Esti Hírlap, 1962. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1962-09-01 / 205. szám

VII. évfolyam, 205. szánt Ára 60 fillér 1962. szeptember 1, szombat Kitüntetések a bányásznap alkalmából 63 négytalálatos a lottón Szeptemberben: államkölcsönsorsolás A pék fizet a rossz kenyérért Nem változik az idő Ma délelőtt 17 fok A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése vasárnap es­tig: Kisebb felhőátvonulások, valószínűleg eső nélkül. Több órás napsütés. Időnként még élénk északnyugati, északi szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem várható. Budapesten szombaton délelőtt a hőmérséklet 17 fok. Ma délelőtt megnyílt a mezőgazdasági kiállítás Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszéde Ma délelőtt ünnepélyesen megnyílt a 64. Országos Me­zőgazdasági Kiállítás és Vásár. Az ünnepségen megjelent Do­bi István, az Elnöki Tanácsel­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, valamint a kormány több tagja, a társadalmi, a gazda­sági és a kulturális élet sok kiválósága. Részt vettek a megnyitón a mezőgazdasági termelésben kitűnt termelő­szövetkezeti és állami gazdagi szakemberek is. Megjelent az ez alkalomból hazánkba ér­kezett szovjet, kínai, csehszlo­vák, lengyel, bolgár és román kormányküldöttség és a diplo­máciai testület sok vezetője és tagja. termelési szintek most jóval magasabbak, mint régen vol­tak. Búzatermelési eredmé­nyeikkel például csak azok az állami gazdaságok vehetnek részt, amelyeknek holdankénti átlagtermése meghaladta a 19 mázsát, s a tsz-ek is csak 17 mázsán felüli átlagos búzater­méssel vehetnek részt a kiállí­táson. Ugyanígy növelték a kö­vetelményeket a tenyészállat­bemutatón: a legutóbbi kiállí­tásra ötezer, a mostanira hat­ezer literes évi tejhozamú te­henekkel lehetett jelentkezni. Ezután összefoglalta a me­zőgazdaság legfontosabb teen­dőit,- majd elmondta: vala­mennyi szabadtéri bemutatón és tapasztalatcserén bőven nyílik alkalom a jól bevált módszerek, megoldások megis­merésére. A mezőgazdaságban világszerte tapasztalható roha­mos fejlődés arra figyelmeztet bennünket, hogy az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítanunk az öntözésre, a gépek jobb kihasználására, a kémiai anyagok és a korszerű ta­karmányozás alkalmazásá­ra. Ezekkel a témákkal is sokszor találkozhatunk a kiállításon. De legalább ilyen fontos: a mezőgazdasági dolgozók szak- képzettsége. Mégpedig nem­csak a vezetőké — a tagoké is. Elmondta: igen fontos, hogy a kiállítás anyagát külföldiek is gazdagítják. Részt vesznek rajta sokan a baráti, szocia­lista országok közül, s képvi­seltetik magukat tőkés orszá­gok céflfei is. A földművelésügyi miniszter köszönetét mondott mindazok­nak, akik megrendezték, elő­készítették a szocialista me­zőgazdaság első kiállítását, ba­ráti szeretettel köszöntötte a szocialista országokból hoz­zánk érkezett kiállítási és me­zőgazdasági szakembereket, minden külföldi kiállítót. — Bízom benne, hogy kiál­lításunk megfelel rendeltetésé­nek — mondotta befejezésül. — Tájékoztatja az ország né­pét mezőgazdaságunk helyze­téről, terveiről, a tsz-ek to­vábbi fejlődésének kedvező le­hetőségeiről, a szövetkezeti pa­rasztságot pedig segíti abban, hogy minél előbb' valóra vált­sa ezeket a lehetőségeket. Losonczi Pál beszéde után a vendégek megtekintették a ki­állítást Készül a főváros jövő évi terve esíf£k « Fehér úti villamosvonal építését 4641 új lakás — Tatarozás, höamüépítkeaés — Elkészül a troliffarazs és a Baross téri műszaki áruház A kiállítást Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyi­totta meg, aki a vendégek üd­vözlése után a többi között ezeket mondotta: — A legutóbbi országos me­zőgazdasági kiállítás óta há­rom év telt el. Olyan három esztendő, amelyet joggal tartunk történelmi jelentőségűnek: ekkor ér­lelődött meg a szocialis­ta forradalom új győzel­me hazánkban, a múlt évben befejeztük a mezőrazdgság szocialista át­szervezését. Sikerült elérnünk azt is, hogy ezzel egyidejűleg tovább folytatódjék mezőgaz­daságunk. belterjes fejlődé­se. A közismerten mostoha időjárás ellenére többet ter­mett a mezőgazdaság az 1959— 1961-es évek átlagában, mint amennyi a tömeges átszerve­zést megelőző három esztendő átlaga volt. Arról ad számot ez a kiállítás, hogy milyen eredményeket értek el tavaly