Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

Fél év äktt IS millió mozijegy Budapesten nemrégen meg­vizsgálták a mozihálózat hely­zetét, s számba vették a tata­rozások és a filmforgalmazás eredményeit, hibáit. A fővá­rosban az év első felében csak­nem 18 millió jegyet váltottak a budapesti mozik előadásai­ra, s örvendetes, hogy a láto­gatók 78 százaléka olyan fil­meket nézett meg, amelyek ha­ladó mondanivalót tolmácsol­tak, s bátran szóltak társadal­munk egy-egy, nehezebben megoldható kérdéséről is. Az elmúlt időszakban csök­kent a budapesti mozik befo­gadóképessége. Jóllehet, jelen­□ A SZOVJET NŐK É1ETÉ- RÖL vasárnap kiállítás nyílt Zalaegerszegen — a városi nő­tanács és az MSZBT rendezésé­ben. A kiállítás bemutatja, ho­gyan élnek és dolgoznak az asszonyok a Szovjetunió kü­lönböző köztársaságainak üze­meiben, intézményeiben. □ AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLA hallgatói egyhóna­pos nyári gyakorlatra Zala­egerszegre költöztek. Százhu­szonnyolc növendék festi, raj­zolja a város jellegzetes ut­cáit, épületeit, építkezéseit, műemlékeit. □ A BARANYA MEGYEI Bodolyabéren vasárnap műve­lődési házat avattak, amely­nek építéséhez számottevően hozzájárult a lakosság. Bara­nyában az idén összesen tizen­hat művelődési házat építenek. □ BÁRSONY RÓZSI mond­ja: „E hónap végéig maradok Budapesten, s fellépek a Szi­geten. Szeptembertől kezdve külföldi kötelezettségeimnek teszek eleget, elsősorban Zü­richben, majd Düsseldorfban, s az évad derekán Bécsben, a Raimund Theaterben. □ FIATAL BALETTMÜVÉ- SZEK nagyobb csoportja uta­zott az NDK-ba. Tizenöten vállaltak szerződést, s egy esz­tendeig különféle német szín­házakban dolgoznak, sokan szólótáncosként. □ BUSTER KEATON, a hí­res némafilm-színész Európába érkezeit, hogy megkeresse sa­ját régi filmjeit. Több nagy­város filmarchivumában ku­tatja ezeket a kópiákat, ame­lyeket „visszavásárol”. □ A RÓMAI REG ESZEK gyors ütemben folytatják mun­kálataikat, hogy a nyári 'olim­piai játékok megkezdésére tel­jesen kiássák és helyreállítsák o régi Róma gladiátoriskoláját. Az úgynevezett Ludus magnus épületét csak nemrégiben fe­dezték fel a Colosseum köze­lében. A gladiátorképző isko­lában egy kisméretű amfiteát­rum is van, amelyben a gla­diátorjelöltek kiképzőik utasí­tásai szerint gyakorolták nehéz művészetüket. □ BENSŐSÉGES ÜNNEP­SÉGEN leplezték le Sashegyi Sándor, a kiváló amatőr régész síremlékét vasárnap a pomázi temetőben. □ KÖZVETÍTI augusztus hetedikén a televízió Szegedről a Jeanne d’Arc című szovjet balettet a moszkvai vendég­együttes előadásában. □ A LEGFELSŐBB HÓHÉR címmel készíti elő Sam Bi- schoff és David Diamond az Adolf Eichmannról szóló fil­met Hollywoodban. i tős összegeket költenek a tata­rozásokra, a korszerűsítésekre, alig javul a helyzet. Szóba került: csökkenti-e a mozilátogatók számát a tele- I vízió térhódítása? A külföldön nagyon kiélezett vetélkedés nálunk eddig nem jelentkezett határozott formában. Jelenleg még nem tudják kimutatni, hány nézőt von el a moziktól a televízió, de arra számíta- ' nak. hogy az ötéves terv végé­re a készüléktulajdonosok szá­mának növekedésével körülbe­lül 