Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

Fél év aktt 18 millió mozijegy Budapesten nemrégen meg­vizsgálták a mozihálózat hely­zetét, s számba vették a tata­rozások és a filmforgalmazás eredményeit, hibáit. A fővá­rosban az év első felében csak­nem 18 millió jegyet váltottak a budapesti mozik előadásai­ra, s örvendetes, hogy a láto­gatók 78 százaléka olyan fil­meket nézett meg, amelyek ha­ladó mondanivalót tolmácsol­tak, s bátran szóltak társadal­munk egy-egy, nehezebben megoldható kérdéséről is. Az elmúlt időszakban csök­kent a budapesti mozik befo­gadóképessége. Jóllehet, jelen­t­­ős összegeket költenek a tata­rozásokra, a korszerűsítésekre, alig javul a helyzet. Szóba került: csökkenti-e a mozilátogatók számát a tele- 1 vízió térhódítása? A külföldön nagyon kiélezett vetélkedés nálunk eddig nem jelentkezett határozott formában. Jelenleg még nem tudják kimutatni, hány nézőt von el a moziktól a televízió, de arra számíta­­­­nak, hogy az ötéves terv végé­re a készüléktulajdonosok szá­mának növekedésével körülbe­lül 2,4 százalékkal csökken a mozilátogatók száma. □ A SZOVJET NŐK ÉLETÉ­­RŐL vasárnap kiállítás nyílt Zalaegerszegen , a városi nő­tanács és az MSZBT rendezésé­ben. A kiállítás bemutatja, ho­gyan élnek és dolgoznak az asszonyok a Szovjetunió kü­lönböző köztársaságainak üze­meiben, intézményeiben. □ AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLA hallgatói egyhóna­pos nyári gyakorlatra Zala­egerszegre költöztek. Százhu­szonnyolc növendék festi, raj­zolja a város jellegzetes ut­cáit, épületeit, építkezéseit, műemlékeit. □ A BARANYA MEGYEI Bodolyabéren vasárnap műve­lődési házat avattak, amely­nek építéséhez számottevően hozzájárult a lakosság. Bara­nyában az idén összesen tizen­hat művelődési házat építenek. □ BÁRSONY RÓZSI mond­ja: „E hónap végéig maradok Budapesten, s fellépek a Szi­geten. Szeptembertől kezdve külföldi kötelezettségeimnek teszek eleget, elsősorban Zü­richben, majd Düsseldorfban, s az évad derekán Bécsben, a Raimund Theaterben. □ FIATAL BALETTMŰVÉ­­SZEK nagyobb csoportja uta­zott az NDK-ba. Tizenöten vállaltak szerződést, s egy esz­tendeig különféle német szín­házakban dolgoznak, sokan szólótáncosként. □ BUSTER KEATON, a hí­res némafilm-színész Európába érkezett, hogy megkeresse sa­ját régi filmjeit. Több nagy­város filmarchivumában ku­tatja ezeket a kópiákat, ame­lyeket „visszavásárol”. □ A RÓMAI REG­ÉSZEK gyors ütemben folytatják mun­kálataikat, hogy a nyári­­olim­piai játékok megkezdésére tel­jesen kiássák és helyreállítsák a régi Róma gladiátoriskoláját. Az úgynevezett Lucius magnus épületét csak nemrégiben fe­dezték fel a Colosseum köze­lében. A gladiátorképző isko­lában egy kisméretű amfiteát­rum is van, amelyben a gla­diátorjelöltek kiképzőik utasí­tásai szerint gyakorolták nehéz művészetüket. □ BENSŐSÉGES ÜNNEP­SÉGEN leplezték le Sashegyi Sándor, a kiváló amatőr régész síremlékét vasárnap a pomázi temetőben. □ KÖZVETÍTI augusztus hetedikén a televízió Szegedről a Jeanne d’Arc című szovjet balettet a moszkvai vendég­együttes előadásában. □ A LEGFELSŐBB HÓHÉR címmel készíti elő Sam Bi­­schoff és David