Esti Hírlap, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

Rekordforgalom a könyvsátraknál Az időjárás nem nagyon kedvezett a könyvhét első napjainak, ennek ellenére a forgalom minden könyvsátornál igen nagy volt. Az előzetes számítások szerint az első két nap bevétele tíz százalékkal nagyobb, mint az elmúlt esztendőben. A Nemzeti Színház mellett felállított könyvsátorban az első napon 35 ezer forint, a második nap délutánjáig 20 ezer forint értékű könyvet adtak el. Szép forgalmat bonyolított le a Néphadsereg Színháza előtti, a November 7 téri és a Rákóczi út elején felállított könyvsátor is. Már az „elfogyott” táblát is ki lehetne akasztani egyes művek címe fölé. Várnai Zseni kötete és Quasimodo Nobeldíjas költő verseskötete már csak elvétve, egy-egy példányban található. A magyar írók könyvei közül igen nagy az érdeklődés Oravetz Paula, Szabó Magda, Dobozy Imre, Tamási Áron, Darvas József, Vas István, Rideg Sándor, Urbán Ernő könyvei iránt. A külföldi írók művei közül a legnagyobb siker Solohov A hazáért harcoltak című műve, a már nem tudni hányadszor kiadott Háború és béke, a Varázshegy és Nyikolajeva Útközben című regénye. A szovjet írónő egyébként a napokban Budapestre látogat és dedikálja a vásárlóknak művét. Az ismeretterjesztő művek közül a Vallás titkai, Artner Tivadar Ismerkedés a művészettel és a Rádióamatőrök könyve fogy leggyorsabban. Könyvheti böngészés (MTI fotos Lajos felv.) □ FERENCSIK JÁNOS, az Operaház főzeneigazgatója a prágai Nemzeti Színházban kétszer vezényli a Bolygó hollandi előadását. Ferencsik János június 5-én romániai vendégszereplésre utazik. □ BORISZ PASZTERNÁK, a neves szovjet költő és műfordító május 31-én hajnalban, hosszas betegség után Moszkva melletti otthonában meghalt. □ DR. PALLÓ IMRE mondja: A közeli napokban régi szerepeimben lépek fel. Újból játszom a Parasztbecsületben Alfinót, ebben a szerepben léptem fel először az Operaházban 1917 szeptemberében. Legalább 25 éve, hogy a Turandotban Ping miniszter szerepét énekeltem. Most újból fellépek benne. □ VIDÉKI TURNÉRa indul a néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese. Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Eger és Gyöngyös színpadjain lép fel a tánckar, a kórus, a népi zenekar, valamint a központi szimfonikus zenekar. □ A POZSONYI SZIMFONIKUSOK száztagú együttese a jövő héten Magyarországra látogat, június 3-án Győrben koncertezik. H A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA felvételt hirdet a jövő esztendőre hároméves népszerű-tudományos, ismeretterjesztő, híradó, riport- és dokumentumfilmrendező osztályba. Előnyben részesítik azokat, akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Korhatár: 30 év. AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA hangversenynaptárának utolsó programja június 7-én Kovács Dénes és Bacher Mihály szonátaestje lesz a Kamarateremben. A nyári szezon 22-én indul a Károlyi-kertben. □ MIKSZÁTH KÁLMÁN halálának 50. évfordulója alkalmából újszerű megoldással készítenek kisfilmet a Budapest Filmstúdióban. Megelevenednek a vásznon Mikszáth műveinek részletei. □ EGERBEN az idény utolsó színházi bemutatójára készülnek. Június 3-án lesz a bemutatója Szűcs György „Elveszem a feleségem” című, mai témájú zenés vígjátékának. □ FEDERICO FELLINI az „Édes élet” című filmje második részének forgatására készül. Az új film az első rész utolsó kockáinak folytatásával kezdődnék. □ LISZT FERENC válogatott cikkeinek nagyobb gyűjteménye jelent meg a moszkvai Zeneműkiadó gondozásában. □ SCRIBE „Egy pohár víz” című darabjának filmváltozatában Liselotte Pulver a női főszereplő, Helmut Kautner a rendező. □ ALFONSO PASO spanyol író színművét, a „Zárt tárgyalás"– mutatja be a televízió. A drámát András László fordította, rendezője Kende Márta. Különleges, modern külföldi és belföldi márkás PORCELÁNOK, KRISTÁLYOK érkeztek a REORZ AJÁNDÉKBOLTBA Bartók Béla út 62. (Szabadság Mozi-ház) Barbirolli Budapestre érkezett Sír John Barbirolli, a világhírű angol karmester tegnap Budapestre érkezett. Útjára felesége is elkísérte. A művész ma délelőtt próbált a Hangversenyzenekarral, s este lesz bemutatkozó koncertje. Mit játszik a Nemzeti Színház az új évadban? Az 1960—61-es színházi évad műsorterve elkészült a Nemzeti Színházban és a közönségszervezés már meghirdette a bérleteket is. Elsősorban mai magyar szerzőket óhajtanak szerepeltetni. A Nemzeti Színház tervbe vette, hogy bemutatja Németh László, Darvas József, Illyés Gyula és Mesterházi Lajos egyegy darabját, ezenkívül több fiatal író művével foglalkozik a dramaturgia. A régi magyar szerzők közül Móricz Zsigmond Kivilágos kivirradtig című kis- regényét dramatizálják. A már sík tervezett mű Eötvös József Éljen az egyenlőség című darabja. Madách drámai költeménye, Az ember tragédiája új rendezésben, új betanulással, új díszletekkel kerül színre. Sophokles Oidipus királya nyitja meg a klasszikus tragédiák sorát. A Shakespeare-repertoárt a II. Richard és a Szeget szeggel reprizével óhajtják bővíteni. Az orosz és a szovjet irodalmat a terv szerint Dosztojevszkij Karamazov fivérek, illetve a Játékos című regényének dramatizált változata, valamint Arbuzov Irkucki történet című műve képviseli. Nemrégiben mutatták be Párizsban Jean-Paul Sartre Az altonai foglyok című drámáját. A darab magyar előadási jogát a Nemzeti Színház szerezte meg. Bemutatóját szintén az új évadra tervezik. Végül szó van Lyne A nyugati világ című szatírájának budapesti premierjéről is. A KÖNYVHÉT KÖNYVEI Jankovich Ferenc: HIDÉGETÉS Érdekes regénytrilógia befejező része Jankovich Ferenc új regénye; a török hódoltság korát ábrázolja a nézeteiben és irodalmi értékében egyaránt jelentős hármaskönyv. A műben felhasznált hatalmas ismeretanyag, a kornak, történelemnek, osztályviszonyoknak széleskörű és elmélyült tanulmányozása tette lehetővé a kiváló író számára, hogy — jóllehet az emberi konfliktusok feszültségét, s a regényes elbeszélő formát mindvégig fenn tudja tartani — kibontsa az olvasó előtt történelmünk e részekkel terhes korszakának eseményeit, s méginkább az események mozgató erőit. A regényfő érdeme azonban nem a történelmi hűség; Jankovichnak sokkal nagyobb feladatot sikerült megoldania, mint a kor krónikájának élvezetes és olvasmányos tolmácsolását. A haladó és a viszszahúzó erők ábrázolásának árnyalását tudta úgy megvalósítani, hogy az írónak és történésznek egyképpen dicséretére válik. A bécsi udvari politikával szemben álló főurak haladó magyar függetlenségi álláspontjuk és magatartásuk mellett sem válnak a szó legnemesebb értelmében vett pozitív hősökké — az író megmutatja érzéketlenségüket a nép problémái iránt. S ki tudja emelni a főurak közül a valamennyi közt legmeszszebbre látót: Zrínyit. A regény főszereplői: történelmi alakok. Igazi hősei azonban: a zalai parasztok, balatoni halászok, azok, akik a történelmi idők legnagyobb súlyát hordozták vállukon — a nép. Nemcsak tanulságos — hallatlanul izgalmas, lebilincselő regény is a Hídégetés. Az egész művön átvonuló archaizáló stílus azonban nem mindig a hitelességet szilárdítja — olykor már-már kizökkenti az olvasót a mű megértéséből és élvezéséből. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Fodor József: ORSZÁGUTAK ÉNEKEI „Oh, távlatok ti, hívó hegy és völgy. — Nyílt, nagy, s friss láb, mely nekivág. — Erek játszótere s víg szív, ész, kar. — Te, büszke, sok-útú világ!” — így érzékelteti a költtő a kötet címadó versében azt a túláradó erőt, lebírhata zen tettvágyat, mely őt magát s egész költészetét jellemzi. Jelenkori óránk egyik legérdekesebb, legmarkánsabb egyénisége Fodor József. Jellegzetes képviselője annak a költőtípusnak, kit pillanatnyi előnyök, konjunktúrák éppúgy nem téríthetnek le igaz útjáról, mint a csalódások, mellőztetések. Évtizedekkel ezelőtt elkötelezte magát a nép ügye mellett, s a néphatalom megszületése óta annak erősítését segíti lírájával. Az ellenforradalom leverése óta még jobban kilombosodott Fodor költészete. A revizionisták elleni harcot, majd az irodalmi konszolidációt segítette verseivel. Új kötete, az „Országutak énekei", a köz ügyéért harcoló költő egyértelmű kiállása a párt vezette munkáshatalom mellett. Tisztult az utolsó esztendőkben a költő kifejezésmódja — formáinak gazdag változatossága. A mondanivalóhoz simuló ritmus bizonyítja mesterségbeli tudását is, mely — eszmei tisztasága, közéleti bátorsága mellett — kiemelkedő költővé teszi. — de — Zenei események A szezonvég néhány hetében több zenei esemény zsúfolódott össze, mint az idény derekán hónapok alatt. Egymást követik híres külföldi művészek vendégszereplései, s számos új magyar alkotás bemutatása tanúsítja zeneszerzőink fokozódó munkakedvét, zeneirodalmunk gyarapodását a legkülönbözőbb műfajokban. Nagy várakozás előzte meg a Budapesti Filharmóniai Társaság vendégkarnagyának, Lorin Maazelnek első fellépését. A fiatal amerikai karmester néhány év óta a zenei fesztiválok legünnepeltebb dirigensei közé tartozik, s a kritikák általános elismeréssel írnak róla. Bemutatkozása után a mi közönségünk is megállapíthatta, hogy Maazel nem érdemtelenül jutott ilyen gyorsan világhírnévhez. Már a műsor első számában, Csajkovszkij VI. (Patétikus) szimfóniájában bizonyította, hogy mestere az orkesztervezetésnek. Van művészi elképzelése és azt a zenekar játékával érvényesíteni tudja. Ritmusban, dinamikában egyaránt bőségesen kiaknázta a hatalmas alkotás gazdag lehetőségeit (még ha néhol a nagy vonal rovására, a kis részletek megrajzolása vette is igénybe törődését). Ravel: Lúdanyó meséi valamennyi képének hangulatát finoman közvetítette és főként rendkívüli sikerrel, nagyszerűen vezényelte Bartók Csodálatos mandarinszvitjét. A muzsikával együtt szinte a színpadot, a koreográfiát is elénk varázsolta, olyan plasztikusan jellemezte a táncjáték figuráját, cselekményét is. Filharmonikus zenekarunk, teljes odaadással követve Maazel szuggesztív vezetését, legjobb képességeit vetette latba. A szűnni nem akaró tapsokra a Bartók-mű egy részét meg is kellett ismételni. Az Állami Hangversenyzenekar egyik legutóbbi hangversenyén hangzott fel először Szelényi István megkapó hatású „Summa vitae’’ című egytételes zongoraversenye. Szelényi Weimarban fedezte fel kéziratban Liszt Ferencnek egy eddig ismeretlen motívumát. Úgy tűnt neki, mintha a nagy magyar géniusz számos témájának tömör összefoglalása lenne benne ebben az előremutató muzsikában. Ennek a témának alapján komponálta zongoraversenyét, amelyet egyfelől áthat a Liszt-hagyományok tisztelete, másfelől szabadon él a mai korszerű zenei eszközökkel. Bizonyos, hogy a verseny zongoraművészeink kedvelt, hálás darabja lesz. Ezt példázza már Petri Endre bravúros játékának sikere a premieren. A műsoron Liszt „Orpheus” szimfonikus költeménye, Beethoven Karfantáziája és Rossini dallamos oratóriuma, a Stabat mater szerepelt még az új zongoraverseny mellett. Az est karnagya, Erdélyi Miklós, ez alkalommal is művészien vezényelt és irányításával ugyani s így teljesítette feladatát a Hangversenyzenekar, a Fordrosi Énekkar, Petri Endre, valamint a magánénekesek: Birokás Lilián, Szőnyi Olga, Réti József, Horváth László, Opera- házunk művészei. A külföldi