Esti Hírlap, 1962. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1962-09-01 / 205. szám
GÓZON GYULA JUBILEUMA Az ország egyik legmegbecsültebb színésze csendes jubileumot tart ma. Hatvan esztendeje működik a színpadon Gózon Gyula. 1902. szeptember elsején játszott először. Kilencévi vidéki színészkedés után került Budapestre, majd 1935- ben a Nemzeti Színházhoz. Nagyváradon fiatal színész korában Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás volt mindennapi társasága. Róla szól ez az anekdota: amikor bejelentette édesapjának, hogy színész akar lenni, és nem kíván továbbtanulni, apja fergeteges atyai inzultusokban tört ki, és miután a testi porciókat nagy bőkezűen kiosztotta, rákiáltott: „Nem akarsz tanulni? Hát nem tudod, hogy a színésznek egész életén át mindig tanulnia kell?” Sztravinszkij, Debussy, Rossini, Kodály, író C\ p r I* « BEMUTATÓK ÉS FELÚJÍTÁSOK Kozma és Sugár Rezső « ° AZ OPERAHÁZ ÚJ ÉVADJÁRÓL Az új évad terveiről nyilatkozott Nádasdy Kálmán, az Operaház igazgatója. — Az újnak és a réginek állandó dialektikus küzdelme, „drámai feszültségben” tartja az Operaház műsorpolitikáját is. A nagy kérdés, amire a közönség feleletet vár tőlünk: mi az élő, a valójában tovább élő a régi művekben, és mi lehet, értékes, időt álló az új operákban. Mint az elmúlt évadban, az Operaház műsorpolitikája két irányban kísérletezik: egyrészt alkotó kapcsolatot keres a magyar zeneszerzőkkel, s itt elmondhatjuk, hogy rendkívül érdekes és értékesnek ígérkező új művek készülnek az Operaház számára, másrészt meg szeretnénk ismertetni a külföldi művek kincsestárából mindazt, ami ma is izgalmas, igazi, élő. Több évre előre tervezett műsorpolitikánk idei szakasza a következő felújításokat és bemutatókat tartalmazza: — Bemutatjuk Sztravinszkij: Le sacre du printemps (Tavaszi áldozás) című balettjét, Debussy: Pelléas et Mélisande című zenedrámáját. Debussy ebben a művében a századvégi ember magányosságáról, tragikus, feloldhatatlan konfliktusairól beszél tökéletes formákban. Műsorra tűzzük Rossini Tell Vilmos című operáját, amelyet Schiller drámájából írt. A zeneszerző itt a kórust, a kollektívát, magát a népet teszi művének főszereplőjévé. — Kodály Zoltán Háry Jánosának felújítása ünnep az Operaház számára, mert a felújítás időpontja egybeesik a nagy mester 80. születésnapjával, s mert ez az első mű, amelyben a magyar nép éneke, a magyar népdal felhangzott az Operaház színpadán. — A közönség nagy szeretettel fordult az utóbbi években a vígoperai produkciók felé. Ezért hozzuk színre Cimarosa: Il matrimonio segreto (Titkos házasság) című vígjátékát. Mulatságos, dallamos zenéje alkalmat ad énekeseinknek, hogy egy farsang forgatagában együtt mulassanak a közönséggel. Sugár Rezső új táncjátéka: A tenger leánya mitológiai témát dolgoz fel, a tenger, a föld, a sziklák, viharok természeti költészete szólal meg ebben az új és nagyon érdekes magyar muzsikában. A vígoperai vonal másik képviselője a Párizsban élő magyar zeneszerző. Kozma József: Elektronikus szerelem című egyfelvonásos zenés komédiája. — Két nagy felújítás zárja a szezont: Wagner: Lohengrinje, amelynek előadására a színház évek óta készül és Saint-Saëns: Sámson és Deli- fája. Felújítjuk még a két éve nem játszott Borisz Godunovot is átdolgozott formában. — Az új évadban leszerződtettük Lamberto Gardellit, a kitűnő fiatal karmestert, az Operaház együttese is új, fiatal erőkkel bővült. Szigeti László, Sebestyén Sándor, Dene József az új tagjai az Operaháznak. Svéd Sándor, Palló Imre és Szalma Ferenc, mint állandó vendégművészek több estén lépnek fel dalszínházainkban. Hazánkban üdvözölhetjük a vendégművészek sorában Margaret Tynest, Nicola Rossi-Lemenit, Carlo Zecchit, Gabriella Tuccit, Zenaida Pallyt és valószínűleg Mario del Monacót. Gardelli mellett Szenkár Jenő és Curiel vendégkarmesterek is dirigálják majd operaelőadásainkat. (MTI) SZABAD ? Bekopogtak ötszáz lakásba — Meg tetszik engedni, hogy kinézzünk az ablakon? Mamcserov Frigyes filmrendező és asszisztense, Huszarik Zoltán, ötszáz budapesti lakásba csöngettek be és tették fel ugyanezt a kérdést, a „filmesek vagyunk” kezdetű bemutatkozás után. Jártak a Marx téren és az Oktogonon, a Nagykörúton és a Boráros téren, amíg végül kiválasztották a legmegfelelőbbet, a Tanács körút 1. harmadik emeletén. B. mérnök saroklakását. A francia ablakokon kitekintve, az Astoria Szállodát, a Rákóczi út és a Múzeum körút örökké „csúcsforgalmi” kereszteződését, a lüktető mai életet látjuk. Ez „hozza ki” legjobban az ellentétet az itt lakó, csak a múltban, emlékeibe temetkezve élő idős színésznő, Mici néni és a mai valóság között. Ezért jó a színhely — magyarázza a rendező és hozzáteszi: — Sokat köszönhetünk annak, hogy olyan kiváló, gyakorlott operatőrt kaptunk, mint Hegyi Barnabás, aki egybe tudja olvasztani az utcáról beáramló fényt a szobavilágítással. — De miért valódi lakásban forgatnak, díszlet helyett? — Valahányszor kimegyek a filmgyárba — válaszol Mamcserov —, mindig végigjárom a műtermeket, megnézem az összes díszleteket. Mindinkább rájövök, hogy a díszlet nem tud igazi illúziót nyújtani. A színész is élethűbben játszik, ha díszlet helyett valóságos lakásban mozog, s nem a „jobb kettesen” megy ki, kulisszafal mögött a gyárudvarra, hanem egy valódi lakás pamlagján foglal helyet. Amellett ez így még olcsóbb is, mintha a Hunniában építenék fel a lakást, pedig a tulajdonos „ingyen tatarozást” kap, hiszen kifejtettük, rendbehozatjuk a lakását, s a felvételek alatt fizetjük a szállodai szobáját, ahová átköltözött. Azért nagyon furfangosemberek a filmesek: lakásnak éppen megfelel ez a Tanács körúti — de a kapualja már nem jó. A kapualji felvételeket — ahol a házmesterné, Fónay Mici néni a Tanács körúton, házmesternéje a Krúdy utcában lakik - Új magyar filmvígjáték forgatását kezdték meg Márta üldögél egy széken és miközben köt, lázasan figyeli a ház „forgalmát” — a Krúdy utca 18. alatti bérházban készítik el. Hámos György Mici néni két élete című vidám filmregénye egy idős színésznőről szól, aki eltartásért bérbeadja egyik szobáját egy fiatal, addig albérletben lakó házaspárnak. A fiatal pár a legnagyobb odaadással gondozza Mici nénit, aki kivirágzik a fiataloktól — no meg attól, hogy kései szerelemre gyullad Gál úr, egykori konfliskocsisa, a jelenlegi taxisofőr iránt. Mici nénit Kiss Manyi, Gál urat Páger Antal játssza, rajtuk kívül Sulyok Mária, Mezey Mária, Fónay Márta, Szendrő József, Agárdy Gábor, Györffy György, Somogyi Nusi, Makay Margit játszik egyegy mulatságos szerepet a filmben. Barabás Tamás Mici néni (Kiss Manyi), a házmesterné (Fónay Márta) és az orvos (Györffy György). RÁDIÓMŰSOR SZEPTEMBER 1. SZOMBAT KOSSUTH: 16.50: Hét nap a külpolitikában. — 17.00: Hírek. — 17.10: Könnyűzenei híradó. — 17.30: Az Előszóval — muzsikával c. műsor folytatása. — 17.45: A budai Sándorpalotában történt. Sztójay Döme és kormánya. — 18.00: Lakatos Antal népi zenekara játszik, Madarász Katalin énekel. — 18.20: A Rádió irodalmi hetilapja. — 19.00: Dietrich Fischer-Dieskau énekel. — 19.35: A Magyar Rádió és Televízió esztrádzenekara játszik. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Nevetés-részesedés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthíradó. — 22.30: Égető verseny-eredmények. — 22.35: Táncoljunk! —24.03: Hírek. — 0.10: A Tánczene folytatása. PETŐFI: 16.00: Hírek. — 16.05: Lány árnyékban. Rádiójáték. — 17.10: Hanglemezgyűjtők. — 17.30: A bakter s a fiai. Eugen Barbu novelláskötetének ismertetése. — 17.45: A Berlini Rádió énekkara énekel. — 18.00: Hírek. — 18.05: Orvosi tanácsok. — 18.10: Zenés találkozó. — 19.00: Hírek. — 19.05: Magyar nóták. — 19.40: Láttuk, hallottuk. — 20.00: Prágai Tavasz 1962. Közvetítés a Smetana-teremből. Hangfelvétel. — 21.00: Hírek. — 21.05: Irodalmi folyóirat Borsodban. — 21.25: A hangverseny közvetítés folytatása. — 22.15: Hangverseny-naptár. — 22.30: Mark Twain: Ádám és Éva naplója. — 23.00: Hírnek. SZEPTEMBER 2. VASÁRNAP KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Zenés műsor. — 7.00: Műsorismertetés. Színházak és hangversenyek műsora. — 7.15: Egy falu — egy nóta. — 7.50: Falusi életképek. — 8.00: Hírek. — 8.10: Részletek Huszka: Szép juhászné c. operettjéből. — 8.30: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Édes anyanyelvünk. — 9.25: Zenei fejtörő. — 10.20: Látogatás alkotóműhelyekben. — 10.35: Tánczene. — 11.45: Új művével jelentkezik Kassák Lajos. — 12.00: Hírek. 12.15: A Tánczene folytatása. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Művészlemezek. — 13.35: Rádiólexikon. — 14.05: Olasz dalok. — 14.25: A Magyar Rádió és Televízió tánczenekara játszik. — 15.10: Új Zenei Újság. — 15.35: Könnyű orgonazene. — 15.55: Közvetítés Poznanból, a Lengyelország—Magyarország válogatott labdarúgómérkőzésről. — 16.45: Hírek. — 16.55: A II. félidő közvetítése. — 17.45: Kincses Kalendárium. — 18.55: Közvetítés a Madách Színházból. Nóra. Hangfelvétel. — 19.52: Mese. — 20.00: Hírek. — 20.10: Szemtől szeembe — 20.20: A színházi közvetítés folytatása. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthíradó. — 22.25: Galopp verseny-eredmények. — 22.30: Az Amazon-menti indiánok dalai és népszokásai. — 23.00: Könnyű zene. — 23.25: Radnóti Miklós verse: Nem tudhatom. — 23.00: Gina Cigna és Nazareno de Angelis énekel. — 24.00: Hírek. —1 0.10: Könnyű zene. PETŐFI: 7.30: A református egyház félórája. — 8.00: Orgonamuzsika. — 8.30: Mit hallunk a jövő héten? — 9.00: Szív küldi ... — 9.55: Az épülő budai várpalota. — 10.05: Térzene. — 10.35: Thury Zoltán: Pityu bácsi. — 10.50: Közvetítés a lipcsei Tamás-templomból. Bach: János-passió. — 11.30: Babits Mihály két verse. — 11.35: Bach: János-passió folytatása. — 13.00: Költözködik a boszorkány. Rádiójáték. — 13.40: Két Rossini-nyitány. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.15: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 14.30: Rudolf Kerer zongorázik. — 15.00: Két vers. — 15.05: Magyar nóták, csárdások. — 15.45: Brahms: D-dúr hegedűverseny. — 16.30: Szív küldi ... — 17.20: Don Juan. — 18.00: Hírek. — 18.10: Kórusok. — 18.35: A nemzetközi rádióegyetem műsorából. Találkozás az Ördöggel. H. Tazieff, geológus, francia egyetemi tanár előadása. —■ 18.55: Szívesen hallgattuk. — 22.00: Zenekari muzsika. — 23.00: Hírek. URH KÍSÉRLETI MŰSOR szeptember 1. szombat 18.00: Hírek. — 18.05: Szimfonikus hangverseny. — 20.23: Tánczene. — 22.00: Hírek. URH KÍSÉRLETI MŰSOR szeptember 2. vasárnap 18.00: Hírek. — 18.10: Mozarthangverseny. — 20.28: Tánczene. — 21.42: Könnyű zene. — 22.00: Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZOMBATON: 18.30: Gyermekműsor: 1. Giacomo Costamagna: Kópéságok egy zenei iskolában. Gyermek kisopera, 2. A bükki fekete tó. Mese. Elmondja: Dajbukát Ilona, 3. Iskolai évek. Szovjet kisfilm; 19.00: Szépséges Velence. Nyugatnémeti kisfilm; 19.10: Hétről hétre . . .; 19.30: TV-Hiradó; 19.50: Vidám percek. Róna Tibor: Kis kiküldetés. Előadja: Bilicsi Tivadar; 20.05: Szőkék revüje. Nyugatnémet film; 20.55: Üdvözlet Párizsból. Annie Cordy és Felix Marten énekel. Kb. 21.30: „Valami van .. .*» Részletek Arkagyij Rajkin műsorából. (Ismétlés.); 22.20: TV-Híradó ismétlés. Hírek. VASÁRNAP: 9.30: Ifjúsági matiné: 1. Hétmérföldes kamera. Úttörőhíradó, 2. Benedek András: Hollókirály. Televíziós bábjáték. (Ismétlés.); Kb. 10.50: Jelen és jövő. Közvetítés a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításról; Kb. 11.20: Ék Sándor kiállítása. Közvetítés a Műcsarnokból; 11.50: A bemutató mozik jövő heti műsorából; 15.50: Magyarország —Lengyelország labdarúgó-mérkőzés közvetítése Poznanból; 19.00: Megemlékezés Vietnam nemzeti ünnepéről; 19.30: TV-Híradó; 19.50: Hivatali nyelvtan. Bartai Ferenc jegyzete; 20.00: Vasárnapi vers. József Attila: Vigasz. Előadja: Ascher Oszkár; 20.10: Egy boldog nap. Angol film. 10 éven alul nem ajánljuk!; Kb. 21.40: Telesport; 21.55: Hírek. Bánk: Kállai Ferenc A Nemzeti Színház közeli utazása a Román Népköztársaságba, csaknem a teljes társulattal történik. Az Oedipus király előadásain, Bukarestben, több olyan művész is színpadra lép, aki e műben itthon nem játszik. Néma szerepet vállaltak, hogy még ezzel is emeljék az előadás fényét. A prológban és magában a műben ilyen, tulajdonképpen statiszta feladat hárul például Törőcsik Marira, Máthé Erzsire, Majláth Máriára, Pápay Erzsire, Kállai Ferencre, Kálmán Györgyre. A kórusban vesznek részt. Már megkezdték az 1962/63- as évad próbáit. A nagyszínpadon a Bánk bán felújítására készülnek, a házi színpadon a Katona József Színház reprízét, a Liliomfit próbálják Törőcsik Mari, Máthé Erzsi, Kálmán György és Tarsoly Elemér közreműködésével. A Major rendezte Bánk bán szereposztása a következő: Bánk: Kállai Ferenc, Gertrudis: Lukács Margit, Ottó: Fülöp Zsigmond, Melinda: Pápay Erzsi, és Bara Margit, Mikhál: Barsi Béla, Simon: Hindi Sándor, Petúr: Ladányi Ferenc, Miksa: Fenyő Emil, Izidóra: Pápay Erzsi és Bara Margit, (felváltva játsszák Melindát és Izidorát), Biberach: Raksányi Gellért és Őze Lajos, Tiborc, Horváth József és Szirtes Ádám. F'l'CV'-O' 2, C Tí'Bii-K',l't'i'f Í£iM'k2, -y,v X' . Kapunyitás Az 1962—63-as évad e hét végével megkezdődik. Színházaink nagy felkészültséggel ins dulnak az új szezonnak. Ma este már játszik a Petőfi Színház, amely évadnyitóul Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát tűzte műsorára. A Vidám Színpad a Vigyázat, utánozzák című zenés kabarét hozza át a múlt szezonról. Vasárnap lesz évadnyitó a Vígszínházban Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című színművével. Ugyancsak évadnyitó lesz vasárnap a József Attila Színházban is, „A csalafinta báróné” előadásával. A Kis Színpad szerdán játszik először. Az Állami Operaház szeptember 8-án nyit, az Erkel Színházzal együtt. Pénteken nyitja meg kapuit a Fővárosi Operettszínház, és ugyanezen a napon, az Irodalmi Színpadon zajlik le a Móricz Zsigmond-emlékünnep. ÉK SÁNDOR KIÁLLÍTÁSA Ma dőlten nyitották meg ünnepélyesen Kik Sándor Kossuthdíjas érdemes művész gyűjteményes tárlatát. Mesterünk életútja regénybe illően változatos. A szegény szülők gyermeke 1919-ben, Uitz Béla és Nemes Lampérth irányításával tanul, s első munkái magukon viselik a Nyolcak sajátos, kubizmus ihlette forma jegyeit. A Tanácsköztársaság bukása után emigrál, ekkor jegyzi el művészetét egy életre a munkásmozgalommal. Nyolc évet tölt a weimari Németországban, a párt harcainak tevékeny részeseként. A