratott vele. Musszorgszkij—Ravel „Egy kiállítás képei” című művének tolmácsolása igényes, virtuóz feladat, s Renzi meg is mutatta, hogy milyen színesen tudja már közvetíteni a ragyogó képsort. A kitűnő formában játszó Állami Hangversenyzenekar e műben, sajnos, már nem nyújthatta tudása maximumát, mert a közeledő vihar, a párás levegő csökkentette a hangszerek, főleg a fúvók teljesítőképességét. A szünet nélkül elkezdett „Les Preludes-öt” pedig már nem,lehetett befejezni, a zivatar megakadályozta a koncert folytatását. (ma) RÁDIÓMŰSOR -ÜLIUS 31, PENTEK SSUXH: • — 1Í.30: Ze<#: Ifjú -s'ár