Esti Hírlap, 1962. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1962-06-01 / 127. szám

Rendező, szcenikus, jelmeztervező: Brankovics György — a Brankovics Györgyről A Brankovics György című opera próbájának szünetében beszélgetünk Mikó András rendezővel. — ötvenkét esz­tendeje szólalt meg utoljára a Brankovics György — mondja. A június 21-i premieren mégis új művet hall a közönség, hi­szen a nemrégiben elhunyt Kákai Rezső, valamint Rom­­hányi József munkássága ér­vényre juttatja Erkel művé­ben mindazt, ami zseniális, időtálló. Reméljük, a közön­ség is megszereti, akár a Bánk bánt, vagy a Hunyadi Lászlót, amelyeknél ugyancsak átdolgo­zásra volt szükség. A darab az úgynevezett nagyoperák teljes apparátusát mozgósítja. Füllöp Zoltán szcenikus: Mind a hét képet egy 38 mé­ter széles és 14 méter magas történelmi freskó köti össze. Ez előtt helyezkedik el a klasszikusan megépített dísz­let. Döntő szerepet kap a mo­dern hangulatteremtés egyik legfontosabb eszköze: a fény. Márk Tivadar jelmezterve­ző: Legérdekesebb feladatom a címszereplő figurájának meg­tervezése volt. Igen kevés tör­ténelmi anyag állt rendelke­zésemre. Ezúttal is „hadsereg­szállítóként” szerepelek, ugyanis a szerb nemesség mel­lett az ozmán ármándiát is fel kell öltöztetnem. Fodor János címszereplő: Petur bán, Gara nádor után a Brankovics György a harma­dik Erkel-operai szerepem. Nagyszerű énekes-színészi fel­adat. Dölyfös kényúrt, cselszö­vő politikust, balvégzet-sújtot­­ta öregembert kell ábrázol­nom. Azt hiszem, az Erkel­­opera a meglepetés erejével fog hatni. Csizmadia György MARA LÁNYOM. INDULHA­TUNK A JELENÉSÜNKRE ... — MONDJA BRANKOVICS GYÖRGY — FODOR JÁNOS MÁTYÁS MÁRIÁNAK. EZ A JELENET RENDBEN VAN — ÁLLAPÍTJA MEG A VE­ZÉRKAR, AZAZ FÜLÖPI ZOLTÁN, MIKÓ ANDRÁS, MÁRK TIVADAR. ILYEN KARD DUKÁL A SZULTÁNNAK! — NYUGTATJA MEG SIMÁNDY JÓZSEFET MÁRK TIVADAR. (Bo­­san Endre felvételei) Tolsztoj-emlékkönyv a könyvsátorban Ma kezdték meg árusítani a Szabó Ervin téren, a Szabó Er­vin Könyvtár központja előtt a könyvtár kiadásában megje­lent Tolsztoj-emlékkönyvet. A sátor minden látogatója aján­dékot is kap: Bartha László festőművész Tolsztoj-portré­­ját, amely a könyvhétre meg­jelent, szép kivitelű kiadványt is díszíti. □ ABA-NOVÁK VILMOS festőművész emlékkiállítására készül a Nemzeti Galéria. Ter­vek szerint júliusban mutatják be a 300 művet bemutató tár­latot. Ugyanitt „A nagybányai festőiskola’’ című, teljességre törekvő gyűjteményes kiállí­tást is most készítik elő. Ez — előreláthatólag — augusztus­ban kerül a közönség elé. Ilyen a művészet, ilyen a szép A Képcsarnok giccskiállítá­­sa, amely azért készült, hogy meggyőzze a közönséget a so­rozatban gyártott, ízléstelen fércművek silány voltáról, másfél éve járja az országot. Anyagát 150 ezer ember nézte meg, s a kiállítás tárlatvezetői elmondják, hogy a jól összevá­­logatott giccsképek és az írott magyarázatok nem voltak ha­tástalanok. Felkeltették az ér­deklődést a festészet és álta­lában a képzőművészet alap­fogalmai iránt. „Azt most lát­tuk — mondták sokan a nézők közül —, miért értéktelen a giccskép. Azt is megtudtuk, miről ismerhetjük meg a rossz festményt. Most már arról