2—4 százalékkal csökken a mozilátogatók száma. □ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM hall­gatói közül az idén többen utaznak külföldi gyakorlatra, mint eddig. A német szakosok közül húszán utaznak a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. Százharmincketten mennek Csehszlovákiába, Ro­mániába, s ugyancsak az NDK- ba váltott csoportok. □ VIOLETTA BOVT sze­mélyében kiváló felkészültsé­gű szovjet balerinát ismer meg hamarosan a magyar kö­zönség. Bovt, a moszkvai Szta­nyiszlavszkij—Nyemirovics Dancsenko színház magántán­cosnője az elmúlt esztendőben nem jöhetett társulatával Ma­gyarországra, mert Dél-Ame- rikában turnézott. □ HAYDN Évszakok című oratóriumát Fertődön, az egy­kori Eszterházy-kastély udva­rán, augusztus 28-án adja elő a győri filharmonikus zenekar, a soproni pedagóguskórus, a f értődi Haydn-kórus, Fejér György karmester vezényleté­vel. A szólisták: Werner Má­ria, Réti József, Antalffy Al­bert, Margittay Sándor. Helyreállítják Gárdonyi Géza szülőházát A székesfehérvári járási ta­nács és Gárdony község taná­csa 150 ezer forint költséggel helyreállíttatja Gárdonyi Géza agárdi szülőházát. Itt később Gárdonyi Géza-szobát rendez­nek be az író emléktárgyaiból, és műveinek kiadásaiból. Vasas-hangverseny a Halászbástyán Talpalatnyi hely sem volt szombaton este a Halászbástya kőcsipkéin, mikor a Vasas Központi Művészegyüttes meg­kezdte hangversenyét. Csak kevesek számára jutott ülő­hely, a több mint ezer főnyi közönség jó része állva hall­gatta a másfélórás koncertet. Erkel ismert művein kívül több, eddig nem játszott szer­zeménye hangzott itt el elő­ször a .Vasas Művészegyüttes lelkes és nagyon szép tolmá­csolásában. Gondosan felké­szült fontos hangversenyére az együttes, s a hallgatóság ro- konszenve nem is maradt el, vastapsokkal és ismétléskérés­sel jutalmazta a kitűnően sike­rült produkciókat. A számokat András Béla művészeti veze­tő, Somlay Ferenc és Vétek István dirigálta, a szólókat Czifra Ilona, Miksovszky Lí­via, Tatay Erzsébet, Dulya Ist­ván, Simon Ferenc énekelte. Az ügynök feltámadása Nyugati színházi szaklapok böngészése közben a pesti szakértő különös, rég nem ol­vasott darabcímekre bukkan. ..A tailor made man” . .. „Litt­le Miss Bluebard”. .. „The guardsman” ..'. Talán át is fut­na a szeme e címeken s nem gondolna rá, mi közük van Budapesthez, a magyar színhá­zi világhoz, ha nem lenne utá­na az a magyarázó szöveg, hogy ezeket zenés változatban óhajtják színre hozni. Színházi ügynök hirdeti e készülő ze­nés műveket, hogy felhívja a színigazgatók figyelmét. De milyen darabokról van szó? Az első kettőnek a már sok-sok éve elhúnyt Drégely Gábor volt az írója. „A tailor made man” nem más, mint ..A szerencse fia” című, egykor igen nagy sikert aratott vígjá­ték. A „Little Miss Bluebard” viszont egy másik nevezetes színművet takar, amit akkor­tájt „A kisasszony férje” cím­mel adtak hasonlóan jó fogad­tatásban. A külföldi ügynök „kiásta” ezeket a poros raktá­rakból s most zenével portál­ja abban a „musical comedy”- kedvelő színházi miliőben. Hol vannak már a korabeli szerző­dések? Ki tudná napjainkban bizonyítani, mihez van egy amerikai ügynöknek joga, vagy sem a magyar darabok­kal kapcsolatban? Annyi bizo­nyos, hogy nem a sovány, fe­hér arcú Drégely Gábor volt a szerencse fia, hanem az ame­rikai ügynök, aki „pénzt csi­nál” a magyar szellemi ter­mékből. Ami a harmadik darabot il­leti, ott más az eset. Az a da­rab Molnár Ferenc műve „A testőr”. Zenével? <K.) A nép elismerése a művész legjobb emlékműve.. Huszka Jenőné a következő levelet kapta Moszkvából: Tudomásunkra jutott, hogy Önt nagy, vigasztalhatatlan bánat érte. Ön elvesztette drá­ga élettársát, férjét, a zenemű­vészet világa pedig a kiváló tehetségű zeneszerzőt. A Moszkvai Operettszínház egész kollektívája együtt érez önnel bánatában. Szeretném, ha kis vigasztalásul szolgálna önnek, hogy Huszka Jenő ze­neszerző neve nálunk nagyon népszerű és szeretett név. Igen nagy sikernek örvend nálunk Lili bárónő című operettje, amelyet már több mint száz­szor játszottunk színpadunkon. A nép elismerése a művész legjobb és legdrágább emlék­műve. Mély tisztelettel: V. P. Jef- remov, a színház igazgatója, G. A. Sztoljárov, a színház főkar­mestere, V. A. Kandelaki, a színház főrendezője. Nyolc ország zenetudósainak tanácskozása Budapesten Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójáról ünnepségek hosszú sorával emlékezik meg a magyar zenei élet. Ezek kö­zül kiemelkedik a nemzetközi zenetudományi konferencia, amelyet szeptember 23-tól 30- ig rendez a Fészek Klubban a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége. A tanácskozások té- mlfa: Erkel és a nemzeti ope­ra kialakulása Kelet-Európá- ban. A magyarokkal együtt nyolc ország zenetudósai vesznek részt a konferencián. Vadászati lexikon Több mint háromezer kiad­vány kétmillió példányban — ez a tizedik jubileumát ülő Mezőgazdasági Kiadó évi tel­jesítése; vagyis egy évtized alatt 30 ezer kiadvány és 20 millió példány! A tíz esztendő eredményei­ről és a jövő tervekről kérdez­tük meg Lányi Ottó igazgatót. — A tízezernél több példány­ban megjelent mezőgazdasági lexikon nagy sikere nyomán már dolgozunk a kertészeti, to­vábbá az erdészeti és vadásza­ti lexikon megjelentetésén. Mind a két mű páratlan lesz a maga nemében. Több száz szakember dolgozik mindket­tőn. A postás továbbra sem csenget - felesleges Lapjuk 1960. július 8-i szá­mában az „Itt a budapestiek beszélnek” rovatban megje­lent „A postás csengessen” című panasszal kapcsolatban közöljük, hogy közönséges levélpostai küldemények le­vélszekrénybe való kézbesíté­sének csengetéssel való jel­zése sem a múltban, sem je­lenleg kötelezőleg nincs el­rendelve. Nem lehet a jelzést utasítás szerint előírni, mert nem tudható, hogy a csenge­téssel nem zavarja-e a kézbe­sítő a címzett nyugalmát, A kézbesítők általában jó kap­csolatban állnak a címzettek­kel és így egyénileg tudják elbírálni, hogy hol van helye a figyelmeztető csengetésnek. A közöltek alapján a figyel­meztető csengetést a jövőben sem kívánjuk elrendelni. Budapesti Postaigazgatóság Darabos Sándor, az igazgatóság vezetőjének helyettese DIVATFIAK Fehér gyermekzoknit szeretnék venni“ ötéves kislányom szereti szép fehér ruháját felvenni, azazhogy csak szeretné, mert fehér zokni hiányában nem tudom ráadni. Bár be­jártam Pestet és Budát, de nem leltem sehol rövid szárú, fehér cérnazoknit. Térdzoknit kínáltak mindenütt, ami jó viselet ősszel, vagy tavasszal, de nem nyáron. Lehet, hogy majd a télen lesz kapható a rövid szárú fehér zokni? A szezon mégis­csak ilyenkor volna... Gál Istvánná XVIII. kerület f Illem lehet telefonérmét kapni a Nyugati-pályaudvar környékén? A Nyugati-pályaudvar tra­fikkezelői és az azt környező trafikok vezetői egy hét óta járják a 62. Postahivatal ille­tékes nagybani árusítóját a rájuk nézve kötelezően előírt telefonérmék beszerzése ér­dekében. De hiába! Budapest telefonautoma­táinak ürítése nem történik olyan eréllyel, mint ahogy azt a kialakult forgalom megköveteli. Ennek a tény­nek tulajdonítható, hogy a trafikok kezelői érmeszük­ségletüket nem tudják a for­galom által megkövetelt arányban beszerezni. Az il­letékesek figyelmét felhívom a fentiekre. Gibbon Ernő, MÁV Utasellátó, 411. pavilon Kell-e forró víz a strandmedencében ? Kellemes hely a Nemzeti Sportuszoda is, a Császár is. Külön öröm, hogy mindkét helyen van medence a gyer­mekek számára. Csak azt nem értem, miért olyan for­ró — nem is meleg, hanem valósággal %forró — a víz ezekben a gyermekmeden­cékben, még a csúcs-kániku­lai napokon is? Ez vajon or­vosi előírás lenne vagy va­lamilyen felül nem vizsgált, át nem gondolt hagyomány? Nem hinném, hogy a mo­dern egészségügyi nevelés előírná az ilyen hőmérsékle­tű strandmedence-vizet a gyermekeknek akkor, ami­kor 25, 30 vagy 35 fokot mu­tat a hőmérő. Szeretnék szak­értőktől, elsősorban gyer­mekorvosoktól, de a nevezett uszodák igazgatóságaitól is választ kapni kérdésemre. Budapesti anya Kiállnak a szögek a nadrágból! (Szűr Szabó József rajza) Az üzemet rendbehoztuk Válasz a levélíróknak 283. számú Budagyöngye- piacon levő Italboltot eszté­tikailag kifogásolható „kör­nyékbeliek” aláírású közle­ményre válaszolva közöljük, hogy az üzemet rendbehoz­tuk, kifestette vállalatunk, s az udvaron tároló söröshor­dók elszállításáról gondos­kodtunk. Az üzem kertjé­nek régi bejárata feletti hirdetőtáblát levettük, mi­vel a vendégek egy részét Kúlyfiir«lM, nőknek A június hó 23-i számban Belvári Józsefné (Budapest VI., Aradi utca 59.) Egyszerű készülék cím alatt megjelent levelében kifogásolja, hogy Budapesten csak a Lukács­fürdőben van nők részére súlyfürdő, s ezért a betegek­nek várakozniuk kell a 10— 15 perces kezelésre. A Lukács-fürdőben ezt a szolgáltatási ágat igazgató­ságunk az SZTK Dologház utcai fürdőjének leállásakor létesítette. A fokozódó igé­nyek kielégítése érdekében további bővítést tervezünk. A Gellért-fürdőben újabb súlyfürdő-részleg üzembe he­lyezésére előreláthatólag augusztus elején kerül sor, a Lukács—Császár-fürdőben pedig már szintén megkez­dődtek a munkálatok, hogy több kezelőhely legyen. Krajcsir József igazgató, Fővárosi Fürdőigazgatóság Tizenöt üveglapról van szó A VIII. kerületi Vajda Pé­ter utca 43/a számú ház ne­gyedik emeletét harminc éven át üvegtető védte az időjárás viszontagságaitól. Négy-öt évvel ezelőtt az ak­kori házkezelőség a repedt, törött üveglapokat kiszedette