vendégművészek közül megemlékezünk Paul Badura-Skoda bécsi zongoraművész szólóestjének egyik remek produkciójáról, Beethoven nagyigényű „Hammerklavier” szonátájának meggyőző tolmácsolásáról. — Egycsapásra megnyerte közönségünk tetszését a nálunk vendégszereplő finn operaénekesnő, Maiju Kuusola. A helsinki operaház művésznője bársonyos, meleg hanggal énekelte a Carmen címszerepét és olyan meglepően temperamentumos cigányleányt alakított, mintha nem is északról, hanem a forró délről jött volna el hozzánk. Hogy a finneknek milyen magasrendű az énekkultúrája, azt Kuusoja természetes, ízléses énekelőadása újólag bizonyította. Péterfi István Hármas cél Megismertük az egyik budapesti iskola, a Mester utca 19. szám alatti Általános Leányiskola nevelési programját. Ez a terv három feladatot állít az előtérbe a közösségi életre, a munkára és a kulturált magatartásra való nevelést. A program hasznosságáról Németh Miklósné tanárnő, a VIII/A osztályfőnökével beszélgetünk. — Megvallom — mondja —, első pillanatban nem nagyon értettük, mire jó a tervszerű nevelés. Most már nagyjából mindannyian tudjuk miről van szó. A terv segíthet nekünk, pedagógusoknak és segít a szülőknek is. Természetesen eddig is neveltük a gyerekeket, de az a bizonyos három feladat nem egységesen, nem egyforma súllyal jelentkezett a pedagógusoknál. Most viszont kialakíthatjuk az egységes magatartást a nevelésben is és ez igen jelentős hatóeszköz iskolásgyerekek formálásánál. Segítséget ad a tervezet ahhoz is, hogy az életkornak megfelelően, egyenletesen emelkedő követelményekkel álljunk kisdiákjaink elé. Nevelés — otthon A szülőket is emlegette. Mi közük nekik a nevelési tervhez? — Nagyon sok — mondja dr. Radnay Béláné, az ötödikesek osztályfőnöke. — Az osztályterveket szülői értekezleten is megbeszéltük. Nem tudom elmondani, mennyire örültek a szülők, hogy az iskola ilyen segítséget ad az otthoni neveléshez. Mert mi a valóság? Ahány ház, annyi szokás. Az egyik mama tízéves kora után sem engedi mosogatóvízbe dugni kislánya kezét, a másik ugyanabban a korban már az egész lakás tisztántartását bízza a gyerekre. Mi most megpróbáltunk tanácsot adni, mit javasolunk otthoni munkára, s milyen egyéb erkölcsi, magatartásbeli követelményeket támasztunk az iskolában. Kértük, a lehetőség szerint ehhez igazodjanak otthon is. — Mutatkoznak már az eredményei is a nevelési tervnek? — tettük fel a kérdést az igazgatónak. — Nehéz ezt lemérni. A nevelés nem egyszerűen a helyes fogalmak, hanem a magatartás készségeinek, szokásainak kialakítása is Mi a fiatalok világnézetét szeretnénk formálni, s ezért nemcsak az fontos, hogy a gyerekeink miként vélekednek a dolgokról, hanem az is, hogyan cselekszenek. Ezt viszont csak a ,,cselekedtetéssel”, a gyakorlással lehet SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Anyagia (Kerner-bérlet, 9. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Simone Boccanegra (1. bérlet, 9. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Othello (du. fél — „Arany” ifj. bérlet, 4. előadása), este: Sok hűhó semmiért (7). — Katona József Színház: Candida (?). — Madách Színház: Különleges világnap (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A fák állva halnak meg (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — Petőfi Színház: A XX. század fia (7). — Jókai Színház: Türelmetlen szeretők (7). — József Attila Színház: Bekopog a szerelem (7). — Fővárosi Operettszínház: Három tavasz (7). — Blaha Lujza Színház: Római vasárnap (7). — Vidám Színpad: Mi a panasza? (fél 8). — Kis Színpad: Álomlovag (7). — Állami Bábszínház: Hófehérke (10), Argyilus királyfi (3), János vitéz (5). — Kamaraterem: Udvardy kamarakórus („Magyar Zeneművészet”-bérlet, IX/XIV., 