Diamond az Adolf Eichmannról szóló fil­met Hollywoodban. □ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM hall­gatói közül az idén többen utaznak külföldi gyakorlatra, mint eddig. A német szakosok közül húszan utaznak a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. Százharmincketten mennek Csehszlovákiába, Ro­mániába, s ugyancsak az NDK- ba váltott csoportok. □ VIOLETTA BOVT sze­mélyében kiváló felkészültsé­gű szovjet balerinát ismer meg hamarosan a magyar kö­zönség. Bovt, a moszkvai Szta­nyiszlavszkij—Nyemirovics Dancsenko színház magántán­cosnője az elmúlt esztendőben nem jöhetett társulatával Ma­gyarországra, mert Dél-Ame­­rikában turnézott. □ HAYDN Évszakok című oratóriumát Fertődön, az egy­kori Eszterházy-kastély udva­rán, augusztus 28-án adja elő a győri filharmonikus zenekar, a soproni pedagóguskórus, a f­ertődi Haydn-kórus, Fejér György karmester vezényleté­vel. A szólisták: Werner Má­ria, Réti József, Antalffy Al­bert, Margittay Sándor. Az a véleményem, hogy a picike már most kezdjen zon­gorázni. Helyreállítják Gárdonyi Géza szülőházát A székesfehérvári járási ta­nács és Gárdony község taná­csa 150 ezer forint költséggel helyreállíttatja Gárdonyi Géza agárdi szülőházát. Itt később Gárdonyi Géza-szobát rendez­nek be az író emléktárgyaiból, és műveinek kiadásaiból. Vasas-hangverseny a Halászbástyán Talpalatnyi hely sem volt szombaton este a Halászbástya kőcsipkéin, mikor a Vasas Központi Művészegyüttes meg­kezdte hangversenyét. Csak kevesek számára jutott ülő­hely, a több mint ezer főnyi közönség jó része állva hall­gatta a másfélórás koncertet. Erkel ismert művein kívül több, eddig nem játszott szer­zeménye hangzott itt el elő­ször a­­Vasas Művészegyüttes lelkes és nagyon szép tolmá­csolásában. Gondosan felké­szült fontos hangversenyére az együttes, s a hallgatóság ro­­konszenve nem is maradt el, vastapsokkal és ismétléskérés­sel jutalmazta a kitűnően sike­rült produkciókat. A számokat András Béla művészeti veze­tő, Somlay Ferenc és Vétek István dirigálta, a szólókat Czifra Ilona, Miksovszky Lí­via, Tatay Erzsébet, Dulya Ist­ván, Simon Ferenc énekelte. Az ügynök feltámadása Nyugati színházi szaklapok böngészése közben a pesti szakértő különös, rég nem ol­vasott darabcímekre bukkan. ..A tailor made man” . .. „Litt­le Miss Bluebard”. .. „The guardsman” ..­. Talán át is fut­na a szeme e címeken s nem gondolna rá, mi közük van Budapesthez, a magyar színhá­zi világhoz, ha nem lenne utá­na az a magyarázó szöveg, hogy ezeket zenés változatban óhajtják színre hozni. Színházi ügynök hirdeti e készülő ze­nés műveket, hogy felhívja a színigazgatók figyelmét. De milyen darabokról van szó? Az első kettőnek a már sok-sok éve elhúnyt Drégely Gábor volt az írója. „A tailor made man” nem más, mint ,,A szerencse fia” című, egykor igen nagy sikert aratott vígjá­ték. A „Little Miss Bluebard” viszont egy másik nevezetes színművet takar, amit akkor­tájt „A kisasszony férje” cím­mel adtak hasonlóan jó fogad­tatásban. A külföldi ügynök „kiásta” ezeket a poros raktá­rakból s most zenével portál­ja abban a „musical comedy”­­kedvelő színházi miliőben. Hol