is hallani szeretnénk, mi a szép, mi a jó, milyen az igazi mű­vészet.” Ez adta az ötletet a Képcsar­nok Vállalat vezetőinek, hogy a giccskiállítás után megren­dezzék a képzőművészeti alap­fogalmakat magyarázó, pél­dákkal is szemléltetett új ki­állításukat. A kiállítás tervéről a következőkben tájékoztat­tak: — A cél az, hogy közönsé­get neveljünk a képzőművé­szet igazi­­ értékeinek. Ezért szeretnénk közérthetően be­mutatni azokat az eszközöket, amelyekkel a festő és a­ szob­rász kifejezi érzéseit, gondola­tait. Úgy gondoljuk, hat cso­portba fogjuk osztani az anya­got. Az első tablón valóság és művészet egymáshoz való vi­szonyát világítjuk meg. Azt igyekszünk megmutatni, mi­ként alakul át az élettől kapott élmény, az emberi arc vagy táj a művész alkotásává. Arra is fel akarjuk hívni a figyelmet, hogyan vizsgálható a művészi egyéniség az ábrázolás sajátos vonásaiban. Bemutatunk majd például néhány tájképet er­dőkről. Ezek különfélék, asze­rint, hogy a művész milyen hangulatot, lelkiállapotot akart kifejezni. — A következő tablók a mű­vészi ábrázolás eszközeit is­mertetik. A kiállítás látogatói rajzos példákon figyelhetik majd meg, mennyire megha­tározza egy festmény vagy rajz hangulatát a művészi vonalve­zetés. Néhány példát csak. A függőleges vonal indulatot, erőt, feszültséget érzékeltet, a vízszintes megbékélést, fáradt­ságot, beletörődést. A tér- és plasztikai megoldások, vala­mint a fény és árnyék alkal­mazásainak kérdései után a szín jelentőségét ismerteti majd a kiállítás. Ismét csak példákon kívánjuk megmutat­ni a különböző színek­­érze­lem- és hangulatkeltő értékét, s a színek egymáshoz való vi­szonyát, amelynek a festőmű­vészetben oly nagy jelentősé­ge van. A tervezett kiállítást elvi­szik a budapesti üzemeken és kultúrotthonokon kívül Győr­be, Pécsre, Veszprémbe, Duna­újvárosra, Miskolcra, Egerbe Debrecenbe, Kecskemétre, Bé­késcsabára és még néhány vi­déki városba. Magyar siker a liege-i vonósnégyes pályázaton 66 m­ű közti­ a hetes döntőben A múlt évben Liege városa­­ nemzetközi pályázatot hirde­tett vonósnégyesre. A belga pályázatra hatvanhat jeligés mű érkezett. Megtartották a selejtezőt és a döntőbe­n hét művet választottak ki. A hét szerző között van egy magyar is: Dávid Gyula Kossuth-díjas. Dávid Gyula most kapott értesítést erről Belgiumból. — A hét kompozíció nyil­vános hangversenyek kereté­ben kerül bemutatóra — mondta — és azon a koncert­sorozaton, amelyre engem is meghívtak, dől el, ki kapja az első díjat. A zsűri mindvégig nem fogja tudni, hogy a hét zeneszerző közül mikor, kinek a művét hallják és így pár­tatlanul bíráskodhatnak. Csak a résztvevők nevét közölték, de hogy ki melyik művet kompo­nálta, azt nem hozták nyil­vánosságra. Dávid vonósnégyesét — de csak a belgiumi nyilvános elő­adás után a Magyar Rádió is bemutatja. A zeneszerző, aki­nek legutóbbi Szimfonietta cí­mű kompozíciója élénk vitát váltott ki Budapesten, most Devecseri Gáborral ír operát, címe: Az efezusi özvegy. A szövegkönyv latin nyelven ké­szül el, amire már van példa a modern zeneirodalomban, hiszen Sztravinszkij is latin szöveggel komponálta Oedipus rex című művét. A magyar fordítást Devecseri Gábor