az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek. 131 állami gazdaság és 559 tsz szerepel a növé­nyek, állatok, gazdálkodá­si módszerek bemutatásá­val, ismertetésével. Éz a nagyarányú részvétel an­nál örvendetesebb, mert a ki­állítóknak fettételül szabott A fővárosi tanács üzemei, vállalatai mát hozzákezdtek jövő évi gazdálkodásuk meg­tervezéséhez — korábban, mint az előző években. A jövő évi gazdálkodás alapját képező elő­zetes fő adatok ugyanis az idén hamarabb állnak rendelkezés­re, mint régebben, s ennek eredményeként a tervek nagyobb körülte­kintéssel, megalapozottab­ban készíthetők elő. Szeptember végével a fővárosi tanács szervei elkészülnek a I tervezés munkájával. Ez lehe­tővé teszi azután, hogy 1963. január 1-én az üzemek, a vál­lalatok, és a trösztök jóváha­gyott tervekkel rendelkezze­nek, s kezdhessék az új esz­tendő munkáját. A tervezéshez megadott irányszámok népgazdaságunk jelentős fejlődését bizonyítják. A budapesti lakásépítkezések számának nagymérvű növeke- ! dését jellemzi néldául a követ­kező két adat: 1962-re 3776 tanácsi, szövetkezeti stb. lakás építését tervezték, a jövő évre 4641-re emelik a megépítendő (és befeje­zett építkezésű) lakások számát. Ebben a számban nincs benne az „átmenő” lakások száma, tehát azoké, amelyek építke­zése áthúzódik a következő esztendőre. A befejezett laká­sok számának emelkedésével egyidejűleg csökken a lakások építési ideje. Az 1963-ban meg­épülő budapesti lakások több mint tíz százaléikának építke­zését 1963-ban kezdik el, te­hát a munka jelentősen meg­gyorsul. A budapesti lakóházak ta­tarozására és felújítására az 1962-es terv 953 millió forintot irányo­zott elő. Az ötéves tervben 1963-ra er­re a célra az előirányzat 1045 millió forint, a mostani előze­tes hitelfedezet ezzel szemben már 1150 millió forint. A gáztermelés és a gázszol­gáltatás fejlesztésére csaknem 35 és félmillió forintot szán­nak. Ebből az összegből jut a dunaújvárosi gázindító állo­más építésének befejezésére. Ezáltal lehetővé válik a duna­újvárosi kohó- és kamragáz­nak budapesti felhasználása, és tovább javíthatják a főváros gázellátását. A vízművek és a csatornázási üzem fejlesztésé­re 117 millió forint áll majd rendelkezésre. A Vízművek III. főnyomó-csövének első sza­kaszát építhetik meg, s az új főnyomó-cső lefektetésével el­sősorban Kőbánya vízellátását tudják megjavítani. A budapesti utak és hidak fenntartáséra 155 millió forint az előirányzat. Közlekedés- beruházási célokra 212 millió forint áll a tervek készítőinek rendelkezésére. Ebből az ösz- szegből mintegy 92 millió fo­rint jut a jövő évben az új Frzsébet-híd építésére. Ez a hatalmas összeg lehetővé teszi a gyors ütemű hídépítést. Már hosszabb ideje épül a trolitá­roló 56 millió forintos költség­gel; jövőre ezt az építkezést befejezik. Egy nagy jelentő­ségű villamosvonal építését kezdik meg: a Fehér úti villamosvágá­nyok lefektetése 16 millió forintba kerül, az építkezés két évig tart, s 1962-ben erre a célra 9 mil­liót fordítanak. Ugyancsak fon­tos új villamosvonal lesz a Nagy Lajos király úti — ez a Bosnyák tér és Erzsébet király­né útja között épül meg — er­re a célra 7,8 millió forint szükséges, az egész összeg a jövő évi előzetes tervszámok között van. A kereskedelmi hálózat fej­lesztésével kapcsolatban befejezik a Baross téri mű­szaki áruház építését. A korábbi évekkel szemben jö­vőre sokkal nagyobb összege­ket fordítanak a lakosságnak dolgozó, javító-szolgáltató há­lózat fejlesztésére. Pakots György Megröntgenezték a házat A Földmérő és Talajvizsgáló Intézet munkatársai „meg­röntgenezték" a Damjanich utca 30. számú házat. Az épületet a század elején emelték, födémszerkezete salak-vasbeton. A nedvesség és a legoxiááció hatására ezek megsérültek. Most azt vizsgálják, hol van szükség javításra. Eddig hasonló munka cgy-egy háznál 30 ezer forintba került. Most a Varga-féle spe­ciális ipari röntgenkészülékkel a költség néhány száz forintra csökkent. Az új módszerrel — magyar találmány — többszáz budapesti bérház „diagnózisát" készítik majd el A RÖNTGENKÉSZÜLÉK VEZÉRLŐ MŰSZERE A RÖNTGENKÉSZÜLÉK VEZÉRLŐ MŰSZERE a vizsgálandó részen elhelyezik a rönt­genfilmet a felvételeket azonnal, a helyszínen érté­kelik (MTI Fotó — Torma: felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents