Esti Hírlap, 1962. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1962-09-01 / 205. szám

GÓZON GYULA JUBILEUMA Az ország egyik legmegbe­csültebb színésze csendes jubi­leumot tart ma. Hatvan esz­tendeje működik a színpadon Gőzön Gyula. 1902. szeptember elsején játszott először. Kilenc­évi vidékj színészkedés után került Budapestre, majd 1935- ben a Nemzeti Színházhoz. Nagyváradon fiatal színész ko­rában Ady Endre, Juhász Gyu­la, Dutka Ákos, Ernőd Tamás volt mindennapi társasága. Ró­la szól ez az anekdota: amikor bejelentette édesapjának, hogy színész akar lenni, és nem kí­ván továbbtanulni, apja ferge­teges atyai inzultusokban tört ki, és miután a testi porció­kat nagy bőkezűen kiosztotta, rákiáltott: „Nem akarsz tanul­ni? Hát nem tudod, hogy a színésznek egész életén át min­dig tanulnia kell?” Sztravinszkij, Debussy, Rossini, Kodály, ír > C\ ß r I* « BEMUTATÓK ÉS FELÚJÍTÁSOK Kozma és Sugár Rezső « ° AZ OPERAHÁZ ÚJ ÉVADJÁRÓL ÉK SÁNDOR KIÁLLÍTÁSA SZABAD ? Bekopogtak ötszáz lakásba — Meg tetszik engedni, hogy kinézzünk az ablakon? Mamcserov Frigyes filmren­dező és asszisztense: Huszarik Zoltán, ötszáz budapesti la­kásba csöngettek be és tették fel ugyanezt a kérdést, a „fil­mesek vagyunk” kezdetű be­mutatkozás után. Jártak a Marx téren és az Oktogonon, a Nagykörúton és a Boráros téren, amíg végül kiválasztot­ták a legmegfelelőbbet, a Ta­nács körút 1. harmadik eme­letén. B. mérnök saroklakását. — A francia ablakokon ki­tekintve, az Astoria Szállodát, a Rákóczi út és a Múzeum körút örökké „csúcs-forgalmi” kereszteződését, a lüktető mai Mici néni a Tanács körúton, házmesternéje a Krúdy utcában lakik - Új magyar filmvígjáték forgatását kezdték meg Márta üldögél egy széken és miközben köt, lázasan figyeli a ház „forgalmát” — a Krúdy utca' 18. alatti bérházban ké­szítik el. Hámos György Mici néni két élete című vidám filmregénye egy idős színésznőről szól. aki eltartásért bérbeadja egyik szobáját egy fiatal, addig al­bérletben lakó házaspárnak. A fiatal pár a legnagyobb oda­Mici néni (Kiss Manyi), a házmestemé (Fónay Márta) és az orvos (Györffy György). életet látjuk. Ez „hozza ki” legjobban az ellentétet az itt lakó, csak a múltban, emlékei­be temetkezve élő idős szí­nésznő; Mici néni és a mai va­lóság között. Ezért jó a szín­hely — magyarázza a rende­ző és hozzáteszi: — Sokat köszönhetünk an­nak, hogy olyan kiváló, gya­korlott operatőrt kaptunk, mint Hegyi Barnabás, aki egy­be tudja olvasztani az utcáról beáramló fényt a szobavilágí­tással. — De miért valódi lakásban forgatnak, díszlet helyett? — Valahányszor kimegyek a filmgyárba — válaszol Mam­cserov —, mindig végigjárom a műtermeket, megnézem az összes díszleteket. Mindinkább rájövök, hogy a díszlet nem tud igazi illúziót nyújtani. A színész is élethübben játszik, ha díszlet helyett valóságos la­kásban mozog, s nem a „jobb kettesen” megy ki, kulisszafal mögött a gyárudvarra, hanem egy valódi lakás pamlagján foglal helyet. Amellett: ez így még olcsóbb is, mintha a Hun­niában építenők fel a lakást, pedig a tulajdonos „ingyen ta­tarozást” kap, hiszen kifestet­jük, rendbehozatjuk a lakását, s a felvételek alatt fizetjük a szállodai szobáját, ahová át­költözött. Azért nagyon furfangos .em­berek a filmesek: lakásnak ép­pen megfelel ez a Tanács kör­úti — de a kapualja már nem |ó. A kapualji felvételeket — Ihol a házmestemé, Fónay adással gondozza Mici nénit, aki kivirágzik a fiataloktól — no meg attól, hogy kései sze­relemre gyullad Gál úr, egy­kori konfliskocsisa, a jelenlegi taxisofőr iránt. Mici nénit Kiss Manyi, Gál urat Páger Antal játssza, raj­tuk kívül Sulyok Mária, Me- zey Mária, Fónay Márta, Szendrő József, Agárdy Gábor, Györffy György, Somogyi Nu- si, Makay Margit játszik egy- egy mulatságos szerepet a filmben. Barabás Tamás RÁDIÓMŰSOR SZEPTEMBER 1, SZOMBAT KOSSUTH: 16.50: Hét nap a külpolitikában. — 17.00: Hírek. — 17.10: Könnyű­zenei híradó. — 17.30: Az Előszó­val — muzsikával c. műsor foly­tatása. — 17.45: A budai Sándor- palotában történt. Sztójay Döme és kormánya. — 18.00: Lakatos Antal népi zenekara játszik, Ma­darász Katalin énekel. — 18.20: A Rádió irodalmi hetilapja. — 19.00: Dietrich Fischer-Dieskau énekel. — 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió esztrádzenekara játszik. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Nevetés-részesedés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthíradó. — 22.30: ügető verseny-eredmé­nyek. — 22.35: Táncoljunk! —24.03: Hírek. — 0.10: A Tánczene folyta­tása. PETŐFI: 16.00: Hírek. — 16.05: Lány ár­nyékban. Rádiójáték^ — 17.10: Hanglemezgyűjtök. — 17.30: A bak- ter s a fiai. Eugen Barbu novel- láskötetének ismertetése. — 17.45: A Berlini Rádió énekkara énekel. — 18.00: Hírek. — 18.05: Orvosi ta­nácsok. — 18.10: Zenés találkozó. — 19.00: Hírek. — 19.05: Magyar nóták. — 19.40: Láttuk, hallottuk. — 20.00: Prágai Tavasz 1962. Köz­vetítés a Smetana-teremből. Hang- felvétel. — 21.00: Hírek. — 21.05: Irodalmi folyóirat Borsodban. — 21.25: A hang verseny közvetít és folytatása. — 22.15: Hangverseny­Bánk: Kállai Ferenc A Nemzeti Színház közeli utazása a Román Népköztár­saságba, csaknem a teljes tár­sulattal történik. Az Oedipus király előadásain, Bukarest­ben, több olyan művész is színpadra lép, aki e műben itthon nem játszik, Néma sze­repet vállaltak, hogy még ez­zel is emeljék az előadás fé­nyét. A prológban és magában a műben ilyen, tulajdonkép­pen statiszta feladat hárul például Törőcsik Marira, Má- thé Erzsire, Majláth Máriára, Pápay Erzsire, Kállai Fér eue­re, Kálmán Györgyre. A kó­rusban vesznek részt. Már megkezdték az 1962/63- as évad próbáit. A nagyszín­padon a Bánk bán felújítására készülnek, a házi színpadon a Katona József Színház reprí- zét, a Liliomfit próbálják Tö­rőcsik Mari, Máthé Erzsi, Kál­mán György és Tarsoly Ele­mér közreműködésével. A Ma­jor rendezte Bánk bán szerep- osztása a következő: Bánk: Kállai Ferenc, Gert­rudis: Lukács Margit, Ottó: Fülöp Zsigmond. Melinda: Pá­pay Erzsi, és Bara Margit, Mikhál: Barsi Béla, Simon: Hindi Sándor, Petúr: Ladányi Ferenc. Myksa: Fenyő Emil, Izidóra: Pápay Erzsi és Bara Margit, (felváltva játsszák Me­lindát és Izidorát), Biberach: Raksányi Gellért és öze Lajos, Tiborc: Horváth József és Szirtes Ádám. F'li'CV'-O' 2, C Tí'BÍi-K'.l't'i'f Í£iM'<k2: -ú,v X' ; Kapunyitás Az 1962—63-as évad e hét végével megkezdődik. Színhá- j zaimk nagy felkészültséggel in- j dúlnak az új szezonnak. Ma S este már játszik a Petőfi j Színház, amely évadnyitóul | Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát tűzte műsorá­ra. A Vidám Színpad a Vigyá­zat, utánozzák című zenés ka­barét hozza át a múlt szezon­ról. Vasárnap lesz évadnyitó a Vígszínházban Gáspár Mar­git Hamletnek nincs igaza cí­mű színművével. Ugyancsak évadnyitó lesz vasárnap a Jó­zsef Attila Színházban is. „A csalafinta báróné” előadásával. A Kis Színpad szerdán játszik először. Az Állami Operaház szeptember 8-án nyit, az Erkel Színházzal együtt. Pénteken nyitja meg kapuit a Fővárosi Operettszínház, és ugyanezen a napon, az Irodalmi Színpa­don zajlik le a Móricz Zsig- mond-emlékünnep. Olvasó kislány. Ék Sándor szénrajza Ma dőlten nyitották ^eg ünne­pélyesen fik Sándor Kossuth- díjas érdemes művész gyűjte­ményes tárlatát. Mesterünk életútja regénybe illően válto­zatos. A szegjény szülők gyer­meke 1919-ben, Uitz Béla f és Nemes Lampérth irányításával tanul, s első munkái magukon viselik a Nyolcak sajátos, ku- bizmus ihlette forma jegyeit. A Tanácsköztársaság bukása után emigrál, eklkor jegyzi el mű­vészetét egy életre a munkás- mozgalommal. Nyolc évet tölt a weimari Németországban, a párt harcainak tevékeny ré­szeseként. A tömegek mozgósí­tására hivatott plakátjai, röp­lapjai és politikai karikatúrái erőteljes vonalrajzú, realista al­kotások: stílusukból a pálya­kezdő évek modernségének a nyoma is kiveszett, érzelmi te­lítettségük révén leginkább a nagy kortárs, Käthe Kollwitz grafikáival mutatnak rokonsá­got. Ezt a farmanyelvet fej­tesz let te tovább a Szovjetunió­ban, ahol az ötéves tervek és a Nagy Honvédő Háború éveiben sorra aratja sikereit mozgósító erejű plakátjaival, dekorációival és illusztrációi­val. Jú idei!) till biljC szorított .fes­tői vénája hazatérése után bontakozik ki. Az ecsetet for­gató fik Sándor hű maradt eredeti felfogásához: a szocia­lista művészet elsődleges célját a nép szolgálatában látja, s a közérthető, realista festésmó­dot követi. Egy egész termet töltenek meg az ötvenes évek­ben készült történelmi tárgyú vásznai, rajtuk világosan nyo­mon követhető a művész les- tői stílusának alakulása. A Pe­tőfi és Bem-et, valamint a Bu­dapest felszabadítását megörö­kítő nagy képeket még rész­letező gonddal formálta meg. A szekszárdi direktórium kivég­zésének drámai kompozíciója naptár. — 22.30: Mark Twain: Ádám és Éva naplója. — 23.00: Hí­rnek. SZEPTEMBER 2, VASÁRNAP KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Zenés mű­sor. — 7.00: Műsorismertetés. Szín­házak és hangversenyek műsora. — 7.15: Egy falu — egy nóta. — 7.50: Falusi életképek. — 8.00: Hí­rek. — 8.10: Részletek Huszka: Szép juhászné c. operettjéből. — 8.30: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Édes anyanyelvűnk. — 9.25: Zenei fejtörő. — 10.20: Látogatás alkotóműhelyekben. — 10.35: Tánc­zene. — 11.45: Uj művével jelent­kezik Kassák Lajos. — 12.00: Hí­rek. 12.15: A Tánczene folytatása. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Művészlemezek. — 13.35: Rá­diólexikon. — 14.05: Olasz dalok. — 14.25: A Magyar Rádió és Tele­vízió tánczenekara játszik. — 15.10: Uj Zenei Újság. — 15.35: Könnyű orgonazene. — 15.55: Közvetítés Poznanból, a Lengyelország—Ma­gyarország válogatott labdarúgó­mérkőzésről. — 16.45: Hírek. — 16.55: A II. félidő közvetítése. — 17.45: Kincses Kalendárium. — 18.55: Közvetítés a Madách Szín­házból. Nóra. Hangfelvétel. — 19.52: Mese. — 20.00: Hírek. — 20.10: Szemtől szeembe — 20.20: A színházi közvetítés folytatása. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthíradó. — 22.25: Galopp verseny-eredmé­nyek. — 22.30: Az Amazon-menti indiánok dalai és népszokásai. — 23.00: Könnyű zene. —- 23.25: Rad­nóti Miklós verse; Nem tuüna­tom. — 23.00: Gina Cigna és Naza- reno de Angelis énekel. — 24.00: Hírek. —■ 0.10: Könnyű zene. PETŐFI: 7.30: A református egyház fél­órája. — 8.00: Orgonamuzsika. — 8.30: Mit hallunk a jövő héten? — 9.00: Szív küldi ... — 9.55: Az épü­lő budai várpalota. — 10.05: Tér­zene. — 10.35: Thury Zoltán: Pi­tyu bácsi. — 10.50: Közvetítés a lipcsei Tamás-templomból. Bach: János-passió. — 11.30: Babits Mi­hály két verse. — 11.35: Bach: Já­nos-passió folytatása. — 13.00: Köl­tözködik a boszorkány. Rádiójá­ték. — 13.40: Két Rossini-nyitány. — 14.00: Időjárás- és vízállás­jelentés. — 14.15: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 14.30: Rudolf Kerer zongorázik. — 15.00: Két vers. — 15.05: Magyar nóták, csárdások. — 15.45: Brahms: D-dúr hegedűverseny. — 16.30: Szív küldi ... — 17.20: Don Juan. — 18.00: Hírek. — 18.10: Kórusok. — 18.35: A nemzetközi rádióegye­tem műsorából. Találkozás az Ör­döggel. H. Tazieff, geológus, fran­cia egyetemi tanár előadása. —■ 18.55: Szívesen hallgattuk. — 22.00: Zenekari muzsika. — 23.00: Hírek. URH KÍSÉRLETI MŰSOR szeptember 1, szombat 18.00: Hírek. — 18.05: Szimfonikus hangverseny. — 20.23: Tánczenc. — 22.00: Hírek. URH KÍSÉRLETI MŰSOR szeptember 2, vasárnap 18.00: Hírek. — 18.10: Mozart- hangverseny. — 20.28: Tánczene. — 21.42: Könnyű zene. — 22.00: Hí­rek, A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZOMBATON: 18.30: Gyermekműsor: i. Giaco­mo Costamagna: Kópéságok egy zenei iskolában. Gyermek kisope­ra, 2. A bükki fekete tó. Mese. Elmondja: Dajbukát Ilona, 3. Is­kolai évek. Szovjet kisfilm; 19.00: Szépséges Velence. Nyugatnémet ‘ kisfilm; 19.10: Hétről hétre . . .; 19.30: TV-Hiradó; 19.50: Vidám per­cek. Róna Tibor: Kis kiküldetés. Előadja: Bilicsi Tivadar; 20.05: Szőkék revü je. Nyugatnémet film; i 20.55: Üdvözlet Párizsból. Annie Cordy és Felix Marten énekel; Kb. 21.30: „Valami van .. .*» Rész­letek Arkagyij Rajkin műsorából. (Ismétlés.); 22.20: TV-Híradó is­métlés. Hírek. VASÁRNAP: 9.30: Ifjúsági matiné: 1. Hétmér- földes kamera. Uttörőhíradó, 2. Benedek András: Hollókirály. Te­levíziós bábjáték. (Ismétlés.); Kb. 10.50: Jelen és jövő. Közvetítés a 64. Országos Mezőgazdasági Kiál­lításról; Kb. 11.20: Ék Sándor kiál­lítása. Közvetítés a Műcsarnokból; 11.50: A bemutató mozik jövő he­ti műsorából; 15.50: Magyarország —-Lengyelország labdarúgó-mérkő­zés közvetítése Poznanból; 19.00: Megemlékezés Vietnam nemze­ti ünnepéről; 19.30: TV-Hír­adó; 19.50: Hivatali nyelv­tan. Bartai Ferenc jegyzete; 20.00: Vasárnapi vers. József Attila: Vi­gasz. Előadja: Ascher Oszkár; 20.10: Egy boldog nap. Angol film. 10 éven alul nem ajánljuk!; Kb. 21.40; Telesport; 21.55: Hírek. már sommázottabb, ecsetjárás­sal készült, színvilága tömör, a témához illően szűkszavú ói erőteljes. A Vörös csütörtök gyermekes anyájában teljese­dik ki romantikus-realista fes­tői stílusa, amelynek tragikus árnyalatú, komor, fény-árnyé- 2íos színvilága tovább él az 1956-os kompozíciókban. Eiek a művek már átvezetnek Ék Sándor munkásságának a legújabb perióduséba, amikor a művész tudatosan keresi a hazai hagyományokhoz kapcso­lódás módozatait. Tájképeiben Paál László, Mednyánszky, Koszta József egészséges ösz­tönzései ismerhetők fel, virág- csendéletei és napfényes vá­rosképei pedig a nagybányai eredetű festőiség bűvöletében fogantak. Párás, ködös alko- nyi tájai, és élénk megvilágítá­sú természetábrázolásai gazda­gították és finomították a mű­vész palettáját, aki a tónusiés- tés tanulságait figurális kom­pozícióiban kamatoztatta. Munkásságának köíéppontja to­vábbra is az emberábrázoló» és a mai élet megörökítése ma­radt. Jellegzetes portrék, bá­jos gyermek képek és régi él­mények ihlette, érzelemgazdag kompozíciók mellett jó néhány sok alakos életképet állított ki. Nem egyet közülük több vál­tozatban, más-más formátum­ban. más színhangsúllyal is megfestett, mint például ba­lét t-táncos-tórruiját, amelynek oldott színezésű első vázlata a tárlat legszebb képeinek egyi­ke. Ék Sándor mestere az él­ményrögzítésnek, s kár, hogy némelykor — például a vízpar­ti fürdőzőket ábrázoló képein — az érlelés munkája az ere­deti koncepció frisseségének a rovására született. (Talán ép­pen azért, mert a művész a nagy méretbe transzponálás során túlságosan ragaszkodik az eredeti vázlathoz, nem ala­kít, változtat rajta a felnagyí­tás kívánalmai szerint.) Nem­rég készült fekete-tengeri és bagdadi útirajzainak eleven, hangulatos lapjai arra valla­nak, hogy az alkotó nem marad hűtlen a grafikához sem, amelynek különféle technikáit mesteri módon tudja alkal­mazni. íl Sándor művésieténákorszerú. ségét illetően megoszlanak a vélemények. S ez a mi, törek­vésekben olyan sok" ágú képi kultúránk ismeretében, termé­szetes. A stílus milyensége má­sodlagos jelentőségű, különö­sen esetünkben, amikor egy olyan alkotóról van szó, aki negyvenéves munkássága során szinte feltérképezett egy törté­nelmi periódust, s így impo­zánsan gazdag életműve (csak az elérhető munkáival Is meg­teltek a Műcsarnok összes ter­mei), egyben kordokumentum is. A fiatalos energiával, lan­kadatlan munkakedvvel dolgo­zó, hatvanéves művészt, érde­mei elismeréseképpen, tegnap tüntették ki a Munka Érdem­rend arany fokozatával. Artoer Tivadar gatagában együtt mulassanak a közönséggel. Sugár Rezső új táncjátéka: A tenger leánya mitológiai témát dolgoz fel, a tenger, a föld, a sziklák, vi­harok természeti költészete szólal meg ebben az új és na­gyon érdekes magyar muzsiká­ban. A vígoperai vonal másik képviselője á Párizsban élő magyar zeneszerző, Kozma Jó­zsef: Elektronikus szerelem cí­mű egyfelvonásos zenés ko­médiája. — Két nagy felújítás zárja a szezont: Wagner: Loheng- rinje. amelynek előadására a színház évek óta készül és Saint-Saéns: Sámson és Deli- Iája. Felújítjuk még a két éve nem játszott Borisz Godu- novot is átdolgozott formában. — Az új évadban leszer­ződtettük Lamberto Gardellit, a kitűnő fiatal karmestert, az Operaház együttese is új, fia­tal erőkkel bővült. Szigeti László, Sebestyén Sándor, De­ne József az új tagjai az Ope­raháznak. Svéd Sándor, Palló Imre és Szalma Ferenc, mint állandó vendégművészek több estén lépnek fel dalszínháza­inkban. Hazánkban üdvözöl­hetjük a vendégművészek so­rában Margaret Tynest, Ni­cola Rossi-Lemenit, Carlo Zecchit, Gabriella Tuccit, Ze- naida Pallyt és valószínűleg Mario del Monacói. Gardelli mellett Szenkár Jenő és Cu- riel vendégkarmesterek is di­rigálják majd operaelőadása­inkat. (MTI) tékesnek ígérkező új yiűvek készülnek az Operaház számá­ra: másrészt meg szeretnénk ismertetni a külföldi művek kincsestárából mindazt, ami ma is izgalmas, igazi, élő. Több évre előre tervezett m'ű- sorpolitikánk idei szakasza a következő felújításokat és be­mutatókat tartalmazza: — Bemutatjuk Sztravinsz­kij: Le sacre du printemps (Tavaszi áldozás) című balett­jét, Debussy: Pelléas et Méli- sande című zenedrámáját. De­bussy ebben a művében a szá­zadvégi ember magányosságá­ról, tragikus, feloldhatatlan konfliktusairól beszél tökéle­tes formákban. Műsorra tűz­zük Rossini Teli Vilmos című operáját, amelyet Schiller drá­májából írt. A zeneszerző itt a kórust, a kollektívát, magát a népet teszi művének fősze­replőjévé. — Kodály Zoltán Háry Já­nosának felújítása ünnep az Operaház számára, mert a fel­újítás időpontja egybeesik a nagy mester 80. születésnapjá­val, s mert ez az első mű, amelyben a magyar nép éne­ke, a magyar népdal felhang­zott az Operaház színpadán. — A közönség nagy szere­tettel fordult az utóbbi évek­ben a vígoperai produkciók felé. Ezért hozzuk színre Ci- marosa: II matrimonio segreto (Titkos házasság) című vígjá­tékát. Mulatságos, dallamos zenéje alkalmat ad énekese­inknek, hogy egy farsang for­Az új. évad terveiről nyilat­kozott Nádasdy Kálmán, az Operaház igazgatója. — Az újnak és a réginek ál­landó dialektikus küzdelme, „drámai feszültségben” tartja az Operaház műsorpolitikáját is. A nagy kérdés, amire a kö­zönség feleletet vár tőlünk: mi az élő, a valójában tovább élő a régi művekben, és mi lehet, értékes, időt álló az új ope­rákban. Mint az elmúlt évad­ban, az Operaház műsorpoli­tikája két irányban kísérlete­zik: egyrészt alkotó kapcsola­tot keres a magyar zeneszer­zőkkel, s itt elmondhatjuk, hogy rendkívül érdekes és ér-

Next

/
Thumbnails
Contents