azért, hogy újakkal kicserél­je. Több éves sürgetésünk el­lenére a kb. 15 darab üvegla­pot a mai napig sem helyez­ték vissza. A legutóbbi nagy esőzések alkalmával a rossz, lyukas csatornákból alázúdu­ló víz az ajtónyíláson át folyt be a lakásokba, vödrökkel, lapátokkal a szomszédok leg­teljesebb segítségével sike­rült csak elkerülni, hogy az alsó lakások ne ázzanak be. Intézkedést kérünk. Szödényi N. Kálmán Bp., VIII., Vajda Péter utca 43/a, IV. 44. megtévesztette, azt hitték,, hogy a bejárat a tábla felöli oldalon van. A Piac tér par­kosítása és játszótér létesíté­se a kerületi tanács illetékes osztályától függően fog bekö­vetkezni, a piac területén le­vő pavilon a terület rendezé­séig a piac dolgozóinak és lá­togatóinak kiszolgálására van hivatva. Kun Magda igazgató II. kér. Vendéglátóipari V. tívnyérüffu Egy idő óta délután 16 óra után nem lehet kenyeret kapni, a rákospalotai 15 401-es KÖZÉRT- ben. Kérdezem a kiszolgálót miért nem rendelnek elég mennyiségű kenyeret, miért ha­nyagolják. el a rendelést. V. s. Még egyszer a tablókról Nemrégiben ebben a népszerű rovatban hozzászólás jelent meg, amely kifogásolta, hogy az álta­lános iskolába való átlépésük előtt már az óvodásokról is tab­lók készülnek. Talán túlzás az óvodásoknak tablókon történő szerepeltetése, bár ezek az együttes fényképek számukra is örök emlékek maradnak. Miért is ne készülhetne tehát róluk is tabló, amelyet felnőtt korukban — ha mosolyogva is — boldogan nézegetnének. De azokat a kirakatokat, amelyek az iskolai tablóknak adnak szál­lást, magam is élvezettel szem- lélgetem. Az üveg mögül diá­kok tekintenek a nézőre, mo­solygós arccal, telve remények­kel és bizakodással. Most végez­tek! Igen, elvégezték az isko­lát és kezdik az életet. Minden előttük áll, a lét teljessége, a sok nagy lehetőség, az ország­építés és a maguk sorsának megépítése. Alom és valóság határkövénél állanak, hogy ha­tározott léptekkel, az ifjúság ön­bizalmával átjussanak azon. Ilyen és ilyen középiskola végzett növendékei, ennek vagy annak a technikumnak volt hallgatói, fiatal tanítók, épí­tők, a műszaki pályák remény­ségei, gépészek és művészek, textilszakemberek és a jövő mér­nökei. A kisebb képek — a hallgatók arcmása — fölött az iskolaigaz­gatók, az osztályfőnökök, a ta­nárok határozott, olykor szigo­rú ábrázata. Karéjban veszik körül a diákokat, mintha még most, a búcsúzáskor is védőleg terjesztenék ki karjaikat, hogy óvják, oltalmazzák a gyönge palántákat. És a tablók vala­mennyije ezzel a lelkes fogadko­zással, kötelező ígérettel zá­rul: Tíz év múlva találko­zunk! Mert a végző diákok nem egykönnyen szakadnak el az Al­ma Matertől, amely őket gon­dozásába fogadta. Ahogy bámulom őket, szívem megtelik meleg érzésekkel. Bá­rányfelhő fut át lelkem egén, mert annyi évtized száguldott el azóta, amikor én is ilyen ró­zsaszín képpel bámultam le az iskolai tablóról. A költővel együtt mondom: ,,Ö, ha én is, én is közietek lehetnék!” ... Gy. E. Öürfrf az óra Csehszlovák film * 14 éven aluliaknak nem ajánlott Bemutató: augusztus 4-én Az a véleményem, hogy a picike már most kezdjen zon­gorázni.

Next

/
Thumbnails
Contents