Esti Hírlap, 1962. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1962-08-01 / 179. szám
KULTURÁLIS JEGYZETEK Hová menjen az idegen ♦ Melanézia Tihanyban ♦ Repülő síléc — MOST MONDD, ha jön egy külföldi, tulajdonképpen hová viszed nyáron Budapesten? — ez a kérdés. Érdemes a nyilvános válaszra, mert elég sokan vannak, akik kulturális életünket a külföldi turista szemszögéből vizsgálgatják. Hát akkor hová is vigyük? (A Citadella borozó cigányzenéjét, a Budapest Táncpalota éjjeli műsorát és a hasonló, evés-ivással összekötött „kulturálódást” most elhagyhatjuk.) Megfelelő tolmács társaságában a külföldivel elmehetünk a Körszínházba Aiszkhü roszt vagy Shakespeare-t nézni. Tolmács nélkül elvihetjük vendégünket a Bartók Színpad nyári produkciójához csak úgy, mint a szöveg nélkül is érthető másik két, szabadtéren bemutatott zenés darabhoz. Az opera-operett-táncdalestek a belföldieknek kissé már unalmasak, de egy idegennek minden műsorszám új. Ha az Operaház szabadtéri színpada meglehetősen le is szorította idén az előadásai számát, azért a Károlyi-kert, a Kiscelli Múzeum, a Halászbástya, a Vajdahunyadvára várja a komolyzene híveit, de a nagy szabadtéri színpadokon is megszólal Rossini, Chopin, Schumann, Richard Strauss. (Ez a városmajori színpad vasárnapi programja.) Néhány jól sikerült filmet is lehet a szabadtéren látni, a múzeumokat, képtárakat viszont felsorolni is sok lenne, csak úgy, mint Pest és Buda építészeti érdekességeit. De hát akkor mi hiányzik? A külföldiek szerencsére — Magyarországra nem a sztriptíz kedvéért jönnek. TIHANYBAN, az apátság és a kiabálódomb között — valahol ott, ahol a visszhang elveszett — áll egy kis, fehérre meszelt, tornácos ház. Régebben a Balaton-környék népművészeti emlékei kaptak benne helyet. Most a látogató legnagyobb meglepetésére félmeztelen bennszülött lányok fényképeivel találkozik és a vitrinekben ausztráliai nyakdíszek, afrikai fűszoknyák, melanéziai bokacsatok és karperecek. Egzotikus ékszerek — mint azt a kiállítás címe pontosan megfogalmazza. Nem érdektelenek a tárgyak, csak a vendég — miközben arra vigyáz, hogy fejét a nagyon érdekes régi épület tetőgerendáiba ne vágja — azon tűnődik, miért kell éppen Tihanyban az egzotikus ékszereket kiállítani. MEGLEPETÉS. Ezt a címet adta kiállított felvételének Vatava osztrák fotoriporter. A képen síugrót látunk a levegőben, amint egyik sítalpa éppen levált és gazdáját megelőzve önállóan repül lefelé, az ugró arcán pedig a meglepetés nem annyira tragikus, mint inkább komikus torz fintora. Van ennél jobb kép is, különösen szép és érdekes a holland, a kínai, a francia, a jugoszláv, az olasz, a szovjet és nem utolsósorban a szám szerint is túlsúlyban levő kitűnő magyar anyag, az Interprets kedden megnyílt fotókiállításán. Az elrepülő süée valahogy mégis jelképül kínálkozik. Az amatőr fotósok az utóbbi évtizedekben érdekes formai kísérleteket végeztek. Az eredmény: a festészet, a grafika jellegzetes eszközeit fényképezőgéppel is megközelítő hatásfokkal tudják felhasználni. A fotózásnál az elkapott pillanat leleplező erejét azonban nem az amatőrök, hanem a fotóriporterek őrizték meg. Ez az igen jól sikerült kiállítás is ezt bizonyítja. íme, az ember — mondják a fotóriporterek és az objektívek egy-egy szabadon hagyott tized vagy század másodperc alatt gyakran többet mondanak el emberi jellemekről, országok karakteréről, lélektanról, mint hosszú-hosszú leírások. Ugyanakkor az amatőrök formai kísérletei itt élettel telítődnek, megtalálják alkalmazásuk igazi helyét, rendeltetését. S még egy érdekes