8 óra). — MOM Művelődésház: Állami Hangversenyzenekar (vezényel: Barbirolli, 8). — Kamara Varieté: Láthatatlan ember (6 és fél 9). — Budapest Varieté: Tavasszal kell a szerelem (7). — Jégszínház: És megszületett a szerelem (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Májusi műsor (8). — Bartók Színpad (Kosztolányi tér): Tóparti szerenád (a 28-1 jegyek érvényesek, 8). Mars és a kis óvodás Évente két rajz- és két bábfilmet gyártanak a Pannónia Filmstúdióban. Dr. Matolcsy György, a rajz- és bábfilmrészleg vezetője most készülő produkcióikról nyilatkozott: A kisfilm-fesztivál díjnyertese, Macskássy Gyula, Várnai Györggyel, a Ludas Matyi rajzolójával az atom békés és pusztító felhasználásáról készít igen mulatságosnak ígérkező filmet „A tudós és Mars” címmel. A tízperces film érdekessége, hogy feketefehér, úgynevezett grafikai módszerrel készül. Megkezdődött Imre István kísérleti játékfilmjének, „A bölcsőtől az iskoláig” című bábjátéknak felvétele is. A húsz percre tervezett film nem a groteszk hatásokat, hanem a líraiságot hangsúlyozza. Egy kis óvodás kalandjai során azt szeretnénk bemutatni, milyen szép, színes és változatos a gyermekek élete. (bbnk) Mikor takaríthat a kislány Egy pedagógiai kísérlet Ha megkérdezzük bármelyik átlalános iskola szaktanárát, mit fog tanítani öt hét múlva csütörtökön, mit kell tudnia ötödikes, vagy éppen nyolcadikos kisdiákjának januárban vagy áprilisban , pontos választ kapunk. Ma már a legrészletesebben kidolgozott tanterv alapján oktatják a gyerekeket. Most ehhez hasonló, úgynevezett nevelési tervet készítettek az ország tizenöt általános iskoláiban — közöttük két budapestiben, elérni, úgy gondoljuk, ez a kísérleti esztendő megmutatja, hogy a nevelés tervszerű programja hasznos és a jövőben majd szélesebb körben is alkalmazni lehet. Bernáth László RÁDIÓMŰSOR MÁJUS 31. KEDD KOSSUTH: 18.00: Gyári sziréna. — 18.20: Tánczene. — 19.00: A Szabó-család. — 19.30: Népdalcsokor. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Bécsi Ünnepi, Hetek. 1960. Közben: 21.10: Goethe verseiből. — 21.15: A hangversenyközvetítés folytatása. — 22.10: Hírek. — 22.25: Mai szemmel... — 22.35: A Kostelanetz-zenekar. — 22.45: Hajdú Mihály: Kádár Kata. Kétfelvonásos opera. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. PETŐFI: 18.00: Népi zene. — 18.30: Régi városok, hajdani emberek. — 19.00: Operarészletek. — 19.25: Szórakoztató muzsika. — 20.00: Népzene. — 20.40: Falurádió. — 21.00: Hírek. — 21.05: Tánczene. — 21.55: Komor Imre írása. — 22.10: Zenekari muzsika. — 22.44: Felhő Rózsi énekelte. — 23.00: Hírek. JÚNIUS 1. SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — 8.10: Könnyű zene. — 9.00: Régi városok, hajdani emberek. — 9.30: Nótacsokor. — 10.00: Hírek. — 10.10: Úttörő-hiradó. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Pillantás a nagyvilágba. — 11.15: Tánczene. — 11.25: A Szabó-család. — 12.00: Hírek. — 12.10: Operarészletek. — 12.50: Ma. Novella. — 13.10: Magyar tájak dalaiból. — 13.45: Levelezés. — 14.00: Esztrádzene. — 14.35: Bartók- és Kodály-kórusok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ifjúsági Rádió. — 16.00: Élő szóval — muzsikával. Közben: 17.00: Hírek. — 17.50: Szót kérünk. Ifjúsági Rádió. PETŐFI: 5.00—7.53: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Orosz nyelvlecke. — 14.35: Népek zenéje. — 15.00: Szimfonikus költemények. — 16.15: Ragyogó csillagok. Rádiójáték. — 16.55: A zenei romantika története. Előadás. — 17.55: Lukács István cimbalmozik. A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 18.30: Varázsszem; 19.30: TV-hiradó; 19.45: Házasoknak való. Népdalcsokor, 2005: A Hold ostroma. Technikai rejtvényműsor. Közvetítés a Technika Házából.