Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)

1962-12-01 / 282. szám

Fiatal művészek tárlata az Üllői­ úton A IX. kerület művészei ritkán jelentkeznek említés­re méltó rendezvénnyel, ezért különös örömmel fo­gadtuk az Üllői úti József Attila lakótelep pártházának a kultúrtermében bemuta­tott tárlatot, amelyet a ta­nács a Fiatal Művészek Klubjával közösen rende­zett. Részvevői: kilenc, zöm­mel fiatal iparművész. Papp János és Kocsis Béla erede­ti stílusú kerámiái, illetve egyszerű megoldású fonott bútorgarn­itú­rái révén már jó nevet szerzett magának, akárcsak Búzás Árpád új technikával szövött faliké­peivel. Méltán sorakoznak melléjük Puskás Imre go­belinhatású, dekoratív fali díszei, Borsody Ágnes kerá­miái, vagy Juhász Árpád fi­nom mívű ötvöstárgyai. A fiatalok kollektívája a leg­jobb helyen, új lakótelepen, modern interieurban tárta a közönség elé a mai életfor­mához idomuló művészi tár­gyakat, amelyek a korszerű lakáskultúra szellemében ki­alakított otthon díszére vál­nak. Szladovits Vilmos belső­­építész — többek között a Citadella belsőségeinek a ter­vezője — mintegy negyven akvarellt állított ki. Főként budapesti városképeket fest, Duna-parti motívumokat, a budai utcák hangulatát árasztó vízfestményeket és néhány Buda környéki, még szűkebb pátriájának, Gö­csejnek a dombos tájait megörökítő, egyéni zamatú lírai vallomást a természet­ről. Meglepően finom hatású munkái a természeti látvány ihletésében születtek, ecset­jének vonzó, árnyalatgazdag színihatásai újabb műveiben erőteljesebbé váltak, hűsége­sen idomulva a merészen összefoglaló konstruktív komponálásmódhoz, amely­nek kialakításán most fára­dozunk. Akvarelljei önálló kiállításra is érdemesek vol­nának. A fiatal művészek vasár­nap délután közönségankétot rendeznek, amelyen megvi­tatja­, anyagát. Artner Tivadar . -V .... . Tündéri Irma a Petőfi Színházban Világsikerű francia musi­calt mutat be január kö­zepén a Petőfi Színház. Szövegíró: Breffort, zene­szerző: Marguerite Mon­not. Az előadást Katona Fe­renc rendezi, a darab címe: Tündéri Irma. A címszere­pet, vendégként, Psota Irén játssza, énekli, táncolja el, partnere Horváth Tivadar lesz. Szovjet disszertáció József Attiláról Új kötet oroszul a Regény életéről Jövő év elején érdekes esemény színhelye lesz a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Világirodal­mi Intézete. Fiatal tudós, Ludmilla Sargina lép bírálói elé, hogy megvédje kandi­dátusi disszertációját. A ta­nulmány József Attila életé­nek és költészetének első orosz nyelvű ismertetése. Szerzője hosszabb idő óta él köztünk, gyűjti az anyagot József Attila életművének és korának elemzéséhez. Ludmilla Sargina több évi fáradhatatlan munka eredményeként nagyon jól beszél magyarul. — Az egyik moszkvai fő­iskola hallgatója voltam — mondja — s a Komszomol­­tól megbízást kaptam a hoz­zánk járó magyar diákok nyelvoktatására. Tanítvá­nyaim hamarosan tanáraim is lettek, de azt mondták: a magyar nyelv olyan nehéz, hogy nem is lehet elsajátíta­ni. Tanulni kezdtem magya­rul. Amikor a főiskola el­végzése után a Gorkij Világ­­irodalmi Intézetbe kerültem, a népi demokráciák irodal­mával foglalkozó aspiráns lettem. Témát kellett válasz­tanom. Akkor már a magyar irodalom vonzott. Emlékez­tem, hogy nagyapám lelkes híve volt Petőfinek, a költőt Scheller—Mihajlov fordítá­saiban családunkkal is meg­ismertette. Disszertációm