Esti Hírlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

IGOR HERCEG Felújítás az Operaházban Az „Igor her­ceg” nem hason­lítható a „Borisz Godunov” és a „Hovanscsina” hatalmas népi ze­nedrámákhoz, mint ahogy Musz­­szorgszkijhoz, a korszakalkotó zse­nihez és jelentősé­géhez nem mérhe­tő Borodin kisebb súlyú talentuma sem. De az „Igor herceg” szerzője azért szintén nagy­érdemű tagja volt az orosz zenét a XIX. század­­kö­zepén új életre keltő, híres „Ötök Társaságá”-nak. Egyetlen operája már több mint hetven év óta nem méltatlanul nép­szerű darabja a világ sok opera­házának. Propa­gandáját eleinte nyilván Saljapin és az orosz balett világhírű számai is segítették, de az idő bebizonyította, hogy eze­ken kívül behízelgő dalla­mai, ritmusai és a pompás zenei meg színpadi momentumok egész sora tartja életben Bo­rodin posthumus művét. A tizedik századtól szájha­gyomány terjesztette Igor her­ceg és Koloak polovec khan legendáját, amelynek később felfedezett, leírt eposza az ószláv irodalom egyik remeke. Ez a hősköltemény sok író és komponista képzeletét izgatta, Borodinét is. Az ő tragikuma, hogy — noha egy emberöltőn át készítette művét — készen mégsem lett vele. Halála után barátai rekonstruálták és fe­jezték be azt. Sokféle elem keveredik eb­ben a partitúrában, amelyet Rimszkij-Korszakov és Glazu­nov hangszereltek meg. Sze­rencse azonban, hogy francia, olasz és német könnyebb faj­súlyú zene területeiről kapott impressziók mellett anyagának lényeges részét a szép, gazdag orosz népzene bőséges forrá­saiból merítette. Ez adja kolo­­ritjának jellegzetességét. Az „Igor herceg” előadásá­nál a rendezésnek, a színpadi beállításnak különös fontossá­ga van, mert a darab nem nél­külözheti ezek hatóeszközeit. Operaházunk most Pavel Zla­­togorovot, az OSZSZSZK és a RSZSZSZK érdemes művészét, a moszkvai Sztanyiszlavszkij— Nyemirovics-Dancsenko —Szín­ház főrendezőjét nyerte meg vendégrendezőnek, és ő min­den elismerésre, dicséretre méltó, nagyszerű munkát vég­zett. Mégpedig nemcsak kiváló és eredményes művészi mun­kát, hanem — a realista ope­rai színjátszás szellemében — olyan pedagógiai munkát is, amely a színház egész együt­tesének állandó hasznára vá­lik. Hónapok óta nagy szakér­telemmel, a legbuzgóbb oda­adással irányította a próbákat, és, anélkül, hogy elszakadt volna a zene szolgálatától, a legkisebb árnyalatokig érvé­nyesíteni tudta elképzelését a színpadon valamennyi képben, jelenetben, a magánénekesek­nél csakúgy, mint a csoportos személyzet játékában. Segítő­társai — a festői, látványos díszletekkel Fülöp Zoltán és a korhű jelmezekkel Márk Tiva­dar — szintén hozzájárultak a színpadi képek megkapó ha­tásához. A zenei részt Komor Vil­mos karnagy vezette, teljes összhangban P. Zlatogorov rendezésével. Alapos, gondos volt az előkészítése és nagyvo­nalú a dirigálása. Pless László karigazgató példásan tanította be a fontos feladatot betöltő énekkarokat. A tábor jelenet a poloveci táncokkal (Harangozó Gyula koreográfiájával) és Székely Mihály pompás éneké­vel most is fénypontja volt az estnek. A címszerep nagyon jól megfelel Jámbor László érces baritonja karakterének, úgy­szintén Jaroslavna szólama Ta­kács Paula szárnyaló, terje­delmes drámai szopránjának. Fodor János mint­ Galickij her­ceg, Mátray Ferenc (Vlagyi­mir), Tiszay Magda (Koncsa­­kova), Katona Lajos és Külkey László (a két vándormuzsikus), Szőnyi Olga (poloveci lány) az epizódszerepekben arattak si­kert. A reprizt nagy tetszéssel fogadta, és a szovjet vendég­­művész, rendező mellett a ha­zai közreműködőket is lelke­sen ünnepelte a közönség. Péterfi István Takács Paula és Jámbor László RÁDIÓMŰSOR (WWWWWWWWWWWWWrtV JANUÁR 31. KEDD KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.10: Egy falu — egy nóta. — 15.30: Élőszóval — mu­zsikával. Közben: 17.00: Hírek. — 17.40:­ Szót kérünk. — 18.00: Ignaz Friedman zongorázik. — 18.15: Van új a Nap alatt. — 18.30: Operarész­­letek — 19.05: Gyári sziréna. — 19.25: Új nijidilfelvételek. — 19.54: Mese. — 20.00: Hírek. — 20.15: A makrancos hölgy. — 22.00: Hírek. — 22.15: Mai szemmel. — 22.25: Tánczene. — 23.10: Zenekari mu­zsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Ope­rettegyvelegek. PETŐFI: 15.10: Elbocsátó szép üzenet. Ady Endre verse. — 15.15: Liszt: Dante­­szimfónia. — I0. 110: Hírek. — 16.05: Magányos csillag. Kubai költők­ versei. — 16.25: Népi zene. — 17.00: Hangversenynaptár. — 17.15: Idő­szerű nemzetközi kérdések. — 17.25: Operettrészletek. — 18.00: Hí-I­rek. — 18.05: Karel Vladh zenekara játszik. — 18.29: Aranyfüst. Rádió­játék. — 19.00: Hírek. — 19.05:­­ Könnyű hangszerszólók. — 19.25: Bach: 54 kantáta. — 19.40: Ezüstka­lászos gazdatanfolyam. — 20.00: A MÁV Szimfonikusok hangverseny­e a stúdióban. — 21.00: Hírek. — 21.05: Könnyű zene. — 22.00: Ka­marazene. — 23.00: Hírek. FEBRUÁR 1. SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zenés műsor. — 8.10: Operarészletek. — 9.00: Móra igazgató úr. Részlet Ta­kács Tibor könyvéből. — 9.20: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: A ny­omdáért. Rádiójáték. — 11.00: Szívesen hallgattuk. — 12.00: Hírek. — 12.10: Tánczene. — 13.00: Kenyér. Elbeszélés. — 13.20: Részletek a Rá­kóczi című daljátékból. — 13.45: Le­velezés. — 14.00: Zenekari muzsi­ka. — 15.00: Hirek. — 15.10: Ifjúsá­gi Rádió. — 15.55: Hanglemez. — 16.00: Magyar népdalok. — 16.30: A barátság hullámhosszán. — 16.10: Fúvósindulók. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív küldi ... — 17.50: Gon­dolat. PETŐFI: 6.00—8.00: Zene. — 14.15: Részle­tek A csodatükör című daljáték­ból. — 14.40: Orosz nyelvlecke. — 15.00: Könnyű zene. — 16.00: Hírek. — 16.05: Hóförgeteg. Elbeszélés. — 16.32: Operarészletek. — 17.15: Az atommag drámája. — 17.35: Kóru­sok, hangszerszólók. — 18.00: Hí­rek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 18.00: Bende Szilárd esete. . . Nyílt tárgyalás a pály­aválasztásról 19.15: TV-híradó; 19.30: Muzsikáról mindenkinek. Ádám Jenő előadá­sa a rézfúvók családjáról.­ 19.50: Egy évezred Mexikóban. Magyarul beszélő szovjet film: 20.50: Az Új­pesti Dózsa—Vörös Meteor bajnoki jégkorong-mérkőzés II. és III. har­mada. Közvetítés a Kis­stadionból. Hangversenysorozat a XIII. kerületben Tegnap este — Demján Éva­­ előadóművésznő és Kubinyi­­ Attila hegedűművész hang­versenyével — megkezdődött a Fürst Sándor utca 21. szám alatti zeneiskola kultúrtermé­ben az a hangversenysorozat, amelyet a XIII. kerületi­ Nép­front Bizottság és művelődési osztály rendez a kerület dol­gozóinak. A zsúfolásig — főleg fiatalokkal — megtelt terem­ben Demján