Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
Fél év aktt 18 millió mozijegy Budapesten nemrégen megvizsgálták a mozihálózat helyzetét, s számba vették a tatarozások és a filmforgalmazás eredményeit, hibáit. A fővárosban az év első felében csaknem 18 millió jegyet váltottak a budapesti mozik előadásaira, s örvendetes, hogy a látogatók 78 százaléka olyan filmeket nézett meg, amelyek haladó mondanivalót tolmácsoltak, s bátran szóltak társadalmunk egy-egy, nehezebben megoldható kérdéséről is. Az elmúlt időszakban csökkent a budapesti mozik befogadóképessége. Jóllehet, jelentős összegeket költenek a tatarozásokra, a korszerűsítésekre, alig javul a helyzet. Szóba került: csökkenti-e a mozilátogatók számát a tele- 1 vízió térhódítása? A külföldön nagyon kiélezett vetélkedés nálunk eddig nem jelentkezett határozott formában. Jelenleg még nem tudják kimutatni, hány nézőt von el a moziktól a televízió, de arra számítanak, hogy az ötéves terv végére a készüléktulajdonosok számának növekedésével körülbelül 2,4 százalékkal csökken a mozilátogatók száma. □ A SZOVJET NŐK ÉLETÉRŐL vasárnap kiállítás nyílt Zalaegerszegen , a városi nőtanács és az MSZBT rendezésében. A kiállítás bemutatja, hogyan élnek és dolgoznak az asszonyok a Szovjetunió különböző köztársaságainak üzemeiben, intézményeiben. □ AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLA hallgatói egyhónapos nyári gyakorlatra Zalaegerszegre költöztek. Százhuszonnyolc növendék festi, rajzolja a város jellegzetes utcáit, épületeit, építkezéseit, műemlékeit. □ A BARANYA MEGYEI Bodolyabéren vasárnap művelődési házat avattak, amelynek építéséhez számottevően hozzájárult a lakosság. Baranyában az idén összesen tizenhat művelődési házat építenek. □ BÁRSONY RÓZSI mondja: „E hónap végéig maradok Budapesten, s fellépek a Szigeten. Szeptembertől kezdve külföldi kötelezettségeimnek teszek eleget, elsősorban Zürichben, majd Düsseldorfban, s az évad derekán Bécsben, a Raimund Theaterben. □ FIATAL BALETTMŰVÉSZEK nagyobb csoportja utazott az NDK-ba. Tizenöten vállaltak szerződést, s egy esztendeig különféle német színházakban dolgoznak, sokan szólótáncosként. □ BUSTER KEATON, a híres némafilm-színész Európába érkezett, hogy megkeresse saját régi filmjeit. Több nagyváros filmarchivumában kutatja ezeket a kópiákat, amelyeket „visszavásárol”. □ A RÓMAI REGÉSZEK gyors ütemben folytatják munkálataikat, hogy a nyáriolimpiai játékok megkezdésére teljesen kiássák és helyreállítsák a régi Róma gladiátoriskoláját. Az úgynevezett Lucius magnus épületét csak nemrégiben fedezték fel a Colosseum közelében. A gladiátorképző iskolában egy kisméretű amfiteátrum is van, amelyben a gladiátorjelöltek kiképzőik utasításai szerint gyakorolták nehéz művészetüket. □ BENSŐSÉGES ÜNNEPSÉGEN leplezték le Sashegyi Sándor, a kiváló amatőr régész síremlékét vasárnap a pomázi temetőben. □ KÖZVETÍTI augusztus hetedikén a televízió Szegedről a Jeanne d’Arc című szovjet balettet a moszkvai vendégegyüttes előadásában. □ A LEGFELSŐBB HÓHÉR címmel készíti elő Sam Bischoff és David Diamond az Adolf Eichmannról szóló filmet Hollywoodban. □ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM hallgatói közül az idén többen utaznak külföldi gyakorlatra, mint eddig. A német szakosok közül húszan utaznak a Német Demokratikus Köztársaságba. Százharmincketten mennek Csehszlovákiába, Romániába, s ugyancsak az NDK- ba váltott csoportok. □ VIOLETTA BOVT személyében kiváló felkészültségű szovjet balerinát ismer meg hamarosan a magyar közönség. Bovt, a moszkvai Sztanyiszlavszkij—Nyemirovics Dancsenko színház magántáncosnője az elmúlt esztendőben nem jöhetett társulatával Magyarországra, mert Dél-Amerikában turnézott. □ HAYDN Évszakok című oratóriumát Fertődön, az egykori Eszterházy-kastély udvarán, augusztus 28-án adja elő a győri filharmonikus