kétharmada készen volt már, amikor 1955-ben egy József Attiláról szóló rövid ismer­tetés megírását bízták rám. Foglalkozni kezdtem költé­szetével, s annyira megsze­rettem, hogy a Petőfiről ké­szülő munkát egy időre fél­retéve, őt választottam ku­tatási témául. A költő jobb megismerésé­hez persze mindenekelőtt versei nyújtanak segítséget. Ezért érzem nagyjelentősé­gűnek, hogy épp e napokban, József Attila halálának 25. évfordulójára, megjelenik Moszkvában új orosz kötete, amely életművének már több mint felét teszi a szovjet ol­vasók számára hozzáférhető­vé. Ludmilla Sarginát, aki diákkora óta rajongó híve Majakovszkijnak, különösen érdekelte a József Attila és Majakovszkij költészetében felismerhető párhuzamosság. — Majakovszkij nemcsak a forradalmi roham költője volt. Érző, szenvedő, szere­tetre vágyó emberként is megismerheti, aki mélyebb tanulmányozására vállalko­______________________________­­­zik. Boldogságkeresése ugyanolyan, szenvedélyes és művészileg magasrendű, mint József Attiláé. Teli torokból című poémájához írott váz­latai az Oda egyes részletei­re emlékeztetnek. Őszin­te forradalmiságukban, a szocialista ember erkölcsi tisztaságáért, szép jelleméért vívott küzdelmükben is sok azonos elem figyelhető meg. Majakovszkij nem az egyet­len orosz költő, aki József Attilával rokonítható. Az orosz szimbolizmus egyik nagy képviselője Alekszandr Biok lírája is rokon József Attila képalakító fantáziájá­val. — Disszertációja megvédé­se után mivel kíván foglal­kozni? — Visszajövök Budapestre, az Irodalomtörténeti Inté­zetben folytatom munkámat. Még egy kedves ter­vem van, szeretnék a hoz­zám nagyon közel került Jó­zsef Attila életéről regényt is írni. (d. t.) A meztelen ember Mindennap élünk — Omlás Három új film forgatását kezdik meg decemberben Decemberben a Hunnia Filmstúdió három fiatal ren­dezője kezdi meg új mun­káját. Elsőnek Palásthy György vonul műterembe, hogy megkezdje A meztelen ember című szatirikus víg­játék forgatását. P. Howard (Rejtő Jenő) Vesztegzár a Grand Hotelben című regé­nyét hangszerelte át, a cse­lekményt a mába helyezve. Legenda a vonaton című első munkája után Rényi Tamás december közepén kezdi el új, ismét munkás­­környezetben játszódó film­jének forgatását. Címe: Min­dennap élünk. Befejezte a Miéi néni két élete című vígjátékát Mam­­cserov Frigyes és december végén ül ismét a rendezői székbe, hogy megkezdje az Omlás című, bányászkörnye­zetben játszódó film felvéte­leit (b. t) □ MA ESTE bemutatót tart a Madách Színház. Ber­tolt Brecht Svejk a második világháborúban című szatí­ráját hozza színre, Vámos László rendezésében, Kör­mendi Jánossal a címszerep­ben. Vendéget vár? ízesítse, díszítse szendvicseit pikáns ízű SZARDELLA PASZTÁVAL Péltengeri szardellából készült étvágygerjesztő Ismét film készü­l Brecht „Koldusoperájából Mr. Peachum szobászműhelye, ahol a koldusokat ellátják a megfelelő stílszerű öltözettel. A képen ez a Peachum úr és neje (Gert Fröbe és Hilde Hildebrand) és a rendező: Wolfgang Sti­idte. □ JÓZSEF ATTILA em­lékestet rendez a Fészek Klub december 4-én kedden délután 6 órai kezdettel. Közreműködik Bodor Tibor, fél 7-kor és 9 órakor leve­títik A város peremén című kisfilmet. □ BIANCA CAVALLINI európai hírű revüsztár Bu­dapestre érkezett, december 1-én, 2-án, 6-án, 8-án és 9-én mutatkozik be táncda­lokkal a Bartók-teremben. □ AZ ÁLLAMI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ december elsején mutatja be Szophoklész „An­­tigoné”-ját Kertész László rendezésében, Cselényi Jó­zsef díszleteivel. A címsze­replő: Kassai Ilona, Kleon: Hetés György. □ 600 FAULT! Rekord­számhoz érkezik december 2-án Gounod „Faust” című operája az Erkel Színházban, hatszázadik előadását éri meg a népszerű mű.