Esti Hírlap, 1961. július (6. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-01 / 153. szám

Ma nyílik meg Párizsban a jelenkori szobrászat második nemzetközi kiállítása Ma nyitja meg kapuit Pá­rizsiban a jelenkori szobrászat második nemzetközi kiállítása. A Rodin Múzeum kertjében és az egykori Sacré Coeur zárda kápolnájában állították ki öt világrész 28 országa 218 szob­rászművészének 285 alkotását. A magyar művészek alkotásai közül Kerényi Jenő Béke cí­mű bronzszobra a Rodin Mú­zeum épületének, azaz Biron marsall egykori palotájának lépcsőjén áll. Mikus Sándor Kőműves Kelemen balladája című alkotása a volt kápolna bejáratánál talált helyet. So­mogyi József Martinásza a fes­tői parkban húzódik meg. Ferenczy Béni Golyózó fiúk cí­mű munkája. Kalló Viktor Köztársaság téri mártíremlék­­mű terve és Kovács Ferenc Fe­leségem című márványszobra képviseli még a magyar művé­szetet a nagy nemzetközi sereg­szemlén. Százezer hallgatója volt a fővárosban az ifjúsági hangversenyeinek Klubok, új hangversenyközpontok ötszáz általános iskolás gyer­mek ajkán csendül fel a IX. szimfónia örömódája. Szárnyal a dal a martonvásári hangver­senykertben Beethoven szobra mellől. Egynapos jutalomkirándulás szép élményével gazdagabban tértek haza a muzsika ifjú ba­rátai, a budapesti peremkerü­letekben működő fiatal zene­barátok klubjainak tagjai. Ez­zel a kirándulással — műsoron kívüli programmal — fejező­dött be az 1960—1961-es ifjú­sági hangversenyévad. 15 ezer bérlet Biztató fejlődést mutatott, hasznos tanulságokkal szolgált az elmúlt ifjúsági hangver­senyévad. Meggyőzően vall er­ről néhány statisztikai adat is. Mindenekelőtt: valamennyi koncert — bérleti hangverseny volt. A központi koncertter­mekben — Zeneakadémia, Bartók-terem, Egyetemi Szín­pad — 4604 általános iskolás, 2200 középiskolai és techniku­mi tanuló, 2163 egyetemista és főiskolás, 535 ipari tanuló vál­tott jegyet a kilenc típusú hangversenysorozatra. A fővá­ros tizenkét peremkerületében megtartott 48 előadásra 5562- en váltottak bérletet. Azaz: a 131 koncertnek összesen több mint százezer részvevője volt. Ennyi ifjú hangversenyhall­gató nem volt még soha Buda­pesten! A központi hangver­senytermek adta lehetőséggel maximálisan élt a fiatalság, ott a koncertek száma már nem is növelhető. Több hangverseny a, peremkerületekben Rendkívül gyors a fejlődés a peremkerületekben. Míg há­rom évvel ezelőtt 25 százalé­kos volt a látogatottság, ta­valyelőtt 65 százalékos , az elmúlt szezonban már 84 szá­zalékos. Megfelelő volt a hangversenyek átlagszínvona­la. A peremkerületi koncer­tek programjában szerepeltek mai magyar szerzők alkotásai, az előadások egyikén-másikán megjelentek a szerzők is. A tapasztalatokat az Orszá­gos Filharmónia felhasználja az 1961—1962-es ifjúsági hang­versenyévad előkészítésében. A központi koncerttermek zsúfolt műsora is szükségessé teszi új hangversenyközpontok kialakí­tását — a jövőben tehát még nagyobb súlyt kapnak a pe­remkerületek. A peremkerüle­ti kultúrotthonokban mód nyí­lik arra, hogy megismételjék a központi koncerttermek mű­sorait. A tervek szerint a kis­pesti Vörös Csillag Traktor­gyár 500 személyt befogadó kultúr­otthonával bővül a pe­remkerületi koncertbázisok száma. A cél, hogy ezeknek a hangversenyeknek a látoga­tottsága is százszázalékos le­gyen. — Látom, öregem, hogy neked is nagyon hiányzik már az iskola!... (Toncz Tibor rajza) Őz matricából, glória körzővel. Készül az új magyar filmburleszk­­ a giccs ellen­ ­ A vásárlóknak nem tetszik a kép. A giccsfestő beszalad a másik szobába, sablont vész­elő, egy-két húzás és­­ máris kész a vízparti-erdei részlet. Ezt is sürgősen megmutatja vásárlóinak. Még mindig nem tetszik. Ismét átszalad a másik szobába, dobozok között válo­gat, végül két matricát vesz elő. Az egyiket megnedvesítve , a folyópartra teszi, a másikat a víz fölé. Lehúzza a papírt és máris egy őz és egy madár teszi változatosabbá a műre­meket A vevőknek így már nagyon tetszik A giccsfestő: Alfonzo, a vá­­­­sárló házaspár: Lórán Lenke és Ferencz László. A jelenet — ezúttal — nem a valóságban történt meg, a Budapest Film­stúdióban, a giccset leleplező kisfilmhez játszották el. S ha a kis történet pontról pontra nem is felel meg a valóságnak, de — százak és ezrek a szen­vedő tanúi, hogy nagyjából mégis valahogy így történik. [ A giccskiállításon is láthatták a nézők, amit most a film be­mutat, milyen sablonokat használnak a giccsfestők. Eb­ben a filmben szinte vala­mennyi módszerüket leleple­zik. — Először arra gondoltunk, hogy képekben elmagyarázzuk a nézőknek, miért szép a szép, miért giccs a giccs. Később azonban úgy láttuk, első lépés­ként meggyőzőbb, ha a gics­­csek készülésének módját, sok­szorosításának módszereit lep­lezzük le. Ezért készítettünk ilyen burleszkszerű szatírát a „művek" születéséről és termé­szetesen a vásárlókról is — mondja Korompai Márton, a film rendezője, aki Vitéz Gá­borral közösen írta a forgató­­könyvet. Somló Tamás volt az operatőr. A vágószobában ülünk, a csillogó műszeres asztalon fut a filmszalag, a tenyérnyi kép­ernyőn változnak a jelenetek. Most másik vásárló jön — Békés Itala —, aki valami szentképet óhajt. Alfonzó most önmaga helyettesíti az egyes festményeket. Újra meg újra megjelenik a képkeretben — hol balerinaként, hol csörgés dobot verő cigánylányként, hol harmonikás fiúnak öltöz­ve, megtestesítve a giccsfigu­­rák egész repertoárját. A ve­vő azonban igényes, csak ma­donna kell neki. Egy-két perc­ a műteremben, s az előbb ké­szült aktra- ruha kerül, feje kö­ré körzővel glória , s a vevő máris boldogan fizet. A rendező közben szorgal­masan jegyez, a film zörejeit állítja össze, mert a szereplők a filmben nem beszélnek. Jelképes hangok: — kotkodá­­csolás, bőgés, géppuskaropo­gás — pótolják a szereplők szavait. Valaki kajánkodva meg is jegyezte: végre egy ma­gyar kisfilm, amelynek szöve­gét senki sem szidhatja. — bel — □ ANGOL TUDÓSOK fil­meznek hazánkban Az öttagú ornitológuscsoport Magyaror­szág gazdag madárvilágáról készít tudományos kisfilmet. □ SZABÓ ZOLTÁN Derko­­vits-díjas festőművésszel be­szélgettünk: „Hét nagyméretű tablón dolgozom a Vasas­­ Sportegyesület felkérésére.