vannak már a korabeli szerző­dések? Ki tudná napjainkban bizonyítani, mihez van egy amerikai ügynöknek joga, vagy sem a magyar darabok­kal kapcsolatban? Annyi bizo­nyos, hogy nem a sovány, fe­hér arcú Drégely Gábor volt a szerencse fia, hanem az ame­rikai ügynök, aki „pénzt csi­nál” a magyar szellemi ter­mékből. Ami a harmadik darabot il­leti, ott más az eset. Az a da­rab Molnár Ferenc műve „A testőr”. Zenével? (K.) A nép elismerése a művész legjobb emlékműve.. Huszka Jenőné a következő levelet kapta Moszkvából: Tudomásunkra jutott, hogy Önt nagy, vigasztalhatatlan bánat érte. Ön elvesztette drá­ga élettársát, férjét, a zenemű­vészet világa pedig a kiváló tehetségű zeneszerzőt. A Moszkvai Operettszínház egész kollektívája együtt érez önnel bánatában. Szeretném, ha kis vigasztalásul szolgálna önnek, hogy Huszka Jenő ze­neszerző neve nálunk nagyon népszerű és szeretett név. Igen nagy sikernek örvend nálunk Lili bárónő című operettje, amelyet már több mint száz­szor játszottunk színpadunkon. A nép elismerése a művész legjobb és legdrágább emlék­műve. Mély tisztelettel: V. P. Jef­­remov, a színház igazgatója, G. A. Sztoljarov, a színház főkar­mestere, V. A. Kandelaki, a színház főrendezője. Nyolc ország zenetudósainak tanácskozása Budapesten Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójáról ünnepségek hosszú sorával emlékezik meg a magyar zenei élet. Ezek kö­zül kiemelkedik a nemzetközi zenetudományi konferencia, amelyet szeptember 23-tól 30- ig rendez a Fészek Klubban a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége. A tanácskozások té­­mája: Erkel és a nemzeti ope­ra kialakulása Kelet-Európá­­ban. A magyarokkal együtt nyolc ország zenetudósai vesznek részt a konferencián. Vadászati lexikon Több mint háromezer kiad­vány kétmillió példányban — ez a tizedik jubileumát ülő Mezőgazdasági Kiadó évi tel­jesítése, vagyis egy évtized alatt 30 ezer kiadvány és 20 millió példány! A tíz esztendő eredményei­ről és a jövő tervekről kérdez­tük meg Lányi Ottó igazgatót. — A tízezernél több példány­ban megjelent mezőgazdasági lexikon nagy sikere nyomán már dolgozunk a kertészeti, to­vábbá az erdészeti és vadásza­ti lexikon megjelentetésén. Mind a két mű páratlan lesz a maga nemében. Több száz szakember dolgozik mindket­tőn. A postás továbbra sem csenget - felesleges Lapjuk 1960. július 8-i szá­mában az „Itt a budapestiek beszélnek” rovatban megje­lent „A postás csengessen” című panasszal kapcsolatban közöljük, hogy közönséges levélpostai küldemények le­vélszekrénybe való kézbesíté­sének csengetéssel való jel­zése sem a múltban, sem je­lenleg kötelezőleg nincs el­rendelve. Nem lehet a jelzést utasítás szerint előírni, mert nem tudható, hogy a csenge­téssel nem zavarja-e a kézbe­sítő a címzett nyugalmát. A kézbesítők általában jó kap­csolatban állnak a címzettek­kel és így egyénileg tudják elbírálni, hogy hol van helye a figyelmeztető csengetésnek. A közöltek alapján a figyel­meztető csengetést a jövőben sem kívánjuk elrendelni. Budapesti Postaigazgatóság Darabos Sándor, az igazgatóság vezetőjének helyettese DIVATFIAK Kiállnak a szögek a nadrágból! (Szűr Szabó József rajza) Az üzemet rendbehoztuk Válasz a levélíróknak 283. számú Budagyöngye­­piacon levő Italboltot eszté­tikailag kifogásolható „kör­nyékbeliek” aláírása közle­ményre válaszolva közöljük, hogy az üzemet rendbehoz­tuk, kifestette vállalatunk, s az udvaron tároló söröshor­dók elszállításáról gondos­kodtunk. Az üzem kertjé­nek régi bejárata feletti hirdetőtáblát levettük, mi­vel a vendégek egy részét megtévesztette, azt hitték,, hogy a bejárat a tábla felöli oldalon van. A Piac tér par­kosítása és játszótér létesíté­se a kerületi tanács illetékes osztályától függően fog bekö­vetkezni, a piac területén le­vő pavilon a terület rendezé­séig a piac dolgozóinak és lá­togatóinak kiszolgálására van hivatva. Kun Magda igazgató II. ker. Vendéglátóipari V. Súlyfü­rálő, nőknek A június hó 23-i számban Belvári Józsefné (Budapest VI., Aradi utca 59.) Egyszerű készülék cím alatt megjelent levelében kifogásolja, hogy Budapesten csak a Lukács­fürdőben van nők részére súlyfürdő, s ezért a betegek­nek várakozniuk kell a 10— 15 perces kezelésre. A Lukács-fürdőben ezt a szolgáltatási ágat igazgató­ságunk az SZTK Dologház utcai fürdőjének leállásakor létesítette. A fokozódó igé­nyek kielégítése érdekében további bővítést tervezünk. A Gellért-fürdőben újabb súlyfürdő-részleg üzembe he­lyezésére előreláthatólag augusztus elején kerül sor, a Lukács—Császár-fürdőben pedig már szintén megkez­dődtek a munkálatok, hogy több kezelőhely legyen. Krajcsir József igazgató, Fővárosi Fürdőigazgatóság Tizenöt üveglapról van szó A VIII. kerületi Vajda Pé­ter utca 43/a számú ház ne­gyedik emeletét harminc éven át üvegtető védte az időjárás viszontagságaitól. Négy-öt évvel ezelőtt az ak­kori házkezelőség a repedt, törött üveglapokat kiszedette azért, hogy újakkal kicserél­je. Több éves sürgetésünk el­lenére a kb. 15 darab üvegla­pot a mai napig sem helyez­ték vissza. A legutóbbi nagy esőzések alkalmával a rossz, lyukas csatornákból alázúdu­ló víz az ajtónyíláson át folyt be a lakásokba, vödrökkel, lapátokkal a szomszédok leg­teljesebb segítségével sike­rült csak elkerülni, hogy az alsó lakások ne ázzanak be. Intézkedést kérünk. Szödényi N. Kálmán Bp., VIII., Vajda Péter utca 43/a, IV. 44. tívnyérüffű Egy idő óta délután 16 óra után nem lehet kenyeret kapni, a rákospalotai 15 401-es KÖZÉRT- ben. Kérdezem a kiszolgálót miért nem rendelnek elég mennyiségű kenyeret, miért ha­nyagolják­ el a rendelést. V. s. Fehér gyermekzoknit szeretnék venni, ötéves kislányom szereti szép fehér ruháját felvenni, azazhogy csak szeretné, mert fehér zokni hiányában nem tudom ráadni. Bár be­jártam Pestet és Budát, de nem leltem sehol rövid szárú, fehér cérnazoknit. Térdzoknit kínáltak mindenütt, ami jó viselet ősszel, vagy tavasszal, de nem nyáron. Lehet, hogy majd a télen lesz kapható a rövid szárú fehér zokni? A szezon mégis­csak ilyenkor volna... Gál Istvánné XVIII. kerület ! Il sem lehet telefonérmét kapni a Nyugati-pályaudvar környékén? A Nyugati-pályaudvar tra­fikkezelői és az azt környező trafikok vezetői egy hét óta járják a 62. Postahivatal ille­tékes nagybani árusítóját a rájuk nézve kötelezően előírt telefonérmék beszerzése ér­dekében. De hiába! Budapest telefonautoma­táinak ürítése nem történik olyan eréllyel, mint ahogy azt a kialakult forgalom megköveteli. Ennek a tény­nek tulajdonítható, hogy a trafikok kezelői érmeszük­ségletüket nem tudják a for­galom által megkövetelt arányban beszerezni. Az il­letékesek figyelmét felhívom a fentiekre. Gibbon Ernő, MÁV Utasellátó, 411. pavilon Kell-e forró víz a strandmedencében ? Kellemes hely a Nemzeti Sportuszoda is, a Császár is. Külön öröm, hogy mindkét helyen van medence a gyer­mekek számára. Csak azt nem értem, miért olyan for­ró — nem is meleg, hanem valósággal­­forró — a víz ezekben a gyermekmeden­cékben, még a csúcs­kániku­lai napokon is? Ez vajon or­vosi előírás lenne vagy va­lamilyen felül nem vizsgált, át nem gondolt hagyomány? Nem hinném, hogy a mo­dern egészségügyi nevelés előírná az ilyen hőmérsékle­tű strandmedence-vizet a gyermekeknek akkor, ami­kor 25, 30 vagy 35 fokot mu­tat a hőmérő. Szeretnék szak­értőktől, elsősorban gyer­mekorvosoktól, de a nevezett uszodák igazgatóságaitól is választ kapni kérdésemre. Budapesti anya Még egyszer a tablókról Nemrégiben ebben a népszerű rovatban hozzászólás jelent meg, amely kifogásolta, hogy az álta­lános iskolába való átlépésük előtt már az óvodásokról is tab­lók készülnek. Talán túlzás az óvodásoknak tablókon történő szerepeltetése, bár ezek az együttes fényképek számukra is örök emlékek maradnak. Miért is ne készülhetne tehát róluk is tabló, amelyet felnőtt korukban — ha mosolyogva is — boldogan nézegetnének. De azokat a kirakatokat, amelyek az iskolai tablóknak adnak szál­lást, magam is élvezettel szem­­lélgetem. Az üveg mögül diá­kok tekintenek a nézőre, mo­solygós arccal, telve remények­kel és bizakodással. Most végez­tek! Igen, elvégezték az isko­lát és kezdik az életet. Minden előttük áll, a lét teljessége, a sok nagy lehetőség, az ország­építés és a maguk sorsának megépítése. Álom és valóság határkövénél állanak, hogy ha­tározott léptekkel, az ifjúság ön­bizalmával átjussanak azon. Ilyen és ilyen középiskola végzett növendékei, ennek vagy annak a technikumnak volt hallgatói, fiatal tanítók, épí­tők, a műszaki pályák remény­ségei, gépészek és művészek, textilszakemberek és a jövő mér­nökei. A kisebb képek — a hallgatók arcmása — fölött az iskolaigaz­gatók, az osztályfőnökök, a ta­nárok határozott, olykor szigo­rú ábrázata. Karéjban veszik körül a diákokat, mintha még most, a búcsúzáskor is védőleg terjesztenék ki karjaikat, hogy óvják, oltalmazzák a gyönge palántákat. És a tablók vala­mennyije ezzel a lelkes fogadko­zással, kötelező ígérettel zá­rul: Tíz év múlva találko­zunk! Mert a végző diákok nem egykönnyen szakadnak el az Al­ma Matertől, amely őket gon­dozásába fogadta. Ahogy bámulom őket, szívem megtelik meleg érzésekkel. Bá­rányfelhő fut át lelkem egén, mert annyi évtized száguldott el azóta, amikor én is ilyen ró­zsaszín képpel bámultam le az iskolai tablóról. A költővel együtt mondom: ,,Ó, ha én is, én is köztetek lehetnék!” ... Gy. E. Dürfrf az óra Csehszlovák film * 14 éven aluliaknak nem ajánlott Bemutató: augusztus 4-én

Next