ké­szíti el. (K. K.) □ AZ ÜNNEPI KÖNYV­HÉT alkalmából megjutalmaz­ták a legjobb munkát végzett üzemi könyvterjesztőket. A jutalomkiosztásra ma délben került sor a SZOT-ban. □ MAGYAR MŰVÉSZEK IS részt vesznek alkotásaikkal a közeljövőben megrendezésre kerülő III. carrarai szobrász­­biennálén. □ A LEGZINKA, Dagesztáni Állami Táncegyüttes nagy si­kerű vidéki turnéja után ma este a Központi Tisztiház szín­háztermében mutatkozik be. • □ NEMZETKÖZI metszet­­kiállítást rendeznek a közel­jövőben Japánban. A Tokió­ban megnyíló kiállítás iránt világszerte nagy az érdeklő­dés. A magyar művészek neve­zését is rövidesen elküldik To­kióba.­­ SZVJATOSZLAV RIH­TER, világhírű szovjet zongo­raművész részt vesz a firen­zei Maggio musicale ünnepsé­gein. Richter két ízben vendég­szerepel a Teatro Communale­­ban. Nyelvünk védelmében Meg kell állapítanom, hogy nálunk az ifjúság használja és terjeszti a helytelen ma­gyar beszédet. Ha két iskolás találkozik, csak „sziá”-val köszönnek egymásnak. Az is­kolások nyelvét lassan már meg sem értjük. A pedagó­gusokat arra szeretném kér­ni, hogy szép magyar beszéd­re tanítsák az ifjúságot, hisz hivatásuk az ifjúság nevelé­se. De a rádió is nagy nevelő munkát fejthet ki. Védenünk kell nyelvünk tisztaságát, le­szoktatni­ fiataljainkat a csú­nya, rasszos beszédről. A mi ifjúságunk értelmes, köny­­nyen hajlik a szépre, jóra is, — ezt saját tapasztalatomból is tudom. Gáspár Pálné XIX., Zrínyi utca 162 Foglalkozunk vele A lap olvasói amiatt tettek panaszt a szerkesztőségnél, hogy a IX. kerületi Hámán Kató utca és Mester utca sarkán levő italbolt mikor kerül felszámolásra, illetve átalakításra. Ez annál is in­kább indokolt lett volna az olvasók szerint, mert az ital­bolt közelében van a Fáy András gimnázium. ★ A kerület és vállalatunk távlati terveiben foglalko­zunk az üggyel. Az az elgon­dolás, hogy amennyiben a hatóságok vállalatunk ren­delkezésére bocsátják a szó­­banforgó italbolttal szembeni , helyiséget, amely korábban vendéglátóipari célokat szol­gált, úgy a vállalat ezt a je­lenlegi italboltot átadná a tervek szerint gyógyszertár céljára. Természetesen az új helyiségben felépülő üzlet már nem italbolt, hanem bü­­féjellegű üzlet lenne. IX. ker. Vendéglátóipari Vál­lalat, Hidas József igazgató Köszönjük A közkedvelt VIII. kerü­leti Kulich Gyula Szabadté­ri Színpad nézőterének és színpadának felújításához a VIII. kerületi Tanács tervet készített. Ennek a munkának a végrehajtásához ajánlották segítségüket az iskolák és üzemek fiataljai. A Bánki Donát Technikum, a Bem Gimnázium és a Varga Kata­lin Ápolónőképző Iskola KISZ-esei voltak az elsők, földet hordtak, falat bontot­tak. A Gyárkémény építő Vál­lalat fiataljai pedig hozzá­kezdtek a 22 folyóméter hosz­­szú új téglafal felépítéséhez, így négy méterrel lett széle­sebb a színpad. Az öltöző, a raktár és a pénztár tatarozá­sának munkálataiban a Csa­tornázási Művek dolgozói is részt vettek. A megrongáló­dott és elkorhadt padokhoz új faanyagot biztosított a VIII. kerületi Tanács, s a Csatornázási Művek asztalo­sai készítették, festették az új ülőhelyeket. A kerület fiataljai és dolgozói dolgoz­tak itt társadalmi munkában, s az ő