zenekar, a soproni pedagóguskórus, a fertődi Haydn-kórus, Fejér György karmester vezényletével. A szólisták: Werner Mária, Réti József, Antalffy Albert, Margittay Sándor. Az a véleményem, hogy a picike már most kezdjen zongorázni. Helyreállítják Gárdonyi Géza szülőházát A székesfehérvári járási tanács és Gárdony község tanácsa 150 ezer forint költséggel helyreállíttatja Gárdonyi Géza agárdi szülőházát. Itt később Gárdonyi Géza-szobát rendeznek be az író emléktárgyaiból, és műveinek kiadásaiból. Vasas-hangverseny a Halászbástyán Talpalatnyi hely sem volt szombaton este a Halászbástya kőcsipkéin, mikor a Vasas Központi Művészegyüttes megkezdte hangversenyét. Csak kevesek számára jutott ülőhely, a több mint ezer főnyi közönség jó része állva hallgatta a másfélórás koncertet. Erkel ismert művein kívül több, eddig nem játszott szerzeménye hangzott itt el először aVasas Művészegyüttes lelkes és nagyon szép tolmácsolásában. Gondosan felkészült fontos hangversenyére az együttes, s a hallgatóság rokonszenve nem is maradt el, vastapsokkal és ismétléskéréssel jutalmazta a kitűnően sikerült produkciókat. A számokat András Béla művészeti vezető, Somlay Ferenc és Vétek István dirigálta, a szólókat Czifra Ilona, Miksovszky Lívia, Tatay Erzsébet, Dulya István, Simon Ferenc énekelte. Az ügynök feltámadása Nyugati színházi szaklapok böngészése közben a pesti szakértő különös, rég nem olvasott darabcímekre bukkan. ..A tailor made man” . .. „Little Miss Bluebard”. .. „The guardsman” ... Talán át is futna a szeme e címeken s nem gondolna rá, mi közük van Budapesthez, a magyar színházi világhoz, ha nem lenne utána az a magyarázó szöveg, hogy ezeket zenés változatban óhajtják színre hozni. Színházi ügynök hirdeti e készülő zenés műveket, hogy felhívja a színigazgatók figyelmét. De milyen darabokról van szó? Az első kettőnek a már sok-sok éve elhúnyt Drégely Gábor volt az írója. „A tailor made man” nem más, mint ,,A szerencse fia” című, egykor igen nagy sikert aratott vígjáték. A „Little Miss Bluebard” viszont egy másik nevezetes színművet takar, amit akkortájt „A kisasszony férje” címmel adtak hasonlóan jó fogadtatásban. A külföldi ügynök „kiásta” ezeket a poros raktárakból s most zenével portálja abban a „musical comedy”kedvelő színházi miliőben. Hol vannak már a korabeli szerződések? Ki tudná napjainkban bizonyítani, mihez van egy amerikai ügynöknek joga, vagy sem a magyar darabokkal kapcsolatban? Annyi bizonyos, hogy nem a sovány, fehér arcú Drégely Gábor volt a szerencse fia, hanem az amerikai ügynök, aki „pénzt csinál” a magyar szellemi termékből. Ami a harmadik darabot illeti, ott más az eset. Az a darab Molnár Ferenc műve „A testőr”. Zenével? (K.) A nép elismerése a művész legjobb emlékműve.. Huszka Jenőné a következő levelet kapta Moszkvából: Tudomásunkra jutott, hogy Önt nagy, vigasztalhatatlan bánat érte. Ön elvesztette drága élettársát, férjét, a zeneművészet világa pedig a kiváló tehetségű zeneszerzőt. A Moszkvai Operettszínház egész kollektívája együtt érez önnel bánatában. Szeretném, ha kis vigasztalásul szolgálna önnek, hogy Huszka Jenő zeneszerző neve nálunk nagyon népszerű és szeretett név. Igen nagy sikernek örvend nálunk Lili bárónő című operettje, amelyet már több mint százszor játszottunk színpadunkon. A nép elismerése a művész legjobb és legdrágább emlékműve. Mély tisztelettel: V. P. Jefremov, a színház igazgatója, G. A. Sztoljarov, a színház főkarmestere, V. A. Kandelaki, a színház főrendezője. Nyolc ország zenetudósainak tanácskozása Budapesten Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójáról ünnepségek hosszú sorával emlékezik meg a magyar zenei élet. Ezek közül kiemelkedik a nemzetközi zenetudományi konferencia, amelyet szeptember 23-tól 30- ig rendez a Fészek Klubban a Magyar Zeneművészek Szövetsége. A tanácskozások témája: Erkel és a nemzeti opera kialakulása Kelet-Európában. A magyarokkal együtt nyolc ország zenetudósai vesznek részt a konferencián. Vadászati lexikon Több mint háromezer kiadvány kétmillió példányban — ez a tizedik jubileumát ülő Mezőgazdasági Kiadó évi teljesítése, vagyis egy évtized alatt 30 ezer kiadvány és 20 millió példány! A tíz esztendő eredményeiről és a jövő tervekről kérdeztük meg Lányi Ottó igazgatót. — A tízezernél több példányban megjelent mezőgazdasági lexikon nagy sikere nyomán már dolgozunk a kertészeti, továbbá az erdészeti és vadászati lexikon megjelentetésén. Mind a két mű páratlan lesz a maga nemében. Több száz szakember dolgozik mindkettőn. A postás továbbra sem csenget - felesleges Lapjuk 1960. július 8-i számában az „Itt a budapestiek beszélnek” rovatban megjelent „A postás csengessen” című panasszal kapcsolatban közöljük, hogy közönséges levélpostai küldemények levélszekrénybe való kézbesítésének csengetéssel való jelzése sem a múltban, sem jelenleg kötelezőleg nincs elrendelve. Nem lehet a jelzést utasítás szerint előírni, mert nem tudható, hogy a csengetéssel nem zavarja-e a kézbesítő a címzett nyugalmát. A kézbesítők általában jó kapcsolatban állnak a címzettekkel és így egyénileg tudják elbírálni, hogy hol van helye a figyelmeztető csengetésnek. A közöltek alapján a figyelmeztető csengetést a jövőben sem kívánjuk elrendelni. Budapesti Postaigazgatóság Darabos Sándor, az igazgatóság vezetőjének helyettese DIVATFIAK Kiállnak a szögek a nadrágból! (Szűr Szabó József rajza) Az üzemet rendbehoztuk Válasz a levélíróknak 283. számú Budagyöngyepiacon levő Italboltot esztétikailag kifogásolható „környékbeliek” aláírása közleményre válaszolva közöljük, hogy az üzemet rendbehoztuk, kifestette vállalatunk, s az udvaron tároló söröshordók elszállításáról gondoskodtunk. Az üzem kertjének régi bejárata feletti hirdetőtáblát levettük, mivel a vendégek egy részét megtévesztette, azt hitték,, hogy a bejárat a tábla felöli oldalon van. A Piac tér parkosítása és játszótér létesítése a kerületi tanács illetékes osztályától függően fog bekövetkezni, a piac területén levő pavilon a terület rendezéséig a piac dolgozóinak és látogatóinak kiszolgálására van hivatva. Kun Magda igazgató II. ker. Vendéglátóipari V. Súlyfürálő, nőknek A június hó 23-i számban Belvári Józsefné (Budapest VI., Aradi utca 59.) Egyszerű készülék cím alatt megjelent levelében kifogásolja, hogy Budapesten csak a Lukácsfürdőben van nők részére súlyfürdő, s ezért a betegeknek várakozniuk kell a 10— 15 perces kezelésre. A Lukács-fürdőben ezt a szolgáltatási ágat igazgatóságunk az SZTK Dologház utcai fürdőjének leállásakor létesítette. A fokozódó igények kielégítése érdekében további bővítést tervezünk. A Gellért-fürdőben újabb súlyfürdő-részleg üzembe helyezésére előreláthatólag augusztus elején kerül sor, a Lukács—Császár-fürdőben pedig már szintén megkezdődtek a munkálatok, hogy több kezelőhely legyen. Krajcsir József igazgató, Fővárosi Fürdőigazgatóság Tizenöt üveglapról van szó A VIII. kerületi Vajda Péter utca 43/a számú ház negyedik emeletét harminc éven át üvegtető védte az időjárás viszontagságaitól. Négy-öt évvel ezelőtt az akkori házkezelőség a repedt, törött üveglapokat kiszedette azért, hogy újakkal kicserélje. Több éves sürgetésünk ellenére a kb. 15 darab üveglapot a mai napig sem helyezték vissza. A legutóbbi nagy esőzések alkalmával a rossz, lyukas csatornákból alázúduló víz az ajtónyíláson át folyt be a lakásokba, vödrökkel, lapátokkal a szomszédok legteljesebb segítségével sikerült csak elkerülni, hogy az alsó lakások ne ázzanak be. Intézkedést kérünk. Szödényi N. Kálmán Bp., VIII., Vajda Péter utca 43/a, IV. 44. tívnyérüffű Egy idő óta délután 16 óra után nem lehet kenyeret kapni, a rákospalotai 15 401-es KÖZÉRT- ben. Kérdezem a kiszolgálót miért nem rendelnek elég mennyiségű kenyeret, miért hanyagolják el a rendelést. V. s. Fehér gyermekzoknit szeretnék venni, ötéves kislányom szereti szép fehér ruháját felvenni, azazhogy csak szeretné, mert fehér zokni hiányában nem tudom ráadni. Bár bejártam Pestet és Budát, de nem leltem sehol rövid szárú, fehér cérnazoknit. Térdzoknit kínáltak mindenütt, ami jó viselet ősszel, vagy tavasszal, de nem nyáron. Lehet, hogy majd a télen lesz kapható a rövid szárú fehér zokni? A szezon mégiscsak ilyenkor volna... Gál Istvánné XVIII. kerület ! Il sem lehet telefonérmét kapni a Nyugati-pályaudvar környékén? A Nyugati-pályaudvar trafikkezelői és az azt környező trafikok vezetői egy hét óta járják a 62. Postahivatal illetékes nagybani árusítóját a rájuk nézve kötelezően előírt telefonérmék beszerzése érdekében. De hiába! Budapest telefonautomatáinak ürítése nem történik olyan eréllyel, mint ahogy azt a kialakult forgalom megköveteli. Ennek a ténynek tulajdonítható, hogy a trafikok kezelői érmeszükségletüket nem tudják a forgalom által megkövetelt arányban beszerezni. Az illetékesek figyelmét felhívom a fentiekre. Gibbon Ernő, MÁV Utasellátó, 411. pavilon Kell-e forró víz a strandmedencében ? Kellemes hely a Nemzeti Sportuszoda is, a Császár is. Külön öröm, hogy mindkét helyen van medence a gyermekek számára. Csak azt nem értem, miért olyan forró — nem is meleg, hanem valósággalforró — a víz ezekben a gyermekmedencékben, még a csúcskánikulai napokon is? Ez vajon orvosi előírás lenne vagy valamilyen felül nem vizsgált, át nem gondolt hagyomány? Nem hinném, hogy a modern egészségügyi nevelés előírná az ilyen hőmérsékletű strandmedence-vizet a gyermekeknek akkor, amikor 25, 30 vagy 35 fokot mutat a hőmérő. Szeretnék szakértőktől, elsősorban gyermekorvosoktól, de a nevezett uszodák igazgatóságaitól is választ kapni kérdésemre. Budapesti anya Még egyszer a tablókról Nemrégiben ebben a népszerű rovatban hozzászólás jelent meg, amely kifogásolta, hogy az általános iskolába való átlépésük előtt már az óvodásokról is tablók készülnek. Talán túlzás az óvodásoknak tablókon történő szerepeltetése, bár ezek az együttes fényképek számukra is örök emlékek maradnak. Miért is ne készülhetne tehát róluk is tabló, amelyet felnőtt korukban — ha mosolyogva is — boldogan nézegetnének. De azokat a kirakatokat, amelyek az iskolai tablóknak adnak szállást, magam is élvezettel szemlélgetem. Az üveg mögül diákok tekintenek a nézőre, mosolygós arccal, telve reményekkel és bizakodással. Most végeztek! Igen, elvégezték az iskolát és kezdik az életet. Minden előttük áll, a lét teljessége, a sok nagy lehetőség, az országépítés és a maguk sorsának megépítése. Álom és valóság határkövénél állanak, hogy határozott léptekkel, az ifjúság önbizalmával átjussanak azon. Ilyen és ilyen középiskola végzett növendékei, ennek vagy annak a technikumnak volt hallgatói, fiatal tanítók, építők, a műszaki pályák reménységei, gépészek és művészek, textilszakemberek és a jövő mérnökei. A kisebb képek — a hallgatók arcmása — fölött az iskolaigazgatók, az osztályfőnökök, a tanárok határozott, olykor szigorú ábrázata. Karéjban veszik körül a diákokat, mintha még most, a búcsúzáskor is védőleg terjesztenék ki karjaikat, hogy óvják, oltalmazzák a gyönge palántákat. És a tablók valamennyije ezzel a lelkes fogadkozással, kötelező ígérettel zárul: Tíz év múlva találkozunk! Mert a végző diákok nem egykönnyen szakadnak el az Alma Matertől, amely őket gondozásába fogadta. Ahogy bámulom őket, szívem megtelik meleg érzésekkel. Bárányfelhő fut át lelkem egén, mert annyi évtized száguldott el azóta, amikor én is ilyen rózsaszín képpel bámultam le az iskolai tablóról. A költővel együtt mondom: ,,Ó, ha én is, én is köztetek lehetnék!” ... Gy. E. Dürfrf az óra Csehszlovák film * 14 éven aluliaknak nem ajánlott Bemutató: augusztus 4-én