­­ AZ ÖZ meséjének foly­tatását készítik el rajzfilmen jugoszláv és svájci vállalat produkciójában. A vetítés idejét hetven percre terve­zik. □ ERDŐDI ISTVÁN ke­ramikus és Solti Gizella gobelinművész kiállítása de­cember 7-én nyílik meg a Rákóczi úti Fényes Adolf Teremben. RÁDIÓMŰSOR December 1 — szombat KOSSUTH: 17,00: Hírek. — 17,10: Élőszóval — muzsikával. — 17,45: 18,00: Haydn: D-dúr. — 18,25: Gondolat. — 19,05: Népdalcsokor. — 19,25: Vidám versekből. — 19,30: Benny Goodman zenekara játszik. — 19,50: Mese. — 20,00: Esti Króni­ka. — 20,25: A szaxofon. Rádió­komédia. — 21,45: Sporthíradó. — 22,00: Hírek. — 22,15: Ügetőver­­senyeredmények. — 22,20: Tánc­zene. — Közben: 24,00: Hírek. — 0,10: A tánczene folytatása. PETŐFI: 18,50: Magyar nóták. — 17,10: Egy szerelem története. Elbeszé­lés. — 17,25: Antal István zongo­rázik. — 18,00: Hírek. — 18,05: Filmművészet és koreszme. — 18,25: Könnyűzene. — 19,00: Hírek. — 19,05: Verdi: Don Carlos. Négy­­felvonásos opera. — Közben: 20,57: Versek. — 21,07: Hírek. — 21,12: Az operaközvetítés folyta­tása. — 22,35? Hernádi Gyula: Deszkakolostor. — 23,00: Hírek. December 2 —■ vasárnap KOSSUTH: 6,00: Hírek. — 6,10: Zenés mű­sor. — 8,00: Hírek. — 8,10: Car­men. Operarészletek,­­a 9,00: Édes anyanyelvünk. — 9,05: Gyer­mekrádió. — 9,43: Szivárvány. — 11,55: Műsorismertetés. — 12,00: Hírek. — 12,15: Tündérvilág. — 12,55: Hétvégi jegyzetek. — 13,05: Népi zene. — 13,40: Tudomá­nyos híradó. — 14,00: Közvetítés labdarúgómérkőzésről. — 14,50: Kamarazene. — 15,05: Diák a ta­nyán. Elbeszélés. — 15,25: A hét könnyűzenei és tánczenei műso­rából. — 16,30: Új Zenei Újság. — 17,00: Hírek. — 17,10: Örökszép­­ operettmelódiák. — 17,45: Olvasó­naplómból. — 18,00: A 80 éves Igor Sztravinszkij. — 18,50: Gon­dolatok filmekről. — 19,05: Ha­vanna kedvencei. — 19,35: Két magánszám. — 19,50: Mese. — 20,00: Hírek. — 20,10: Jegyzet. —* 20,20: A Magyar Rádió és Televí­zió Népi Zenekara. — 20,50: Jó­zsef Attila napjai. — 21,40: Franck: Szimfonikus változatok. — 22,00: Hírek. — 22,10: Sport­hírek és totóeredmények. — 22,20: Ügetőversenyeredmények. — 22,25: Operarészletek. — 23,05: Tánczene. — 24,00: Hírek. — 0,10: Éji zene. PETŐFI: 7,30: Egyházi félóra. — 8,00: Jö­vő hét műsora. — 8,30: Könnyű­zene. — 9,10: Orvosi tanácsok. — 9,15: Operakalauz. —­10,15: A Magyar Rádió és Televízió Gyer­mekkórusa. — 10,25: Mai magyar költők versei. — 10,35: Schubert­hangverseny.­­ Közben: 11,28: Kulturális Krónika. — 11,48: A hangversenyközvetítés folytatása. — 12,15: Szívküldi ... — 13,05: Humoristák önvallomásai. — 13,40: Fúvószene. — 14,20: Kisdo­bosok félórája. — 14,50: Gazda­szemmel . .. —­ 15,05: Két Beetho­­ven-szimfónia. — 16,10: Magyar tájak. —­ 16,40: Könnyűzene szimfonikus zenekarra. — 17,10: Mikrofonnal a föld körül. —­ 17,40: A Magyar Rádió és Tele­vízió Énekkara. — 18,00: Hírek. — 18,10: Színes népi muzsika. — 18,50: Bohémélet, összeállítás. — 20,30: „Három szabólegé­nyek ...” — 20,50: Nyilvános könnyűzenei bemutató. — 22,35: Estély a kollégiumban. Regény­­részlet. — 23,00: Hírek. URH-MŰSOR. Szombaton: 18,00: Hírek.