kezük nyomán szé­pült, épült a VIII. kerületi szabadtéri színpad. VIII. kerületi Tanács VB Népműv. osztály BRIGÁDOK, SZÍNÉSZEK A Magyar Ruggyantaárugyár szocialista brigádjainak ve­zetői tegnap megbeszélést tartottak. Találkozójukon részt vet­tek a Nemzeti Színház művészei is. Megbeszélték, hogyan se­gíthetnék leghatásosabban a brigádok kulturális tevékenységét, majd elhatározták közös, munkás—színész klub megszervezését. Ezután baráti beszélgetésre került sor, fehér asztal mellett. Képünkön: Törőcsik Mari a gyár dolgozói között. x Miért kell várni? Kapus Józsefné, budapesti (Víg utca 26.) lakos kifogá­solta levelében, hogy bár hosszú hónapok óta megtör­tént a gázbevezetés a házba, de nem tudni, milyen okból, a bekötés késik. A Gázmű­vek az alábbiakban ad tájé­­koztatást: A munka kivitelezését a Házkezelési Igazgatóság a Fővárosi 11. számú Építő­ipari Vállalatnál (VIII., Cso­konai utca 6.) rendelte meg. A vállalat a munkát elvégez­te, de a Gázművek MEO-ja nem vette át. Legutóbbi szemlénk 1961 december 7-én volt, azóta várjuk a vállalat ismételt bejelentését, hogy a hibákat kijavították és a ve­zeték átvehető. A gázszolgál­tatási szabályrendelet értel­mében csak a MEO által át­vett berendezésre adhatunk gázmérőt. Ezért, amíg a MEO engedélyt nem ad, a gázmérőket felszerelni sem tudjuk. Fővárosi Gázművek Körmendi Dezső csop. vet. ★ A szerelés tehát megtör­tént, a hibákat megállapítot­ták. De miért kell hónapokig — fél esztendeig! — várni, ha csak részmunkák elvégzésé­ről van szó?... ER­ŐPR­ÓBA Kis családunk kollektívájában átszervezés történt. Engem a cipőfelelősségre osztott be a házi bizottság. Új beosztásom tudatában szemlét tartottam a termelőeszközeim felett. Jelen esetben a munka tárgyait, amikre becsületes munkámnak irá­nyulnia kell, a piszkos cipők alkotják. Munkaeszközeim leg­­fontosabbja a cipőkrém, amelynek segítségével a munka tár­gyaira kell hatnom, azaz tisztává „alakítanom". Szemlém után jóleső érzéssel állapítottam meg, cipőkészletünk kitűnő. Közeli beruházás nem szükséges. Viszont cipőkrém-állomá­nyunkat növelni kell. Eddig ment minden simán. Aztán minden felborult. Nem nyíltak a cipőkrémes dobozok! Felháborodásunkat jogosnak találtuk. Mert mi lesz most? Piszkos cipőkben járunk ezután? A Cipő- és Parkettpasztagyár is szóba került, mint gyártó. Vajon, milyen elképzelést követtek, amikor erőnket meghala­dó szorossággal zárták be a „Csillag" elnevezésű Különleges Minőségű Cipőpaszta dobozait? Elmélkedéseinkben idáig jutottunk, amikor megérkezett Elődöm és oktatólag figyelmeztetett a­ gyakorlatban jól bevált közmondásra: „Többet ésszel, mint erővel.” És hozta a kalapácsot! Könnyedén rácsapkodott a dobozokra és azok kinyíltak. Tényleg! Hát nem egyszerű? A nyitogatásra fel­szerelt karocska helyett használjunk kalapácsot, húsverőt, esetleg kisebb baltát — nem az élével! —, de lehet a falhoz csapkodni, akkor is nyílnak a dobozok. Az emlékezetes délután óta én ezeket már mind végig­próbáltam, eredménnyel. Együttérzésből javaslom jól­ kidol­gozott módszereimet mindazoknak a cipőt tisztogaló sorstár­saimnak, akik „ilyen ügyből” kifolyólag feladták a reményt. Varga Mária X., Ihász u. 18.

Next