Esti Hírlap, 1962. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1962-09-01 / 205. szám
MERRE TART A MAGYAR SZERSZÁMGÉPIPAR: Gépcsalád, szakosítás, tartalékok Tervek és gondok * Megtakarítanak 165 ezer normaórát ♦ Együttműködés a gyárak között Beszélgetés Herniák Nándorral, a Fémáru- és Szerszámgépgyár igazgatójával Kint, a Soroksári úton, a Fémáru- és Szerszámgépgyárban Horniak Nándor igazgatóval, a gépipari párthatározatról beszélgettünk. — A határozat megjelenése után — mondta — első gondolatunk ez volt: — ne egyedül, hanem együtt lássunk munkához. A tennivalókat többször megvitattuk a határozat megjelenése óta. Kis sorozatok helyett — Milyen új megoldásokkal próbálkoznak? — Nemcsak próbálkozunk, hanem az iparág felszólítására foglalkozunk a szerszámgépipar specializálásával. A gyáraknak fogaskerekeket állítunk majd elő nagy sorozatban. Most az a helyzet, hogy minden gyár a maga részére készít fogaskerekeket — kis sorozatban. Ha ezeket a fogaskerekeket egységesebb kivitelben, egy helyen állítanák elő, akkor a nagyobb sorozatnak megfelelő, nagyobb termelékenységű eljárással készülhetnének. Ha egy fajtából csak párszáz fogaskerék kell, akkor nem gazdaságos a korszerű technológia alkalmazása, de három-négyezer fogaskeréknél már érdemes célgépet használni. A fejlett szovjet és amerikai gépiparban ötször olyan gyorsan készül el egy fogaskerék, mint most nálunk. A feladat tehát a szakosítás az alkatrészgyártásban: mi fogaskerekeket gyártunk, a másik üzem perselyeket, s így tovább, ameddig csak szét lehet osztani egy-egy gép alkatrészeinek gyárthatóságát. Mi ezek után is esztergapadot, sőt, korszerűbb, automatizált revolverpadot gyártjunk majd. De annak csak törzsét készítjük üzemünkben, többi tartozékát, az alkatrészeket máshonnan kapjuk hozzá; magunknak fogaskerekeket gyártunk és ugyanakkor nagy tételben szállítunk is ebből a fontos alkatrészből. A gépsztár — Milyen lesz ez a gyár öt év múlva? — Területe nem lesz nagyobb. Létszáma sem lesz sokkal több, talán ennyi marad. De termelési értéke háromszor nagyobb lesz, mint a mostani. A mi feladatunk az esztergapad és az esztergapadszerű gépek gyártása bizonyos nagy-sságiban, ezekből is elsősorban a programvezérlésű, a félig és teljesen automatizált, és az ehhez hasonlító célgépszerű berendezéseké a jövő. Öt év múlva nagyobb lesz termelési értékünk, de mindezt a mostanihoz hasonló, vagy még ennél kisebb erőfeszítéssel teremtjük elő. Ezt konstrukciós, technikai, technológiai, üzemszervezési, gyári és gyárak közötti intézkedések előzik meg. — Most mi a gyár gépsztárja? — Az EU-gépcsalád. Ez már megfelel a párthatározat szellemének. Ez egymással nagyrészt megegyező alkatrészekből áll, s ezekből ötféle szer-s számgépet lehet készíteni. Itt van programvezérlésű, nagy teljesítményű másolóesztergánk, ennek most folynak gyártási előkészületei. A másik: a Szerszámgépfejlesztő Intézet megtervezett egy programvezérlésű automata esztergapadot. A gyár gépparkját az elkövetkező öt évben felújítjuk és kiegészítjük a szükséges speciális gépekkel, amiben természetesen megtalálhatók majd saját gyártású célgépeink is. — Mi a legközelebbi feladat? — Az egyik: a programvezérlésű, nagy teljesítményű másolóesztergát versenyképessé tenni, a másik pedig: rejtett tartalékainkat felfedezni és használatba venni. — Távolabbi cél? — Részt veszünk az országos igényt kielégítő fogaskerékgyártásban, ezt megvalósítjuk és elvállalunk még egy fontos technológiai feladatot. Korszerűbb gyártás — Mennyi rejtett tartaléka lehet ennek a gyárnak? — Korlátlan. Mindig és mindenütt lehet teljesítőképességünkön javítani. Az idén 165 ezer normaórát kell megtakarítanunk; még csak 65 ezernél tartunk, de megvan minden feltételünk ahhoz, hogy pótoljuk a mulasztottakat. Az idén 20 százalékkal növeljük termelésünket, ebből csak 4 százalékot szabad létszámmal elérni, a többit termelékenységgel biztosítjuk. — Hogyan sikerül majd a 165 ezer normaórát lefaragni? — Van olyan célgépünk, amely a korábbi 22 óra gyártási időt 4 órára csökkenti. A fogaskerék köszörülését egyesével végezték. Készítettünk olyan készüléket, amellyel egyszerre két alkatrészt munkálhatunk meg. — Milyen a gépek kihasználása? — Nálunk az az idő, amit a gép hasznos munkával tölt nyolc órán belül, 60—70 százalék. Ennek kijavítására még nagy tartalékokat kell felszínre hozni. A technológiai osztályon megvannak erre a megfelelő intézkedések, például a szerszámellátás javítása oda vezetett, hogy a munkás többet dolgozik a gépen. Ehhez tartozik még, hogy a központi élesítőműhelyt korszerűsíteni épel. Amíg a munkás élezi a szerszámot, addig a gép áll, növekszik a mellékidő. Ha ezt azzal csökkentjük, hogy kifogástalan szerszámot adunk a kezébe, akkor a gép termelése növekszik. Békés Attila Tízkilós dinnyéket szednek a szegedi Új Élet Termelőszövetkezet földjén. Harminc holdon neveltek itt az idén úgynevezett vérbélű dinnyéket. Képünkön: Papp Ibikó kódolja a mézédes görögöt. Pesti Krónika Hangverseny Együtt voltam a szigligeti alkotóházban egy tudós professzorral, a növényvilág neves kutatójával. Ahogy szó esett róla, az akadémikus tanár úr bizonyos sajnálkozással említette: lám, az írók mennyire járatlanok a fák, a bokrok és a virágok birodalmában. Hirtelen megvallottam, én is csak egy növény, a gyermekláncfű nevét tudom tudományos latin nevén, így hangzik: taraxacum officinale. A hárs, a vadgesztenye, a bükk, a nyír, a fenyő, a szomorúfűz a platán még nem okoz gondot, de igen sok erdő- és parkbéli fának be kellene mutatkoznom. Hiszen mikor vagyok közelebbi ismeretségben a fákkal, lent, a pincében, amikor a fa átalakul tüzelővé. „Ez jó száraz” — ezt mondjuk. De hol vagyunk már a zöldellő lomboktól... Napjainkban alig lehet valaki, még kis sugárzásban sem, polihisztor. ahány madarat ismerünk például az ehetőkön, és a fővárosi galambon, verében, esetleg rigón, fecskén kívül? Még egy vallomás: hangversenyre se megyek túl nagy felkészültséggel. Csak itt ülök a Károlyi-kertben, nemsokára rám törnek a hangok: a hárfa pendülése, a triangolo ezüst csillanása, a klarinét cikornyája, a hegedű zengése, a Csellók, gordonkák bűvös szólamai, a nagybőgők mély danája, az üstdobok dübörgése, a felszisszenő cintányér. Az egész együtt: Beethoven. Most böki ki kottáját a csillagos ég fekete szövetéből a karnagy vékony pálcája. »Mit tudok erről a zenéről, hacsak azt nem: betölti a mozdulatlan, nagy nézőteret, mindannyian előre hegyezzük fülünket, szívünket pedig elborítja a muzsika. Néha a szomszéd a szomszédra néz, a smokkok lehunyják szemüket — vonók, fúvós hangszerek, dobverők, micsoda mozgósítása szárnyaló hangoknak, de mit tudok róluk? Megnézhetném a kézikönyveket, szimfóniák és nyitányok, tudhatom keletkezésük dátumát, történetét, mégis zenei analfabéta vagyok. Ha történetesen egyedül maradnék egy zongorával, hiába kacérkodna velem fehér és fekete billentyűivel, egy skála se születne meg ujjaim alatt. Kézbevettem egyszer egy hegedűt. Hol a titok, a vonóban, a húrban, hogy hálám csak recseg egyet találkozásuk — még a dzsessztrombitából sem hallatszik zenei hang, ha én fúvom. Ugyanakkor — nem vagyok egyedül — elborít engem is a zene, bámulatos hajó, csodálatos vizeken, visz, visz, ezt a káprázatot nem érezni festménynél, versnél, nekem érthetetlen világ, kottafejnyelven beszél, mégis otthon vagyok, fürdök benne, lebegek, repülök, teleszívom magam hangokkal. A hangok pedig elfognak, megkötöznek, szívesen hagyom magam, ez is érdekes. Most már értem Orfeusz kalandját, egy lant, húrok — a világ körülötte nem érti, mégis lecsendesül, megszelídül. Most már értem a hamelni patkányfogót, hogy fuvolája hangjaira utána sétált a gyereksereg; most már értem, hogy a trombitaszó harcba tudott vinni, értem miért féltek a hatalmasok a Bunkócskától, holott csak dal, dallamokkal. Micsoda zseni az, aki feltörő, nagy álmait, szép képzeletét hangokra váltotta, micsoda este ez, amikor a kottád zárt hangok áldottan megjelennek a vonók alatt, a húrok között, ismeretlen virágok, díszek, fuvallatok, immár ismertek is — a motívum visszatér, a motívum megismétlődik: rajtakapom magam, hogy az „értők” tolvajnyelvét használom. Micsoda sereglése, áramlása a hangoknak — tegnap a hangok miatt még olvasni se tudtam, bosszúságomban: egy autóbusz mély basszusa keveredett egy motorbicikli fürge dobpergésével, sivító szopránján csatlakozott az utcai hangversenyhez egy csecsemő gyomorcsikarásos skálázása, egyszer egy macska tetőn jár, milyen rossz cék!... Micsoda sereglése a szebbnél szebb hangoknak, utánuk szeretnék kapni, különlegesen finom lepkeháló kellene ezeknek a lepkehangoknak. A karmester előrelendül, csücsörít, hangtalanul énekel, fejében előrezeng a muzsika, a következő taktus, kezéből áram árad, pálcája mintha megérintené a zenészeket, igazi a varázs, igazi a bűvölet. Cinkosok vagyunk valamennyien: a karnagy, a zenészek, a hallgatók — a muzsika önkéntes, szíves rabjai egyben, s folyamatosan, a mű elejétől a végéig —, a zenét nem lehet behajtani, mint egy könyvet. Viharzik a taps. Szünet. A fülem, úgy látszik, már érzékennyé vált, hallom a neszeket is. íme, a platán ágai (vagy vadgesztenye?) között szél játszik, apró, könnyű szél. Hallod te is finom, gyermeki suttogását? A zenészek most hangolnak. Normál á. A normál ára egyszerre csak megszólal a fán egy feketerigó. A műsor alatt — így volt — hallgatott, mint aki meglepetve a magáénál jobb művet hall. Csakugyan feketerigó! Aztán már igazi csend, várjuk a karmestert. Egy korán elsárgult levél zörgő kis neszével a lábam elé hull. Bodó Béla Több, mint százmillió forintot sorsolnak a szeptemberi államkölcsönhúzáson Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, szeptember 9-én és 10-én a Magyar Beruházási Bankban rendezi az Első, az Ötödik és a Hatodik Békekölcsön 1962. második félévi sorsolását. A húzásokon összesen 411 000 kötvényre, több mint 100 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Az Első Békekölcsönből 101 000 kötvényre 19,7 millió forint, az Ötödik Békekölcsönből 140 000 kötvényre 32,6 millió forint, a Hatodik Békekölcsönből pedig 170 000 kötvényre 48,6 millió forint jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. ((MTI) A FORGALMASABB FŐÚTVONALAKON bezárják az italboltokat A Váci út elején bezárt a hírhedt italbolt Ebből az alkalomból kérdést intéztünk a Vendéglátóipari Tröszt illetékeseihez: erre a sorsra jut vajon Budapest minden italboltja? — Nem szűnnek meg az italboltok! Az italboltokat csak a forgalmasabb főútvonalakon szüntetik meg. Még ebben az évben bezárják a Zrínyi utcai kocsmát, hozzácsatolják a mellette levő ugyancsak elhanyagolt cukrászdát, átalakítják, hűtővitrinekkel szerelik fel s hidegkonyhát létesítenek a füstös italozó helyén. Az Október 6. utcában levő kocsma helyiségében bisztrószerű falatozó, a Pilvax-söntés helyén pedig cukrászda és grill-konyha nyílik. A Szabad sajtó útján működő italboltra is hamarosan és véglegesen rákerül a lakat. — A mellékutcákban azonban továbbra is megmaradnak az italboltok — Az italboltokat nemcsak alkoholisták keresik fel, hanem — igen nagy számban — olyanok is, akik csak egy pohár sört vagy bort akarnak állva elfogyasztani. A vasárnapi ebédhez is ott vásárolják meg általában az italt Mégis: minden évben nyolc-tízzel csökkenteni akarjuk a számukat, hogy helyükön falatozók, bistrók nyíljanak, a peremkerületekben is. Az év vége felé bezárják a Fehér ökör vendéglőt, önkiszolgáló étterem lesz a helyén, 1963 első hónapjaiban nyílik majd meg újra. Takarékossági hónap Csepelen A XXI. kerületi Népfrontbizottság, a tanács, a tömegszervezetek szeptember 21-től október 21-ig takarékossági hónapot rendeznek Csepelen. Ankétokon, megbeszéléseken ismertetik a takarékossági hónap jelentőségét és programját A megnyitó ünnepség szeptember 21-én lesz a csepeli Munkásotthonban. Kilencven éves a Magyar Földrajzi Társaság Kilencven évvel ezelőtt alakult — Hunfalvy János kezdeményezésére — a Magyar Földrajzi Társaság. Kilenc évtized alatt a társaság nemcsak a hazai geográfusok körében, hanem nemzetközi viszonylatban is tekintélyre tett szert. Ma mintegy kétszáz ország földrajzi társaságaival és intézményeivel tart kapcsolatot Az évforduló alkalmából a Tudományos Akadémia társadalom- és történelemtudományi osztálya, a földrajztudományi kutató csoport és a Földrajzi Társaság nemzetközi földrajzi konferenciát rendez szeptemberben. Nem a közönség — a pék fizet a rossz kenyérért Minőségi bérezés a sütödékben ♦ A nylontakaró elzárja a levegőt * Szakma — tanuló nélkül A VII. kerület élelmiszerüzleteinek rendkívül nagy az átmenőforgalma. Ennek figyelembevételével vizsgálta a kerületi tanács végrehajtó bizottsága az erzsébetvárosi élelmiszerkereskedelem tevékenységét. Jelenleg 201 élelmiszerüzlet van az Erzsébetvárosban. A boltok nagy része szűk, kicsi, ezért sok helyütt állandó a zsúfoltság. A tanács vezetői ezért arra törekednek, hogy ahol arra mód kínálkozik, szomszédos üzlethelyiségek átengedésével biztosítsák az élelmiszerüzletek nagyobbítását A kenyér minősége még mindig kifogásolható. A VII. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának ülésén is a kerületi sütőipari vállalat igazgatója bejelentette, hogy október elején ismét működik a teljesen korszerűen átépített, modern automata gépekkel és kemencékkel felszerelt, Hernád utca 23. szám alatti sütöde. Itt naponta 50 méter mázsa kilós kenyeret és 175 000 darab péksüteményt gyártanak. A sütödékben bevezetik a minőségi bérezést. A jó minőségű kenyeret készítő dolgozókat jutalmazzák, a selejtes terméket előállítókat viszont kártérítésre kötelezik. A kereskedelemnek is segítenie kell a minőségromlás megakadályozásában. Helytelen, hogy egyes üzletekben műanyagtakaróval borítják a kenyeret, így akarják megvédeni a kiszáradástól. A nylontakaró elzárja a levegőt és a kenyér nyúlósodását idézi elő. A péktermékek szállításához az ipar modern, különleges karosszériákkal felszerelt autókat kap. Beszélt a vállalat igazgatója a szakmunkáshiányról: az idén 17 sütőipari tanulót akartak felvenni, de csak egy jelentkezett. G. J. Nyolc és félmillió vendég Az előzetes számítások szerint 1962. első félévében Budapesten 378 millió forint értékű javító-szolgáltató munkát végeztek a lakosságnak a szövetkezetek. 459 új javító-szolgáltató részleget nyitottak a kisipari szövetkezetek. A főváros 692 szövetkezeti fodrász-szalonjának 5440 dolgozója 1962 első félévében a férfifodrász üzletekben 26 millió, a női fodrász üzletekben 69 millió forint értékű munkát végzett. Ezalatt 4 millió női, valamint 4 és fél millió férfi vendéget szolgáltak ki. Az első félévben a budapesti építőipari szövetkezetek 47 millió forint értékű építőipari munkát végeztek. A KIÁLLÍTÁSRÓL jöjjön A CORVIN ÁRUHÁZBA! Tetőtől talpig felöltözhet őszre-télre az egész család Szeptember 3-tól 14-ig — szombat, vasárnap kivételével — minden délután 5 órakor MŰSOROS DIVATBEMUTATÓ AZ ÁRUHÁZ ÉTTERMÉBEN Legnagyobb áruház! Legnagyobb választék!