Éva érzelmekben gazdag stílusban adta elő Arany János, Ady Endre, Jó­zsef Attila, Babits Mihály, Radnóti Miklós és mások ver­seit — műsora első részében drámai hangvételű, második részében pedig játékos hangu­latú költeményeket. A fiatal Kubinyi Attila elsősorban Beethoven Esz-dur hegedű-zon­gora szonátájával aratott si­kert. Sikerében osztozott a zongorán kísérő Katona Ágnes is. A Fürst Sándor utcai kultúr­terem igen alkalmas, nívós, bensőséges hangversenyek, iro­dalmi matinék befogadására, örvendetes, hogy mindinkább ki is aknázzák ezt a lehetősé­get. A. Fiatalasszonyok polca — Hol kezdjük az olvasást? Ötletes könyvpropaganda a VI. kerületi könyvtárakban Érdekes tapasztalatokat, s a könyvpropaganda követésre méltó módszerét hozta felszín­re az a vizsgálat, amelynek során a sűrűn­­lakott VI. ke­rület pártvezetősége a könyv­tári mozgalom helyzetét tanul­mányozta. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár VI. kerületi fiókjá­ban 48 000 kötet között válo­gathatnak az olvasók. A könyvtár látogatottsága igen nagy, ennek megfelelően igye­keznek gyarapítani a szépiro­dalmi és a szakmai művek ál­lományát. Tavaly több mint százezer forint értékben négy­ezernél több könyvet vásárol­tak. A sok jó könyv újabb ér­deklődőket vonz, s ez okozta, hogy az utóbbi időben gyak­ran félórát, vagy ennél is töb­bet kellett várakozniuk a köl­csönzőknek, míg sorra kerül­tek. Az olvasók gyorsabb­ ki­szolgálását és a válogatást lé­nyegesen megkönnyíti az úgy­nevezett polcrendszer beveze­tése. Létrehozták a „fiatal­­asszonyok polcát”, ahol A fő­zőkanáltól az estélyi ruháig cí­mű könyv mellett megtalálha­tó a magyar írónők számos közkedvelt műve. Népmesék, pedagógiai, valamint népszerű politikai és természettudomá­nyos kiadványok szintén állan­dóan szerepelnek ezen a pol­con. A „Hol kezdjük az olva­sást?” feliratú polcot főleg az újonnan beiratkozott olvasók részére rendszeresítették. Itt elsősorban a magyar klasszi­kusok művei kapnak helyet. Ezzel bizonyos fokig sikerült megakadályozni, hogy az ol­vasni vágyó, de az irodalom­ban járatlan érdeklődők egy­­egy sikertelen kísérlet után le­mondjanak a könyvekről. A múlt évben eredményesen al­kalmazták a „Fiatalok pol­cát” is, amelyen a József At­­tila-olvasómozgalom jelentő­sebb könyveit is megtalálhat­ta az ifjúság. Ezek a kezde­ményezések igen jól beváltak, az olvasók megszerették és igen szívesen válogatnak ezek­ről a polcokról. Az így kira­­kott könyvek háromszor olyan gyorsan cserélődnek, mint az állomány többi része. Hátat fordít a chansonnak, operákat ír Joseph Kosma Az MTI párizsi tudósítója felkereste otthonában Joseph Kosmát, a világhírű magyar származású francia zeneszer­zőt. Zongoráján kottapapír, fut­tában odavetett hangjegyekkel. — Hányadik fám zenéjét írja? — Azt hiszem, túl vagyok már a századikon ... De ez csak kenyérkereset. Hátat for­dítottam a chansonnak és a könnyűzenének. Operákat aka­rok írni. Már a Selyemszövök is operának készült, oratórium formában. Az Elektronikus szerelem közönségsikere és a kritikai visszhang is hozzájá­rult ahhoz, hogy az opera felé forduljak. Az Elektronikus szerelem — Kosma tartalmában is, ze­néjében is újszerű operája — sorra kerül színre a francia vi­déki városokban. Novemberben Párizsban is bemutatják. Elő­adásában