­­ Festészeti és grafikai mun­­­­káimmal a napokban készülök­­ el. A tablók a Vasas-székházat­­ díszítik majd.” □ EGY NAPPAL ELŐBB zárja kapuit a Vígszínház. Az évadzáró előadáson, július 8-án, a Huncut kísértet helyett a Tizenegyedik parancsolat ke­rül színre. □ SZENDREY-KARPER­­ LÁSZLÓ mondja az Esti Hír­­­ lapnak: „Érdekes feladatom volt: filmkísérőzenét játszot­tam. Lendvay Kamilló szerez­te a muzsikát a Hullámok cí­mű oktatófilmhez, s egyetlen hangszerre, gitárra komponál­ta. Ez a hangszer ugyanis egy­magában is alkalmasnak bizo­nyult arra, hogy kiegészítse a film mondanivalóját.” □ SZOMBATON DÉL­ELŐTT tíz órakor kerül sor a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola tanévzárójára. Negyven­hat végzett növendék (19 szí­nész, 6 színházrendező, 1 dra­maturg, 10 filmrendező és 10­­ operatőr) kap diplomát Külföldi művészek A másik fontos feladat: az ifjúmunkás hallgatók nagyobb tömegeinek bevonása a ko­moly muzsika hallgatásába. Az új tervek szerint a hangverse­nyek anyaga jobban kapcsoló­dik majd az iskolában tanul­takhoz, kiegészítik, szinte il­lusztrálják a zenetörténeti is­mereteket. Az ifjú zenebará­tok tizenkét klubja helyett ti­zennégy működik majd ősztől kezdve. A főiskolás hallgatók idén a XX. századi zenével ismerked­nek meg. Magyar és külföldi komponisták legjobb alkotásai szólalnak meg, az Állami Hangversenyzenekar nyolc koncertet ad az egyetemista közönség számára. Külföldi művészek is gyakrabban keresik fel az ifjúsági koncerteket. Hazai szerzők művei sűrűbben szerepelnek a műsorokon — az alkotók is többször találkoznak majd fia­tal közönségükkel. Cs. Gy. Mecseki nyár A művelődési szervek szép programot állítottak össze a pécsiek és a környéken üdülők számára. A Mecseki nyár 1961 elnevezésű előadássorozat első bemutatóját július 1-én, szom­baton tartják Pécs Szabadtéri Színpadán. A Pécsi Nemzeti Színház művészei, Turián György rendezésében. Vörös­marty Mihály Csongor és Tün­déjét adják elő. Július 6-án vendégkarmes­ter, Satanowski vezényletével tartanak Beethoven-estet. A III. Leonóra-nyitány után a IX. szimfónia kerül előadásra, Tiszay Magda, Ilosfalvy Ró­bert, Weiner Mária és Antalf­­­­fy Albert közreműködésével.­­ Július 8-án ismét a Pécsi Nem­zeti Színházé, ezúttal a színház operatársulatáé a szó. Verdi Aidáját hozzák színre, pesti­­ vendégművészek — Takács­­ Paula, Simándy József, Jámbor­­ László és Komlóssy Erzsébet — közreműködésével. Vezényel:­­ Paulusz Elemér. Július 12-én a­­ pécsi színház ismét előadja a legutóbb nagy sikert aratott új­­ Balettestjét. Paplanhuzat ♦ Köpeny ♦ Jegelés ♦ Bazár Csupa rozsda... A Patyolat 14. számú fiók­jába (XII., Böszörményi út 18.) egyéb fehérneműmmel együtt egy újonnan vásárolt fehér paplanhuzatot is oda­adtam kilós mosásra. Amikor csomagomat visszakaptam, nagy meglepetéssel és főként szomorúsággal láttam (de már odahaza!), hogy az új paplanhuzat, amely 200 fo­rintba került, egyáltalán nem patyolatfehér többé. Mindkét oldalán „telespriccelték” rozsdapettyekkel! A nehezen megszerzett szép ágynemű csaknem teljesen tönkre ment. Mit tegyek? Gy. E.