Esti Hírlap, 1962. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1962-08-01 / 179. szám

KULTURÁLIS JEGYZETEK Hová menjen az idegen ♦ Melanézia Tihanyban ♦ Repülő síléc — MOST MONDD, ha jön egy külföldi, tulajdonképpen hová viszed nyáron Budapes­ten? — ez a kérdés. Érdemes a nyilvános válaszra, mert elég sokan vannak, akik kul­turális életünket a külföldi turista szemszögéből vizsgál­­gatják. Hát akkor hová is vigyük? (A Citadella borozó cigányze­néjét, a Budapest Táncpalota éjjeli műsorát és a hasonló, evés-ivással összekötött „kul­turálódást” most elhagyhat­juk.) Megfelelő tolmács társa­ságában a külföldivel elmehe­tünk a Körszínházba Aiszkhü­ roszt vagy Shakespeare-t néz­ni. Tolmács nélkül elvihetjük vendégünket a Bartók­ Szín­pad nyári produkciójához csak úgy, mint a szöveg nélkül is érthető másik két, szabadté­ren bemutatott zenés darab­hoz. Az opera-operett-tánc­­dalestek a belföldieknek kissé már unalmasak, de egy ide­gennek minden műsorszám új. Ha az Operaház szabadtéri színpada meglehetősen le is szorította idén az előadásai számát, azért a Károlyi-kert, a Kiscelli Múzeum, a Halászbás­tya, a Vajdahunyadvára várja a komoly­zene híveit, de a nagy szabadtéri színpadokon is megszólal Rossini, Chopin, Schumann, Richard Strauss. (Ez a városmajori színpad va­sárnapi programja.) Néhány jól sikerült filmet is lehet a szabadtéren látni, a múzeu­mokat, képtárakat viszont fel­sorolni is sok lenne, csak úgy, mint Pest és Buda építészeti érdekességeit. De hát akkor mi hiányzik? A külföldiek szerencsére — Magyarország­ra nem a sztriptíz kedvéért jönnek. TIHANYBAN, az apátság és a kiabálódomb között — vala­hol ott, ahol a visszhang el­veszett — áll egy kis, fehérre meszelt, tornácos ház. Régeb­ben a Balaton-környék nép­­művészeti emlékei kaptak benne helyet. Most a látoga­tó legnagyobb meglepetésére félmeztelen bennszülött lá­nyok fényképeivel találkozik és a vitrinekben ausztráliai nyakdíszek, afrikai fűszok­nyák, melanéziai bokacsatok és karperecek. Egzotikus ék­szerek — mint azt a kiállítás címe pontosan megfogalmazza. Nem érdektelenek a tárgyak, csak a vendég — miközben arra vigyáz, hogy fejét a na­gyon érdekes régi épület tető­­gerendáiba ne vágja — azon tűnődik, miért kell éppen Ti­hanyban az egzotikus ékszere­ket kiállítani. MEGLEPETÉS. Ezt a címet adta kiállított felvételének Vatava osztrák fotoriporter. A képen síugrót látunk a levegő­ben, amint egyik sítalpa éppen levált és gazdáját megelőzve önállóan repül lefelé, az ugró arcán pedig a meglepetés nem annyira tragikus, mint inkább komikus torz fintora. Van ennél jobb kép is, kü­lönösen szép és érdekes a hol­land, a kínai, a francia, a ju­goszláv, az olasz, a szovjet és nem utolsósorban a szám sze­rint is túlsúlyban levő kitűnő magyar anyag, az Interprets kedden megnyílt fotókiállítá­sán. Az elrepülő süée vala­hogy mégis jelképül kínálko­zik. Az amatőr fotósok az utóbbi évtizedekben érdekes formai kísérleteket végeztek. Az eredmény: a festészet, a grafi­ka jellegzetes eszközeit fény­képezőgéppel is megközelítő hatásfokkal tudják felhasz­nálni. A fotózásnál az elkapott pillanat leleplező erejét azon­ban nem az amatőrök, hanem a fotóriporterek őrizték meg. Ez az igen jól sikerült kiállí­tás is ezt bizonyítja. íme, az ember — mondják a fotóripor­terek és az objektívek egy-egy szabadon hagyott tized vagy század másodperc alatt gyak­ran többet mondanak el em­beri jellemekről, országok ka­rakteréről, lélektanról, mint hosszú-hosszú leírások. Ugyan­akkor az amatőrök formai kí­sérletei itt élettel telítődnek, megtalálják alkalmazásuk iga­zi helyét, rendeltetését. S még egy érdekes tulajdonsága van a hidegen csillogó objektív­­nek: nagyszerű a humora. Nem torzítja az arányokat, s így nevettet, de meglátja a va­lóság képszerű humorát, s így mosolyogtak Nemcsak jó, ha­nem szórakoztató is ez a kiál­lítás. Bernáth László Csehszlovák lélektani filmdráma 10 éven alul nem ajánlott Bemutató: augusztus 2. ­ „Kis jubileumot” ültünk az elmúlt szezonban: öteszten­dős volt az Egyetemi Színpad. A szeptemberben induló ha­todik évadunkban mindenek­előtt a 25 éve halott József Attilát szeretnék megidézni — mondja Surányi Ibolya, az Egyetemi Színpad irodalmi estjeinek művészeti vezetője. A készülő József Attila-so­­rozat más lesz, mint az Egye­temi Színpad eddigi költői est­jei. A költő verskötetei meg­jelenésének sorrendjében ál­lítják össze a sorozat egyes estjeit is. Végigmennek tehát napjai A költő műveiből — halálának 25. évfordulójára — nagyszabású ciklust rendez az Egyetemi Színpad József Attila egész életművén, gondosan ügyelve arra, hogy ritkán, vagy soha nem hallott versei is pódiumra kerüljenek. A leggyakrabban előadott Jó­zsef Attila-versek tolmácsolá­sának pedig az lesz az érde­kessége, hogy egy-egy ilyen is­mert, nagy verset mintegy „előadói versenyben”, 2—3 ne­ves előadóművéssszel szólal­tatnak meg egymás után. A közönség így nemcsak a kü­lönböző előadói stílusokból kap ízelítőt egyazon vers hall­gatása alatt, de az illető ver­sek sokszínűségét, gondolati tartalmának, érzelmi részének legszélesebb változatát is job­ban élvezheti, hiszen nyilván­való, hogy az egyik előadómű­vész felfogásában a versnek más-más része domborodik ki erőteljesebben. Az egyes versekkel kapcso­latos dokumentumokat, verse­ket, leveleket is ismertetnek majd a műsorban, ezek az anyagok még jobban kiemelik, még érthetőbbé teszik magu­kat a verseket. A dokumentu­mok előadásában az egyete­misták szavalókörét is bekap­csolják. Egy példa: egy egye­temista felolvassa majd József Jolán (a költő nővére) férjé­nek emlékezését arról, meny­nyire kedvelte József Attila Bartók Medvetáncát, milyen sokszor hallgatta meg ezt a ze­neművet Utána egy zongora­­művész eljátssza a Bartók­­művet, majd Jancsó Adrienne elszavalja József Attila Med­vetánc című költeményét. Ko­rabeli sajtókritikákat lapsze­­melvényeket is ismertetnek majd a sorozat estjein. A több variációban megírt József At­­tila-verseiknek elmondják va­lamennyi változatát Azzal is élőbbé, szemlélete­sebbé akarják tenni a nagy költő életművét bemutató so­rozatot hogy meghívják a pó­diumra József Attila több kor­társát, barátját. Hont Ferencet például megkérik, beszéljen József Attilával való­ párizsi találkozásáról, meg akarják szólaltatni Cserépfalvi Imrét, a költő kiadóját, Kis Ferencet, József Attila egyik költőbarát­ját is. Szervánszky Endrének, a József Attila Concerto zene­szerzőjének, ugyancsak helyet adnak a műsorban, mondja el, miként ihlette meg muzsika komponálására a költő élet­műve. Néhány ismertebb Jó­zsef Attila-verset nemcsak előadóművészek mondanak el, hanem a szavalat után mai költők elemzik majd az élető költeményt: Juhász Ferenc például a Hazámat, Nagy László az őspatkány terjeszt kert közönünket, Somlyó György az Ódát, Csoóri, Sán­dor a Téli éjszakát stb. — Ha ez a József Attila-so­­rozat úgy sikerül, ahogy most tervezzük, ha a versek idézé­sén túl a barátok, családtagok emlékezései, a korabeli cikkek és más dokumentumok ismer­tetésének segítségével teljes költői arcképet tudunk adni József Attiláról, s egyidejűleg­ körképet koráról, akkor az utána következő évadban ha­sonló sorozatot indítunk Rad­nóti Miklós költészetéről — mondotta befejezésül Surányi Ibolya. (barabás) HÁROM KÉP A NÉGYSZÁZBÓL. KEDDEN DÉLUTÁN A KERESKEDELMI KAMARA VÁCI UTCAI HELYISÉGÉBEN NYÍLT MEG AZ INTERPRESS II. FOTÓKIÁLLÍTÁSA 33 ORSZÁG FOTÓRIPORTEREINEK FEL­VÉTELEIBŐL. KÉPEINKEN FRIEDMANN ENDRE MAGYAR FOTORIPORTER SZERELMESEK CÍMŰ FELVÉTELEI. Magyar zenedrámák a rádióban Elkészültek a Magyar Rá­dióban a Vízirózsa című leg­újabb magyar opera felvéte­leivel. Székely Endre írta a művet, amelyet ősszel mutat­nak be a Kossuth-adón. A rá­dió operai-zenei rendezője, Ruitner Sándor mondja: " Az utóbbi esztendőikben a rádió mindent elkövetett, hogy az operaszerzőket segít­se. A hallgatók még jól emlé­kezhetnek Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond című zene­drámájára, amelynek először mikrofonnal adott a stúdió helyet, csak aztán került ki német színpadra, onnan az Állami Operaház színpadára. Később Hajdú Mihály Kádár hatáját vettük fel hangsza­lagra és a tapasztalatok alap­ján jutott az Operaház szín­padáig. Ugyanígy történt a Kérők című operával, vagy a Pornádé király új ruhája cí­mű Ránki-művel. A Cest la guerre értékeit nálunk ismer­ték fel, a rádió szorgalmazta az előadását. A felvétel­­ után kiderült, hogy a közönségnek is nagyon tetszik és így ké­szen volt az útja az Opera­házig. Szőnyi Erzsébet— Oscar Wilde Firenzei tragédia című művét szintén bemutat­tuk a rádióban. Ez is kapott külföldi színpadot. Most két művet készítünk elő. Az egyikről a minap szó esett az Esti Hírlapban, ez A fekete város, Mikszáth, Kákai, Szüts László, Ror­hányi József és Kenessey Jenő szerzőségével, a másik a Vízirózsa. Székely operája a balatoni tündérvi­lágba visz el bennünket és három főszereplője van: a vi­zűd­rály, ennek leánya és egy halászlegény. A darab szim­bolikusan jelképezi a földes­úri rend világát. RÁDIÓMŰSOR AUGUSZTUS 1. — SZERDA KOSSUTH: 16.30: Az Al-Dunától a Keleti­­tengerig. Szécsi Éva lengyelorszá­gi útijegyzete. — 16.40: Könnyű fü­­vesmuzsika. — 16.55: Műsorismer­tetés. — 17.00: Hírek. — 17.15: Be­mutatjuk Wolfgang Windgassen operaénekest. — 17.45: Az ipari ro­vat műsora. — 18.00: Könnyűzene. — 18.40: Egri csillagok. Rádiójá­ték. Gárdonyi Géza regényéből ír­ta Zolnay Vilmos. I. rész. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Tánczene. — 21.00: Bruh­l úr különös esete. James Thurber el­beszélése. — 21.13: Közvetítés a hamburgi rádió szimfonikus ze­nekarának hangversenyéről. Taka­­shi Asahma vezényel. Közremű­ködik Takahiro Sonoda (zongora). Hangfelvétel. — 22.00: Hírek. — 22.20: A hang­verseny közvetítés folytatása. — 23.38: Verbunkosok, népdalok, csárdások. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: A Verbunkosok, nép­dalok, csárdások című műsor foly­tatása. PETŐFI: 16.00: Hírek. — 16.05: Zenekari muzsika. — 16.40: Miért szép? He­gedűs Géza írása József Attila Flóra című verséről. — 16.57: Tánczene. — 18.00: Hírek. — 18.05: Rádió-szabadegyetem. A társaséle­tű rovarok. III. A termeszek. —­ 16.30: XVIII. századbeli operaáriák. — 19.00: Hírek. — 19.10: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 19.45: Schubert: F-dúr oktett, Opusz 166. —­ 20.40: Orvosi tanácsok. — 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Joe bácsi. Rádiójáték. Hang­­felvétel. — 22.40: Szerelem Brook­­lynban. Mario Soldati elbeszélése. — 23.00: Hírek. AUGUSZTUS 2. — CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40: Zenés mű­sor. — 5.00: Falurádió. — 5.30: Hí­rek. — 5.40: Zene. — 6.20: Néhány perc tudomány. — 7.00: Hírek. — 7.10: Új könyvek. — 7.30: Színhá­zak és mozik műsora. — 8.00: Mű­sorismertetés. —­ 8.10: Csajkovsz­kij operáiból. — 8.55: Édes anya­nyelvünk. — 9.00: Ének az ember­ről. Gombos László rádiójátéka Darwinról. (Ismétlés.) — 9.45: Be­mutatjuk a mezőkeresztesi pa­rasztkórus. — 10.00: Hírek. — 10.10: Napirenden. — 10.15: A napfényes város. Vajda Ferenc zenés arc­képvázlata Ogyesszáról. — 11 .00: Rádió-szabadegyetem. A társas­­ésetű rovarok. III. A termeszek. (Ismétlés.) — 11.25: A torontói rá­dió szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel Ernest Macmillan. Hangfelvétel. — 12.00: Hírek. — 12.15: Táncmelódiák. — 13.00: Mókusles. Lovász Pál gyer­mekversei. — 13.10: Egy falu — egy nóta. — 13.45: Zongoraművek. — 14.25: Gazdasági fórum. Az üze­mi vezető dilemmája. II. (Ismét­lés.) 14.35: Régi magyar ope­rettekből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ravasz kapitányok — ostoba tábornokok. Wéber Károly irodal­mi összeállítása. — 15.35: Táncze­ne. — 16.05: Lányok, asszonyok. — 16.20: Zenekari muzsika. PETŐFI: 5.00: Reggeli zene. — 6.00: Hírek. — 6.25: Színházak és hangverse­nyek műsora. — 6.30: Torna. — 6.40: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.15: Fúvóshangverseny. — 14.35: A Volgán. Az Ifjúsági Rádió mű­sora Nyekraszovról. — 15.00: Né­meth Vidák János népi zenekara játszik. — 15.30: Ritkán hallott operákból. — 16.00: Hírek. — 16.05: Könnyűzene. Nyár a művelődési halakban Reggeli intermezzo a munkásotthonban A Kulich-színpad — „A Szajna találkozik Párizzsal” Szinte síri csend fogadja a látogatót a Józsefvárosi Mű­velődési Otthonban, úgy lát­szik, a nyár itt is érezhető. Az igazgató, Kádár Margit azonban mást bizonyít. — Kulich-színpad! Ez a nyári jelszavunk — mondja, és sorolni kezdi azokat a ren­dezvényeket, amelyeket jú­niustól kezdve szabadtéren tartottak: volt egy józsefváro­si dalostalálkozó, egy egész napig tartott a tavaszi kultu­rális szemléken jól szerepelt kerületi amatőr művészeti együttesek bemutatója, na­gyon népszerűek a vasárnap délelőtti gyermekműsorok, s a Nyári zenekari esték címmel indított ismeretterjesztő hang­versenyek.­­ Legutóbb például csak­nem ezren hallgatták végig az orosz zeneirodalom remekmű­veiből összeállított Hajnal Moszkva felett című előadást — újságolja az igazgató —, s a dzsessz klasszikusait bemu­tató következő műsorra már alig tudunk jegyet adni. Bukott diákok klubja Idő: reggel fél nyolc előtt pár perccel. Színhely: a Cse­peli Munkásotthon udvara. Részvevők: izgatott gyerekek, akik már alig várják, hogy el­induljanak aznapi úticéljuk, a budai hegyek felé. Nap nap után hasonló kép fogadja a betévedőt, mert a munkásotthon — immár évek óta — a vakációzó gyerekek nyári paradicsoma. A rendsze­res programban múzeumláto­gatások, városnéző séták, vi­dám vetélkedők, játékok, sportversenyek is szerepel­nek. Nem csoda, hogy a gyer­mekklub vezetőjének, Kővári Vilmosnénak az okoz fejtörést, miként értesse meg az újabb jelentkezőkkel: egyelőre kép­telenek helyet biztosítani szá­mukra. Érdekes kísérlet: megalakí­tották a bukott gyerekek klubját. Tagjait játékos szóra­koztatás közben pedagógusok készítik fel az őszi pótvizsgák­ra. Szombat Délutáni Színház A Gutenberg Művelődési Ház barátainak tetszését kü­lönösen a négy nyár esti film­sorozat nyerte meg. — A sorozat váratlan sike­rén felbuzdulva elhatároztuk — mondja Császár Ilona kö­zönségszervező —, hogy ősz­szel Közeli és távoli szom­szédaink címmel Európa ne­vezetesebb részeit bemutató dokumentumfilm-sorozatot in­dítunk. Az első alkalommal az NDK-ban tesznek látogatást nézőink, majd a híres A Szaj­na találkozik Párizzsal című filmet tekinthetik meg. Ezekben a hetekben készí­tik elő a művelődési ház őszi meglepetését, a Szombat Dél­utáni Színházat: hivatásos művészek és amatőr együtte­sek adják majd a főleg ipari tanulóknak, diákoknak­­ és nyugdíjasoknak szánt műsort. A tervek szerint többi között Velle Szentelt víz és kokain, Miller Édes fiam é s Eftimiu A csavargó című színműve kerül bemutatásra. V. M. URH KÍSÉRLETI MŰSOR: AUGUSZTUS L — SZERDA 18.00: Hírek. — 18.05: David Ojsztrah hegedül és Fischer Annie zongorázik. — 19.27: Barokk zene. — 20.51: Operettrészletek. — 21.48: Tánczene. — 22.00—22.15: Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZERDÁN: 19.00: Afrika mai arca. Kalmár György útibeszámolója. — 19.30: Tv-világhíradó. — 19.45: Újpesti Dózsa—FC Austria labdarúgó-mér­kőzés közvetítése a Népstadion­ból. — Kb. 21.25: Közvetítés a VIT-ről. — 22.30: Hírek. A tv-világ­­híradó ismétlése. színházak mai műsora: Városmajori Szabadtéri Színpad: Magyar Állami Hangversenyzene­kar 3. bérleti estje (8. Rossz idő esetén 2-án, csütörtökön este 8 órakor). — Fővárosi Nagycirkusz: Cirkuszrevü (fés 8). — Józsefváro­si Művelődési Ház: A jazz klasszi­kusai (hangverseny, fél 8). □ A SZOVJETUNIÓBA utazik két hétre ősszel a milá­nói Scala együttese. A turnén részt vesznek Callas asszony, Renata Tebaldi és a nálunk is jól ismert Simionato.­­ BOKROS-BIRMAN DE­ZSŐ, Kossuth-díjas szobrász­­művész mondja : „A Képző­­művészeti Alap megvásárolta Mednyánszky-terme részére a nagynevű festőművészről ké­szült figurális bronzszobro­mat, amely ezentúl a Med­­nyánszky-teremnek lesz jel­legzetes dísze. Egyébként erő­sen dolgozom, előkészítem jö­vő évi kollektív kiállításom anyagát.”­□ A BENCZÚR-KERT, Pos­tás Szabadtéri Színpadán augusztus 11-én mutatják be az Egy éjszaka Velencében cí­mű zenés, énekes játékot Rácz György rendezésében. Fősze­replők: Szabó Miklós, Réti Jó­zsef, Lorencz Kornélia, Esze­­nyi Irma és Palócz László. A Postás Szimfonikus Zenekart Vasadi-Balogh Lajos vezényli. □ A DON QUIJOTE törté­netét megelevenítő azonos cí­mű balettet a napokban mu­tatták be a londoni Ladiess Wells Opera színpadán. Az előadást Witold Borowski, a Varsói Állami Operaház ren­dezője rendezte, a táncjáték koreográfiája két orosz mester, Gorszkij és Zaharov munká­ja. □ AZ OLCSÓ KÖNYVTÁR sorozat rövidesen elérkezik a 400. kötetéig: Katona József Bánk bánját adja ki ebben a népszerű formában a Szépiro­dalmi Könyvkiadó. □ ÉRDEKES MŰVET irt A. Holminov szovjet komponista, Visnyevszkij optimista tragé­diájából operát szerzett, ame­lyet már a következő évadban bemutatnak a Szovjetunióban. □ NYOLCVAN ÉVES most a bayreuthi ünnepi játékok palotája. Wagner Richard unokája most bejelentette: mivel a ház a megnövekedett igényekhez túlságosan kicsiny, nemc bizonyul, ősszel megkez­dik átépítését. Cojimarban, a havannai tar­tomány egyik festői halászfa­lujában bensőséges ünnepsé­gen emlékezett meg a kubai nép Hemingwayről az író szói­­­letésének 63. évfordulóján. A múlt évben elhunyt , kitűnő amerikai író lelkes híve volt a kubai forradalomnak, szá­mos művét Kubában írta, így az egyik legismertebb regé­nyét is, az „öreg halász és a tenger”­! A képen a cojimari ünnepségen leleplezett bronz mellszobor, Fernando Boada kubai szobrász alkotása. (MTI külföldi képszolgálat) Raquel Meller halála Párizsból jelentik: Raquel Meller, a világ egyik leghíre­sebb művésznője, operaéne­kesnő és filmszínésznő, vala­mint revüsztár Barcelonában egy hónapos betegség után el­hunyt. Hetvennégy éves volt- A madridi utcákon énekelt először. Gomez Carillo spa­nyol író lett rá figyelmes. Pá­rizsban 1922-ben mutatkozott be és nyomban filmre szerződ­tették. Leghíresebb alakítása a Carmen volt. Évekig játszott a Sarah Bernhardt Színház­ban. Érdemeiért megkapta a Becsület Rendet.

Next