Esti Hírlap, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

TASZSZ-jelentés­­a Fehér Ház nyilatkozatáról Washington, augusztus 31. A Fehér Ház közzétett egy nyilatkozatot — írja a TASZSZ —, amelyben minden eszköz­zel el akarja ferdíteni a szovjet kormánynak a kísérleti atom­­robbantásokról szóló határoza­tát. Az Egyesült Államok kormá­nya miután hallgat arról, hogy a NATO-tagállamok fokozzák háborús előkészületeiket, hogy Franciaország az Egyesült Ál­lamok tömbbeli szövetségese, hosszú időn át folytatott kísér­leti atomrobbantásokat, hogy az Egyesült Államok hal­latlan mértékben fok­ozza a fegyverkezési versenyt, növeli hadserege létszámát, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei háborúval fenye­getőzn­ek, a Német Demokra­tikus Köztársasággal való bé­keszerződés megkötésének esetére, nyilatkozatában kép­mutatóan azt állítja, hogy a szovjet kormánynak ez a lépé­se— amelynek célja a harma­dik világháború katasztrófájá­nak elhárítása és a háborús ps­zichózis élharcosainak észre­­térítése — állítólag „semmibe veszi az emberiségnek a fegy­verkezési verseny enyhítésére irányuló törekvéseit”. Az ilyenfajta állítások kiáltó ellentétben állnak az általáno­san ismert tényekkel. A szov­jet állam elsőként emelte fel szavát az általános és teljes le­szerelésért, az atomfegyver­­kísérletek megszüntetéséért. És kik voltak azok, ha nem a nyu­gati hatalmak, élükön az Egye­sült Államokkal, akik követ­kezetesen meghiúsították a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésről szóló egyez­mény megkötésére irányuló minden erőfeszítését. A Fehér Ház propaganda­­célokból nyilatkozatában is­mét hazug, képmutató kijelen­téseket tesz az atomfegyver­­kísérletek megszüntetéséről és a nemzetközi ellenőrzésről, jól­lehet, általánosan ismert tény, hogy az Egyesült Államok és Anglia nem volt hajlandó támogatni az ENSZ-köz­­gyűlésnek azt a határoza­­tát,­amely felhívja az álla­mokat, hogy ne folytassa­nak atomfegyver-kísérle­teket. Az Egyesült Államok és Ang­lia lényegében ösztönözték Franciaországot az atomfegy­ver-kísérletek folytatására és ezzel aláaknázták Genfben az atomfegyver-kísérletek eltiltá­sáról szóló tárgyalásokat A Fehér Ház nyilatkozata ily módon nem egyéb, mint kísérlet arra, hogy a Szovjet­unióra hárítsa­ a felelősséget­­ a világon fennálló feszültsé­­­­gért, amelyet az váltott ki, hogy az Egyesült Államok szít­­ja a háborús pszichózist és fék­telen fegyverkezési versenyt folytat. Felkészültünk Matrózruha, skek 6. sz. 160.— Ft-tól Valamennyi iskola ruházati cikk nagy választékban! „HÓFEHÉRKE” gyermekruha-szaküzlet XIII. Róbert Károly krt.­­7. V., Tolbuhin krt. 6. IV., István tér 5. auiiimimimiiiiiiimiimtuuiiiiHiiiMiiiüiiiiiiiii Iskolaköpeny 6. sz. Rakott alj 6. sz. Matrózblúz 6. sz. 103,— Ft-tól 75,— Ft-tól 90,— Ft-tól WALESBEN Angliába megérkeztek az első nyugatnémet páncélos egy­ségek, amelyek Walesben gyakorlóterepet kaptak.* A walesiek tüntetnek a nyugatnémet katonák ott-tartózkodá­­sa ellen. Tábláikon a felirat: ,,A német háborús terveket tartsák távol W­alestől!”, „A békéért! Nem akarunk német csapatokat Walesben!”. (MTI-fotó : Külföldi Képszolgálat) Megadta magát a szumátrai lázadó kormány Az indonéz hadsereg főpa­­zar­aroksága szerdán közle­ményt adott ki, amely bejelen­ti, hogy Praviranegara, a szu­mátrai lázadók ,,kormányá­nak” vezetője és több „minisz­tere” — közöttük Burhanud­­din Harahap, aki 19­16-ban rö­vid ideig Indonézia miniszter­­­elnöke volt — a hét elején megadta magát a Nyugat-Szu­m­­átrában állomásozó kor­mánycsapatoknak. A ,,minisz­terek”, valamint mintegy 70 „munkatársuk” bejelentették, hogy számítanak a Sukarno indonéz elnök által kilátásba helyezett amnesztiára. Berlin várja Tyitovot German Sztyepanovics Tyi­tov, a második szovjet űrpilóta szeptember 1-én, pénteken dél­után 3 óra 45 perckor a Német Demokratikus Köztársaság fő­városába érkezik. A demokratikus Berlin ün­nepi köntösben várja a bátor szovjet űrrepülőt. A zászló­díszt oltott középületek és la­kóházak homlokzatán, az üzle­tek virágdíszes kirakataiban Tyitov képe látható. Város­szerte jelmondatok hirdetik. ..Dicsőség és tisztelet a szovjet űrutasnak — Tyitov elvtárs merész tette szárnyat ad a bé­keszerződés megkötéséért foly­tatott harcunknak — Tyitov és Gagarin megmutatják a világ­nak, hogy a kommunizmus győzni fog, mi vagyunk az erő­sebbek — Éljen a megbontha­­tatlan német—szovjet barát­ság!" Tyitov előreláthatólag Ber­lin népének sorfala között teszi meg majd csaknem­­ötven kilo­méternyi útját a repülőtértől. M. I. Holnap kezdődik az belgrádi értekezlet Belgrád, augusztus 31. A katonai blokkhoz nem csatlakozott országok értekez­letén részt vevő 24 állam kö­zül eddig 14-nek a küldöttsége érkezett Belgrádba. Itt tartóz­kodik már a többi között Ben Khedda, az algériai ideiglenes kormány elnöke, Nasszer, az EÁK és Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke, Dorticos kubai és Mak­ariosz ciprusi köztársasági elnök, Mahendra nepáli király és Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterel­nök. A többi küldöttséget, va­lamint néhány latin-amerikai ország megfigyelőit csütörtökre várják a jugoszláv fővárosba. Ma érkezik Belgrádba Nehru indiai miniszterelnök és Nkru­­mah ghanai elnök is. Sike Ötvenezer olasz cukorgyára munkás hosszú sztrájkharca sikeresen véget ért: munkabé­rük 18 százalékkal emelkedett és egy órával csökkent heti munkaidejük. A smirdani fennsíkon Csak az árfoperúd maradt — Egy marék föld — Mennyit ér tizennégy nap A fennsík alatt a Duna szé­les és mély, talán ötször akko­ra, mint Budapestnél, félelme­tesen hömpölyög a vize. Ha ke­letről fúj a szél, itt már érez­ni sós ízeket és illatokat a le­vegőben, s távoli földek üze­netét hozza magával minden nagy hajó. Mert eddig, a szaki­­dani magaslat tövéig, felúsz­nak a Duna hátán még a tíz­ezer tonnásak is. Nagy ipar, nagy gyár Nagy, évszázados kikötő fo­gadja magába messzi vizek e vándorait. Nagy kikötő, régi város: Galac. Régi város, de új fogalom a mai Romániában. Jelképe a jövőnek, hordozója a mának: Galac. Ha utcáit járja az utas, s érdeklődik, megtudja, hogy maholnap a városnak csak a térképen jelzett helye marad változatlan, utcáit, negyedeit átalakítják, arculatát megmá­sítják. A mai kis Gáláéból eszten­dők, rövid évek múlva Romá­nia második legnagyobb váro­sa lesz. Nagy iparral, gyár­óriással, 250 ezer lakóval, s minden egyébbel, ami világvá­rosi rangot kölcsönözhet. Július 17-én reggel hétkor Vestemanu mérnök a smirdani magaslaton, ott, ahol országút metszi a tarlót, felemelte a ke­zét, és így szólt: „Indulás." Er­re Nicolae Astet gépész eksz­­kavátora fülkéjében megfordí­tott egy fogantyút, s gépének acélfogai a földbe martak. Cor­­neliu Omescu, régi galaci csa­lád mai fia lehajolt, s kezével­­ beletúrt a fennsík friss sebébe. Földet markolt, s a száraz gö­röngyöt zsebkendőjébe csavar­ta ... Vastag falak között így kezdődött. A hírt közöl­ték a lapok, s a három férfi: a mérnök, a gépész s a galaci fiú nevét egyszeriben megis­merte egész Románia, így kezdődött, s így maradt örö­kül a következő nemzedé­keknek a kép a galaci acélóriás építésének indulásáról. Egy régi — Romániában a legrégibb — hajóstiszti iskolát kerestünk fel. Azaz csak ez volt a kereskedelmi flotta leendő parancsnokainak ta­nulóhelye. Ma már nem tanú­sítja ezt más, mint az udvarán maradt karcsú árboc, hegyén tengereket, viharokat látott lámpással. Maga az intézet megváltozott: ma a galaci kombinát építőinek főhadiszál­lása. Vastag falai között talál­koztunk a nagy munka teljes vezérkarával. Furcsának ha­tott, hogy ott, a széljárta sí­kon, amikor az ekszkavátor még csak éppen egyet harapott a földbe, acélolvasztó főmér­nökkel beszélhettünk — a leendő gyáróriás egyik leendő vezetőjével. Ion Prisecaru a neve Tőle tudtuk meg, miért éppen Galacot jelölték, ki a nagy építkezés színhelyéül. — A kombinát anyagbázisa nagyrészt hazai. A közelben nagy vasérc-lelőhelyet találtak a kutatók, s van erre földgáz is. Ezenkívül máshonnan, külföld­ről is érkezik majd anyag, s hozzá itt az olcsó víziút: a Du­na. Mi ekkor Sztálínvárosra gon­doltunk, s arra, hogy a galaci testvére lesz a miénknek, csak sokkal nagyobb. Alexandra Vasilescu, a tervező vállalat igazgatója mondott erre ada­tokat: — A Román Munkáspárt III. kongresszusának határozata alapján 1965-ben kell csapol­nunk az első acélt. Kilenc esz­tendő múlva, 1970-ben elérjük az évenkénti négymillió ton­nás termelést. Itt, Galacban, tizennégy nap alatt olvasztunk majd annyit, mint amennyit 1930-ban Romániában egész év alatt termeltek. Akkor, 1970- ben az ország egész acélterme­lésének több mint felét a ga­laci kombinát adja majd.,, Tigrina jártunk a fennsíkon, hall­gattuk a Dunáról erre tartó szél zúgását. Körülnéztünk a magaslatról, messze túl azon a helyen, ahol az ekszkavátor dolgozott. Elláttunk a városig is, az új házakig is, s még azon túl is, arra a mezőre, amelyet most Tiglinának neveznek. Ma­gyarra téve cserépgyártó a szó jelentése, s onnan ered, hogy azon a tájon éltek és dolgoz­tak valaha a vályogosok. Ezen a mezőn most minden kivirágzott. Szélén már színes házak sorakoztak, közepén, ol­dalán építkeztek. Csak az idén 1200 lakást adnak át a Tigli­­nán, otthonául erre érkező épí­tőnek, acélt, vasat olvasztó szakembernek. Várost láttunk formálódni a Tiglina helyén, új várost a régi Galacban, a Duna mentén. » Irigyeltük a vén folyót! Hisz mennyi szépet, nagyszerűt lát majd ott, mostantól kezdve, ott, ahol hullámai a tenger fe­lé hömpölyögnek a smirdani fennsík alatt... Lantos László $&ét're£y'Z'Ct Lemondás és le nem mondás Ha a bejelentéshez híven, nyilvánosságra kerül majd Quadros naplója a leg­utóbbi drámai pergésű ese­ményekről , minden bi­zonnyal korunk egyik érde­kes dokumentumát olvashat­­juk majd. A lényeget azon­ban így is tudjuk: a brazil el­nök nem saját jószántából határozta el magát a vissza­vonulásra. Nem is igyekezett hivatkozni a diplomáciai ru­tinban ilyenkor szokásos megromlott egészségi álla­potra, vagy egyéb bokros teendőkre, hanem kertelés nélkül felsorolta az okokat: a belső reakció nyomását és a külső beavatkozást. Amint a lemondott argentin külügy­miniszter nyilatkozata is sej­tetni engedte a szóvirágok mögött, azért kell távoz­nia, mert magatartása ne­hézségeket okozott egy baráti ország kormányával, mármint a Washingtonnal kialakult kapcsolatokban. A latin-amerikai lemondá­sok mögött tehát az Egyesült Államoknak a beavatkozásról való le nem mondása áll. Ez sodorta válságba Brazíliát, ez élezte ki a helyzetet Argen­tínában. S ha napok helyett hónapokra tekintünk vissza, ez idézett elő jobboldali for­dulatot a demokratikus irányban fejlődő Salvador­ban, okozott zűrzavart Chilé­ben és Bolíviában. Washington pozíciói Latin- Amerik­ában többé mégsem olyanok, mint egy évtizeddel, vagy akár egy évvel ezelőtt. Mert ha intervenciós politi­kája érhet is el átmeneti si­kereket, meggátolja időlege­sen a haladást egy-egy or­szágban — történelmi távla­tokban mégiscsak utóvéd-har­cokat folytat. Nem olyan ré­gen ez a nagy kontinens még biztos hátország, szilárd tá­maszpont volt az Egyesült Államok mögött. Ha formai­lag nem is tartozott a gyar­matok sorába, mégis Wash­ington láthatatlan birodalma­ként jellemezték. Vita vagy bírálat az Amerikai Államok Szervezetében éppoly lehetet­lenség lett volna, mint hurri­kán egy szardiniás dobozban. Ha Mexicóban óvatos refor­mokhoz kezdtek, Washington gondoskodott róla, hogy lefé­kezze ezeket. Amikor Guate­mala ki akart lépni a sorból, durván visszautasították. De Kuba már véglenesen átsza­­kította ezt a hálót. S azóta nemcsak ez az egy ország vívta ki valóságos független­ségét — a kubai példa ki­sugárzása mélyreható ébje­dést idézett elő egész Latin- Amerikában. A nyílt és bur­kolt agressziók visszaverése, a blokádpolitika csődje, ala­posan megtépázta az Egye­sült Államok veretlenségének és legyőzhetetlenségének nimbuszát. Bebizonyította, hogy a megváltozott nemzet­közi porondon, az új erővi­szonyok közepette, lehetséges már sikeresen szembeszállni a nagy északi bálványszörny­­nyel, ahogyan a spanyol nyelv ékesszólásával, Wash­ingtont jellemzik. Ez a folyamat segítette a változást az elmúlt esztendő végén Brazíliában is, adott biztatást a brazil népnek, hogy az amerikai politikát bíráló jelöltet válassza meg elnöknek. Ennek köszönhető, hogy Peru államosítani akar­ja olaját, Bolívia szovjet köl­csönről tárgyal. Ecuadorban maga a köztársasági elnök vezeti az imperializmus ellen tüntető tömeget. S ez okozza, hogy a létalapjában megin­gott amerikai politika végül is kénytelen visszatérni azok­hoz a módszerekhez, amelye­ket a közelmúltban maga is elítélt. Jól emlékszünk rá, hogy Kennedy nagyvonalúságot és rugalmasságot hirdetett ha­­talomrajutása után­ ki akart törni — természetesen az amerikai befolyás fokozása érdekében — a Dulles-féle szűk, „aki nem velem, elle­nem” állásfoglalásból. Ste­venson, majd Cabot nagykö­vet nem is egy alkalommal biztosították Quadrost, hogy semlegességi törekvései elle­nére sem vonják meg tőle az amerikai támogatást.­­Wash­ington szavakban elítélte a trujillóizmust és a diktatúrá­kat. De, úgy látszik, az ame­rikai imperializmus sem lép­heti át saját árnyékát és Washington számára nem maradt más út, mint a nyílt közbeavatkozás, a diktatóri­kus törekvések segítése az al­kotmánnyal szemben. Először simogatni akarta a „fekete bárányokat”, de hamar rátért az ütlegekre. Ez egyben a csőd elismerése is, hogy a lát­hatatlan birodalmat ma már csak a leplezetlen erőszakkal lehet összetartani, a finom módszerek fából vaskariká­nak bizonyultak. Ezért szólal­nak meg a hazafias erők Bra­zíliában a törvényesség hul­lámhosszán, míg Amerika Hangja a diktátorok szájából szól. De vajon tartós megoldás-e mindaz, amire maguk az amerikai kormánykörök mondták ki nemrégen, hogy átmeneti és ingatag? A le­­mondatások helyett csak a le­mondás hozhat nyugvópon­tot: a beavatkozásról való le­mondás. ___________| Réti Ervin Gazdát cserélt az Empire State Building A New York-i empire State Building, a világ legismertebb felhő­karcolója gazdát cserélt. A 12 emeletes épületet, melynek tete­jén televíziótorony áll, annak idején John J. Rabkov építette és háromezer irodahelyisége a negyvenes évek elejéig nagyrészt üre­sen állt. Ma már a világ egyik leghaszn áthajtóbb épülete. Az épü­let MSI. évi befejezése óta most cserél harmadszor gazdát. Az új tulajdonos Lawrence Wein New York-i ügyvéd, aki szindikátust alapított az épület megvásárlására. ROYAL GRILL + Gyimesi—T­atár-duó Hegedűs Sári énekel + Nyitva: este 10-től reggel 4-ig

Next