is sok a meglepő új elem. Az Elektronikus szere­lem címét adó főszereplő, a ro­botember, csak táncol a szín­padon, hangja (bariton-szerep) hangszórókból szólal meg. A zenekar is kettős: a színpadon három fúvós és egy zongora vetélkedik a párizsi Opera ze­nekarának felvételről és ismét csak hangszórók segítségével megelevenedő hangjaival. — lesz az új Kasma­­opera? — A Huszárok. Bréal darab­ját Jacques Fabbri ismert tár­sulata játszotta Párizsban nagy sikerrel. Ez a tragikomé­dia Olaszországban, a napó­leoni háborúk idején játszódik. A párizsi Opéra Comique-nak szánom. Vaszary, Rippl-Rónai, Aba-Novák emlékkiállítás Magyar művészek­ Moszkvában, Rómában, Prágában A Magyar Nemzeti Galéria programja Változatos programot állított össze a Magyar Nemzeti Ga­léria. A Kossuth Lajos téri pa­lotában február 26-án lebont­ják A felszabadult Budapest művészete nagy sikerű kiállí­tást s helyén Vaszary János emlékkiállítás nyílik március elején. A múzeum régi anyagá­ból és a műgyűjtőktől kölcsön­kért, összesen mintegy három­száz alkotás mutatja be a nagy mestert. Májusban Rippl-Rónai emlékkiállítás lesz. Tizennégy teremben körülbelül három­száz kompozíció felöleli a mes­ter egész életművét. Augusztus 20-án a magyar romantika tizennégy teremben elhelyezett válogatása várja a közönséget, decemberben pedig Aba-Novák emlékkiállítás. Ugyancsak a Galéria rendezésében, a Mű­csarnokban, Vörös Géza em­lékkiállítás nyílik augusztus 20-án, az Ernst Múzeumban pedig Jobbágy­i­ Geiger és a nemrégiben elhunyt Erdey De­zső szobrászművész emlékkiál­lítása nyílik szeptember 15-én. Körülbelül kétszáz alkotás mu­tatja be művészetüket. A Galéria több fontos kiállí­tást rendez idén külföldön is. A Genfben most megnyílt Ma­gyar művészet című tárlat anyagával más nyugati álla­mokban is megismerkedik a közönség. Prágában a tavasz­­szal bemutatják Az Alföld a festészetben elnevezésű kiállí­tást, Olaszországban, ugyan­csak tavasszal Derkovits-tárlat, Moszkvában pedig rajz- és éremkiállítás nyílik. Vidéki városainkban is né­hány érdekes kiállítást rendez ebben az évben a Galéria. Sze­geden Fényes Adolf emlékki­állítás, Debrecenben XX. szá­zadi grafikai tárlat, Kaposvá­rott Vaszary, Székesfehérvá­rott Csontváry-Kosztka Tiva­dar, Badacsonyban pedig Egry József emlékkiállítás nyílik. Kis épületet emelnek­­ a Tretyakov-képtár számára A Moszkva folyó partján­­ hatalmas, korszerű épületet­­ emelnek a híres Tretyakov-­­ képtár céljaira. Az új épület­­ kiállítási helyiségeinek együt­tes alapterülete 20 000 négyzet­­méter lesz és a bemutatókat naponta 20 000 látogató te­kintheti meg. A képtár vala­mennyi helyiségében légkondi­cionáló berendezések lesznek, hogy ezzel is megóvják az ér­tékes képeket. A képtárat 100 000 kötetes művészettör­téneti könyvtár, 500 személyes előadóterem, számos különle­gesen megépített raktárhelyi­ség és restaurátorműhely egé­szíti majd ki. VA művészeket is becsapták“ Fónay Márta a „mezőhegyesi panaszról'" Az Esti Hírlap január 29-i számában cikket közöltünk egy sikerületlen mezőhegyesi műsoros est hátteréről. A cikk­ben az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság veze­tői elmondották, hogy vé­leményük szerint hibáztatha­tók az esten fellépő fővárosi művészek is. Kitűnő, népszerű művészekről van szó, nem ér­dektelen hát, hogyan véleked­nek, a kínos ügyről. — Igyekszem röviden össze­foglalni, mi volt ezen a fellé­pésen — mondotta Fónay Már­ta. — Gárdos Miklós opera­énekes kért fel a mezőhegyesi fellépésre. A felkérést kereken visszautasítottam, mert sokat játszom színházamban, s a mű­sort követő reggel hét órára te­levíziós felvételre is behívtak. Gárdos utána naponta telefo­nált, olykor az éjszakai órák­ban is. A fellépés előtti napon ismét felhívott és elmondotta, hogy már kitetette nevünket a plakátra, s ha nem utazunk le, a gazdaság dolgozói úgy vélik majd, hogy becsaptuk őket. Elismerte, hogy nagy hibát kö­vetett el, de kérte, hogy ez egy­szer menjünk le fellépni. Még így sem akartam vállalni, mi­re ő azt mondta, hogy a töb­biek már vállalták, a kollégák miatt is tegyem meg. Mint utó­lag kiderült, Tompa Sándor, aki előző héten szívbántalmak­­kal bajlódott, s a szintén be­teg, rekedt Psota Irén ugyan­csak kereken megtagadta a le­­utazást. Valamennyiünket ugyanazokkal az érvekkel ho­zott kényszerhelyzetbe. — És milyen volt a műsor? — Az előadások valóban nem voltak kielégítőek. Telje­sen felelőtlen és kivihetetlen terv volt ez, ide-oda hurcoltak bennünket. Nem is lehettek jók az előadások, két beteg kollégám állapota miatt. Az előadott számok azonban kivé­tel nélkül a rádió, televízió és az Országos Rendező Iroda ál­tal előadott, engedélyezett mű­sorszámok voltak. — A mezőhegyesi levél szin­tén a művészeket hibáztatja. Erről mi a véleménye? — A kultúrotthon igazgatója sokkal nagyobb hibát követett el, mint mi. Kötelessége lett volna előre engedélyt kérni az ORI-tól, a színészeket pedig személy szerint kikérni. Ez olyan magától értetődő, hogy nem is gondolhattunk arra, hogy ezt elmulasztotta. — Utólag most már be kell látnom, hogy mi is követtünk el hibát. Sokkal határozottab­ban és következetesebben kel­lett volna visszautasítanunk a felkérést a már eleve sikerte­lenségre ítélt műsorra. Tartot­tunk azonban tőle: ha nem megyünk le, abból még na­gyobb baj származik. Nem anyagi érdek volt az oka. So­kan úgy fogják fel a színész munkáját, hogy könnyen kere­si a pénzt, 10—20 perces mun­kával. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy ezen a 10—20 perces „hakniért” néha egy teljes napot és éjszakát kell úton tölteni, keserves körülmé­nyek között. ★ Nyilvánvaló, hogy hibát kö­vetett el a kultúrotthon-igaz­­gató, követtek el hibát a művé­szek is. A legfontosabb, hogy a jövőben minden szerv sze­rezzen érvényt azoknak a ren­delkezéseknek amelyek tiltják a felelőtlen műsorszervezése­ket, az engedély nélküli műso­rokat. Csak ezeknek a rendel­kezéseknek a megtartásával lehet megakadályozni, hogy egyes szervezők — könnyű ke­reset reményében — becsapják a közönséget és ugyanakkor kár okozzanak kitűnő és meg­becsült művészek reputációjá­ban is. — he — □ A GICCSKIÁLLÍTÁS Csepelen, az Ifjúság Házában (Állomás utca 8.) február el­sején, délután 4 órakor nyílik meg a Képcsarnok Vállalat rendezésében. A kiállítást Kár­páti Henrikné, a tanács VB- elnökhelyettese nyitja meg. □ FEKETE VÉNUSZ. Az 1961. évi bayreuthi ünnepi já­tékokra leszerződtették a Bő­seiben élő Grace Bumbry alt­­énekesnőt. A néger énekesnő a bayreuthi Tannhauser-előadás „fekete Vénusza” lesz. □ BEMUTATÓ előadás hangzik el ma este a MÁV szimfonikusok stúdióbeli hang­versenyén , Kazacsay Tibor Pro memoria című szerzemé­nye Jámbor László közremű­ködésével, Lukács Miklós ve­zényletével.m □ HORVÁTH TIVADAR rendezi a Kis Színpad újdon­ságát, a Maszek és társai cí­mű zenés vígjátékot, amelynek próbái február 16-án kezdőd­nek. Dobozy Imre és Boross Elemér írták a darabot, Rom­­hányi József a verseket. Visky András muzsikájával kerül színre, Kazal László és Bene­dek Tibor főszereplésével.­­□ HOLLYWOODBAN fil­meseknek mutatták be először a nemrég elhunyt Clark Gable legutolsó filmjét. A film for­gatókönyvét Arthur Miller ír­ta. Clark Gable a filmben meg­vadult lóval harcol a nevadai­­ sivatag forró homokján. Meg i­s állapították, hogy ez a jelenet­­ még egészséges fiatalember­­ számára is megerőltető lett volna, az 59 éves Clark Gable azonban ragaszkodott hozzá, hogy végigjátssza. □ NEGYVENÖT JÁTÉK­FILMET szinkronizálnak ha­zánkban, s a fejlődés útja, hogy valamennyi műsorra tű­zött külföldi film magyarul be­szélő változatban kerüljön a közönség elé. Ebben az évben a külföldi művészek magyar­ra átültetett alkotásai közül 20 a szovjet filmgyártást képvi­seli majd. A FEBRUÁR első bemuta­tóját a Kamara Varieté ren­dezi 3-án. Új műsorának címe: Kenni vagy nem kenni. □ A NEW YORK-I Radio City Music Hall a világ legna­gyobb filmszínháza. A mozi­ban hatezer ülőhely van és több mint száz takarítónőt al­kalmaztak kizárólag a rágó­gumi-maradványok eltakarítá­sára. A takarítónők naponta 9—10 kiló rágógumi-maradé­kot gyűjtenek össze. ­k­ülönös attrak­ió Lionel Miskin angol „festő­művész” a londoni Woodstock Galériában tárlatot rendezett. A kiállítás különös attrakció­jaként a festő művein kívül­­ egy életnagyságú szobrát is ki­­­­állították, de nem márványból vagy bronzból, hanem piskóta­­­­tésztából és csokoládéból. A­­ szobrot 96 tojás feldolgozásá­val készítették, a festő „sza­kálla” pedig a legfinomabb tej­csokoládéból van. A tárlat lá­togatói a beléptidíj lerovásá­val azt a jogot is megvásárol­ják, hogy „megkóstolhassák” a Miskin-szobrot. Lehet, hogy a mi cukrászki­állításaink találtak tanulé­kony követőkre? SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Lammermoori Lucia (A-bérlet, 6. előadás, 7). — Opera­ház Erkel Színháza: Carmen (Sző­nyi Ferenc vendégfelléptével, Oláh-bérlet, 6. és Munkás-bérlet I. sorozat, 2. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Budai Nagy Antal (Pető­fi Ifjúsági bérlet, 1. előadás, fél 3) és este: Sok hűhó semmiért (7). — Katona József Színház: Tartuffe (7). — Madách Színház: Lorenzac­­cio (7). — Madách Színház Kama­raszínháza: Veszélyes forduló (7). — Vígszínház: ilyen nagy szere­lem (7). — Jókai Színház: Kevés a férfi (7). — Petőfi Színház: Koldus­opera (7). — József Attila Színház: Bekopog a szerelem (7). — Főváro­si Operettszínház: Boccaccio (7). — Vidám Színpad: Mindent egy he­lyen (fél 8). — Kis Színpad: A mi­niszterelnök (7). — Állami Bábszín­ház: Aladdin (10), Fajankó kaland­jai (3). — Kamaraterem: Szilvásy László gordonkaestje (fél 8). — Bartók-terem: Vadnay László elő­adóestje (8). — Tarka Színpad: Játsszunk valami mást (fél 8). — Kamara Varieté: Pesti körút (6 és fél 9). □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora február 1-én, szerdán: Az orvos­ság (elmondja: Komlós Juci).

Next