-né Hogyan fordulhat elő? Felháborító, könnyen bal­esetet okozható figyelmetlen­ségnek voltunk szemtanúi jú­nius 20-án reggel a Rákos­palota—Újpest vasútállomá­son. Üdülni induló gyerme­keinket kísértük ki a Nagy­maros felé menő vonathoz. Az 50 főnyi kis csoport, 6—7 —8 évesek, rendben sorakoz­tak a kupék mellett, szálltak fel a kocsikba. Mintegy hú­­szan-huszonöten lehettek már fent, amikor a vonat váratla­nul elindult. Két-három ap­róság a mozgó vonat lépcső­jéről esett a földre, a többiek egymást lökdösve ugráltak félre. A kiabálásra és sikol­tozásra végül is megállt a vonat, s az indítónő, aki, nem tudjuk, hanyagságból vagy egyéb, előttünk ismeretlen okokból, korábban indított, magyarázat nélkül elvonult. Hogyan fordulhat elő ilyes­mi? Az Egyesült Izzóban dolgozó szülők A repülőtéri üzletek Kedves ismerősömet kísér­tem ki a Ferihegyi­ repülőtér­re. Mindenkit lenyűgöz a gyö­nyörű­ épület, a hatalmas ftalt és az élénk jövés-menés, ami ott tapasztalható. De nagyon kellemetlenül érintett, hogy amikor néhány képes levele­zőlapot és újságot, illetve egy doboz cigarettát akartam vendégem részére vásárolni — nem tehettem, mert mind a trafik, mind az újságpavi­lon, illetve a bazár becsukott! De különben sem adhattuk volna fel az üdvözlőkártyá­kat, mert a postát is zárva ta­láltuk Megnéztük az órát: délután fél öt múlt néhány perccel. Szerintem mindezek a boltok nem húzhatják le redőnyüket mindaddig, amíg a repülőgépek, jönnek-mennek. Irsai Dénes Adott is, nem is Froclikiállítás Tavasszal nagyon szép, si­keres kiállítást rendeztek a Váci utcában a könnyűipar legszebb készítményeiből. A kiállítás közönsége szóban és írásban szinte leggyakrabban feltett kérdései közé tarto­zott — ugyan hol lehet majd kapni a kiállított szép holmi­kat? Ugyanis gyakori tapasz­talat, hogy egy-egy kiállítá­son minden nagyon szép — cipő, ruha, kötöttáru, bútor — s aztán sehol sem lehet kapni, amit láttunk. Nos, ez­úttal is ez történt. Annak el­lenére, hogy a kiállításon je­lenlevő szakemberek minden­kit megnyugtattak: a kiállí­tott tárgyak már árusítás alatt vannak, vagy hamaro­san az üzletekbe kerülnek, szomorúan állapítjuk meg most, hónapokkal későbben, hogy hiába keresünk néhány, ott látott, szép darabot. Pél­dául nagy sikert arattak a türkizkék köpenyek, hozzá­való hálóinggel. Köpenyt és hálóinget valóban lehet kap­ni mindenütt, csak éppen még véletlenül sem az ott lá­tott színekben, amelyek pedig nagyon szépek, praktikusak és divatosak. Ugyanez áll a hálóingre is. Hasonlóképpen nem látunk az üzletben olyan szép női kosztümöket, mint a kiállításon, sem pedig bizo­nyos gyermekholmikat. Az a kérésünk tehát, hogy ügyel­jenek rá jobban a jövőben, ami sikert arat a vevők köré­ben egy kiállításon, annak nyilván sikere volna az üz­letben is! Tehát ne csak ki­állítsák, hanem gyártsák is! Ne csak ígérjék, hanem áru­sítsák, különben az ilyen ki­állításokat joggal nevezik a látogatók „froclikiállításnak”. Szorgalmas kiállításlátogató Nagy volt az örömünk, amikor a IV. kerületi Házkezelési Igaz­gatóság a házunkban levő mosó­konyhába üstházat adott. (Eddig ugyanis csak az üres mosókony­ha ásítozott kihasználatlanul.) Korai volt a tervezgetésünk, hogy ezentúl mennyivel köny­­nyebben végezzük el a mosást. Telt­ek-múltak a napok, az üst­ház azonban ma is samottozás és kályhacső nélkül árván álldo­gál, arra várva, hogy a dolgozó asszonyok segítségére legyen. Kedves Házkezelési Igazgató­ság! Ha már segíteni akarnak a dolgozó nőknek azzal, hogy könnyítsenek a második műszak­jukon, miért ne lehetne ez a se­gítség teljes? Miért kell nekik bosszúságot okozni? IV., Virág u. 30. lakói Nagy Sándor utca A Bajcsy-Zsilinszky út egyik mellékutcácskája a Nagy Sándor utca. A 2. szá­mú ház — évekkel ezelőtt — omladozni kezdett és öklöm­­nyi vakolatrészekkel veszé­lyeztette a járókelőket épp­úgy, mint a járműveket. Erre az utcát, teljes szé­lességben — csak a túlsó jár­dát hagyva szabadon — el­zárták mindenféle közleke­dés elől, több mint fél esz­tendőn át, a veszedelmes épület előtt. Mindenki azt várta, hogy teljes helyreállítás követke­zik. Időnként fel is tűntek különböző állványzatok, de aztán el is tünedeztek nyom­talanul, mint most, legújab­ban, az útelzáró korlátok. A közlekedés tehát megint szabad, csak éppen veszé­lyes A ház olyan roskatag, mint volt, ha csak nem rozo­gább. A tetőt sem csinálták meg. Még az eresz jó darab­ja is teljesen hiányzik. Végeredményben annyi történt, hogy ezentúl már nemcsak a vakolatdaraboktól kell rettegni, hanem esők idején a tetőről lezúduló eső­víztől is. C. D. Szódatyja A rendkívüli hőségben érthe­tő módon megnövekedett­ a szó­davíz-fogyasztás. De miért nem lehet szinte egyetlen cukrászdá­ban, eszpresszóban, kisebb étte­remben, söntésben jégbehűtött szódát kapni? Ha bárhol hideg szódavizet kér az ember, minde­nütt azt válaszolják, hogy a jég­szekrényekben kicsi a hűtőtér, és azt nem hajlandók a hatal­mas szódásüvegekkel elfoglalni. A hely kell a drágább hűsítő italoknak . .. Viszont vannak ételek, amelyekre mégsem lehet málnaszörpöt vagy „hírest” fo­gyasztani. Javasoljuk, hogy a szódát is jegeljék­ , Rátkai Zoltán és tíz társa Kéthavi szakm­a Nem túlzott örömmel olvastam azt a hírt, hogy az Elektromos- és Gázművek, illetve a Fővárosi Díjbeszedő Hivatal újításként a kéthavi díjbeszedést akarja beve­zetni. Lehet, hogy ez megkönnyí­ti a hivatal munkáját, és csök­kenti az adminisztrációt, de a fo­gyasztó számára bizony nem elő­nyös. Hiába emlegetik, hogy a fo­gyasztónak mindegy: egy hónap vagy két hónap, hiszen csak fél­re kell tenni az esedékes díjté­teleket — a valóságban ez még­sem ilyen egyszerű. Tudjuk jól, hogy nagyon nehéz „tartalékol­ni” a kéthavi összeget, mert a 60 nap meglehetősen hosszú idő, és a háztartások büdzséjében köny­­nyen megtörténhetik, hogy va­lami hirtelen jött rendkívüli ki­adás, betegség stb. esetében a nagy igyekezettel dugdosott ösz­­szeg egyszeriben csak „elillan”. És akkor honnan teremtse elő a számla bemutatásakor az ember a hiányzó összeget. Az igaz, hogy az összeg valójában a két nagy­üzemé a fogyasztott áram és gáz ára fejében, mégis nagyon nehéz két hónapig lesni a pénzbeszedőt, és félrerakni azt a bizonyos el­képzelt összeget. Nem vitás, hogy könnyebb egyszerre 120—150 fo­rintot kifizetni, mint kétszáz­­negyvenet, háromszázat. A két­havi számlafizetést minden fo­gyasztó évente egyszer — a nyá­ri hónapokban — már kipróbál­ta és az általános tapasztalat az, hogy alig várjuk a rendes havi fizetésre való visszatérést. Ezért több lakótársam nevében azt ajánlom, hogy a tervezett újí­tást, amelynek senki sem örvend, ne vezessék be. Diósdi Miklós­né óbudai háziasszony Új­úd­ídl é­tterem VII. Lenin körút 39. Erdélyi ételkülönlegességek, flekken cikakáposztával, ordás palacsinta. Olcsó diétás menük. Heti előfizetéses vacsorák. Minden este Veres Károly és népizenekara muzsikál László Imre énekel

Next