­­— 18,05: Tánczene. — 18,53: Kettős­­versenyek. — 20,18: Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén. Kan­táta. — 21,13: Operettrészletek. — 22,00: Hírek. Vasárnap: 18,00: Hírek. — 18,10: Vezényel Arturo Toscanini. — 20,10: Tánczene. — 22,00: Hírek, a televízió műsora SZOMBATON. 17,45: Ki mit tud? — 19,30: Tv- Híradó. * 19,45: Hétről hétre . ~ 19,55: A Tv mesekönyve.­­«• 20,00: Őfelsége, a gyalogos — a Közlekedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetének vidám, zenés műsora. — 22,15: Bolondos éjszaka ... — dalos, táncos eszt­­rádműsor. — Közvetítés Varsóból. — 23,10: Hírek. Tv-Híradó ismét­lés. VASÁRNAP: 9,30: Ifjúsági filmmatiné. 1. Ci­caház, 2. Én rajzoltam az ember­két — magyarul beszélő szovjet rajzfilmek. — 11,00: 160 éves a Nemzeti Múzeum. — 16,10: A Ma­gyar Hirdető műsora. — 16,30: Forró pillanatok ... — Úszó, mű­ugró és vízilabda EB, Lipcse, 1962. Kommentár: Regős Sándor. — 17,00: Bp. Vörös Meteor—FTC bajnoki jókorongmérkőzés — köz­vetítés a Kisstadionból. Riporter: Vitrai Tamás. — 19,00: Tokaji Szüret. A Magyar Tv kisfilmje. — 19,20: Tv-Híradó. — 19,40: Tan­tárgy: A vezetés — Fekete Sán­dor jegyzete. — 19,50: Vasárnapi vers. József Attila: Levegőt. Elő­adja: Major Tamás. — 19,55: A Tv mesekönyve. — 20,00: Ahány ház — annyi rejtvény! A IV. forduló és a nyilvános vetélke­dőre szóló meghívók sorsolása. — 20,10: Azonos másolat — fran­cia film (ism.) 18 éven alul nem ajánljuk. — 21,50: Telesport. 22:05: Hírek. A nagy mutatvány Bemutató a Katona József Színházban Aki nyitott ajtónak szalad ,teljes lendülettel, hogy be­törje, az bizonyára nagyot esik az ajtó túlsó oldalán. Ez alkalommal olyan benyomá­sokkal távozik a néző — első­sorban a fiatal néző — Tabi László új darabja után, hogy most nagy tusók után" a szín­padon bevettek egy nyitott ajtót. S hogy — valószínűleg — mégsem hagyják A nagy mutatványt elterülni a kü­szöb után, annak az az oka, hogy a nagy nekilendülésnek, az elsőrendű céltól függetle­nül, kellemes és szellemes eredményei vannak. Mi a nyitott kapu? Az író a következőket bizonyítja: a szerelem, a szeretet külsősé­gei, a figyelem, a világ, a vers, a szép szavak gyakran nevetségesek ugyan, de még­sem szabad ezeket elhanya­golni, mert az adott pillanat­ban ez adja meg a formát, a keretet az érzéseknek. Ezt azonban úgy látszik, eléggé felesleges bizonyítani. Igaz, a kamaszkorban a fiatalok rendszerint nagyképűséggel álcázzák érzéseiket, de ez alighanem életkori sajátosság és nem valami, a mai fiata­lokra jellemző társadalmi je­lenség. Ha a szerelem társa­dalmi vonatkozásai változtak is az idők folyamán, érzelmi részei egyáltalán nem. Az írót talán az késztette véle­ménye megalkotására, hogy a formák változtak. Virág­csokor helyett gyakoribb a krémes, mert ma már nem szégyen, ha az ártatlan leányzó enni is szeret Van­nak, akik szerelmük évfor­dulóját gesztenyepürével ün­nepük, szerenád helyett hanglemezt vásárolnak egy­másnak és ezt a valóban hetyke, pökhendi szót, hogy „szia”, legalább olyan érze­­lemgazdagon lehet kiejteni, mint ezt: csókolom a bájos kis kacsóját. A darabbeli szerel­mes fotóriporter főbűne, hogy soha nem mondta még egyetlen szerelmének és be­osztottjának, Verának, hogy: „szeretlek”. Ha ezt a nézőtér szerelmespárjai elhiszik, ak­kor legfeljebb azt gondolják hozzá, bizonyára kineveztek egy másik