tömegek mozgósítására hivatott plakátjai, röplapjai és politikai karikatúrái erőteljes vonalrajzú, realista alkotások, stílusukból a pályakezdő évek modernségének a nyoma is kiveszett, érzelmi telítettségük révén leginkább a nagy kortárs, Käthe Kollwitz grafikáival mutatnak rokonságot. Ezt a formanyelvet fejtesztette tovább a Szovjetunióban, ahol az ötéves tervek és a Nagy Honvédő Háború éveiben sorra aratja sikereit mozgósító erejű plakátjaival, dekorációival és illusztrációival. Jó ideig till billa szorított ,festői vénája hazatérése után bontakozik ki. Az ecsetet forgató Sik Sándor hű maradt eredeti felfogásához: a szocialista művészet elsődleges célját a nép szolgálatában látja, s a közérthető, realista festésmódot követi. Egy egész termet töltenek meg az ötvenes években készült történelmi tárgyú vásznai, rajtuk világosan nyomon követhető a művész festői stílusának alakulása. A Petőfi és Bemet, valamint a Budapest felszabadítását megörökítő nagy képeket még részletező gonddal formálta meg. A szekszárdi direktórium kivégzésének drámai kompozíciója már sommázottabb, ecsetjárással készült, színvilága tömör, a témához illően szűkszavú és erőteljes. A Vörös csütörtök gyermekes anyájában teljesedik ki romantikus-realista festői stílusa, amelynek tragikus árnyalatú, komor, fény-árnyéktos színvilága tovább él az 1956-os kompozíciókban. Ezek a művek már átvezetnek Ék Sándor munkásságának a legújabb periódusába, amikor a művész tudatosan keresi a hazai hagyományokhoz kapcsolódás módozatait. Tájképeiben Paál László, Mednyánszky, Koszta József egészséges ösztönzései ismerhetők fel, virágcsendéletei és napfényes városképei pedig a nagybányai eredetű festőiség bűvöletében fogantak. Párás, ködös alkonyi tájai, és élénk megvilágítású természetábrázolásai gazdagították és finomították a művész palettáját, aki a tónusfestés tanulságait figurális kompozícióiban kamatoztatta. Munkásságának középpontja to vábbra is az emberábrázolás és a mai élet megörökítése maradt. Jellegzetes portrék, bájos gyermekképek és régi élmények ihlette, érzelemgazdag kompozíciók mellett jó néhány sok alakos életképet állított ki. Nem egyet közülük több változatban, más-más formátumban, más színhangsúllyal is megfestett, mint például balett-táncos-terruiját, amelynek oldott színezésű első vázlata a tárlat legszebb képeinek egyike. Ék Sándor mestere az élményrögzítésnek, s kár, hogy némelykor — például a vízparti fürdőzőket ábrázoló képein — az érlelés munkája az eredeti koncepció frisseségének a rovására született. (Talán éppen azért, mert a művész a nagy méretbe transzponálás során túlságosan ragaszkodik az eredeti vázlathoz, nem alakít, változtat rajta a felnagyítás kívánalmai szerint.) Nemrég készült fekete-tengeri és bagdadi útirajzainak eleven, hangulatos lapjai arra vallanak, hogy az alkotó nem marad hűtlen a grafikához sem, amelynek különféle technikáit mesteri módon tudja alkalmazni. Il Sándor művészetén a korszerű ségét illetően megoszlanak a vélemények. S ez a mi, törekvésekben olyan sokságú képi kultúránk ismeretében, természetes. A stílus milyensége másodlagos jelentőségű, különösen esetünkben, amikor egy olyan alkotóról van szó, aki negyvenéves munkássága során szinte feltérképezett egy történelmi periódust, s így impozánsan gazdag életműve (csak az elérhető munkáival is megteltek a Műcsarnok összes termei), egyben kordokumentum is. A fiatalos energiával, lankadatlan munkakedvvel dolgozó, hatvanéves művészt, érdemei elismeréseképpen, tegnap tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Artner Tivadar Olvasó kislány, Ék Sándor szénrajza