tulajdonsága van a hidegen csillogó objektívnek: nagyszerű a humora. Nem torzítja az arányokat, s így nevettet, de meglátja a valóság képszerű humorát, s így mosolyogtak Nemcsak jó, hanem szórakoztató is ez a kiállítás. Bernáth László Csehszlovák lélektani filmdráma 10 éven alul nem ajánlott Bemutató: augusztus 2. „Kis jubileumot” ültünk az elmúlt szezonban: ötesztendős volt az Egyetemi Színpad. A szeptemberben induló hatodik évadunkban mindenekelőtt a 25 éve halott József Attilát szeretnék megidézni — mondja Surányi Ibolya, az Egyetemi Színpad irodalmi estjeinek művészeti vezetője. A készülő József Attila-sorozat más lesz, mint az Egyetemi Színpad eddigi költői estjei. A költő verskötetei megjelenésének sorrendjében állítják össze a sorozat egyes estjeit is. Végigmennek tehát napjai A költő műveiből — halálának 25. évfordulójára — nagyszabású ciklust rendez az Egyetemi Színpad József Attila egész életművén, gondosan ügyelve arra, hogy ritkán, vagy soha nem hallott versei is pódiumra kerüljenek. A leggyakrabban előadott József Attila-versek tolmácsolásának pedig az lesz az érdekessége, hogy egy-egy ilyen ismert, nagy verset mintegy „előadói versenyben”, 2—3 neves előadóművéssszel szólaltatnak meg egymás után. A közönség így nemcsak a különböző előadói stílusokból kap ízelítőt egyazon vers hallgatása alatt, de az illető versek sokszínűségét, gondolati tartalmának, érzelmi részének legszélesebb változatát is jobban élvezheti, hiszen nyilvánvaló, hogy az egyik előadóművész felfogásában a versnek más-más része domborodik ki erőteljesebben. Az egyes versekkel kapcsolatos dokumentumokat, verseket, leveleket is ismertetnek majd a műsorban, ezek az anyagok még jobban kiemelik, még érthetőbbé teszik magukat a verseket. A dokumentumok előadásában az egyetemisták szavalókörét is bekapcsolják. Egy példa: egy egyetemista felolvassa majd József Jolán (a költő nővére) férjének emlékezését arról, menynyire kedvelte József Attila Bartók Medvetáncát, milyen sokszor hallgatta meg ezt a zeneművet Utána egy zongoraművész eljátssza a Bartókművet, majd Jancsó Adrienne elszavalja József Attila Medvetánc című költeményét. Korabeli sajtókritikákat lapszemelvényeket is ismertetnek majd a sorozat estjein. A több variációban megírt József Attila-verseiknek elmondják valamennyi változatát Azzal is élőbbé, szemléletesebbé akarják tenni a nagy költő életművét bemutató sorozatot hogy meghívják a pódiumra József Attila több kortársát, barátját. Hont Ferencet például megkérik, beszéljen József Attilával való párizsi találkozásáról, meg akarják szólaltatni Cserépfalvi Imrét, a költő kiadóját, Kis Ferencet, József Attila egyik költőbarátját is. Szervánszky Endrének, a József Attila Concerto zeneszerzőjének, ugyancsak helyet adnak a műsorban, mondja el, miként ihlette meg muzsika komponálására a költő életműve. Néhány ismertebb József Attila-verset nemcsak előadóművészek mondanak el, hanem a szavalat után mai költők elemzik majd az élető költeményt: Juhász Ferenc például a Hazámat, Nagy László az őspatkány terjeszt kert közönünket, Somlyó György az Ódát, Csoóri, Sándor a Téli éjszakát stb. — Ha ez a József Attila-sorozat úgy sikerül, ahogy most tervezzük, ha a versek idézésén túl a barátok, családtagok emlékezései, a korabeli cikkek és más dokumentumok ismertetésének segítségével teljes költői arcképet tudunk adni József Attiláról, s egyidejűleg körképet koráról, akkor az utána következő évadban hasonló sorozatot indítunk Radnóti Miklós költészetéről — mondotta befejezésül Surányi Ibolya. (barabás) HÁROM KÉP A NÉGYSZÁZBÓL. KEDDEN DÉLUTÁN A KERESKEDELMI KAMARA VÁCI UTCAI HELYISÉGÉBEN NYÍLT MEG AZ INTERPRESS II. FOTÓKIÁLLÍTÁSA 33 ORSZÁG FOTÓRIPORTEREINEK FELVÉTELEIBŐL. KÉPEINKEN FRIEDMANN ENDRE MAGYAR FOTORIPORTER SZERELMESEK CÍMŰ FELVÉTELEI. Magyar zenedrámák a rádióban Elkészültek a Magyar Rádióban a Vízirózsa című legújabb magyar opera felvételeivel. Székely Endre írta a művet, amelyet ősszel mutatnak be a Kossuth-adón. A rádió operai-zenei rendezője, Ruitner Sándor mondja: " Az utóbbi esztendőikben a rádió mindent elkövetett, hogy az operaszerzőket segítse. A hallgatók még jól emlékezhetnek Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond című zenedrámájára, amelynek először mikrofonnal adott a stúdió helyet, csak aztán került ki német színpadra, onnan az Állami Operaház színpadára. Később Hajdú Mihály Kádár hatáját vettük fel hangszalagra és a tapasztalatok alapján jutott az Operaház színpadáig. Ugyanígy történt a Kérők című operával, vagy a Pornádé király új ruhája című Ránki-művel. A Cest la guerre értékeit nálunk ismerték fel, a rádió szorgalmazta az előadását. A felvétel után kiderült, hogy a közönségnek is nagyon tetszik és így készen volt az útja az Operaházig. Szőnyi Erzsébet— Oscar Wilde Firenzei tragédia című művét szintén bemutattuk a rádióban. Ez is kapott külföldi színpadot. Most két művet készítünk elő. Az egyikről a minap szó esett az Esti Hírlapban, ez A fekete város, Mikszáth, Kákai, Szüts László, Rorhányi József és Kenessey Jenő szerzőségével, a másik a Vízirózsa. Székely operája a balatoni tündérvilágba visz el bennünket és három főszereplője van: a vizűdrály, ennek leánya és egy halászlegény. A darab szimbolikusan jelképezi a földesúri rend világát. RÁDIÓMŰSOR AUGUSZTUS 1. — SZERDA KOSSUTH: 16.30: Az Al-Dunától a Keletitengerig. Szécsi Éva lengyelországi útijegyzete. — 16.40: Könnyű füvesmuzsika. — 16.55: Műsorismertetés. — 17.00: Hírek. — 17.15: Bemutatjuk Wolfgang Windgassen operaénekest. — 17.45: Az ipari rovat műsora. — 18.00: Könnyűzene. — 18.40: Egri csillagok. Rádiójáték. Gárdonyi Géza regényéből írta Zolnay Vilmos. I. rész. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Tánczene. — 21.00: Bruhl úr különös esete. James Thurber elbeszélése. — 21.13: Közvetítés a hamburgi rádió szimfonikus zenekarának hangversenyéről. Takashi Asahma vezényel. Közreműködik Takahiro Sonoda (zongora). Hangfelvétel. — 22.00: Hírek. — 22.20: A hangverseny közvetítés folytatása. — 23.38: Verbunkosok, népdalok, csárdások. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Verbunkosok, népdalok, csárdások című műsor folytatása. PETŐFI: 16.00: Hírek. — 16.05: Zenekari muzsika. — 16.40: Miért szép? Hegedűs Géza írása József Attila Flóra című verséről. — 16.57: Tánczene. — 18.00: Hírek. — 18.05: Rádió-szabadegyetem. A társaséletű rovarok. III. A termeszek. — 16.30: XVIII. századbeli operaáriák. — 19.00: Hírek. — 19.10: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 19.45: Schubert: F-dúr oktett, Opusz 166. — 20.40: Orvosi tanácsok. — 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Joe bácsi. Rádiójáték. Hangfelvétel. — 22.40: Szerelem Brooklynban. Mario Soldati elbeszélése. — 23.00: Hírek. AUGUSZTUS 2. — CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40: Zenés műsor. — 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. — 5.40: Zene. — 6.20: Néhány perc tudomány. — 7.00: Hírek. — 7.10: Új könyvek. — 7.30: Színházak és mozik műsora. — 8.00: Műsorismertetés. — 8.10: Csajkovszkij operáiból. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Ének az emberről. Gombos László rádiójátéka Darwinról. (Ismétlés.) — 9.45: Bemutatjuk a mezőkeresztesi parasztkórus. — 10.00: Hírek. — 10.10: Napirenden. — 10.15: A napfényes város. Vajda Ferenc zenés arcképvázlata Ogyesszáról. — 11 .00: Rádió-szabadegyetem. A társasésetű rovarok. III. A termeszek. (Ismétlés.) — 11.25: A torontói rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel Ernest Macmillan. Hangfelvétel. — 12.00: Hírek. — 12.15: Táncmelódiák. — 13.00: Mókusles. Lovász Pál gyermekversei. — 13.10: Egy falu — egy nóta. — 13.45: Zongoraművek. — 14.25: Gazdasági fórum. Az üzemi vezető dilemmája. II. (Ismétlés.) 14.35: Régi magyar operettekből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ravasz kapitányok — ostoba tábornokok. Wéber Károly irodalmi összeállítása. — 15.35: Tánczene. — 16.05: Lányok, asszonyok. — 16.20: Zenekari muzsika. PETŐFI: 5.00: Reggeli zene. — 6.00: Hírek. — 6.25: Színházak és hangversenyek műsora. — 6.30: Torna. — 6.40: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.15: Fúvóshangverseny. — 14.35: A Volgán. Az Ifjúsági Rádió műsora Nyekraszovról. — 15.00: Németh Vidák János népi zenekara játszik. — 15.30: Ritkán hallott operákból. — 16.00: Hírek. — 16.05: Könnyűzene. Nyár a művelődési halakban Reggeli intermezzo a munkásotthonban A Kulich-színpad — „A Szajna találkozik Párizzsal” Szinte síri csend fogadja a látogatót a Józsefvárosi Művelődési Otthonban, úgy látszik, a nyár itt is érezhető. Az igazgató, Kádár Margit azonban mást bizonyít. — Kulich-színpad! Ez a nyári jelszavunk — mondja, és sorolni kezdi azokat a rendezvényeket, amelyeket júniustól kezdve szabadtéren tartottak: volt egy józsefvárosi dalostalálkozó, egy egész napig tartott a tavaszi kulturális szemléken jól szerepelt kerületi amatőr művészeti együttesek bemutatója, nagyon népszerűek a vasárnap délelőtti gyermekműsorok, s a Nyári zenekari esték címmel indított ismeretterjesztő hangversenyek. Legutóbb például csaknem ezren hallgatták végig az orosz zeneirodalom remekműveiből összeállított Hajnal Moszkva felett című előadást — újságolja az igazgató —, s a dzsessz klasszikusait bemutató következő műsorra már alig tudunk jegyet adni. Bukott diákok klubja Idő: reggel fél nyolc előtt pár perccel. Színhely: a Csepeli Munkásotthon udvara. Részvevők: izgatott gyerekek, akik már alig várják, hogy elinduljanak aznapi úticéljuk, a budai hegyek felé. Nap nap után hasonló kép fogadja a betévedőt, mert a munkásotthon — immár évek óta — a vakációzó gyerekek nyári paradicsoma. A rendszeres programban múzeumlátogatások, városnéző séták, vidám vetélkedők, játékok, sportversenyek is szerepelnek. Nem csoda, hogy a gyermekklub vezetőjének, Kővári Vilmosnénak az okoz fejtörést, miként értesse meg az újabb jelentkezőkkel: egyelőre képtelenek helyet biztosítani számukra. Érdekes kísérlet: megalakították a bukott gyerekek klubját. Tagjait játékos szórakoztatás közben pedagógusok készítik fel az őszi pótvizsgákra. Szombat Délutáni Színház A Gutenberg Művelődési Ház barátainak tetszését különösen a négy nyár esti filmsorozat nyerte meg. — A sorozat váratlan sikerén felbuzdulva elhatároztuk — mondja Császár Ilona közönségszervező —, hogy őszszel Közeli és távoli szomszédaink címmel Európa nevezetesebb részeit bemutató dokumentumfilm-sorozatot indítunk. Az első alkalommal az NDK-ban tesznek látogatást nézőink, majd a híres A Szajna találkozik Párizzsal című filmet tekinthetik meg. Ezekben a hetekben készítik elő a művelődési ház őszi meglepetését, a Szombat Délutáni Színházat: hivatásos művészek és amatőr együttesek adják majd a főleg ipari tanulóknak, diákoknak és nyugdíjasoknak szánt műsort. A tervek szerint többi között Velle Szentelt víz és kokain, Miller Édes fiam é s Eftimiu A csavargó című színműve kerül bemutatásra. V. M. URH KÍSÉRLETI MŰSOR: AUGUSZTUS L — SZERDA 18.00: Hírek. — 18.05: David Ojsztrah hegedül és Fischer Annie zongorázik. — 19.27: Barokk zene. — 20.51: Operettrészletek. — 21.48: Tánczene. — 22.00—22.15: Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZERDÁN: 19.00: Afrika mai arca. Kalmár György útibeszámolója. — 19.30: Tv-világhíradó. — 19.45: Újpesti Dózsa—FC Austria labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. — Kb. 21.25: Közvetítés a VIT-ről. — 22.30: Hírek. A tv-világhíradó ismétlése. színházak mai műsora: Városmajori Szabadtéri Színpad: Magyar Állami Hangversenyzenekar 3. bérleti estje (8. Rossz idő esetén 2-án, csütörtökön este 8 órakor). — Fővárosi Nagycirkusz: Cirkuszrevü (fés 8). — Józsefvárosi Művelődési Ház: A jazz klasszikusai (hangverseny, fél 8). □ A SZOVJETUNIÓBA utazik két hétre ősszel a milánói Scala együttese. A turnén részt vesznek Callas asszony, Renata Tebaldi és a nálunk is jól ismert Simionato. BOKROS-BIRMAN DEZSŐ, Kossuth-díjas szobrászművész mondja : „A Képzőművészeti Alap megvásárolta Mednyánszky-terme részére a nagynevű festőművészről készült figurális bronzszobromat, amely ezentúl a Mednyánszky-teremnek lesz jellegzetes dísze. Egyébként erősen dolgozom, előkészítem jövő évi kollektív kiállításom anyagát.”□ A BENCZÚR-KERT, Postás Szabadtéri Színpadán augusztus 11-én mutatják be az Egy éjszaka Velencében című zenés, énekes játékot Rácz György rendezésében. Főszereplők: Szabó Miklós, Réti József, Lorencz Kornélia, Eszenyi Irma és Palócz László. A Postás Szimfonikus Zenekart Vasadi-Balogh Lajos vezényli. □ A DON QUIJOTE történetét megelevenítő azonos című balettet a napokban mutatták be a londoni Ladiess Wells Opera színpadán. Az előadást Witold Borowski, a Varsói Állami Operaház rendezője rendezte, a táncjáték koreográfiája két orosz mester, Gorszkij és Zaharov munkája. □ AZ OLCSÓ KÖNYVTÁR sorozat rövidesen elérkezik a 400. kötetéig: Katona József Bánk bánját adja ki ebben a népszerű formában a Szépirodalmi Könyvkiadó. □ ÉRDEKES MŰVET irt A. Holminov szovjet komponista, Visnyevszkij optimista tragédiájából operát szerzett, amelyet már a következő évadban bemutatnak a Szovjetunióban. □ NYOLCVAN ÉVES most a bayreuthi ünnepi játékok palotája. Wagner Richard unokája most bejelentette: mivel a ház a megnövekedett igényekhez túlságosan kicsiny, nemc bizonyul, ősszel megkezdik átépítését. Cojimarban, a havannai tartomány egyik festői halászfalujában bensőséges ünnepségen emlékezett meg a kubai nép Hemingwayről az író szóiletésének 63. évfordulóján. A múlt évben elhunyt , kitűnő amerikai író lelkes híve volt a kubai forradalomnak, számos művét Kubában írta, így az egyik legismertebb regényét is, az „öreg halász és a tenger”! A képen a cojimari ünnepségen leleplezett bronz mellszobor, Fernando Boada kubai szobrász alkotása. (MTI külföldi képszolgálat) Raquel Meller halála Párizsból jelentik: Raquel Meller, a világ egyik leghíresebb művésznője, operaénekesnő és filmszínésznő, valamint revüsztár Barcelonában egy hónapos betegség után elhunyt. Hetvennégy éves volt- A madridi utcákon énekelt először. Gomez Carillo spanyol író lett rá figyelmes. Párizsban 1922-ben mutatkozott be és nyomban filmre szerződtették. Leghíresebb alakítása a Carmen volt. Évekig játszott a Sarah Bernhardt Színházban. Érdemeiért megkapta a Becsület Rendet.