szót, aminek szá­mukra ugyanez a jelentése, és a szeretteket éppen azért nem használják, mert túlsá­gosan elkoptatottnak érzik. Mi az, ami mégis arra készteti a nézőket, hogy ne keljenek fel elégedetlenül a székekről? Az, hogy miköz­ben a fiatalok megleckézteté­­sét veszi célba a vígjáték, olyan helyzeteket teremt, amelyekben lelepleződnek a kedves, házias, de kissé mű­veletlen, kispolgári öregek. A bűbájos Verocska szülei és a házbeli ismerősök rovására azután nagyokat nevethe­tünk, nemkülönben a világ­hírű bűvész magyar nagyné­nikéjén. Diaboli mester, ma­gyar nevén: Bezerédy Sándor már nem ad okot ilyen egy­értelmű nevetésre. Azt a há­látlan szerepet szánta neki az író, hogy az udvarlás, a szerelem hagyományos for­máinak eredményes felvo­nultatásával leckéztesse meg a fiatalokat. Mint kiderült, erre a leckéztetésre semmi szükség. Ezért az első felvo­nás és az utolsó felvonás vé­ge lassú, érdektelen. Viszont jól szórakozunk, elsősorban a második felvonásban, ahol Diaboli mint külföldről, ide­genből jött ember leplezheti le a neki logikátlan furcsa­ságokat. Tabi László szelle­messége leginkább itt érvé­nyesül és ezek a részletek nincsenek híján a szatiri­kus élnek sem. Szendrő József rendezés« jól szolgálja az írói elképze­léseket, különösen ami az egyes figurák karakterének vígjátéki megfogalmazását illeti. A legfőbb erénye —­­az oleander behozatalának jelenetét kivéve —, hogy nem csúszik át a burleszkbe, pe­dig ez nagyon csábító közel­ségben hívogat, azonban et­től a szolidabb, irodalmibb humorú vígjátéktól minden­,­k­éppen idegen lett volna. Balázs Samu Diabolija na­gyon pontosan megtalálja a bűvész racionális okossága és régies gavallériája között a helyes arányt, úgyhogy egy pillanatig sem lesz belőle szimpla karikatúra. Törőcsik Marit rég láttuk színpadon ilyen kevés külsődleges esz­közzel is hatásosnak, meg­győzőnek. Partnere, Dégi­ István fiatalos lendülete szimpatikus, de nem köl­csönzött eléggé pontosan meghatározott egyéniséget a szerelmes fotoriporter alak­jának. Makay Margit viszont pompás karakterfigurát for­mált a csomagokból élő arisztokrata nagynéniből, s nemkülönben kitűnő Somo­gyi Erzsi és Rajz János há­zaspárja is. Pártos Erzsi, Fó­­nay Márta, Kun Tibor, Sza­kács Sándor, Makláry János epizódjaikban hitelesek. Bernáth László Boccaccio kézirata KIVÉTELES ÉRTÉKŰ DOKUMENTUMNAK TARTJÁK Sokáig vitatkoztak egy­ Boccaccio kézirat eredetiségén, amely most a mariburgi városi könyvtárban található. Most Branca professzor, Boccaccio nagy ismerője, aki eddig két­­ségbevonta a kézirat hitelességét, külön tanulmányban fejti ki, hogy megváltoztatja álláspontját. Elmondja, hogy Boc­caccio, mint írnok szerzett magának valamelyes külön jöve­delmet. Több ízben sajátkezűleg lemásolta néhány művét, el­sősorban persze a leghíresebbet, a Dekameron szabatos és szellemes történeteit. Rendszerint nem javított a kéziratokon, hogy azok szépek maradjanak. Egyes szövegváltozatok azon­ban a szerző tulajdonában maradtak, amelyek hemzsegtek a javításoktól. A megtalált kézirat tele van íráshibákkal, javí­tás nélkül, így tehát kivételes értékű dokumentum lehet, mint­hogy Boccaccio utolsó kiadásaink előkészületeit láthatjuk benne. (MTI) □ KACAGJ, KÖZÖNSÉG! címmel mutatja be új műso­rát a Vidám Színpad decem­ber 14-én. A műsor az el­múlt évtizedek kabarétermé­sének legjavából ad váloga­tást Rendező: Gál Péter.

Next